Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-06-28

JMLegJ ele nilc Mi nden vasa r 11 a p. Közérdekű suigős közlésekre koronkint reudkivüh számok is adatnak ki. Bérmemcdeu lein lek, csak ismert késektől fogadiainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak sz-ául közlemények alap SZER K h i t- a f a l rí b a (0 - k o 11 é <j i u ni é p il lel) küldendők. PAPAI LAPOK Előfizetési dijait. Egy étire óért^—Félég^e 3 frt. Negyed cvrfvZ frt StH^eg^sár. Tgy szám ára_/j_ HIRDETÉSEK 1 hasábos petiisor térfogata utan J kr, nyilltcrhtii z?f krajczárral szanntiitnak. Bc/yeqJij mindig ki-Ion fi~ciatdő. Az előfizetési dijak, s hir dőlések a lap KI A DÓ h i r a I áfába (•ef. f ő i x I; o 111 a 7/ 11 in il áj a) küldendőké Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlő n.ye. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. Ma kezdődik városunkban a dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése, melyre ezen egyházkerület összes tisztviselői és képviselői megjelennek az eg}

T

ház ügyeinek rendezése és intézése végett. A reformált egyház ügyeinek intézése, vallási és felekezeti oldalától eltekintve, mindig nagy befolyású és jelentőségű a társadalmi életre. Mert az öntevékenységnek, az áldozat készségnek, a buzgóságnak ritka példája tárul fel előttünk a ref. egyház működésében , a hol az összes gyülekezetek nem csak magukat tartják fen minden állami és kegyúri segély nélkül, hanem fedezik összes elemi és felsőbb iskoláiknak költségeit s ez által fontos szolgálatot tesznek az államnak és társadalomnak. De ezen áldozatkészségnek s önkéntes teher viselésnek következménye a legszélsőbb alapokra fektetett önkormányzat, mert a felekezet minden egyes tagja, az egyház minden egyes híve annyival inkább az egyház tisztviselői az egyházi és iskolai ügyeket saját maguk ügyeinek tekintik, befolyásukat mindenütt érvényesitik s minden dolgot az összesség közakarata szerint intéznek el. Ugy, hogy a társadalmi önkormányzatnak, s az egyéni szabadsággal párosult democratiai kormány formának, á magyar ref. egyház szervezeté* nyújtja egyik legszebb példáját. A dunántúli ref. egyházkerület most kezdődő közgyűlése nem csak ezen általános szempontokból érdekel bennünket, hanem azon ügyek fontosságánál fogva is, a melyek ezen tárgyalás és eldöntés alá kerülnek. Ilyen elsőben is a jogacademia ügye, mely már több gyűlésen keresztül húzódván, végre itt helyben döntetik el véglegesen. A hangulat azt mutatja, hogy a Jogacademia meg sziüitcttetnl illetőleg szünetelni fog mindaddig, mig az egyházkerület kellő anyagi erővel nem rendelkezik annak újra, esetleg megalkotandó felsőbb oktatási törvény kívánalmainak megfelelő berendezésére. Másik fontos tárgy a ref. tanitó-képezdónek városunkban teljes önálló berendezése. Eddig is tartott fenn a dunántúli ref. egyházkerület városunkban tanitó-képezdét, de abban a tartárgyak nagyobb részét a theologiai és gymnasiuini tanárok kisegitőkép tanították. Most ezen állapot meg fog szűnni, a képezde részére önálló tanszékek fognak szerveztetni s azok most külön tanerőkkel be is fognak töltetni. Ezen ügyek rendezése városunkat igen közelről érdekli, nemcsak annál fogva, mert a jogacademia fenállása városunk lakosságára nézve némi anyagi hasznot hajtott, hanem különösen annál fogva, mert a helybeli tanulóknak jogi pályára lépését s maguknak e téreni kiképzését megkönnyítette. Az anyagi veszteséget részben pótolhatja a tanítóképző intézeti növendékek szaporodása, de a veszteség másik oldalának kipótlására legalább egyelőre nincs kilátás. Pápa város közönsége már csak annál fogva is, hogy a főiskola által, melyben fiai felekezeti különbség nélkül tanulnak, legközelebbi összeköttetésben van a dunántúli ref. egyházkerülettel, örömmel üdvözli, falai között az egyházkerület elnökeit és összes képviselőit s mi is óhajtjuk hogy itteni működésük, mely mnidig hazafiság és vallásos buzgóság által vezettetik, legyen jelen esetben is áldást hozó a hazára, az egyházra és a helybeli főiskolára, találják meg tapasztalt és gyakorlott bölcs előre látással mindig azon irányt, melyet hazánkban e fontos közmivelődési tényezőkép szereplő ref. egyházra nézve a felvilágosodás, a korszerű haladás, a hívek vallásos érzülete és az.evangéliumi szeretet kijelel, s nie- 1 lyet ezen egyházkerület eddig is oly sikeresen és melegen ápolt! Ifj. Gróf Esterházy Móricz cs. kir. kii marás, Veszprém megye főispánja beigtalási ünnepélyének programmja. A beigtatási ünnepélyek július hó 2-án kezdődnek, a irikor is vármegyénk júniusi közgyűlésén megválasztott küldöttség fogja a főispán úr ö méltóságát a július hó 6-án tartandó ünnepélyes installatióra meghívni. K küldöttséget Supka Jeromos zirczi apát úr ö nagysága vezeti, s ugyancsak ö tartja az üdvözlő beszédet a főispánhoz. A küldöttség tagjai: Elnök Supka Jeromos zirczi apát. Tagok: Ányos László, Ányos Tivadar, Andre Gyula, Anerhammer Ferencz, Barcza Bálint, Bckássy Karoly, Bélák István, Bibö Dénes, Csapó Jó/.scf, Dallas Imre, Gróf Esterházy Imre, gróf Esterházy Béla, gruf Festetlek Tál, báró Fiáth Pál, Hermann János, Horvátit Antal, Hunkár Sándor, Hunkár Mihály, Iliász Lajos, Kcmenes Ferencz , Kcncssey Pongrácz, Kopácsy Viktor, Konkoly Lajos, Koller János, Krisziinkovics Aladár, Láng Lajos, Magyar János, Matkovics Tivadar, Máday Izidor, gróf Nádosdy Ferencz, Noszlopy Gyula, Pados Lajos, Pap János, Főseid Károly, id. Purgly Sándor, Rosos István, Rcé Jenő, Sárkány Miklós apát, Szalatkay István, Szabadhegyi Kálmán, loth Kálmán, Tóth József, Tóth Ede, Wertkeim Ármin, és báró Vchtricz Zsigmond. A küldöttség d. u. 4 óra előtt a Griff szállodában gyülekezik. A küldöttséget, melynek elszállásolásáról a pápai járás szolgabirája, Horváth Lajos úr gondoskodik, július 2-án d. u. 4 órakor fogadja Pápán varkastélyában a főispán. A fogadás után, d. u. 5 órakor a kastélyban díszebéd, melyre a küldöttség összes tagjai hivatalosak. Este a casino-kertben -táncz-estély, Julius hó 5-én délelőtt Győrből Pápára, a CTyörmegyei és komáromi deputaczio tagjai megérkeznek. Pápán a főispán, a deputácziók és a pápai járási és városi megyei biz. tagok a gróf külön vonatjára ülnek. — Devccserben a devecseri járás szolgabirája üdvözli a főispánt. A devecseri állomásnál az oda érkezett biz. tagok vonatra szállnak. Városiadon a veszprémi járás szolgabirája üdvözli a főispánt; Herenden a szentgáliak. Mindkét helyen felszállások történnek. D. u. ^í. órakor érkezik a löispán kiséreN jcvel együtt Veszprémbe. A vasúti indóház előtt történik az ünnepélyes fogadtatás. Az első üdvözlő beszédet a város polgármestere tartja.~A Veszprém városi fogadtatás részletei" később hivatalosan is közzé fognak tétetni. A főispán és kísérete, úgy a vasútnál tisztelgők mind teljes díszben (díszmagyar, vagy sálon ruha) jelennek meg. Még az nap délután, a megérkezés után félórára fogadja a főispán saját lakásán a tisztelgő küldöttségeket, s pedig első sorban az idegeu varmegyék deputaczióit. A tisztelegni akaró egyébküldöttségek július ho 4-ig jelentkezhetnek a megye alispánjánál. Este fáklyás zene és a város kivilágítása, — esetleg a vorös-kereszt egylet ünnepélye a »f>Yickints; kertben. Julius 6-án d. c. 9 órakor ünnepélyes Veni Sancie a székes egyházban. D. e. 10-kor az installaczió a megye termében. Délben nagy díszebéd, mit a főispán ád 500—550 személyre a főispáni kertnek nevezett és c czélra berendezett téren. Az égésről. (Jutalmazott pályamű.') — Irta: Moldoványi Béla. II. A láng égő gáz; a parázs égő, folyékony, vagy szilárd test. Csak azon lángok fénylenek vakitó fénynyel, melyekben szilárd test finoman szétoszlott állapotban fehér izzóan fordul elő, mint pl. a korom a légszeszlángban vagy a phosphorsav a phosphorlángban. Csak azon. teltek lángolnak, melyek vagy hű által gázzá áíakit-: hatók mint a kén, phosphor, alkohol, vagy.ojyanok, melyek hő által elpusztíthatok es emellett égékeny gázokat fejlesztenek mint a zsír. fa, fagygyu, gyanta. Az égő anyagnak meggyújtása kéll^hogy megelőzze magát az égést, hogy az égetendő testnek átadassák azon hő, mely képessé teszi ezt az élenynyel való egyesülésre. Némely testnél pl. a phosphornál igen könnyen megy végbe a meggyulás, másoknál közönséges hőrnérséknél is meg történik, ha a léggel érintkeznek; ez utóbbi tulajdonsággal felruházott testeket önmagoktól gyuladóknak nevezik. Ha az éges- huzamosabb, akkor a már égő testhez folyton levegőnek kell áramlania, hogy élenyével táplálja az égést, ha a kellő mennyiségű éleuy vagy hő hiTÁRCZA. Epigrammák. Az „Aranyember

11 Bécsben 1. Kétszer hódolt meg Bécsvárosa már a magyarnak, Hajdan Corvin, imént Jókai vette be azt. Mátyásnak csak aczélba került és ónba a gyözés,. Míg színaranynyal ütött Jókai rést a falon. 1485—1885. Egykor erős haddal tört Bécsre Hunyad fia Mátyás, S a megvett város hódola kénytelenül; Most örömérzettel jön e hon szívébe a székhely, S testvérként fognak Bécs kezet és Budapest. Ota-tomjai. Egy főispáni beiktatás Pápán 1813-fcan. IV. ÖEÖM KIFEJEZŐ BESZÉD. Melly Ezen T. N. Vármegyének Első AlMspánnya Tekintetes Nemes és Vitézlő Bésán István Úr által, Fő-Ispány Úr Ő Nagy Méltósága fentebbi Beszédjére, a' Tekintetes Karoknak, és Rendeknek nevében elmondatott. Nagy Méltósága Gróf, Császári Királyi Kamarás, Belső Titkos Tanátsos, és Fő-Ispány Úr Kegyelmes Uram! Tsak néhány napokkal ez előtt a' legérzékennyebb fájdalomtól sebesedett szíveink fohászkodásainak , az öröm és vigasztalás által lett felváltása, kettős érzékenységeinknek Tanúbizonysága. Jele ez egy részről azon fájdalmunknak, 's igaz szívbéli köny tsöppökkel hirdetett belső szomorúságunknak, mellyet néhai Nagy Méltóságú Gróf ZICHY FERENTZ Ö Excellentiájának, szeretett Fö-Ispányunknak, 's ezen Nemes Vármegye fényességét fent-tartó Kormányozónknak, elvesztéséből vettünk. Tanúja más részről azon nyilván való Örömünknek, mellyet Dítsösségessen Uralkodó Kegyes Fejedelmünknek Atyai Gondoskodásából Excellentiádnak árván hagyatott Megyénk Kormányára lett kegyelmes kinevezése, és ekképpen veszteségünknek tökéletes kipótolása öntött szívünkben. — Mind a' kettőre fontos okaink nyilván valók. Boldogult Nagy Méltóságú Fő-Ispányunknak 20 Esztendők elfolyása alatt dítséretessen vezetett Kormányozása által időről időre nevelkedett, Megyénknek fényessége erős oszlopokkal támogattattak a' Nemesség törvényes Jussai, egész egyenességgel, minden részre hajlás nélkül folytattatott az Igazság kiszolgáltatása; — szóval ditsekedve említhetjük Nemes Megyénknek tündöklő virágzását. — Mind ezeket O Excellentiája boldogult Fö-Ispányunk bölts vezérlésének egyedül tulajdonítván, méltó volt ennek vesztésén vett fájdalmunk; de méltó okaink támadnak más részről fájdalmink enyhíttésére, és azoknak örömmel leendő feltserélésére. — Midőn az elsőre nézve ritka érdemeit örök emlékezettel megjutalmaztatva lenni bizonyossak vagyunk Excellentiádra nézve pedig • nagy veszteségünket bő nyereséggel egészlen helyre állítva lenni tapasztalnánk, szerentsénk adatik. Feltaláltuk Excellentiádban' egész mértékkel, mind azon fényes erköltsi tehettségeket, mellyek Megyénknek virágzását hervadni nem engedik: — Nyertünk ismét olly jeles Vezért, kinek Kormányozása alatt, nem tsak bátran megnyugodhatunk, hanem nagy nyereségünkkel ditsekedve tsalhatatlan reménységgel lehetünk. Megyénk állandós dítsöségénck fent-tartásához. Már legjobb Fejedelmünk is kijelölte Excellentiád Őseinek, úgy azoktól örökösödött tulajdon jeles Erdemeit. — A' Fejedelemhez, a' Hazához, 's annak Törvényes Constitutiói sértetlen megtartásához, ditséretesen viselt több rendbéli fényes Hivatalokban bebizonyított fiiv, 's munkás nagy tetteit Excellentiádnak; \s midőn Excellentiádnak egész éltében a' Felséges Fejedelem, és kedvelt Haza szolgalatjára szentelt fáradozásait, 's nagy érdemeit, — ezen Fö-Ispányi Hivatalra lett emeltetése által egy részben megjutalmazni méltóztatott; Nemes Vármegyénket ajándékozta meg főképpen, illy nagy érdemű Kormányozót ültetvén megüresedett Fö-Lpányi székében. Vagyon tehát már Törvényes Vezérünk, vagyon Kormányozónk, kinek meszszelátó, s hoszszas tapasztalásokból nyert, bölts Igazgatása alatt, Törvényes Jussainknak fent-tartásához Megyénk díszének, és egész boldogulásunknak újj talpköre lett helyheztetéséhez tellyes bizodalommal lehetünk. — Nagyobbak Excellentiád fényes Erdemei, mint hogy én azokat voltaképpen lerajzolhatnám, és mint hogy azok, ezen egész- egybegyűlt Tekintetes Karok,'" és Rendek előtt tudva vagynak,azoknak elölszámlálásába nem botsátkozom: egyedül azon esedezem Excellentiádnál: méltóztassék ezen Fö-Ispányi Hivatalnak által vételével, a' Tekintetes Karoknak, és Rendeknek, úgy azok 'Képviselőinek, a' Tiszti Karnak nyílt szívekkel megegyező magok ajánlását általam elfogadni ; őket kegyelmében venni; — 's abban álhatatossan megtartani. — Megfogják ök minden időben bizonyítani, hogy Excellentiádnak kegyes Pártfogása, és Kormányzása alatt egész erejeket, 's törékedéseiket oda intézni fogják, hogy' mind Excellentiád, méltóságos Hívatalyának díszét, mind a' Köz Boldogságot egy gyes erővel eszközöllyék és fent tartsák. Légyen Excelletiád mind a' Tekintetes Karokhoz, és Rendekhez, kik a' köz tanatskozásban leghívebb segítői, ••— mind a' Tisztviselő Urakhoz, kik a' törvényes Végzéseknek, 's meghatározássoknak leggyorsabb, s egyenesebb végrehajtói lenni meg nem szűnnek, tellyes bizodalommal; kik továbbá mindnyájan velem együtt Esedlentiadnak hosszas Eletet, szerenhséi, Kormánya/ zást, 's fényes Hivatallyának eges;', megelégedéssel leendő viselését tiszta szivbol óhajtván; magokat Excellentiád Kegyelmében ajánlyak; éivjeg.y^ szívvel kiálttyák éljen !!! . . • • V. ' VÉGSŐ BESZÉD. Mellyel Ezen T. N. Vármegyének Főjegyzője T. N. Vitézlő Bezerédi Bczcrcdy György Úr, a' T. Státusoknak, és Rendeknek, Fö-Tspány Úr Ö Nagy Méltóságának ezen T. N. Megye FöIspányi Székére lett emeltetéséből szarniazott érzéseiket kifejezte. Nagy Méltóságú Gróf. Belső Titkos Tanátsos, És Fő-Ispány Úr, Tekintetes Státusok, és Rendek: Mindenkor szerentsés az a' Tartomány, szerentsés az a' Megye, a' mellynek az Isteui Gößdviselés, Nagy Lelkű, Bölts, es tapasztalt Kormányozót íendel, de vágynak még is ollyan időszakok, a

1 mikor ezen szerentse a' legnagyobb áldásává válik az Isteni Gondviselésnek. Nézzük Európának, nézzük edes Hazánknak, nézzük Megyénknek történeteit mostani, és jövendő kornyülállásait,

1 valóban azt fogjuk látni, hogy iilyen időszakasz volt az elmúltt, iilyen a' öao^tanT

; illyen lesz a' jövendő idő. Azon rettenetes Háborúk, melyek egy* nagy Nemzetnek véres felfordulásából támadváif,/egész Európában elterjedtek, mellyekben milliomok vére kiontatott, és a' mellyeknek végét az Emberiség óhajtva várja, az egész világnak köteleit elszag., " 26