Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-06-28

ányzik, akkor ezen folyamat hiányos, ha pedig az élenyt a testtől elzárjuk, akkor az égés meg­szűnik. Az égő anyagból szénsav részecskék és gázok emelkdnek, melyek a füstöt képezik, mely még égő részecskéket tartalmaz és e szerint a tiszta elégéshez a kellő hő szükséges. Ismeretes hogy a leülepedett füst kormot képez. A mon­dottakból világos, miért füstöl a nedves fa az elégésnél és miért ég a szétdarabolt fa jobban, mint a nagy tuskó. A füst még más anyagokat is tartalmaz, mint pl. a faeczet, creosot, mely anyagok a füst különös szagát kölcsönzik. Ezen alapszik a füst használata a húsnemüek conser­válásánál; az emelkedő meleg gázok a hust egé­szen kiszárítják; azon füstképződmények, melyek részben a hust áthatják megóvják a rothadástól. Ha az elégés teljes, az utolsó maradványok viz és szénsav, melyeknél nem mutatkozik füst; az égő anyagok földesalkatrészei és azok sói, mint hamu maradnak vissza. Mint már emiitettük, az emberi és állati lélegzés is égési folyamat, melynél szintén hő fejlődik. Ezen esetben az égési folyamat a tüdőkben történik olyképen, hogy a vérben levő szénköneny egyesül a be­lélegzett levegő élenyével. Innen magyarázható, „hogy az éjszaki vidékek lakói sok szénköneny­dús élelmi szert vesznek magukhoz, hogy a si­ettetett respiratio folytán hő képződjék testűk­ben, mert a dús szénkönenyü táplálékban keve­sebb a viz, mint a keményítőt tartalmazó élelmi szerekben. Ezért élnek a sarkvidék lakói kiválóan zsiros anyagokkal; Cochrane emlit egy Jakutot, ki 24 óra alatt egy erős iramszarvas hátulsó negyedét fölemésztette és mellé még 20 font zsirt és vajat ivott. Ellenben mily kevéssel elég­szik meg a déli vidékek gyermeke; az olasz kenyeréhez egy fürt szöllövel, a török alig eszik egyebet egy kis piláfnál és a hindu nap kel­tetői nyugtáig nem vesz magához egyebet né­hány marék rizsnél. Az emberi test belső melege kevés változ­tatással 37 0 C. és pedig egyenlő marad mind a sarkvidéken, mind az egyenlitö körül. A legal­sóbb hőmérsékletet John Davy tapasztalta két hottentottánál (35.8 0 C), a legmagasabbat pedig Dolumbóban, Ceylon szigetén, két európaiaktól származó gyermeknél (38.9 0 C). Körülbelül ugyan­ily hömérsékü a többi emlős állat teste; egy Iondoni macska 15 0 C hőmérséknél 38.3 0-kal, egy colomboi majom pedig 30°-nál 39.7 0 C-sal bírt. Valamivel magasabb hömérsékü a madarak teste: Edinburghban egy tyúk 42.5 0 C-sal birt. Abcsonyabb hömérséküek a hideg vérű állatok, az osztriga 27.8 0 C-t, a pisztráng 14.5° C-t mu­tat hasonmértékü vizben. A növények lélegzése is semmi más, mint lassú égés, mert ezek is éjjel-nappal élenyt vesz­nek fel és szénsavat bocsátanak ki; csakhogy a nappali lélegzés oly csekély, hogy alig jöhet szóba, mert a növény nappal túlnyumólag assi­milál, az az szénsavat vesz fel, mely testének gyarapítására szolgál és élenyt bocsát ki. Ebből látható, hogy hibás azon vélemény, hogy a nö­vényeknek kétféle lélegzésök van, mert e Iélek­zés mindig egy az éleny felvevése és a szénsav kibocsátása; azonban a mit közönségesen a nö­vények nappali lélegzésének nevezünk, az tulaj­donképen nem az, hanem assimilátió és lénye­gatták; a' hideg éjszaknak lakosi a' gőzölgő Ti­beris partjain, az örök nyárnak lakosi a' Moskoa jegein hartzoltak, majd minden Európai Tarto­mányok, és Nemzetek századoktól tartott hely­heztetésekböl kiforgattattak. — Hányszor forgott a' Thrónus, az egész Monarchia, és édes Hazánk veszedelemben ? — Ezen Gyülekezetünknek szent helyén is láttuk az Ellenséget, négyszer fogott fegyvert édes Hazánkban a' Nemesség, hogy Királyi Székét, Hazáját, és ennek Alkotmánnyát megőrizze, életével, vagyonnyával többször ál­dozott, — viszsza adta hív Jobbágyainak Felsé­ges Urunk (ámbátor nagy áldozatokkal) az óhaj­tott békességet, de a' szerentsétlen háborúnak sebjei megmaradtak. — Hlyének voltak az elmúltt idők, a' mellyek­ben egy napnak története milliomok sorsát el­végezte, a' mellyekben egy nap Századok törté­netét foglalta magában. Túl vagyunk már mi ezeken, és túl va­gyunk úgy, hogy Felséges Koronás Fejedelmünk, Felséges Nádor-Ispányunk többszöri kinyilatkoz­tatásaik szerént belső megelégedéssel mondhat­juk, hogy ezen veszéllyel tellyes időszakaszban Felséges Urunk Kegyelmét', Felséges Nádor-Is­pányunk megelégedését, Polgár Társaink szere­tetét , és bizodalmát megérdemlettük. — Há­laadatlanok, sőt igazságtalanok volnánk, ha az egész Világ előtt meg nem esmérnénk azt, hogy megáldott bennünket az Isteni Gondviselés, hogy egy olly Férfiúra bizta azon rémíttö időszakasz­ban Megyénk Kormányát, a' kinek Fejedelméhez való hívsége, Hazájához való szeretete, meszsze terjedt tapasztalása, tántoríthatatlan igazsága, bőkezűsége, a' Tekintetes Karok, és Rendek Nagylelkűségével, és a' Tisztviselöség serénysé­gével öszve kaptsolva vezérlett bennünket a leg­jobb ösvényen,— a' kinek elhunytát méltán ke­seregtük, — Gróf ZICHY FERENTZre. Túl vagyunk ugyan egy rémíttö időszaka­szon , de a' mostani, és jövendő idö komorabb fellyegekben vágyom beborulva, mint az elmúltt. gében táplálkozás, mely a napfény behatása folytán megy végbe és ezen folyamat ezen ok­nál fogva éjjel szünetel. Ezekből világos, hogy az állatok és növé­nyek lélegzése közt igen szoros kapocs van. E nem rövid, de szükséges kitérés után hadd térjek ismét a tulajdonképeni égésre. Ha azt akarjuk, hogy a tüz jól égjen, ak­kor arra kell törekednünk, hogy kellő mennyi­ségű lég jusson oda, mert igen sok éleny illan el használatlanul; ezért szokás a tüzet fújni. A rostélyok is elősegítik az égést a kemenczében, mert a levegő jobban férhet az égő anyaghoz; magas kémények is fokozzák az égést, mert na­gyobb légáramlatot idéznek elő. Ha az áramló levegő már meleg, akkor az égés annál gyorsab­ban történik, mint ez az olvasztó kemenczéknél látható, hol erősen ható fuvó segítségével hozzák forgásba a levegőt, mi által az égés igen élénk és az olvadás könyebb lesz, A borszesz-mécs csekély höségü lángját az élesztő éleny oly hö­ségüvé teszi, hogy abban még a nehezen ol­vasztható platina is megolvad. Ez emiitett okoknál fogva a szél fokozza a tüz erejét, melyet rengeteggé növel a tűztől ma­gától előidézett léghuzam. Ily megfigyelések mu­tatják, hogy öntudatlanul ménnyit foglalkozunk a tudomány elveivel és midőn szemünk előtt vannak, mégis elvontaknak, mesterkélteknek hisz­szük. A gyufa elgyujtása, a serény munkás éjen át égő lámpája vegytani kísérletek bizonyítékai. A gyufa dörzsölés által lobbantja lángra phos­phor fejét; a lámpa hengere ugy segíti elő az égés folyamatát, hogy fenn kiáramlik a meleg levegő az alsó nyitott részen pedig fris éleny jut a bélhez, mi ennek porrá égését meggátolja. Különben az éleny nemcsak az égésnél, ha­nem igen sok vegyületben és keverékben játszik szerepet, igy a levegő egy ötöde, a viz nyolcz kilenczede éleny; a föld szintén az éleny vegyü­lete különféle fémekkel, úgy hogy az éleny kö­rülbelül egy harmad részét képezi a szilárd föld­kéregnek. Az éleny a legelterjedtebb elemek egyike, színtelen és szagtalan gáz, mint a levegő. Az éleny nek az égésre való nagy befolyá­sát egy egyszerű kísérlettel mutatjuk ki; egy edényt vegyi uton nyert nagyobb mennyiségű élenynyel töltünk meg és ha ebbe gyöngén égő testet vagy csak parazsat ís teszünk az azonnal fel fog lobbanni. Az égésnél igen természetes, hogy nagyon különböző mennyiségű hő fejlődik, hogy egy példát idézzek, a könnyen égő phosphor éleny­nyel való egyesülése alacsony hömérséket idéz elő. A phosphor e tulajdonsága miatt nem hasz­nálható tiszta állapotban a gyufák készítésére. Azért a phosphorhoz még ként adnak, mely a phosphor láng melege miatt is képes egyesülni a levegő élenyével és a kén égése már elég hőt fejleszt, hogy befolyása alatt a fa is meg­gyulad. Tehát a gyufa meggyújtásánál három vegyi processus történik, melyeknél phosphor kénecs- és szénsav képződik. E helyen felmerül egy kérdés, hogyan gyúj­tottak és gyújtanak tüzet, kik előtt a gyufa még ismeretlen volt, vagy még most is az ? Azon népek, melyek a civilisatio vívmányaival még nem ismerkedtek meg, igen fáradalmas módon raknak tüzet; két darab száraz fát addig dör­A' leghatalmasabb Fejedelmek fegyverben vágy­nak, a' Nemzetek elhagyván békességes ekéjeket öldöklő eszközökhöz nyúlnak, egész világban el­terjedt a' Háborúnak veszedelme, — minden ré­szeiben foly az Ember vér, — Felséges Urunk ha egyenessen részt nem vesz is ezen rettenetes Háborúban, Birodalmai védelméről gondoskodni tartozik. Nyölni fognak az Uralkodás kiadásai, a' múlt szerentsétlen háborúknak sebjei bé nem nyöltek, — a' jövendőnek gyászos borítékját senki fel nem fedheti, — az egész világ sorsa bizontalan, — mintegy terhes fekete felhő áll a' mostani időpont, mellynek özönvizétől, menkö­veitöl retteg az egész. Mit vár szeretett Fejedelmünk, mit vár az egész Birodalom ezen komor időszakaszban a' Magyartól, a' kinek boldogító Constitutiója illy formában egyedül egy áll Európában, mit fog tenni édes Hazánk, és annak részei ? Ki mutatja meg nékünk azon szerencsés útat, a' mellyen Felséges Urunk Kegyelmét, a' szövettséges Tar­tományok bizodalmát, és szeretetét megérdemel­hetjük, Hazánk boldogító Alkotmánnyát fenn tarthatjuk, és azt a' maga egész ditsöségében késő Unokáinknak általadhatjuk. Gondoskodott az Isteni Gondviselés, gon­doskodott Kegyelmes Fejedelmünk rólunk, mi­dőn illy időszakaszban Megyénk Kormánnyát Excellentziádnak által adta. — Excellentziád egy olly dítsö Nemzettségböl származván, a' melly a' legelső Egyházi, és Polgári Tisztségekben mindenkor erős oszlopa volt a' Thrónusnak, Ha­zánknak és annak Alkotmáunyának, ideje első 'sengéjétöl fogva magát a' Király, és Haza szol­galatjára szentelte. — Excellentziád böltsessége, tapasztalása, nagylelke, szeretett Fejedelmünk igassága, emelte Excellentziádat ezen fényes Hi­vatalokra, a' mellyekben Excellentziádat hely­heztetve szemléljük.— Felséges Urunk kegyelme, és igazsága újj jeléül a' mi boldogulásunkra adta által Excellentziádnak Kormányoztatásunkat, és ezen FÖ-Ispányi Hivatalt, a' mellyben Excellen­zsölnek egymáshoz, mig ez által annyi hő nem fejlődik, hogy a két darab meggyulad. A mű­veltség magasabb fokán álló népeknél, Európá­ban is az újkor egy nagy részén át aczéllal és kovával vertek tüzet; itt nem dörzsölés, hanem ütés által jött létre. De ezen gyujtásmód is igen körülményes volt, mert a kiütött izzó aczélré­szecskének a taplón kelle égést előidézni; ennek pedig a kén fonalat lángra lobbantani. A gyufát, melyet hiteles adatok szerint egy hazánk fia talált fel, külömböző gyujtógépek előzték meg, melyek megkönnyitették a gyújtás alkalmatlanságait, de mégis kiterjedésök miatt nem igen voltak hordozhatók és tüz keltésök is tökéletlenséget árult el. Igen használt gyújtó gép volt a Döbereiner féle, melynél egy zárt edényben könenyt fejlesztettek és ha ezt egy rugó segitségével a fölötte levő platina taplóra bocsá­tották, ez által a taplót izzásba hozták. E gyújtó gépet egy másik villamos gyújtó gép előzte meg, melyet Fürstenberg szerkesztett Baselben. Ennél is könenyt fejlesztettek, de itt meg a köneny izzittatott a bele hulló villany szikra által. Ezek voltak régen a gyújtó készülékek, melyeket a sokkal czélszerübb, gyönge dörzsölésre fellobanó gyufa egészén háttérbe szorított. A gyufa feltalá­lása igen nagy fontosságú, mert vele könnyen idézhető elő égés, tüz és az ezekből keletkez­hető hő, mely oly fontos közlekedési eszközeinknél, mely nélkül sehol sem fejlődhetnék nagyobb mér­tékben az oly szükséges gőz és ujabban a ha­talmas villamosság, azaz összefoglalva: az égés és hatásai kiemelték az embert az állatok közül és a műveltség mennél magasabbra hág, annál több oldalról veszi hasznát. (Vége köv.) Tanügy. A pápai esp. ker. róm. kath. tanítóegylete Marczaltőn a tanoda helyiségében tartottá idei tavaszi értekezletét. Az értekezletet megelőzőleg sz. mise tartatott; mely után a tagok a jelzett helyiségbe összegyűlvén, az értekezlet kezdetét vette. Hannig Antal elnök sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy főt. Aszner János ker. esperes ur valószínűleg az idö alkalmatlansága miatt az értekezleten meg nem jelenhetett, örömmel üd­vözlé t. Katz Lajos marczaltői plébános urat, hogy jelenlétével az egylet értekezletét diszesí­teni kegyes volt, egyszersmind az egylet nevé­ben köszönetét fejezte ki, hogy a sz. misével a tagok megérkezéséig várni szives volt. Elnök ur üdvözlé a tagtársakat is; de egyszersmind saj­nálatát fejezé ki, hogy még mindig számosan vannak az egylet tagjai közt, kik ugy a jeleni mint már több értekezleten meg nem jelenvén, magukat az általuk képviselt ügy érdekében to­vább mivelni elmulasztják. Azon kérdést intézé tehát az egylethez, hogy: mi legyen az ily kö­telesség mulasztók ellenében a teendő ? Ez ügy­ben az egylet határozata az lett, hogy az elma­radások 8 nap alatt az elnökségnél írásban iga­zolandók; mit ha az illetők tenni elmulasztaná­nak, jelentessenek fel az egyházmegyei főtanfelü­gyelöség utján a megyés püspök ur ő nagymél­tóságának. Felolvastatott s hitelesíttetett a mult érte­tziádnak lett beiktatása innepét e' mai nap szen­teljük. •— Excellentziád bölts kormányozása alatt jövendő boldogulásunkat előre szemléljük, előre látjuk Excellentziád Fejedelmünkhöz való hiv­ségében a' Thrónusnak védjét, Haza szeretetében annak és alkotmánnyának erős oszlopát, böl­tsességében, és tapasztalásában jó vezérünket, nagylelkűségében példánkat, érzékeny szívében Atyánkat, igasságában Pártfogónkat, és Biránkat. Erzeni fogják a' Tekintetes. Karok, és Rendek, hogy Excellentziádnak minden törekedései a' Ki­rály, a' Haza, és ezen Megye boldogulására tzé­loznak, és határt nem esmérő bizodalommal fogják elősegíteni igyekezetét. — Látni fogja a' Tisztvieelöség Excellentziád példájába, hogy a' törvények, Felsőbb Rendelések, és bölts végzé­sek, gyors, és részre hajlás nélkül való végre­hajtásával lehet eszközleni a' Köz-jót, és Excel­lentziád példáját fogja serényen követni. — Ta­pasztalni fogják a' Peressek, hogy Excelleátziád, és választott Birái előtt szent az Igazság, és an­nak kiszolgáltatása, és nyugodt elmével járul az igaz elnyomattatott az Itélö-Székhez. Erezni fogja az Adózó nép Excellentziád atyáskodó gondos­kodását, pártfogását, és kéméilését, és fiúi bizo­dalommal járul Attyához, és Pártfogójához. Méltán örvend az egész Megye, méltán ör­vendünk minnyájan , hogy illy időszakaszban Excellentziádra bizattatott Kormányoztatásunk, öröm könnyekkel adunk hálát Felséges Urunk­nak, hogy a' mostani időnek, és jövendőnek ko­mor fellyegekkel beborított setétségében Excel­lentziádat tette Kalauzunkká, a' kinek vezérlését tellyes bizodalommal követhetjük. De legfőbb hálaadással tartozunk az Isteni Gondviselésnek, a mellynek bölts rendelése szerént egy nagy férfiúnak veszteségét, más hasonló nagy Férfiú nyeresége pótolta ki. Szerentsénknek tetézésére tsak azt óhajtjuk az Isteni végzéstől, hogy Ex­cellentziádat sok időkig köztünk meghaggya, hogy Excellentziádat mint szeretett Fö-Ispá­nyunkat sokáig éltesse! VIVÁT I!! **ezlet jegyzökönyve. Hannig Antal elnök az egylet szegényei részére általa Pápán eszközölt ! adomány gyűjtés eredményéről tett említést, elő­adván, hogy a begyült segélyek a segélyt igény­lők közt felosztattak, melyért neki az egylet mind az illetők, mind saját nevében köszönetét fejezte ki. Említés tétetett a »Poedagogiai Szemle* kö­röztetéséről is. Miután azonban az ily körözteté­sek czélhoz nem vezetnek, határoztatott, hogy minden ily szaklap Pápán az elnökségnél legyen letéve, hol azok tanulmányozás végett átvehetők. Beszámoltatott a kath. segélyalap javára begyült II frt 50 kr is, mely a főt- esp. urnák átadatván, általa rendeltetése helyére el is kül­detett ; e czélra később begyült még I frt, mely azonban mint elkésett elküldhető nem levén, el­küldése jövőre halasztatott. Miután e segélyalap létesítése az »Eötvös« alappal hasoncélu, ennek pártolására az egylet tagjai ujolag felhivattak. Elnök beszámolt az egylet tagjaitól a t. szolgabiróság által behajtott tagsági díjakról, s egyszersmind kimutatta a még hátralékosok név­jegyzékét is. Szőnyegre került ismét a Sipöcz Ferencz csóthi tanitó ur indítványa folytán létesítendő s ' az esp. kerületben elhalt tanitó, vagy neje elha­lálozása esetén az életben maradt részére a te­metkezési segélyegylet tagjai által nyújtandó se­gély ügye is; erre nézve kimondatott, hogy azok, kik ez egyletnek is tagjai óhajtanak lenni, a segélyezés esetén általuk fizetendő 1 frt tag­sági díj befizetése által abba beléphetnek. Szóba hozatott elhalt Lányer József volt győri képezdei igazgatótanár sírjánál felállítandó szobor ügye is, melyre nézve határozatba ment, hogy ez ügyben a gyűjtés a jövő őszre halasztassék el. Orbán Antal és Sipőcz Ferencz tanitó urak a fatenyész­tés, a fák nemesítése s azok ápolásáról tartottak előadást. Orbán Antal ur pedig 2 frt jutalom­díjat tűzött ki s adott át Hánnig Antal elnök urnák a jövő őszi gyűlésen felolvasandó egy oly pályamunka jutalmául, mely a földnemeket is­mertetve az ezekben használandó trágyák alkal. mázasáról s végül a fák ápolásáról irt s a biráló bizottság által legjobbnak talált munka szerzőjé­nek fog kiadatni. Az értekezletre több tárgy fel­véve nem levén az őszi gyűlés helyéül Pápa ki­jeleltetett s a tagok az elnök ur által üdvözöl­tetve az értekezlet d. u. egy órakor befejeztetett. egyl. jegyző. TO&TÉSKLMI HAPTÍH. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Június 28. — 1866. jun. 27. és 28-ón Trautenaunál a Gahlens alatti osztrákok a poroszokat megverik. Az 1866. évi hadjáratban az osztrákok fegyvereinek a poroszok ellenében (mert az osztrákok ugyanezen idóban az olaszok ellenében Cus­tozzánál szárazon és Lissánál tengeren győzlek) csak itt ked­vezett a szerencse. Június 29. — ±236. III. Szent Ferdmánd, Castilia és Leon királya, Cordovát a móroktól, kik 524 évig bírták, vég­leg elfoglalja. Június 30. — i664. Zérin-várat a törökök elfoglalják és ugyanezen évi július 7-én feldúlják. Ju'ius i. — 67. Vespasian római vezér Jotapatát beve­szi s a vár parancsnokát, Flavias József zsidó történetírót, el­fogja. E város ma Dzsefálnak neveztetik. Julius 2. — 936. I. (Madarász) Henrik, jeles és vitéz német király, meghal Memlebenben. — f 840. Uzou-falunál (Er­délyben) Adlerberg orosz tábornok oly makacs ellenállásra talál a Gál Sándor által vezetett székely és magyar csapatok részé­ről, hogy visszavonulni kényszerül. Julius 3. — 1701. Károlyi Sándor, II. Rákóczy Ferenc erdélyi fejedelem vezére, Ssent-Gotthárdnál Rabattá császári ve­zért megveri. Julius 4. — ii90. Báthory István és Kinissy fái Cor­vin Jánost, Mátyás királyunk természetes fiát* Tolna vármegyé­ben a Sárvíz mellett megtámadjak és őt minden kincseiből ki­fos7.tják. Igy hálálták meg Mátyás király kegyeit, miket rajok pazarolt. KÜLÖNFÉLÉK. — Előfizetési Iclflivás. La­punk a jövő bóban új félévet kezd meg, miért is kérjük az előfizetések szi­ves m.egújitását. Lapunk nem anyagi baszon kedveért áll fenn, de mert közér­deket vél pótolbatni, s hogy e tekintetben semmi költséget nem kíméltünk, elég utalnunk arra, hogy csak e féléven át is háromszor külön melléklettel bővitettük lapunkat. Az előfizetési ár a régi: tél­évre 3 frt, mit a lap kiadóhivata­lába, (főiskolai nyomda) kérünk küldetni. „A PÁPAI LAPOK" kiadóhivatala. — Tisza Kálmán ministerelnök. a dunán­túli ref. egyházkerület fögondnoka ma vasárnap este érkezik Budapestről Pápára, hogy résztve­gyen az" egyházkerületi gyűlésben. A ministerel­nök ifj. gróf Esterházy Móricz főispán ur meghívására a gróf vendége lesz. -- Főispáni ebéd. Ifj. Gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás, Veszprém vájm'egye főispánjánál tegnap újból fényes ebéd volt, melyre hivatalosak voltak: Hubert Andor alezredes, Halassy Pál őrnagy, Latinovics Béla, Makray Aladáp századosok, Mikovinyi Ödön járásbiró, Zárka 'Dénes kir. közjegyző, Ányos Pál, Sült József, Levatich Kálmán, Mezriczky Károly al­birák, Hannos Zoltán, adópénztárnok, Sc/nmkq,

Next

/
Thumbnails
Contents