Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-04-20

végezte, különösen a devecseri járási bizottság 6 napon át ülésezett Devecserben, és mi lett fárazásainak eredménye ? Semmi, — mert a kerületi bizottság a pénzügyministeri rendelet egyik passusának szavaihoz tartván magát, a községi reclamatiókat is az egyéni felszóllalások terére utasitotta, oly magyarázatot adván a pénzügyministeri rendeletnek, mely szerint a községi felszóllalások tárgya nem lehetett volna más, mint a mintaterek iránti reclamátiók megbirálása és különféle mivelési ágaknál uj jövedelmi fokozatok felállítása ott, a hol ez szükségesnek találtatnék, ez utóbbinak pedig nincs is helyes értelme, mert minden mivelési ágnál 8 fokozatja van a tiszta jövedelemnek, ez is igen sok, s még többet felállítani senki se kívánhatott, arra pedig, hogy ha például valamely községben a szántóföldeknél a rovatok csak az 5-dik fokozatig volnának betöltve, ne lehessen felszóllalások utján az 5-ik fokozatot 6-ikra vagy 7-ikre leszállítani, senki nem is gondolt, senki nem is tartotta ezt vita lehető tárgyának, s a kerületi bizottság is ily véleményben volt áltáljában, s ily értelemben is határozott. Kidobott pénz volt tehát az, mit az állam az e végre összehívott járási bizottságok napidíjaira, s utazási költségeire kiadott. Az egész catasteri eljárás alatt felmerült visszásságokat mind előszámlálni e térnek szük volta nem engedi, s azokat röviden egybefoglalva csak igy vázolom: az országos bizottság felügyelete nem állott a feladat fontosságával egy niveauban, a járási bizottságok törvényszerű hatásköre a külső formaságok megtartása mellett, valóságban a legszűkebb, csaknem nullificáló korlátok közé szoritatott, s úgyszólván minden a járási becslő biztosokon fordult meg, kik egyéni felfogásaik szerint lehettek a járásnak s ebben is egyes községeknek, vagy egyes biztosoknak boldogítói vagy megölöi. A milyen volt a felső vezetés, olyan lett az eredmény is. Az eddig már 10, söt a mint többen állitják, 20 millióba került cataster sokkal rosszabb, sokkal tökéletlenebb az elöbbinéli elannyira, hogy azt, mivel alapjában lett elhibázva, egyéni felszóllalások utján kiigazítani alig lehet; mert ha a 6 milliónyi többlet, mi hallomás szerint az egyéni reclamátiók folytán bekövetkezendő hiány fedezésére a törvény által meghatározott 4.0 millió földadón túl ez évre kivetve lett, mind a dunai s kiválókép a dunántúli megyék javára fordítatnék, a nyugoti és keleti megyék közti helyes arány még akkor sem lenne helyre állítva. De az egyéni felszóllalásokat elhanyagolni tanácsos még se volna akkor, mikor az élet vagy a pusztulás kérdése forog fenn. A jövödelmi fokozatokat nem lehet ugyan leszállítani ez uton, de a talaj osztályok nevezetes leszállításával lehet mégis enyhülést eszközleni. Itt azonban bátor vagyok figyelmeztetni a mélyen tisztelt gazdasági köröket, melyek ez ügyet felkarolták, hogy a 3 tagból álló járási felszóllalási bizottságnak egyik tagja maga a járási b. biztos, kinek müve jön kérdés alá, s a kit lelehet ugyan szavazni itt és a járási földadó bizottságban is, de a kinek szavára az országos bizottság könnyen megamgyarázható okokból mégis több súlyt szokott fektetni, mint a járási bizottságok jegyzökönyveire. Jó lenne tehát kieszközleni a nm. pénzügyi ministeriumnál, hogy ott, hol a járási bizottságok kívánják, a járási b. biztos, míg az egyéni reclamátiók elbírálva nem lesznek, tétetnék át más járásba és cserébe hozatnék át mas járás b. biztosa, mert az emberi természetben fekszik az elfogultság saját müve mellett és kevés emberben van meg az a lelki erő, hogy az általa elkövetett végzetes hibát, ha bár érzi is, nyíltan beismerje! Scríj- ^eózptéiu ttiecj.tj.ei. (ntfcofioi. A pápai valamennyi ipartársulat elnökségének, helyben. Jágócsi Péterfíy József ministeri biztos urnák 1884-ik év márczius 15-én kelt s Pápa város tanácsához intézett felhívása folytán elhatározta a Pápa városi ipartanodái bizottság; hogy 1884-ik év juniushó .29-én a rajzkiállitással együttesen ipartanoncz munkakiállitást is rendez. Ezen tanoncz munkakiállitásnak czélja az leend, hogy a tanonczoknak a saját iparukban való gyakorlati képzettsége feltüntettessék, egyszersmind a tanonczokban a szorgalom és előre törekvés fokoztassék. Hogy ezen tervezett kiállítás kellő sikerre vezessen, arra nézve megkívántatik, hogy maguk az egyes iparos mesterek egyrészről a munkához szükséges anyagot bocsássák a tanonczok rendelkezésére, más részről buzdítsák és ösztönözzék tanonczaikat, hogy képességüktől kitelhető tárgy előállításával a tanoncz munkakiállitáson vegyenek részt. Mindezt annyival inkább megtehetik az iparos mesterek, mivel a készített mü az ö tulajdonuk leend s igy saját javukra értékesíthető, másrészről kétségtelen, hogy a munkája által kitűnő tanoncz főkép tanitó mesterének szerez megérdemlett elismerést. Bátorkodom ezeknél fogva felhívni a t. ipartársulati elnökségeket, miszerint tagjaik körében . oda hatni törekedjenek, hogy társulati tagoknál levő egyetlen iparos tanoncz is a munkakiállitásból el ne maradjon, a társulat pedig saját pénztárából a jelesebb munkákat kiállító tanonczok jutalmazására gyűjtendő összeghez valamivel járuljon. Pápán. 1884-ik év áprilhó il-én. ipartanodái bizottsági elnök. Rnvatvfizotö: T1B0LD ÖZSÉB. Ápril 20. — 1792. XVI. Lajos francia király a párisi törvényhozó gyűlésben Ferenc magyar és cseh király ellen háborút indítványoz, mi a %yülés állal határozattá emeltetik Ápril 21. — 1700. Nagy zenebona Bécsben a zsidók ellen. Ápril 22. — 1785. Révkomárom várát a földrengés teljesen romba dönti. Vára 1808-ban újra megerősíttetik. Ápril 25. — 17R6. Fejér György nagyhírű magyar lörlénetbuvár és az okmánytár kiadója, születik Keszthelyen. Ápril 24. — i849. Perezel Már honvéd-tábornok a Theodoroviks alatti szerb-osztrák sereget Becse közelében megveri. Neveztetik ez ütközet kiskikindainak is. Ápril 23. — Í865. Kmety György, az 184'/

t

. alkotmányharcunkban honvédtábornok meghal Londonban. April 26. — \849. Harkálynál Damjanics magyar hadosztálya összeütközik Schlick császári tábornok seregével, s Görgei Arthur állal támogatva az osztrák sereget visszanyomja. Ugyanekkor Ó-Szőiyt is megtámadja a Dipold dandár s belőle a császáriakat kiszovilván, ezek is Mócsa felé vonulnak vissza. Itt aztán a mieink által megtámadtatnak; kezdetben ugyan ők voltak előnyben, de Klapka György seregének ügyes mozdulatai állat előnyüktől megfosztatnak. Még ezen napon dél felé Schlick egy dandárt küld az ácsi erdő ellen, de ezt Görgey fogadja. Schlick seregének balszárnyát a Nagy Sándor vezényletté huszárjaink támadják meg Mocsánál; a császáriak e szárnyon erődítést nyervén huszárjainkat visszanyomják, mire a 47. honvédzászlóalj is szétfut. Erre Klapka csapatával a rendet helyre; állítván, a harc délután 1 órakor véget ér. Harkály még a rév komáromi capilulatióról is híres; de arról majd annak idejében. ,1 — «ÜYIagyar' Pénzügy* szerkeszti Kormos Alfréd a hazai pénz- és hitelintézetek közlönye. Megbeszéli a közgazdaság, pénzügy, ipar, biztosítás, közlekedésügy és kereskedelem terén felmerülő napi kérdéseket. Biztosítási és pénzügyi szakdolgokban előfizetőinek di/lalanul szolgál tanácscsal és ,,Általános Sorsolási Értesítő" cimű ingyenmclléklete, mely minden fontosb húzás után pontosan jelenik, meg, tel/esen pótolja a speciális sorsolási lapokat, E lapot kiválóan ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára: fél évre 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr. Kiadóhivatal : Budapesten, Bálvány-utca 11. — Balaton-Füred, gyógyhalányainak és gyógyhelyi viszonyainak rajza. Irta dr. Mangold Henrik. Megjelent az „Ezeregy Éjszaka" 5-ik füzete Ara 23 kr. — ]VIegjelent az ^Olvasókör" 2-ik lüzele. Ára 25 kr. — Tát>or*szlcy és IPax-selx budapesti zeneműkereskedők kiadásában megjelent „t884. Jogász-csárdás," Zongorára szerzé Ráoz Pál, Ára 1 frt. KÜLÖNFÉLÉK. — A betöltött évtized. Jövő hó f-ikén tölti be lapttnk, a »P á p a i L ap o k« fenállásának tizedik évét. 1874.. május 4.-én jelent meg az első szám. — A betöltött évtized emlékére — mint halljuk — lapunk egykori alapítói, s jelenlegi barátai a jövő hó yán banquetiet rendeznek. — Ott leszünk! — Ifj. Gr. Esterházy Móricz úr a dereskei kath. templom építéséhez szükséges tégla és cserépzsíndelynél V

3-ad árelengedést adott. A nemes gróf e segélye nélkül nem lett volna képes a dereskei róm. kath. hitközség felépittetní az isten házát. A hitközség e napokban fogja Ő méltóságának e szép ajándékát megköszönni, — Barthalos István 40 frtot adományozott a dereskei szegény alapra. — A pápai ref. egyházmegye folyó hó 16-án és 17-én tartotta közgyűlését városunkban Szekeres Mihály esperes és Baráth Ferencz egyházmegyei gondnok kettős elnöklése alatt. Ez alkalommal tették le hivatalos esküjöket Horváth Lajos világi főjegyző és Szilágyi József tanácsbiró, — az egyházi és világi aljegyzöségekre pedig a választás elrendeltetett. — A lelkész candidáló bizottság tagjaivá választattak: Kis Gábor, Szilágyi József és Barthalos István póttagokul. — Az esperesi, nagy gonddal szerkesztett jelentésért jegyzőkönyvi köszönet, a gyámolda uj elnökségének és választmányának pedig az egylet vagyonviszonyaínak gondos rendezéseért elismerés és bizalom szavaztatott. — Ezen kivül elintézett nagy részvétel mellett a közgyűlés szá' mos folyó ügyet, magán panaszt, elrendelte a szemerei lelkészválasztást és bekeblezte Tatay Tivadart segédlelkészül. — A himlő-járvány úgylátszik városunk' ban is szünö félben van. Eddigelé összesen 13-an haltak meg e csúnya betegségben. — Halálozás. Latkóczy Margit urnő, Latkóczy Mihály munkatársunk neje f. hó 12-én hunyt el Sopronban. Az elhunyt, ki alig töltötte be huszonkettedik életévét, ritka kedvességü és szellemű hölgy volt, mint erről a nPápai Lapok« és » Vasárnapi Lapok« olvasói meggyőződhettek. Férje, kinek fájdalmát szó ki nem fejezheti, hü társát és irodalmi működésének ügyes segédjét gyászolja benne, mi pedig őszintén sajnáljuk egy oly nő kora elhunytát, ki férjét a hírlapíró rögös pályáján annyi kitartással és önfeláldozással követte. Pihenjen kora sirjában békével. A korán elhaltról mai számunk tárcája emlékezik meg. *) E rovatban említett kiadások megrendelhetők \V a jdits K. könyvkereskedésében Pápán. — Kinevezés. Bohuniczky Ödön (mint már hetekkel ezelőtt jeleztük) a veszprémi kir. járásbírósághoz járásbiróvá neveztetett ki. Üdvözöljük. — „Hazánk leírói 1883-ban." Ily czimü nagyérdekü bibliográfiai czikket olvasunk a Földrajzi közleményefc'-hzvi, a Magyar Földrajzi Társaság magyar és franczia nyelven megjelenő folyóiratának legutóbbi — márczius hó végén kiadott — számában, dr. Márki Sándor aradi tanár tollából. Lapunk munkásai közül ott látjuk Vértessyné Makfalvay Gizella úrhölgy nevét, ki „Gizella

11 álnéven oly szí Vesén látott munkatársa a „Pápai Lapok"-nak. Hazánk leírói között Zirczet és a Bakony vidékét, Esztergomot és bazilikáját, a Liptó megyei Korytnicát s a szepesi felvidéket vázoló „megkapó, szép" soraival foglal helyet. Jókai Etelke kisasszony, kit csak „Etelke" névvel emlegeti a Pápai Lapok olvasója Veszprém megye leírói közé került, mint a ki „Somlai emlék" czimmel, a Somló hegyet és várat, továbbá a hegy tövében levő Nagy-Szöllös hegységet és a szöllŐsi kastélyt ismertette. A kedves kis csevegésre, bizonnyára emlékeznek még lapunk olvasói is. Spatz Janka k. a. a vasmegyei Német-Újvárról emlékezett meg lapunk tárczájának hasábjain. Lasz Samu föreáliskolai tanár a „Vulkanismusról" irt pályanyertes müvében Magyarország vulkáni vidékeit ismertette, a „Pápai Lapok,, •— valamint a „Magyarország és a Nagyvilág" — és a „Pesti Hirlap"-ban irt naplója egyik-másik adatát tette közzé. — örülünk rajta lelkünkből, hogy a „Pápai Lapok,, dolgozótársai ily teküitélyes számmal vannak „hazánk leírói" között. Fogadják igaz üdvözletünket ! — A kataszteri ügyhöz ujolag hozzá szól lapunk mai vezércikke, melyre a cikk tartalmának időszerűsége mellett, különösen azért is felhívjuk olvasóink figyelmét, mert vezércikkünket közéletünk egy kiváló egyénisége irta. — A szerelem sötét verem. Lapunk mult számában közöltük, hogy Parisban a szerelmesek számára Záróra-rendszabályt akarnak életbeléptetni. Talán mi nálunk sem ártott volna ezt előbb már behozni , legalább nem jutott volna egy szegény virslis-legény olyan borzasztó kelepczébe, mint a milyenbe e napokban egész ártatlanul belekerült. De lássuk a történetet. A szoba-leány nagyon csinos volt, — de hogy érdeméből azért semmit le ne vonjunk, — jegyezzük ide, hogy hü is volt szeretőjéhez a — virslishez. Ez a furfangos virslis minden este bejárt a leányhoz és csak reggel, — mikor a leány vízért ment s e czélból a kapu kulcsot kezeihez kapta szokott onnan elsompolyogni. — De mint mindennek, úgy a szerelemnek is vége szakad, mert meg van irva a sors könyvében, hogy addig jár a korsó a kútra, mig — eltörik. Itt is úgy volt. A szerelmesek kék egére hízott felhők tornyosulának. A kaján irigység megsokallotta a boldogok pásztoróráit. Szóval a ménkű beleütött nem .ugyan a Balatonba, hanem a szerelmesek esti összejövetelébe, A háziúrnak fia ugyanis, a ki különben a kapukulcs fölött is szokdt rendelkezni és a ki titokban már rég hasztalan bálványozta a dézsatündérek királynőjét, — boszút forralt, borzasztó boszút. Egy nap korán reggel a leány szokás szgrint kéri a kapu kulcsot az ifjú úrtól. Az ifjú-úr pedig azt határozottan megtagadta és kijelenté, hogy vetélytársát, kit ismerni óhajt, ö maga fogja kiereszteni. A tündérnek sem kellett több, eleinte sírt, kiabált s midőn látta, hogy panaszai igy sem indítják meg a keményszívű ifjút, — kedvesét a pinczébe bujtatá, ő maga pedig neki támaszkodott az ajtónak és kétségbeesetten várta a kapu kulcsot. Végre lejött az ifju-úr. Kereste a kedvest de hasztalan, nem lelte fel sehol. Ekkor eszébe jut a pincze, kinyitja annak ajtaját és kilép onnan szikrázó szemekkel a virslis, tartva kezében két olyan élesre fent konyha-kést, hogy az ifjú-úr nem azt kérdezte tőle „miért van itt," — hanem „szándékozik már eltávozni kérem alássan ?" — A kapu megnyílt, a virslis el, a tündér szégyenében a pincébe le —, az ifjú-úr pedig félelmében felment. Másnap a leány fel, — az ifjú pedig lemondott. — HŰ Cseléd. A ritkaság okáért méltó a feljegyzésre, hogy Lövenstein Adolf helybeli kereskedőnél 18 évig volt egy huzamban szolgálatban egy cseléd, a kit az egész Lövenstein család szorgalma és becsületességeért annyira kedvelt, hogy öt úgyszólván a család nélkülőzhetlen tagjának tartották. E napokban azonban hirtelen megbetegedett és rövid szenvedés után meghalt, A család egy hü és önfeláldozó cselédet vesztett benne. — A harmadik gyógyszertárnak városunkban leendő felállítása érdekében — mint értesülünk — általunk is csak helyeselhető üdvös mozgalom indult meg. A közérdek is szól e mozgalom mellett, melyre egyébiránt jövő számunkban bővebben visszatérünk. — A petróleum felfedezésének történetéről tartott felolvasást a pápai keresk. ifjúság önképzőkörében f. hó 12-én Kohn Miksa ur helybeli fiatal kereskedő. Az érdekes felolvasást szép számú közönség hallgatta végig. — Tolvajlás. Érsek Vincze b-sághi lakos a húsvéti ünnepekre egy kis potya pecsenyére akart szert tenni; — el is lopott f. hó 11-én 10 drb. ludat s 19 drb, tyúkot, azonban a pecsenyét meg sem kóstolhatta, mert a csendőrök megcsípték s átadták a bíróságnak. — Savanyu Józsi, a hírhedt futóbetyár nyomában vannak. Mint bennünket értesítenek, a mult héten Zala-Egerszegen a csendörségi szakaszparancsnokságnál egy fiatal juhász-bojtár jelentkezett, hogy a kitűzött jutalomdíj elnyerése czéljából a csendőrséget Savanyu Józsi nyomára illetve tartózkodási helyére vezeti, ahol ő- állítása szerint betegen fekszik. A suhancz természetesen rögtön letartóztattatott, miutánazonban a szakasz parancsnoka hon nem volt, intézkedés rögtön nem történt. Ugy látszik, hogy a bojtár netáni mysztifícatió esetén i következmények tudtára adása után is megmaradt állítása mellett, mert szombaton délután két csendőr kíséretében kocsira ült; a a csendőrségnek pedig azon utasitás adatott, hogy Szt-Gróthon, Sümegen és Tapolczán mindenütt még két csendőrt vegyenek magukhoz, az ekként 8 egyénre felszaporodott csapattal a kalauzul szolgáló feljelentővel az állítólagos Tapolcza vidékén levő tartózkodási helyén Savanyut kerítsék kézre. — Majd az eredmény megmondja a többit. — Néhány jó madár van most városunkban, a kik világos nappal elfogdossák az utcákon az ebeket és a nyakukon lévő szíjakat, vagy más ismertető jeleket ellopják. Több oldalról hallottunk már panaszokat ez érdemben,— de a tetteseket senki nem ismeri. Ajánljuk őket rendőrségünk figyelmébe. — Borárak. Budapest ápril hó 16-án. — Könnyű új fehér borok hektoliterje Buda vidéken 11 —12 frt, Neszmély-Eszte/gom vidéken 8—10; Versec-Fehértemplom vidéken 7.50—9.50. Érmelléken 10—13; Tokaj-Hegyalján 14—18. — Könnyű vörös borok hektoliterje Buda vidékén 12—17; Esztergom-Vác vidékén 9.50—13; Gyöngyös Visonta vidékén 12—16. Nehezebb vörös borok hektoliterje: Eger vidékén 16—22; MénesGyorok vidékén 20—28; Pécs-Villány vidékén 17—24; Szegszárd vidékén 14—30 frtig a szín és minőség szerint. Bor-üzlet igen csekély; a be* vásárlás jobbára az elfogyott k&zJetgk pótlására szorítkozik) — Falusi csendélet. Furcsa dolgok történnek Takácsi községben. Mondják, hogy minden lakodalmat megelőzőleg névtelen leveleket találnak elszórva a község különböző részein, — melyek rendszerint a menyasszony jó hírnevét vannak hivatva a község lakói előtt tönkretenni Pia még való dolgokat közölnének e névtelen levelek aljas szerzői, talán nem botránkoznának meg annyira a községben rajtuk, — de igy telve vannak azok a legaljasabb rágalmakkal és hihetetlen hazugságokkal. Egy ilyen névtelen levél szerkesztőségünkhöz is érkezett, melyben a volt elöljáróság van súlyosan vádolva. Utánna jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy annak minden betűje hazugság, rágalom. A takácsi elöljáróság csak most tett ez érdemben jelentést szolgabirájánál, A vizsgálat miut halljuk meg van indítva a titokban működő atyafi ellen és szivünkből kívánjuk, hogy a semmirekellő mielőbb kézre kerüljön. — Czipők bekenése fekete festékkel. A czipők vagy csizmák feketére való bekenésére célszerűen lehet vas vitriolt használni melyet 10—12 rész vízben felolvasztunk. A bőrben lévő tannin ezáltal kékes fekete szint nyer, mely a levegőnek kitéve sötét feketére változik. Különben olaj és lámpakoromból készült vegyülékek is célszerűen alkalmazhatók. — A ki a csendőrnek nem engedelmeskedik. Vigan mulattak a 1. patonai lege« nyek a kis-péczi bucsun; a mulatságnak azonban prózai vége lett, mert összevesztek, s a Vági Miskát jól helybenhagyták. Boszut forralva távozott az, s mint egy Teli Vilmos, elrejtőzött a kajári hegyek közé s leste megtámadóját. A hős a győzelem tudatában büszkén lépdelve, meg is érkezett; Teli Vilmos ekkor előugrott rejtekéből, s egy somfabottal meg-vér-boszulta magát. A szerepek megváltoztak; most Vági Miska büszkélkedett, a másik pedig véres fejét mosta. De nem sokáig tartott a Miska dicsősége, mert másnap reggel beállított hozzá a csendőr, felszólította, hogy kövesse. — Miska azonban hallotta apjától, hogy az ereiben nemes vér. buzog; kereken kijelentette a csendőrnek, hogy addig nem követi, mig a szolgabirótól „comissiót" nem mutat. A csendőr fegyverét használta az ellenszegülő ellen, s ha Miska félre nem ugrik, a szurony aligha keresztül nem járja, A Miska te* hát megadta magát, s beballagott Pápára azon gondolkodva, hogy hogyan járhat az, a ki a csendőrnek nem engedelmeskedik. — Pályázati hirdetmény! A m. kir. honvédségi Ludovica-academiában felállított tényleges állománybell tisztképző tanfolyamra az 188

4

/, tanévre 60 önkéntesen jelentkező oly ifjú vétetik fel, a ki még nem lépett be a védköteles korba. A betöltendő helyek közül 10 kincstári 10 félfizetéses (300 frQ, 10 egész fizetéses (600 frt) és 30 magán alapítványi. A felvételt kérvények f. évi június hó SO-ig a m. kir. honvédelmi ininisteriumhoz benyújtandók, és pedig a kincstári helyekért közvetlenül, az alapítványi helyekért azonban a bemutatási jogot gyakorló felek utján, az -ily utóbbiakérti kérvények tehát ezeknek átadandók. Közelebbi értesítés nyerhető a polgármesteri hivatalnál. — Pályázati hirdetmény! A cs. kir. katonai különféle nevelő és képző intézeteknél