Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-09-06

« módon és erővel törekedjünk. Már pedig, hogX ezt tehessük, előttünk, itthon a nem mindennap kínálkozó alkalom, a budapesti országos kiállítás. Látogassuk, tanulmányozzuk ott önmagunkat, ott leginkább megismerhetjük közgazdászatunk fejlődését, megfogjuk ösmerhetni közviszonyainkat, de egyúttal megfogjuk találni azon czélszerü utat s módot is, a melyen közgazdászatunk emelésével jövőre haladnunk kell. A »Veszprém megyei gazdasági egyesülete szívesen, s egész készséggel nyújt e részben mindenkinek segédkezet, sőt hogy a megye közönségének a pudapesti országos kiállítás látogatása minden tekintetben, a lehető legelőnyösebben megkönnyittessék, elhatározta egyesületünk, hogy f. évi október hó 3-a körül, éppen a gazda congressus idejére, a budapesti országos kiállításra egy társas utazást rendez. Tisztelettel felhívjuk, s felkérjük ennélfogva Veszprém megye összes közönségét, gazdáit, iparosait, s más érdeklődőket is, miszerint ezen közhasznú intézkedésünket helyeselni, magukévá tenni, s rendezendő utazásunkban mentül tömegesebben részt venni szíveskedjenek. Az utazó közönség igényeit lehetőleg kielégíteni, az utazást kellemessé is tenni, ugy a vasúti kedvezmények megadása, valamint az esetleg kívántató szállások iránt, előre intézkedni, s minden egyéb szükségesekre nézve, a kellő lépéseket megtenni, a gazdasági egyesület feladata leend. És hogy ezt egyáltalán, s minden szükségest a kellő időben végezhessünk, s megtehessünk, tisztelettel felkérjük ezen társas utazásban részt venni óhajtókat, miszerint jelentkezéseiket, s értesítéseiket, legkésőbb f. évi szeptember hó 15-ik napjáig Veszprémbe, egyesületünk titkári hivatalához mulhatlanul beküldeni szíveskedjenek, a hol is e részben szükséglendő felvilágosítások bárkinek is, egész készséggel megfognak adatni. Az utazás idejéről, valamint egyéb szükséglendökröl, minden egyes jelentkező kellő időben, külön-külön értesíttetni fog. Veszprémben, 1885. augusztus hó 26-án. A gazdasági egyesület elnöksége. Visszaemlékezés a csurgói napokra. Folyó évi aug. 16-án volt a dunántúli tűzoltó egyletek kerületi szövetségének VI. közgyűlése. Sokan várakozó figyelemmel néztek e közgyűlés és helyének vendéglátása elé, mivel a városka körülbelöl 4000 lakossal bir: nem reményiették a gyűlés ünnepélyének oly fényes sikerét, melyet átélniök és tapasztalniok kellett. Aug. 15-én délután 4 óra 30 perckor értünk be Csurgóra. Már az utazás sok kellemetességgel járt, a különböző állomásokon beszálló bajtársak szívélyes találkozása miatt. Ostfl-asszonyfa, Szombathely, Szt. Iván, Szt. Mihály, Kanizsa, Zákány kellemes találkozási pontok voltak a vonat gyors dübörgései közben. A szövetségi választmány 6 órakor tartotta ülését több vendégtüzoltó figyelő résztvéte mellett, mely ülés a tárgyalandó indítványok fontossága miatt egész kis gyűléssé nőtte ki magát. A vitatkozások oly élénken folytak, a kérdések minden oldalról annyira teljesen megvilágosíttattak, hogy másnap a közgyűlésen minden hosszabb vita nélkül az indítványok egyhangúlag elfogadtattak. Megjelent a gyűlésre 15 1872 tavaszán szegény jó Jäger tanárom szemkárosodásán rendes délelőtti munkánkkal a tömegesen jelentkező járó-kelő szembetegek kezelésével valánk elfoglalva, midőn egy komoly arczu, de megnyerő nyájas mosolyú férfiú határozott léptekkel közelitett az orvosi csoport felé magát udvariasan meghajtva. Első köszöntő szavára ez urnák tanárunk majd összerezzent, de ugyanakkor szokatlan ruganyossággal fölemelkedett ülőhelyéről s az örömteljes meglepetés hangján felkiáltva „ah Mauthner tanár" keblére szoritá. E rövid és benső kölcsönös üdvözlés után Jäger tanár e szavakkal fordult hozzánk: „Bemutatom önöknek Mauthner tanár urat, Insbruckból életem büszkeségét. Ha öt nevezhetném csak egyedüli tanítványomnak, dúsan érezném megjutalmazva életem egész munkáját." Mauthner tanár csakugyan Európa szerte ismert első rendű szemészeti tekintély, ki szűknek találván működése terét Tirol fővárosában, ezt évekkel ezelőtt már Bécscsel cserélte föl, hol nagyobb arányú tudományos tevékenységet fejthetett ki, s mindenki e kiválasztott férfiút tekintve Jäger tanár leghivatottabb utódjának. A mult év július havában jó tanárom, ki közel egy félszázadon át őrködött az emberiség szemvilága fölött a nagy és hálátlan munkából pihenésre tért, örök nyugalomba ment, hova az élet, általa bőven tapasztalt keserűségei közepette, oly gyakran vágyott. Az utód kérdése megoldottnak látszott, ki más követhetné tanárját a hírneves cathedrán, mint legfényesebb egykori tanítványa, tanárja életének büszkesége ? De az ember tervez — s a páter végez, de nem ám az igazságos páter in coelo, hanem páter Greuter a hires tiroli képviselő, az ecclesia militans a bécsi reixrat manégeében a legmerészebb gáttörő müveletekben tündöklő hippachi csata lova. A prüszkölő páter, jóformán a nyolez perczentes hitmentö apostolok kagaljának titkos tagja, ugyanis ez év tavaszán egy, az úgynevezett „gyakorlati kereszténység" szellemétől áttagegylet és a légrádi és dombéi testvér vendégegyletek. Az ismerkedési estély ugyan nem volt annyira tűzoltói gyűlések idejének jellegével bíró, mint szokott lenni egyebütt, mivel kevesen vettek benne részt a tűzoltók közül; de annál tüzoltóiasabb volt a másnapi közebéd, mely valóban kedélyesen folyt le. A hivatalos felköszöntések után poharat emeltek Szeghö István Csurgó városnak a tűzoltóság iránt lelkesült közönségére, Andorka Gyula az emberbaráti szeretetre, Peöc József Andorkára, mint a felebaráti szeretet igazi papjára, Teuffel Mihály az összes tűzoltókra, Peöc József a koszorút osztott hölgyekre, Mátrai Gyula általában a nőkre, Andorka Gyula a magyar népre, Reményi Samu a szövetség elnökére és még sokan. Délután 5 órakor volt a helybeli tűzoltóság gyakorlata, melyből megtanulhatták csurgói bajtársaink, és általában tűzoltó testvéreink, hogy szoros Összetartás, gyakorlati képzés nélkül a tűzoltói ügy nem virágozhatik fel. A népünnep szorosan az ünnepi sorrend szerint tartatott meg. A nagy téren négy-öt ezer ember hullámzott folyvást még a késő esti órákban is, gyönyörködve a táncokban és az élénk tűzijátékban. 10 óra körül az értelmiség bevonult a Fehérló nagytermébe és reggelig folytatta táncmulatságát. Ugy hallottuk, hogy az egyletnek ezen délután és estve, az ünnepi mulatságok rendezéséből közel 500 frt bevétele volt. Szép összeg, — dicséretére s becsületére válik Csurgó városa és vidéke érdeklődő közönségének. Tanulhatnának belőle más városok is, hogy miként kell felkarolni a tűzoltóságot. Mert hiszen nemcsak Csurgó ünnepe volt a kerületi közgyűlésnek tartása, hanem vidékéé is. Berzencze, Atád, Szigetvár, Gyékényes hölgyei és férfiainak jelenléte tanúskodik állitásunk mellett. Éltesse a magyarok Istene e vidék közönségét, mely a tűzoltói ügy önzetlen képviselői iránt oly nemes érdeklődést tud érezni és tanusitani. Ne is feledjék el soha, hogy a tűzoltói ügy a társadalomnak egyik legfontosabb kérdése mely mellett buzgólkodni mindenkor disze és becsülete leend a férfias ifjúságnak. Még annyit e közgyűlésből, hogy elnökké ismét P. Szabó Káról, alelnökké Kovács Káról, jegyzővé Szokoly Ignác, pénztárossá Szvoboda Vencel, vál. tagokká Teuffel Mihály, Heim Ignác, Kósa Gusztáv, Pöltz Pál, Puly István választattak,— újonnan léptettettek a választmányba Kempelen Imre Moháról és Rusz Lajos Alcsutról. Még egyszer „Isten hozzátok!" mondjuk a csurgóiaknak. Ne felejtsétek el a dunántúli kerületi tűzoltó szövetség közgyűlésének körötökben történt megtartását, mint mi is mindig szívesen és örömmel íogunk visszaemlékezni a ti valóban szivélyes magyar vendégszeretetetekre. Éljünk a hazának és a tűzoltóságnak! %%mkmuu MPT

Ä. RovaLvp.zető: TIPOLD ÖZSÉB. Szeptember 6. — 1848. Becsben a iOO tagból álló magyar követség a királijilag szentesített törvények fenntartását kéri. Szeptember 7. — 1303. Nagy mozgalmak Rómában miket a franciák támasztottak, mely alkalommal a franciák VIII. Bonifác pápát fogságba viszik. Ezen mozgalmak közt veszti életéi Gergely esztergomi érsek, Robert Károly királyunk hive. Szeptember 8. — 70. Jeruzsálemet a Titus alatti rómaiak kiostromolják és feldúlják. i8S9. Schamyl vitéz cserkesz főnök megadja magát Baratinszky orosz főparancsnoknak Goumb sziklafészekben. Szeptember 9. — 1603. Basta császárt tábornok Erdélyország rendéit Déván kiakarja végeztetni; mert nem kénye-kedve szerint nyilatkoztak, és csakis Sennyei Pongráczfőur szónoklata inditá meg a zsarnok kőszívét könyörületre. Szeptember 10. — 19,50. Hannoverben a magyar és olosz történelemből gyászosan hires Hagnau osztrák császári táborszernagy nyilvános guny és üldözés tárgyául szolgál. Szeptember íl. — 1725. Pray György történetíró az u. n, „Magyar Livius

lí születik Érsek-ujvárott. Szeptember 12. — 1850. Hanoverböl Hagnau osztrák táborszernagy, ki magyar és olasz történelemből síivtelenségéről hires, a nép ellenséges tüntetései elől menekül. 1506. II. Gyula pápa serege élén Perugiát elfoglalja KÜLÖNFÉLEK. —Véghely Dezső alispánunknak kir. tanácsossá történt kineveztetése alkalmából városunk tisztikara, üdvözlő feliratot intézett a kitüntetett alispánhoz. — Véghely Dezső alispánnál tegnap délben — mint sürgönyileg értesülünk — az összes megyei tisztikar tisztelgett kir. tanácsossá történt kitüntetése alkalmából. Az üdvözlő beszédet Kolossváry József főjegyző tartotta, mire az alispán meghatóan válaszolt. — A pápa-keszthelyi vasút ügye" örvendetesen halad előre, s már semmi akadály sincs arra, hogy az arra vonatkozó törv. javaslat még ez év folyamában a törvényhozás elé terjesztessék. E hó 4-én e czélból tanácskozás volt a közlekedési, ministeriumban Záhorszky Kálmán min. tanácsos elnöklete alatt. A tanácskozásban részt vettek a közlekedési ministerium részéről Vörös László titkár., Lóskay Miklós felügyelő, Mándy Lajos fogalmazó, Nádor Vince posta igazgató. — A pénzügyministerium részéről Márffy Albin titkár; — a kereskedalmi ministerium részéről Horváth Károly oszt. tanácsos. A cs. kir. hadügymmisterium részéről Steiuitzer Ferencz mérnökkari őrnagy. Az érdekeltség részéről ifj. Gróf Esterházy Móricz úr megbízásából Kiss László, Voyta Adolf és Fenyvessy Ferencz. — Megjelent vendégképen Unger Alajos Keszthely orsz. képviselője. —Szívből örvendünk a lépések sikerén, melyek a pápa-keszthelyi vasút létesítésére irányulvák. Reméljük, most már az érdekelt vidék kétszeres érdeklődéssel fogja felkarolni a saját jóvoltát czélzó fontos ügyet. — Szabó György veszprémi új kanonok tegnap tartá Veszprémben installáczióját. — A megyei számonkérőszék tegnap tárta ülését, melyen ifj. Esterházy Móricz gróf főispán elnökölt. Ez ülésben — mint lapunkat sürgönylevél értesiti — a főispán szép szavakkal emlékezett meg Véghely Dezső kitüntetéséről, s a bizottság nevében üdvözölte őt. Az ülés után a főispán elismerését nyilvánitá a tisztikar működése felett. — A városi központi választmány folyó hó 3-án tárgyalta az országgyűlési képviselőválasztók jövő évi névjegyzékébe felvétel iránt beadott reklamatiókat, és pedig ugy, hogy Szeleczky Antal abba régi jog alapján felvétetett, két felszóllamló pedig census hiánya miatt eltávoztatott. — Salamoni Ítélet. Nem mondjuk meg, hogy hol, — de megtörtént a dolog — természetesen még a boldogabb időkben, még pedig egy közel fekvő községben, hogy a dongót azért, mert a bíró uram orrát megcsípte, arra a szörnyű halálbüntetésre ítélte a nemes tanács, hogy a toronyból ledobattassék. — Hullák áthelyezése. Martonfalvay Elek győri kir. törvényszéki elnök folyó hó i-én helyeztette át a kálváriái sírkertben épült díszes családi sírboltba gyermekeinek és pedig Martonfalvay Géza és Jolán férj. Reé Jenőnének földi maradványait. — Magyar népénekesek. Kömives Imre és neje magyar énekesek tegnap este tartották első előadásukat a »Griff« vendéglőben. A biztató kedélyes programm, no meg a »nemzeti érzületa igen szép közönséget vonzott a Griff vendéglőbe. És örömmel konstatálhatjuk, hogy a magyar énekesek előadása teljesen sikerült. A ki Kömiveséket meghallgatta, nem volt oka megbánni sem a néhány hatos költséget, sem az időt, mely valóban élvezetesen mult el. Nem láttunk eszeveszett bolondos bakkecske ugrásokat, nem vágtak utálatos grimaszokat, nem hallottunk erkölcstelen kuplékat, de még csak sikamlós beszédet sem, lábikra kiállítás sem volt, szóval a Kömives-pár nem gyakorolja a zengerek ízléstelen, sokszor szemérmetlen tempóit, hanem mindenképp azon igyekszik, hogy előadásának megadja a szolidság és magyarosság jellegét, örömmel ajánljuk tehát a Kömives párt közönségünk pártfogásába, s hisszük is, hogy a magyar énekesek nem fognak kellemetlen emléket vinni magukkal Pápáról. — Ma a Máday kávéházban tartanak előadást. — Az amerikai prédikátorok s ezek között különösen a methodisták, presbyterianusok, congregationalisták, baptisták stb. ritka leleményességei szokták megválasztani prédikációjuk tárgyát. Arra, hogy az evangeliumszerü-e, nem sokat adnak; de annál inkább arra, hogy az új és kiváncsiságkeltö legyen. A szombati lapok már közlik rendszerint a prédikátorok vasárnapi tárgyait s a közönségnek alkalma nyilik a válogatásra. Egy ohioi lapban, ápril 18-ról a következők olvashatók: a baptista prédikálni fog: az úti munkáról; egy presbyterianus: az ég fehér lovairól; egy methodista: a közelgő kholeráról; egy congregationalista az élő kutyákról és holt oroszlánokról; egy másik methodista pedig azt fogja előadni: miként másztak ők fel egy bizonyos hegyre? Csupán egyetlen templom papja szónokolt bibliai textus alapján s ennek volt •— mint irva van — legkevesebb hallgatója. — A miniszterelnök — jelölt. Egy szegény elmezavart helybeli illetőségű csizmadiasegédet tartóztatott le mult napokban a rendőrség. A szerencsétlennek az a rögeszméje, hogy ö befolyásos nagy urakkal ismerkedett meg, minek folytán tovább a kaptafánál nem maradhat, mert ezek kegyeikkel annyira elhalmozzák, hogy csak ö rajta áll a választás, milyen rangot foglaljon el a társadalomban. Legjobban szeretne, ügymond — miniszteielnök lenni, — de tisztelője lévén a mostani kormánynak, Tisza Kálmánt megbuktatni nem akarja. Különösen kedvelik öt a bpesti herömlesztett nagy beszédet eresztett ki a reixrat ablakain, mely látszólag megzavarhatta a tiszta tudomány ápolásával s az egyetem méltóságának megőrzésével megbízott senatus csendes köreit. Kik eddig Mauthner fényes tehetségének szótlan bámulói voltak, egyszerre megszólamlottak, hogy — hát — aztán — Mauthnertöl mint szemésztől, már születésekor több előrelátást vártak volna, később midőn már megtanult saját lábain is megállni, nem volt elég mélyrelátó elég körültekintő, mindmegannyi jogos szemrehányás, melyek miatt ö, kinek őseiről még olyasmit is sugdostak, hogy azok régebben keleten a szembajokat a Jordán vizével gyógyították nem tarthat igényt a müveit nyugot elismerésére. De lássuk már most komolyan Fuchs tr. mint vélekedik „a vakság okairól s annak megakadályoztatásáról." A hálátlan ! küzd a vakság ellen, melynek majdnem egy tanárságot köszönhet. A rövidlátás részleges vakság, pedig elismert dolog, hogy az épen a tudós osztályoknak tulajdona, mintegy hivatásos betegsége, mely azonban csak a legritkább esetekben szokott teljes vaksággá fajulni. A tudós szerző érintett művében nemes harezot viv a legnehezebben leküzdhető hatalmasságok: a tudatlanság, balhit és a hanyagság ellen, azok, melyek veszélyes együtthatásokban végpusztulással sújtják a látó szervet a világosság érzékét. Az volna az emberiség legnagyobb jótevője, ki a tudatlanság, tévhitüség és hanyagság helyett, az észszerű gondolkozás, a felvilágosodás tanait s a munkaszeretetet honositaná meg a társadalom minden rétegében nem csak az alsókban, de a felsőkben is, — a szerencsétlenségek statisztikai számai csudásan apadnának. A rövid látás nem csak a tudós, de számos munkás osztályban is észlelhető s itt a baj tudatlansággal párosulva nagyon komolylyá válhatik, különösen azon körökben, hol a szem tartós és fölötte pontos munka által, túlmegerőltetésnek van kitéve. A statisztikai följegyzések szerint érdekesek a rövidlátók következő számviszonyai : órásoknál 97% , ötvösmunkásoknál 12%, köiróknál (litográfus) 45°/

OJ betűszedőknél meg már 51%. Ez utóbbiak többnyire rosszul világított helyiségekben s az éj gyakran fogyatékos világánál dolgozván, szemök fényének legnagyobb részét áldozzák föl hivatásuknak, kik a világosság terjesztésének legmunkásabb közegei ők maguk leginkább nélkülözik a világosságot. Pedig a nyomdász a legtöbb esetben kedvezőbb anyagi viszonyokban van. mint az iró, ki gyakran több világosságot szór kis kamrája szűk ablakocskáin át, mint a mennyi azokon által az éltető nagy világ melegítő sugaraiból számára behatol, kétféle a tudatlanság, az egyik tudna, de nem érti; a másik értené de nem tud. Az iró kénytelen szemeit kiírni, a kiadó pedig ugy szedeti ki a nyomda munkások szemeit, a pályabér vakság. Nagy szerepet játszik a szem hygieniája, annak tisztasága, alkalmas szellőztetése. Mily jól érezzük szemünket szabadban, a nyár kellemes zöldjében ? sokáig ugy vélték, hogy zöld szin az mely oly jótékonyan hat a szemre, ma már tudják, hogy nem a zöld, hanem a kék az, mely legmegnyugtatóbb, legkíméletesebb szin a szemre nézve, s a szabadban tapasztalt ama bizonyos jó érzet, nem is a pázsit zöld színének, de a tiszta levegő s ennek azon tartalma jótékony hatásának tekintendő. A hivatás betegsége! közé számitandók különösen a sérülés vagy sejbzés azon gyakori esetei, melyek a szemet mujnkaközben érik s melyek nem ritkán szerencsétlen kimenetelűek. Coceius az általa két even át kezelt sebzett szeműek lajstromában 150 lakatost, 67 kézművest 43 kőművest, 23 kovácsot, 22 gépgyári munkást, 18 molnárt, 14 ácsot és észlelt. Nálunk Pápán, ho terjedelmesb malom ipar hatunk, alig múlik el hét. egy-egy munkásnak, a malomkő vágás közben 6 érezsodró munkást komolyabban csak a jmunkásaival foglalkozmelyben nem kellene szemébe hatolt aczélszilánkot eltávolítani. A legtöbb esetben természetesen, az idegen testek a szembefuródó parányi szúró vagy metsző kemény testecsek képezik okait a szem sérüléseinek, melyekben mint mindig ismét főszerepe jut az illetők részint tudatlanság, részint hanyagság okozta gondatlanságának. Korunkra nézve a sebzettek ekkép sorakoznak száz között: 15 éven alóli gyermek 41, 15—25 év közötti 36, 25—40 év közötti munkás 13, s végre 40—60 között 9, mely számok elég magyarán igazolják, ama tétel helyességét, „az értelmiség nagybecsű óvszer a munkásokat fenyegető balsors ellen." Layet szerént, 106 külsérülés által vakságra jutott munkás közöl, 60 a szénbányákban eszközölt robbantási munka által veszté el szemevilágát. »Fol nem foghatja ezt senki« jegyzi meg Layet — »ki nem győződik meg személyesen ama hihetetlen könnyelműségről, melylyel néha az aknában dolgozók munkájokat végzik.« Sok az érdekes és hasznos tudnivaló ama jelzett pályakoszoruzott müvecskében, melyből orvosok és a nagy közönség egyaránt sokat tanulhatnak. Szerző, könyvében alaposan foglalkozik a különnemű sebzések szakszerű kezelésével is, s midőn igy ismét csak föladatának kezdetén belül a megvakulás elleni óvintézkedéseket ismerteti, — a szemsérülés czélszerü és helyes kezelése a legtöbb esetben elháríthatja a bekövetkez-s hetö nagyobb veszélyt — azon benyomást nyerjük, hogy Fuchs Ernő tr. a modern tudomány fényes magaslatán áll, ki szakmája fölött fejedelmileg uralkodik. A bécsi egyetem Greuter atyával is ugy járt, mint a bibliai zsidók Bileam úrral, ki átokra készülvén, megáldá azokat. Az talma mater* is ogm vesztett a páter- által. A tudós tanár fölötte érdemes és nagy munkát teljesített az által, hogy a közérdekeltséget fölébreszti a vakság elleni küzdelemre, melyben egyaránt kell, hogy résztvegyenek, az állam és a társadalom. Pedig az állam részéről a megvakulás ejlen létesítendő óvintézkedéseket