Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-06-08

XI. évfolyam 23. szám. Pápa, 1884. június 8. JVtégj ele txilc minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérf/i

enteilen levtlek, csak ismert kezektől fogadtam a k el. Kczú'arok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a l ap SZER K. h iv alal ált a (O-kolleg i n m é p Ii l e t) küldendők. PAPAI LAPOK. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. —Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt £0 krajezár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után ß kr, nyilttérben 25 krajczárrai szávutatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KI A D () h i r ai al á b a (ref. fő i s k 0 la ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A választások előtt. Pápa, 1884:. június hó 7. Nem kortes czikket írunk, mert hiszen lapunk nem politikai lap. De mikor az alkotmányos élet legszebb, s egyúttal a dolog természete miatt is legizgatottabb napjait éljük, midőn a társadalom, mint a vihartól felkorbácsolt tenger zúgva ömlik ki medréből: — a lap, mely első, és legfőbb sorban társadalmi lap, nem hunyhat szemet, nem dughatja fejét struez madárként a homokba, hanem hivatásához és kötelességéhez méltón szót emel épen a társadalom érdekében. Nem bocsátkozunk tehát a pártszenvedély hullámaira, sem a nagyszabásrí politika sikamlós írtjaira. Lapunk csalást követne el, midőn nem politikai lap létére, politikával merne foglalkozni. De társadalmi szempontból mi sem lehet fontosabb az országos választásoknál. Mint az egybevágó háromszegek, úgy fedezik egymást a társadalom és a politika. S igy minden politikát nem csak lehet, de kell is a társadalom szempontjából megítélni; — s minden képviselő jelöltnek kötelessége politikai hitvallásában a társadalomra és annak érdekeire is gondot fordítani. S e tekintetben egy bizonyos, hogy csak azon képviselőjelölt érdemelheti meg a tisztelet- s elismerés adóját, ki korteskedéseiben nem használ nemtelen fegyvereket, nem viszi a karmesteri szerepet a hitegető, s legtöbbször népbutitó és ámító hangok, beszédek bábeli zűrzavarában, 11 e m igér mindent, s aztán tesz semmit, nem izgat osztály, vagy vallás ellen, szóval nem zavarja fel a társadalom békéjét! Mert hiszen nem az a dicsőség ilyen,—vagy olyan pártinak lenni : hanem az a dicsőség, a hazának szolgálni. Fájdalom sok helyütt rég elfeledett intések ezek. A mi derék jó magyar népünk kedélyét, főleg a vidéken nem átallják a lelketlen izgatók, üres fejű heczezmesterek feldúlni, felizgatni. Rózsaberket Ígérnek, s nem tudnak adni még csak egy kis virágbimbót sem! Nincs rosszabb fajtája az embereknek a néplázitó demagógoknál, mert ezek egyek a hazaárulókkal, kik megérdemlenék, hogy úgy bánjanak el velük, mint az árulókkal a régi aegyptomiak. kik kitépték az áruló nyelvét, hogy ne használhassák többé azokat. Pedig ha e hírhedt demagógok elvesztenék nyelvüket, elvesztenék mindenüket. — Nyelvüknél nincs egyebük! A hírlapokból sajnosán vettünk tudomást ily lelkiismeretlen izgatásról, néplázitásról. Hála Istennek, meg}

T

énk eddig megtudta óvni szűzi tisztaságát; mert népünk józan, felvilágosodott derék magyar nép, mely megbirja különböztetni az aranyat a— sártól. Megyénk s társadalmunk érdekében is kívánjuk, hogy a választás előtt még hátralevő napok további tanúságot tegyenek megyénkbeli népünk, s polgártársaink józanságáról. S erre nézve azon szavakkal fejezzük be rövid czikkünket, mivel három évvel ezelőtt. — Kívánjuk t á r s a d a 1 m unk érdekében, hogy vármegyénk mind a hét kerületben oly képviselőt nyerjen, ki választóinak ne csak mandátumát, de a közpályán eddig tett és ezután teendő működése által háláját és rokonszenvét kiérdemelni képes leend; a ki tenni tud is, akar is, a ki nem nagyhangú üres szavakkal, de tettel szolgálja a hazát és a kivel elég garantiát nyújt, múltja, esze, szive, s becsületessége! Választók! Polgártársaink! Nézzetek körül a képviselőjelöltek között s bizonyára az a szív, mely nem hamisan, s hamisért dobog; — azon ész, mely nem esztelenséget követ: megfogja találni a férfiút, a kit a szív, akit az ész választ! = Éljen a király! Éljen Veszprém vármegye! Tegnapelőtt délután adta át a budai királyi várpalota várkapitánya a muzeumok és könyvtárak országos felügyelőjének, Pulszky Fereneznek a királyi várkert bazár egész alsó szárnyát, melyet O Felsége a Király Veszprém vármegye által az országgyűlésen első izben kezdeményezett történelmi képcsarnok czéljára teljesen átengedett. Trefort Ágoston minister rögtön meg is bízta Ybl Miklós műépítészt a szükséges átalakítással, mely szeptember hó végéig be lesz fejezve. És ekkor Veszprém megyének nem csekély dicsőségére fog válni, hogy e hazafias szép tetthez a legelső sorban bírt érzékkel! O Felsége a Királynak kegye pedig ujabb bizonyíték acyai gondoskodásáról. Éljen ! — Láng Lajos országgyűlési képviselőjelölt ma egy hete délután 4 órakor tartotta beszámoló és egyúttal programmbeszédét a városház udvarán nagyszámú hallgatóság jelenlétében. A programmbeszédét, mely első sorban városunk lakóit érdekli a lap mellékletén közöljük. Tanügy. A pápai csp. ker. kath. taniíóegylete folyó évi május hó 29-én Ugodban tartotta értekezletét, liz értekezletet megelőzőleg a Szentlélek segítségül hívásával kezdődő sz. mise tartatott, mely után a főt. egyházi tagok a szép számmal megjelent egyh. tagokkal egyetemben a kath. tanoda helyiségébe öszszegyülvén , először az egylet egyházi elnöke főt. Aszner János esperes ur által, másodszor pedig annak választott világi elnöke líánníg Antal ur által iidvözöltetvén, az értekezlet kezdetét vette. Az egylet tisztviselői három évre választatnak; a három év letelvén, a volt tisztviselők az egylet állal irántuk tanúsított bizalomért köszönetüket nyilvánítva hivatalaikról lemondottak , mely körülmény folytán elrendeltetett az egylet tisztviselőinek választása. Elnökké egyhangúlag Hánnig Antal, jegyzővé llcrky Ferencz, pénztáritokká Zubek Lénárt, könyvtárnokká: (betöltetlen) választmányi tagokká pedig: Keszlcr Antal , Varga József, Ilajdn Lajos, Bella József, Pintér Gyula, Tulipán János, Ihász István, llarsy János, Sipőcz Ferencz, Orbán Antal, lleichard Pal cs A es János urak választattak meg-. Az egylet tisztviselőinek választása után Tauber Sándor pápai íanitó ur a méhészetből tartott előadást • bemutatván az egylet által Kolozsvárról meghozatott „Derlepsch" kaptárt előadván a kezeléséhez szükséges utasításokat is. Tulipán János diósi tanító ur is a méhészetről értekezett, különösen a raj befogásról szólván, melyre nézve bemutatta a rajbefogásokra készült egymásra helyezhető szalmakaplárokat, melyek, ha a gyakorlatbau is oly használhatók, mint előadó ur állitá, a rajbefogásnál igen hasznosakká válhatnak. Hannig Ferencz ur a nyelvtanból tartott előadást; nevezett uraknak jelesen sikerült előadásáért az egylet köszönetét nyilvánította. Felolvastatott Sipó'cz Ferencz csóti tanító úr két indítványa, melyek egyikében indilványoztalik, hogy az egylet kebelében alakittassék egy temetkezési egylet, melynek czélja lenne a szegényebb sorsú elhalt tanítók özvegyei, vagy árvái részére egyszer s mindenkorra az egylet tagjai által nyújtandó segély, melyhez a tehetősb tanítók, valamely e kerületben' tagtárs elhalálozása esetén egy forintot, a szegényebb sorsnak pedig ötven krt. tartoznának befizetni: felolvastatott a második indítvány is, mely tárgyalja, hogy az országos tanitógyülésekre az ország különböző részein felállított felekezeti tanítóegyletek tekintet nélkül az egylet tagjainak számára, initiisteriális engedély nélkül is küldhesseiiek képviselőket; továbbá az orsz. tanitó-értckczletekeii ne csak a tanítók kötelességeiről, hanem az azok sérelmeiről szólók is meghallgattassanak. Végül nicgenilittctik a javaslatban a mult évben az orsz. tanítói értekezleteken a felekezetek küldötteit ért megszorítás ügye is, mely miatt sok ily czimű egylet a nevezett gyűlésen a képviscllctcsre nem is jogosíttatott fel; az indilványnyal egyidejűleg felhívja a hazai felekezeti egyleteket, hogy az úgynevezett, fclekczetnélküli egyletek elhagyásával saját köreikben felekezeti egyleteket alakítva tömörüljenek, hogy a legközelebbi orsz. tanítói gyűlésen az ily egyletek is szép száminál képviseltethessék magukat s alkalmat nyerjenek a felekezetek küldőit s küldötteit érhető bárminemű megszorításokon magukat túltenni. Az indítvány elsejére nézve kimondatott, hogy clfogadtatik, s a temetkezési egylet az ősdi értekezlet alkalmával már életbe fog lépni; arra nézve pedig, hogy kik az egylet tehetősb vagy kevésbé tehetős tagjai? s ebből kifolyólag: kik köteleztessenek egy forintot, vagy ötven krt fizetni az egylet választmánya fog határzatot hozni. — A második indítványra nézve pedig kimondatott, hogy erről jelentés tétessék a főt. egyházmegyei hivatal elé, hol az indítvány átvizsgáltatván, az, a megyében levő többi felekezeti egyletnek is hozassék tudomására, hogy azt tanulmányozásuk tárgyává tevén s elfogadván, az indítvány críelmébcni tömörülés ne csak egy, de több kerületben is megtörténjék. Őszinte részvéttel emlékezett meg egyletünk elhalt Pintér János pápai tanítóról kiben az esp. ker. illetve egyletünk egy fáradhallan szorgalmú s jeles tanítóját veszítette cl. Legyen áldott emlékeI Ez alkalommal egyszersmind hálával emlékezett meg a tanítótestület 11 agya. cs főt. Xéger Ágoston pápai' apátplébános urnák az elhalt Pintér János és családja iránt tanúsított azon iiemesszivüségéröl, hogy az elhunyt családjának, az egyházi (emelésért neki fizetendő stólát volt szíves elengedni; melyért az egylet hálás köszönetét nyilvánítva kívánja, hogy az ég ura nemes cselekedetekben dús életét még igen sokáig TÁRCZA. DALOK. 1. A fa lombja megint kizöldült, A rózsa ismét díszeleg, Minden olyan, mint hajdanába'; Pedig hejh ! más a k i k e 1 e t! Szivemben is öröm cs bánat, Dal, sóhaj, kinos zokogás, Mind-mind olyan, mint hajdanába' Pedig: szerelmem tárgya— más. II. Szeretlek, szeretlek, Hiába szeretlek. Elérhetlen vágya Maradsz te szivemnek. Elérhetlen vágya Maradsz te szivemnek, S mégis — bár hiába —• Szeretlek, szeretlek! III. »Nem, nem lehet« mondám magamban »Hogy igy maradjon ez tovább Kitépem képedet szivemből, S vele búbánatom okät.« Szórakozást kerestem folyton, De zajló szivem nem talált; Szerelmet súgtam másnak, s hittem Hogy a szinlés valóra vált. S midőn azt véltem, hogy szerelmem Az iránt már az égbe nőtt: Csak egy pár szót szólottam véled, S — jobban szeretlek, mint előbb. Egy súgó gyötrelmei. Rég szándékoztam már, régi naplóim figyelemre méltóbb jegyzeteiből, egyetmást átdolgozni a „Pápai Lapok" számára, azonban valahányszor szándékom teljesítése szempontjából elővettem naplóimat, avéletleu okvetlenül valami sürgősen elintézendő kényszer ügygyei állott elő. Ma is megtörtént a háborgatás; csakhogy kedvezőbb alakban. Alig kezdem olvasni egyik legrégibb naplómban a következőket: ,Jeles irók mondatai a nőkről." Minden nő, nagy operahoz hasonló; arcza a nyitány, szeme az introductio, tekintete a recitativa, arczkifejezései az egyes dallamok, nyelve karének, csókja románcz. A zenének istennője van, mert minden nő zene s valamint minden művészet közt a zene legfényesebb ugy minden teremtmény között a nő a legszebb! Mi volna az élet nő nélkül? Nő élet nélkül! Mi a zsémbes nő ? Az, mi zenében a kereszt; t. i. a szónak legszorosabb értelmében kereszt ; azon különbséggel, hogy a zenében öt kereszt, nem olyan nagy kereszt a játszóra nézve, mint egy istenadta zsémbes asszony férjére nézve. Na, gondolám ezen théma elég pikáns, eléggé érdekeset fog nyújtani bármely lap tárczája számára. Azonban ezt alig gondolám, nyílik az ajtó s hozzák a ,,Pápai Lapot" — Na, ez még nem akadály. — A „Pápai Lapokkal" ugy vagyok, hogy amint hozzák, rendesen azonnal végig olvasom. Igy ma is, félretéve, illetve félbeszakítva a naplóolvasást, a lap olvasásába kezdek, mely ma a többi érdekesnél érdekesebb tárgyai között azon örvendetes újdonsággal is kedveskedett ' hogy a szeretve szeretett s a rég óhajtva várt, kedves Jakab Lajos színtársulata szerdán megérkezik városunkba. Amint ezeket olvasám, a félretett napló néhány lefele halk suhogással elfordult a nyitvahagyott helyről. A neszre odatekintek és sajátságos véletlen, a fordult helyen, meglehetős tcltünö belükkel irva, ez volt olvasható: :

.Egy sugó gyötrelmei.'

1 Hát kell-e ennél alkalomszerűbb valami ? Midőn hosszú várakozás után egy jeles színtársulat jő a városba s az iró pedig egy sugó "gyötrelmeiről hoz tárczaczikket. Nem is adnám sokért, hogy elfordulnának naplóm lapjai; meg hogy a lap éppen most hozá újságul színészeink érkezését. A jeles irók mondatai a nőkről csak haddmaradjanak, — ami halad el nem marad. — Különös, hogy a lapok a színtársulatok tagjaínak mindenikéről szoktak legalább néhány sorban megemlékezni, csupán a súgóról nem. Egyszer történt meg, csodaszerü kivételképp Rada Gyula úrral, midőn a ,,kaczagó nök"-ben ö fujdosta tüdeje, nyelve és ajkainak hatalmával a lelket — hogy a „Pápai Lapok" mint súgóról elismerőleg emiékezének meg. Ennélfogva nem csoda ha a nagyérdemű közönség legnagyobb része, nem ismerve egy sugó nagy fontosságú hivatását, öt csak afféle harmad vagy negyedrangú társulati személynek tekinti. — Alljon tehát itt minta gyanánt Garati — de nem ám Garay F. Jakab igazgató ur jeles súgója — hanem a szabadkai színház egykori színtársulatának mindenesetre kiváló figyelemre méltó súgója! Tehát, ütötte a hatot. A színház lámpáit lassankint gyújtogatni kezdek, mert félórával később kezdődik az előadás. Garati az öreg sugó, ma jókor megjelent, tudva, hogy a mai előadás előtt valamennyi színész színművésznő megjegyzést s utasításokat fog osztogatni. Aggodalmas arckifejezéssel, lassú, hosszú léptekkel méregeté fel s alá a színpadot, közbeközbe nagyokat sóhajtva mondogatá: Isten, nagy Isten! engedd, hogy a mai előadás végét szerencsésen megérjem, és én mig élek, minden évben misét fogok .szolgáltatni e napon ! Oh az az uj dráma! egy százezer mázsás köszirt súlyával nehezül lelkemen! azok a rímek, azok a borzasztó jámbusok, azok a rettenetes konstrukeziók! Tüdőm már hat kemény probán keresztül teljesített áldozatteljes szolgálatot. Azok a költök, azok az irók eszeveszetten próbáltatnak, derűre borúra s követelik, hogy a színész szóról szóra mondja verseiket, ugy ahogy azt ők megírták. — Szegény költő, — — milyen verseket fogsz te ma hallani! Alig végezte kétségbeesett monológját szegény Garati, midőn máris közeledni lát,- teljesen maszkírozott és felöltözött alakokat az öltözők felöl. — Legelőször a darab hőse, kinek legnagyobb szerep jutott, szólitá meg a súgót. — Jó estét barátom! Nos, hogy vagyunk a lerobotolt hat próba után ? Mit gondol, jól fog menni a darab? Kétségkívül, én a legjobbat reményiem Harsogi ur! válaszoiá Garati — miután megvagyok győződve, hogy a művész urak és hölgyek mindannyian kitűnően tudják szerepeiket! Tudják ám az ördögöt! Lehetett is ily rövid idő alatt azt a kutyának való verseket a a fejünkbe verni. Garati barátom! cn csak auynyit mondok, ön nélkül veszve vagyunk! — Szép, igen szép! mindenesetre bizhatik bennem í