Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-07-26

M-egj elenilt Mi n d e ii vasa r n a j>. Közérdekű sürgős közlésekre koronkinl rendkívüli számok is adatnak ki. Bér mentetten levelek, csak ismert keséktől fogadtainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivaIalába (Ó - k o 11 é (/ i u ni é p ü lel) küldendők. t niEg% h)isá^r^^BéW&H^^ , •mA r bETÉSÉÉ\ •' é h^u%o?$W{sW%$rfoßi<fnM 'kr^ityilitíiWéW^ J kmjéza¥>'J­;.v •:[ jAoafy előre fiset^időp.z ; .tv r . r- t ... • B^gegdíjviiiidigkülön számíttatik jvjuTiiisii.'ffás előfizetési dijak* s hirdetések a Lajp~JiLADÓ hivatalába O'&f fß i§ kola nyomd áj a) 'mmmkumhidők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közien y e, Polgármesteri évi jelentés. Tekintetes Közgyűlés! Szervezeti szabályaink utasításához képest a legközelebb letűnt 1884-ik évre vonatkozó ál­talános elnöki jelentésemet következőkben van szerencsém teljes tisztelettel előterjeszteni: 1. A városunkban már évek óta szállásolt m. kir. honvédgyalogság 71. és 72-ik zászlóaljá­nak áthelyezése iránt felsőbb helyen megindult mozgalmak folytán ennek megakadályozására s egyáltalán városunk számára katonaszállásolás­nak biztosítására szükséges intézkedések iránt javaslat előterjesztésére egy bizottság alakíttat­ván, ennek előterjesztése folytán ez érdemben a város viszonyait és a honvédségnek itt szálláso­lása érdekeit s előnyeit — ugy a város, mint az állam irányában kimerítően ismertetett emlékirat készíttetett. Ezen emlékirat egy tekintélyes küldöttség által a Nm. m. kir. honvédelmi minister urnái, a föhadparancsnokságnál s az ügyre befolyással biró más magas állású férfiaknál benyujtatott s ilyenek többen a küldöttségnek ezen eljárásá­bani támogatására felkérettek. Ezen küldöttségnek eljárása eredményéről tett jelentés folytán — minthogy a gyalogságnak áthelyezése s az itteni állami laktanyába hovéd­lovasság szállásolása már visszavonhatlanul elha­tározva volt — a város ekkép üresen maradandó saját laktanyájának közös hadseregbeli lovasság számára leendő átalakítását, sőt mivel ez csak félszázad befogadására lett volna elegendő, az itt szállásolás állandóságának biztosítása tekinte­téből egy másik félszázadnak is — a magán be­szállásolás igényeinek megfelelő szintén laktanya­szerű elhelyezéséről való gondoskodást is meg­ajánlotta s az ügy fejlesztésére ismét egy bizott­ság jeleltetett ki; — terveztetett ekkor a város majorjának is lovas laktanyává leendő átalakí­tása;— de minden további intézkedést megszün­tetett a t. alispáni hivataltól vett azon értesítés, hogy az ez évi hadgyakorlatok után Veszprém megye területén közös hadseregbeli lovasság el­helyezve nem leend. 2. Külön országgyűlési képviselő küldésére jogosult városunk választó közönsége az 1884. év Szt. Mihály hava 25-én Budapesten megnyi­tandó 1884— igS7-ki országgyűlésre képviselőt küldeni királyi levél által felhívatván, a válasz­tás napjául 1884. június 14-ke tüzetett kí, mely napon az összeirt 802 választó közül szavazott 573, s ebből Láng Lajos 343, — Schulhof Géza 224, — Németh Alberth 16 szavazatot nyervén, általános szótöbbséggel képviselőül Láng Lajos ur megválasztatott. 3. A városi tisztújítás még ez év folytán levén megejtendő, az ez altali újból szervezkedés alkalmából a város szervezeti szabályzatának is netán szükséges módosítása szóba hozatott, mi­nek folytán a szabályzat átvizsgálására s abban szükséges módosítások iránti javaslat előterjesz­tésére egy bizottság jeleltetvén ki, ennek előter­jesztése folytán a szabályzatban a képviselő tes tületnck 73. és 78./1884. jegyzőkönyvi pontok alatt foglalt határozataiban tételenként szövege­zett módosítások történtek s ezek törvényható­sági jóváhagyása is eszközöltetett. 4. A régi és szétbontott urasági vágóhíd­nak az utczatérbe, illetve az e mellett vonuló közlekedési kocsi útba olvadó és tüz esetén a Tapoicza vizéhez férhetést megkönnyítő területe, az uradalomnak ezzel másik oldalról szomszédos háza oldalfala hosszat szintén a Tapoicza folyóra nyúló utczatérért cserében a város tulajdonául átengedtetett s a csereszerződés bekeblezése iránt a kellő lépések megtétetnek. 5. Tiszta és egészséges ivóvíznek kellő meny­nyiségbeni hiánya miatt ilyennek vízvezeték vagy kutak által nyerhetése tekintetéből helyszíni nyo­mozódásra és terv szolgáltatására Zsigmondy Vilmos országgyűlési képviselő és országos hirü szakférfiú felkéretett, ki városunkban meg is je­lenvén, a vidék bejárása után ez érdemben nyert tapasztalatairól kimerítő és nagybecsű emlékira­tot készített, melyben artézi kut ásatását jeleli legczélszerübbnek, minek folytán ez érdembeni tájékozásul szolgálható adatok közlése végeit Hódm. Vásárhely városához, mely ily kutakat az ujabb időkben ásatott, megkeresés intéztetett, s erre is kívánt válasz érkezett. 6. A városi képviselő testületnek választott tagjai közül felerésznek 6 évi működés után a törvény értelmébeni kilépése ugyanez évre es­vén, ezek helyett az uj választások 1S84. szept. 14-én megtörténtek. 7. Czink János városunk szülöttjének s en­nek szolgálatában legutóbb mint rendőrkapitány megaggott polgárának ez évi július 27-én történt elhunytát megemlíteni kegyeletbeli tartozásnak véltem, kinek hosszas szolgálata jutalmául ren­des fizetése az ugyanez évben megtartandó tiszt­újításig örökösei javára kózgyülésileg megszavaz­tatott. — Béke hamvaira! 8. Városunk felső részében egy harmadik gyógyszertárnak felállítása — Piácsek Gyulának kérelmezése folytán — a képviselő testületnek 35. jk. p. a. foglalt határozatával — titkos szavazás utján szótöbbséghez képest kimondatván, erre nevezett kérelmező ministeri engedélyt is nyert. 9. A városi képviselő testületnek 6 évi mű­ködés után ez évben kilépett tagjai helyett új­ból választottaknak, valamint a legtöbb adót fi­zető tagoknak beiktatásával a képviselő testület­nek újból alakulása 1884. okt. 7-én, — a követ­kező napon okt. 8-án pedig a tisztújítás tek. Véghely Dezső megyei alispán ur személyes el­nöklete alatt megtörtént és pedig a legszebb rend és egyetértés mellett, minek eredménye lőn, hogy : polgármesteri állásomat egy pályázótárs irányában 33 szavazat ellen 90 szavazat nyeré­sével megtarthatni szerencsés lettem. A gazda­sági tanácsosi állomásra Szvoboda Venczel ur egy pályázó társ irányában 39 szavazat ellen 87 szavazattal újból megválasztatott. Az üresedés­ben volt rendőrkapítányi állásra Mászáros Ká­roly ur egy pályázótárs irányában 9 szavazat el­len 129 szavazattal megválasztatett. — A többi tisztviselők egyhangúlag újból megválasztattak. 10. Újból megalakittatott : Az állandó vá­lasztmány. Az árvaszék. A városi iskolaszék. Szakbizottságokul: a jogügyi, pénz és gazdaság­üg-yi, — a szépítő és építészeti — és a közegész­ségügyi bizottságok. 11. A pápa-keszthelyi vasútvonal kiépíté­sének ügye annyira előhaladván, hogy ennek biz­tosítása már csak 800.000 frtnyi törzsrészvény­nek egyesek általi megvásárlásától vált függővé: Pápa városa 500 drb ily részvényt jegyezni 1884. decemb. 8-án tartott képviselő testületi közgyű­lésében névszerinti szavazás utján 104 szavazat­tal 5 ellenében elhatározta. 12. A város összes tisztviselőinek tevékeny­ségét illetőleg : A közigazgatásnál hátralék ma­radt 1883. évről 46, 1884. évben beérkezett 4409, összesen 4455. — Ebből elintéztetett 4409, félig elintéztetett 21, elintézetlen 25, összesen 4455.— Magán feleknek kiadott bizonyítványok száma 543. A postakönyv szerint ide érkezett levelek 3695. Különféle fiatóságokhoz intézett levelek 4532. Iparjegy kiadatott 85. Ipar folytatásáról lemondott 31. Igazolási jegy kiadatott 420. Ide­iglenes igazolvány iparos segédeknek 110. Mun­kakönyv kiadatott 356. Kézbesítés eszközöltetett 2062. Katonai nyilvántartásban előforduló jelent­kezők száma 740, a) a közös hadseregbeliek kö­zül 555, b) a honvédségbeliek közül 185, össze­sen 740. — A polgármesteri hivatal pénzforgalma a lefolyt 1884. évben az arról vezetett nyilván­tartási könyv szerint kitesz 9793 frt 92% krt. Közgyűlés tartatott a lefolyt évben 18, azokban határozat hozatott 121. Tanácsülés tartatott 47, azokban határozat hozatott 740. A kapitányi hivatalnál. A községi bíróság­hoz érkezett 1407 darab, elintéztetett 1407, vég­rehajtási hátralék 116. A bíróságoktól érkezett 98, elintéztetett 84, végrehajtás alatt áll 14. A közigazgatási iktatóba beérkezett 2148, mult év­ről maradt 4, összesen 2152, elintéztetett 2146, elintézetlen maradt 6. Kihágási iktatóba érkezett 240 drb, összes 240, elintéztetett 240 darab. — Vádlottak száma 192 férfi, 61 nö. Pénzbüntetés­ben elmarasztaltatott 99 egyén, elzárásban 80, elutasittatott 7, más hatósághoz utasíttatott 26, felmentetett 41. Kihágásért jogérvényesen elitél­tek által fogházban töltött napok száma 241 nap, 12 óra. Pénzbüntetés kiszabatott 366 frt 50 kr, befolyt 92 frt 50 kr, leíratott 269 frt, 1884. dec. 31-én hátramaradt 5 frt. Közbiztonság 1884-ik évbe?i. A királyi bíró­ságok hatáskörébe utalt büntetendő cselekvé­nyekre nézve: elönyomozás tartatott 48 esetben, ezek közül tolvajlás volt 27, betörés 8, egyéb bűntény vagy vétség 13, összesen 48 esetben. Eredménynyel fejeztetett be 34 eset, eredmény­telen maradt 14. 1884. évben kiszolgáltatott: cselédkönyv 117 drb, marha járlat 2463, lólevél 2129, tartózko­dási jegy 105, halálesetfelvétel 580, elöfogat — kettős fogatú 130, községi kézbesítés 3110, to­lonczoltatott 173 egyén. Közmunka az 1884-ik évre. összeiratott igás napszám 1376, kézi napszám 579°> megvál­tatott igás ál frt = 362, kézi á 40 kr = 1422. Természetben szolgálandó igás IOIO, kézi 4368. Leszolgáltatott igás 1002, kézi 3582. Leírandó igás 12, kézi 231. Hátralék kézi 555. Váltságdíj beküldetett 930 frt 80 kr. Tüzeset volt 1884. évben 5, égési összes kár 21,606 frt, ebből biztosítva volt 15,198 frt. Meg­téríttetett biztosító intézetek által 15,139 frt 68 kr. A tüz keletkezésének oka 1 izben véletlen baleset, — 4 esetben nem volt kipuhatolható. A város árva és gyámhatósági állapota. Pápa város árvaszékénél 1883. év végén maradt hátralék 2 ügydarab. Az 1884. évfolyamán be­érkezett összesen 571. Az év folyamán 21 ülés tartatott és ezekben elintéztetett 556. Ülésen kí­vül nyert megoldást 17. — Hagyatéki ügy 1884. év január i-töl december 31-ig gyámhatósági in­tézkedés végett 73 ügydarab, ezek közül: a) örökség hiányának kimutatása által elintéztetett 24, b) csak ingóságokból állott hagyatékokra vo­natkozó egyezség gyámhatósági jóváhagyás ál­tal elintézést nyert 9, c) ingó és ingatlanokból állott hagyatéki ügy gyámhatóságilag jóváha­gyott egyezség folytán a bírósághoz áttétetett 26, d) csupán ingóságból vagy ingatlanból is álló TÁRCZA. Az én örömöm. Hát megjöttél fiam! Jer te is leányom — Legdrágább kincseim Ezen a világon — Együtt hadd lássalak. • Egyik a tavasz itt Felejtett virága, A jó kedv, e tarka Pillangó tanyája, Szivemnek öröme. Másik a Libanon Magasló czédrusa, Homlokát az ifjú Szépség koszorúzza, Reménydús jövővel. Ha a világ az én Szemeimmel nézne, S egyező volna a Szivemmel érzése, Mily boldog lennétek! Mert ha én dúsgazdag, Ha hatalmas volnék Rólatok ragyogna Drágaság ékesség, S minden mi boldogít. Hátha még az látna, Kinek vére vagytok, A ki álmaimban Le-le jő hozzátok A Cherubok közül. Átkarol és szellem — Ajkival suttogja „Viseljed gondjukat, Légy nekik jó attya." Ez az én örömöm. o EMLÉKIRATAIMBÓL. A KERÉK TÖRÉS. Vagyis: hogy miként került Vörösmarty Mihály hozzánk és vi­szont miért és mi végből j'itoltunk én és fivéreim Miklós, Sán­dor Vörösmarty Mihály kezelése alá. Irta: Berezel Mór. Csak ne ijedjetek meg kedves hölgyeim, a kiknek valahogy elvétve kezébe kerülnének em­lékirataim, e jelen novella cimzetétöl. Előre biz­tosítlak, hogy távolról sem rémületes annak tar­talma, bárha nem is szolgáltatna okot, de még ürügyöt sem dévajkodásra és gunykacajra. Nem a keresztény civilisatio leghatalmasb eszközeiről, legbecsesb találmányairól a máglyá­ról, a kerékbe töretésröl, karóba huzatásról és megvadított lovak általi szétszaggattatásáról szándékunk itt értekezést tartani; és ezek szá­zadokon áti „in majorem dei glóriám" való sürü alkalmazásai egyikének okait, lefolyását és épü­letes eredményeit rikító színekkel éles tollal leírni. Nem, nem! ezen gyönyörűségeknek és azok élvezetén ekkora, divatja elmúlt, ma már az emberi nem nemesb fajú paripákon száguldozza át a földi lét siralom völgyeit és mászsza meg Golgotha magaslatait. Mi ma az exhibitiók, prostitutiók, a börzei hazárdok, a hírlapi revolverek és ezek következ­ményei gyümölcsei — a megbolondulások örült házak, az öngyilkosságok, önfertözések és a lelki erkölcsi kinpadok és orgyilkosságok — dicsősé­ges és üdvözítő korát éljük!! Midőn az akadé­mikusok, a professorok a gyávaságot, a hazaáru­lást megéneklik és oszlop emeléssel dicsőítik, az Isten büntette kaján szívtelenségét és őrjöngő eszelösséget genialitásként, lelki nagyságként pa­radiroztatják a tantermekben tudományos inté­zetekben és még versnek is merik hazudni ama silányságokat, minők még a jóravaló cadentiák nevezetét sem érdemlik meg. Az a kerék törés, a melyet jelen beszélyünk csúcsára czim gyanánt feliránk: se több se ke­vesebb, mint egy valóságos szerszám fából kifa­ragott és abroncscsal megvasalt fakeréknek és pedig egy közönséges ártatlan paraszt szekeré­nek calamitása, rövid szenvedése és gyors ki­gyógyítása illetőleg ideiglenesen mankóvali ellát­tatása. Maga a beszély: ezen vérontás és ember kinzás nélkül bekövetkezett keréktörés történe­tét, valamint annak holmi apróságos appendix­jeit és corollariumait foglalandja magában. Kenetes, tanúságos és ha nem is csoda, de ugyancsak rendkívüli ez is: úgymint száz és száz eset tény életemből; miért is kérlek hallgassá­tok meg, olvassátok át illő figyelemmel és ke­gyelettel. Azon években és pedig azon évben 1817­ben is, midőn Vörösmartyt Isten kegyelme és kölcsönös jó szerencsének tündöklő csillaga há­zunkba hozta: az iskolák, az előadások — ép ugy az egyetemen, az akadémiákon, mind a gymna­siumökban és községi tanodákban — rendszere­sen november elején vették kezdetüket. A szünidőt vulgo vacatiót testvéreimmel, szüleinknek Tolna és Baranya megyékben fekvő birtokain és főleg Bonyhádon vagy Börzsöny­ben — a Vörösmarty megénekelte déli völgy­ben — szoktuk eltölteni. De tanulmányaink foly­tatása végett (atyánk bennünket mindig ponto­san Pestre vitt, a hol ő szép és tágas lakást tartott és az év nagyrészét családostól töltötte. Most is, ezen nem kevésbé reánk, mint ma­gára Vörösmartyra, sőt a magyar nemzet jelen — értem az 1821-ben bekezdett és egy félszáza­dot túlhaladott — korszakára nézve is oly rop­pant fontosságú és történelmi nevezetességű év­ben, illetőleg 1817 október végén, vagy novem­ber kezdetén: felpakkolt atyám bennünket, na­na gyot kicsit két négy lovas hintóra és egy, a kis kézi podgyászsza], valamint a szükséges ké­szülékekkel megrakott szekér kísérete mellett útnak indult velünk Pestre. Az utazás rendesen Kölesden, Simontor­nyán, Kálozdon, Seregélyesen, Nyéken, Marton­vásáron át vezetett és az akkori esőzések ten­gelyig érő sár miatt, relais-k vagyis fogat vál­tozások daczára is, két napig tartott. Az első ebédelés Simontornyán, a második a nyéki ven­déglőben, a közbeeső éjjeli meghalás pedig Ká­lozdon történt meg. Utunkban semmi különös baj nem ért ben­nünket és csak is én velem volt atyámnak egy kis vesződsége. Ugyan is természetem nem en-­gedte az elölülést. Gyomrom mindjárt elkezde émelyegni és kényszerültem szent Leokádiának áldozatot hozni. Ilyenkor aztán atyám nem cse­kély örömömre, mindig leparancsolta az inast a bakról és oda ültettetett a kocsis mellé. Ször­nyen epedtem már akkorban is az aranyszabad­ságot, az ,,aurea libertás" élvezetét és »az elöre« a magasra a »höcher Peter« már talán jelszavam is volt. Feledtem előbb megjegyezni, hogy ezen első és elöljáró hintóban a hátsó ülést atyám és Pista bátyám foglalta él; mi pedig »Mauritius, Nicolaus et Alexander omnes tres fratres Perczek az elsőre helyeztettünk, az utazás illetőleg min­den kiindulás — kezdetén. Az utazás második napján, ebédlés után elhagyva Nyéket a marton-vásári derék és egy jó magas töltésen fekvő országútra — Chaussee — tértünk és gyorsan haladtunk elöre; én termé­! 30

Next

/
Thumbnails
Contents