Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-04-13

XI. évfolyam. 15. szám. Pápa. 1884. április 13 jVLegj elenilt minden vasárna p. Közérdekű sürgős közlésekre korortkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteúen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hinaialába (Q - kollegiu m. é p ü l e t) küldendők. PAPAI LAPOK. Előfizetési dijali. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos felitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczárrai szávníatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a l a p KI A DÓ hivatalába (r e f. fő i s k 0 la nyomd áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. PÁPA, 1884. ápril. 12. A földadó kataszter elleni feljajdidás kezd állalánpssá válni. Mint a vízbe dobott kő által okozott hullámzás mind szélesebb körbe terjed: — úgy terjed el a kataszter súlyos köve által földbirtokosaink között a- feljajdulás nagy hulláma. A jogos zajt az igazságot arcul ütéséért támadt lármái meg kell hallgatni, (és nem kételkedünk benne!) meg is fogja hallgatni az ország sorsa iránt komolyan érdeklődő kormány is. Az ország minden részéből érkeznek a panaszok, melyeknek jogosultságát elvitatni nem képes senki sem. De oly borzasztóan sújtva még sincs egy megyének vidéke sem. mint épen Veszprém megyének Pápa és Devecs

er járása. Lapunk közölte volt hűen az erre vonatkozó rekriminatiókal. Elmondtuk nézetünket e siralmas tárgyban, s panaszaink még ma sem fogylak ki. Minden új hir, egy-egy új sebet szakgat fel. E napokban érkeztek ismét egykét községünkhöz a kataszterről szóló értesítések. Mintha minden jelenlés egy-egy gyászjelentése volna az egyes birtokosok jólétének. Szerencsétlenül sújtott vidékünk érdekeltiéi felhasznállak minden eszközi, hogy a bajt orvosolhassák. A sajtó, a megye, a gazdasági egylet megtelte a magáéi. A pápai, deoecseri becslő-járás földbirtokosai egy valóban nagy gonddal megirt kérvényt írlak a pénz-ügyminist érhez. Az országgyűlésen is — e kérvény alapján — interpelláltának tárgyát képezte ez ügy. Mindezek mellett azonban ismételve kérjük az érdekelteket, el ne mulasszák az egijéui reclamatiókat, bármi sziik körre is van az szabca, nehogy a törvény által nyújtott biztosíték fel nem használásával a szerencséilen ügy sikeres befejezésétől ez alapon elültessünk. Elég baj* hogy e szerencsétlen Ihémáról kell beszélnünk még ma is. Az öröm napján, Húsvétén. E nap jellege és jelentősége azonban erőt és reményt önt belénk, s igaz ügyünk győzelmében bízva, várjuk eltemetett megelégedésünk megérdemlett — feltámadásán Husvét ünnepén. A feltámadott eszméknek, a halhatatlanságnak dicső ünnepe a husvét. A keresztény világ templomaiban magasztos öröm himnusok zengedeztetnek e napon, s az embernemünkben élő isteni elem egész diadallal jut túlsúlyra bennünk. Erezzük, hogy a véges lét hullámveréseiben eszmék mozognak; érezzük, hogy a fizikai világ, a látható természet csak ruháját, csak külső kérgét képezi egy láthatatlan szellemvilágnak, mely felé ugy vonz valami s melynek titkairól ez ideig még csak a hit képes a lepelt fellebbentem. A materialismus bölcsei azt mondják, hogy az anyag uralma alatt áll minden a világban. Az anyagi világnak pedig vannak öröklő positiv törvényei, ha e törvényeket, ezeknek örök hatását, működését tartjátok ti azon szellemi erőknek, s azon szellemi nyilatkozatoknak, melyekről a szellemi világ nevezete alatt'beszéltek, azt megengedjük, söt elismerjük, hogy ily értelemben létezik szellem világ. De az anyag' világrend mechanismusának törvényein tul, nincs semmi bizonyítékotok a szellemek világának létezése mellett. Igy szólanak ök. Ezek a bölcs urak nem ismernek más világot csak az anyagit, nem ismernek más erőket mint a természeti erőket és törvényeiket, ük az emberi testszervezetet a fizikai erők és elemek egyszerű gépies összetételének tartják, melyben bizonyos rendszerek, az agy,- ideg,- vér,- és izomrendszerek játszák a főszerepet, de ezen szervezetben a léleknek nincs székhelye, nincs oly tagozat, melyről azt mondhatnók, nézd, itt vau a szellem királyi trónja, itt van az eszmék és gondolatok tündérországa, a képzelem segítségével itt születnek a vallásos és erkölcsi eszmék, itt születik minden dicső, minden nemes dolog, a mi az embert magasabb hivatásra képesiti s véges létét egy végetlen világgal köti össze. Az anyag-elviség világnczletének testvére a skepticzismus. A ki egyszer a materialismus TARCZA. JER BÚS KOBOZ. Még egy dalt — s legyen ez utolsó, Mielőtt a húr megszakad. Jer, múzsám gyászt öltött leánya: S nyújtsd csókra — édes ajakad; Amelynek lángoló hevében Titkon ölő méreg vegyül, — Régóta szívom már — s hatását Nagyon is érzem, itt belől. Jer bús koboz, — végső dalodban Zokogjon fel a fájdalom, Mint a puszták viharja — mely egy Derült eget mély gyászba von : Mely megindulván — vad haraggal Atdörgi a nagy végtelent . . . S az elébb mosolygó virányra Halált hoz, pusztulást teremt Keblének villám gyermekével Mint gyors sólyom csattogva száll, Megreszket menydörgö szavára Az érzéketlen szikla szál, Feljajdul kínjában a tenger, Czikázva, hogy belé hasít . . . S a zúgó hullám — önfeledten ,Minden gyöngyöt parthoz taszít. t De, mégse igy . . . Oh szállj dalom, mint Alkonyatkor az esti ebei: Mely észrevétlen — titkos lombok Suttogási közt szunnyad el — Szállj — mint felleg, mit enyhe szellő A hajnal vánkosán merit . . . öntözve könyed harmatával: Szélylyel tépett reményeid! A jó „Váli bácsi"-röl Most mult el „Nagypéntek" mely napon a világmegváltójának kínos halála történt. Gondolatom e képről a jó „Váli bácsi"-ra száll, ki az üdvözítőnek igaz' követője volt. Legyen c pár rövid sor neki szentelve. Az jellemzi leginkább a valódi művészt, hogy egy vonással rajzába életet önt, kit a múzsák csókja nem ihletett meg, az eldolgozhatik éveken keresztül, anélkül, hogy rajza tökéletes, hü lenne. Ráismerünk az is, ez is meg van benne, csak a jellemző vonás, ami teljesen hűvé teszi rajzát az hiányzik. Én is érzem nagyon érzem, hogy csak halvány vázlatot fogok készíthetni arról, ki egyike volt azoknak, kiket életemben legjobban tiszteltem és szerettem, de reménylem,-hogy avatottabb kéz meghúzza azt a vonást, mely rajzomból hiányozni fog. E nagy művész lesz azok vissza emlékezése, kik ismerték öt. Oh ugy látom még most is tisztes ősz haját, amint láttam akkor, midőn első órájára mentem. A pad előtt járt, — sohasem ült előadás alatt — s beszélt a főféczi cseresnycfáról. Föpéczen, szentháromság vasárnapján érett cseresnye van. Mit csinálnak, vagy inkább hogyan csinálják ezt "a föpécziek? Kiválasztanak egy fát, tövet jól meg rakják mésszel; a fa kizöldül, kivirágzik, gyümölcsöt hoz. Egész megvetéssel nézi többi társait, melyek akkor kezdik kibontani rügyeiket, midőn ö már gyümölcsöt hoz. De a szegény cseresnyefa nem sokára hullatni kezdi leveleit, mikor társai teljes pompájukban állanak, az már akkorra elszáradott. Korai élvezetek hamar sirba viszik az ifjút. Igy szokott ö nevelni egy-egy példával hasonlattal igazolva mindig állítását s ki feledhetné el szavait ? # Hogy szeretett mindnyájuukat/ Talán az a hagy szeretet tette, hogy látta hibáinkat fogyatkozásainkat már akkor midőn azt hittük, hogy még nevünket sem tudja. A legelső órán felolforgó viztölcsérébe bele jutott, annak számára nincs többé Isteh, nincs lélek, nincs vallás, nincs hit, nincs erkölcsiség. Tagadja ezek létezését, tagadja szükséges voltukat; neki a mindenség egy óriási hulla-kamra, melyre az idő szüleményei temetkeznek, egy óriási sirhalom, mely elnyelte az egymás után szülemlett világokat. A futó századok zajlásában ezek nem látnak egyebet, mint a véges lét kínos vergődését, a létért való küzdelem önző háborgását. A skepsis hálójában azután megszűnik minden, a kételkedés pókja egészen, kiszívja a szellem vérét s meleg ágyat készit és vet a korrupeziónak, melyből nincs feltámadás, nincs többé menekülés. De a materialismus zordon szikla ormai felett örömtüzek gyúlnak ki e napon a feltámadott eszmék, a világmozgató gondolatok örömtüzei. A husvét a halhatatlan eszmék örömünnepe, s biztos záloga azon igazságok, azon magasztos vágyak valóságának, melyek bennünk élnek, s azt adják tudtunkra, hogy az emberiség a századok vetéseinél nem csupán a trágya szerepére nem csupán arra van kárhoztatva, hogy hullájával az anya földet zsírozza^ hanem hivatása az, hogy a földön az eszmék az igazságok uralmát megállapítsa és a társadalmi világot a szeretet és testvériség templomává, — szentegyházává tegye. Es bármit mondjanak a materialismusnak minden eszményitől idegenkedő bölcsei, ez a szellem világ létezik, és bizonyos, hogy az emberek az emberi társadalmak azon pusztán anyagi érdekek szolgái, éléskamrái és gyülevész csoportjai, hanem arra vannak hivatva, hogy eszmékért küzdjenek, s intézményeinkben a szeretet és igazság, a müveit szellem és barátság" uralmát állapítsák meg. A mai kornak különösen nag)'- szüksége van az eszmék megszentelő hitére és erejére. Mert egyik jelesünk szavai szerint a mai társadalom kórháza a beteg szellemnek, melyben a lélek alapos műveltsége helyett, nyegleség, felületesség jálszák a főszerepet. Pedig a társadalom nem gyülevész csoport hanem eszmék hordozója. Hadd zengjen hát a húsvéti öröm ének, a szellemvilág győzedelmcnek öröm éneke !! öe-te^ö[ínij.-l e?ános. = Színházi közgyűlés ápril 7-én. A pápai állandó színház jészvénytársulat folyó hó 7-én délután tartotta rendes évi közgyűlését a városház termében ; megjelent 22 részvényes, kik a részvények % részét képviselték. Kiss László elnök 1883. üzem évről adott jelentéséből felemiitjük, hogy az összes bevétel 1553 frt — az összes kiadás pedig 1513 frt volt, s igy csak 40 frt maradt az 1884-ik évi számadásra átírandó; a bevétel nevezetesebb tétele azon 415 frt, mely a régi színházi alap utolsó részletét képezte, és 70 előadás után 705 frt bevétel, — a kiadásokból pedig 360 frt ment a takarékpénztári kölcsön kamataira, 110 frt, az épület tüz elleni biztosítására, 72 frt a kapus fizetésre, 49 frt különféle igazításokra, s 923 frt az öltözdék építésére, az öltözdék összesen mintegy 1200 írtba kerültek, a költség egy része 1884-ben fizettetik ki. A jövő évii kiadások 800 frtra vannak előirányozva, eddig a bevétel 250 frt. kell tehát még mintegy 600 frt, mely májusban és októberben tartandó 30—30 előadás által fedezhető lesz, de sem a takarékpénztári adósság, sem a részvény töke törlesztésére ezen bevételekből semmi nem fordítható. 1883-ban a pápai színházban 70 előadás tartatott, melyből 4 Mándoki társulata, — 2 Bosco bűvész, — 26 Tóth Béla társulata, — 35 Jakab társulata, 2 pectig Homes spiritista által tartatott, s volt ezen felül május hóban egy hangverseny is. A felügyelő bizottság által átvizsgált és kifogástalannak talált számadás, és mérleg a veszprémi kir. törvényszékhez felterjesztetni határoztatott, s az eddigi elnök, igazgató választmány, ügyvéd, titkár és pénztárnok ujolag három évre,— a felügyelő bizottság pedig alapszabályok szerint egy évre megválasztattak. Az igazgató választmányba , a más vidékre elköltözött Pencz József helyett Vélsz Mihály választatott be. Az ülés folyama alatt jött Aradi Gerö igazgatótól" a távirat, miszerint ide jövetelét ápril 20-ig halasztani kénytelen. = Meghivó ! A Pápai és Devecseri járás kataszteri és új adó kivetési ügyében tartandó tanácskozásra a választott bizottság tagjai: Herrn? n János, Konkoly Lajos, Hanauer Jenő, Lazányi Béla, Schramek Ambrus, Barthalos István, Koller János, Pap János, Szakonyi Miklós, Szalatkai István, Ihász Lajos, Sarlai Ignácz, Balassa János, Győri Gergely, Barcza Bálint, Barcza vasta a névsort, s minden egyes ,;jelen" után megnézte a szó kimondóját; s másnap már a jelen nem levőket névsor nélkül számlálta elő. Ha valaki későn jött előadására — a mi könnyén megtörténhetett, mert a jó Váli bácsi pontosan megjelent — e szavakkal fogadta : „grandia sero proveniunt." Oh mily kicsinyeknek éreztük vele szemben magunkat 1 A latin és görög remekírókból minden órán mondott el néhány magyarázatához illő sort. — Tréfálkozott is velünk ilyenkor, mert hirtelen megszakítva az idézetet, rámutatott valamelyikünkre: „folytassa, humanissime." Persze, hogy a „latinus

1, hallgatott. * A „latinus" — már t. i. a 7-ik cs 8-ik osztály mindent megemészt, még a „mánduez" követ is, — szokta mondani. Nem tudtuk ugyan hogy mi az a „mánducz"-kö, de azt iszonyú keménységűnek — a gyémántnál legalább is 5 fokkal keményebbnek — gondoltuk. Persze e megjegyzésre volt is oka, mert vasfogas, fapad' igen könnyen romlott. Mindig kitartásra buzdított. Lássák, szokta mondani, — egy év alatt négy nyelvet tanult meg Ballagi Móricz, meg egy másik Móricz, a kinek a vezeték nevét nem mondom meg, mert még azt gondolnák, hogy dicsekedni akarunk vele. is tudta mindegyikünk, hogy a másik Móricz hazánk ünnepelt írója: Jókai Mór. Hogy a munkakedvet fölébressze, pályadijakat tűzött ki műfordításra 2—3 sor volt a lefordítandó darab s azért 10—50 krig. terjedő dij volt a jutalom. Az osztály volt a kritikus. Magam is pályáztam egyszer s az elnyert dijat nem akartam elfogadni. De minden szabódás hiábavaló volt „ha azt nem akartam, hogy megharagítsam" s szépen zsebre tettem a 20 krt, Nevet valaki, hogy mindezeket felsorolomr Óh nem ismerte az soha Váli bácsit, vagy nem tudja mi a visszaemlékezés. Egy ugyanazon esemény is mindig más-más oldalról tűnik fel előttem, amint ujból-meg újból visszagondolok. S úgy áll előttem, amint akkor állt, midőn névnapján megköszöntöttük. Szegény jó öreg! hárman voltunk ott, megcsókolt mindhármunkat és sirva fakadt. Most, hogy e sorokat papírra teszem, ugyanazon érzet fog el, mint akkor, mikor magához ölelt szemem akkor se volt, most se marad köny nélkül. Minden izében magyar volt. Az első nemzet a magyar volt nála, a sógor — csak hátul ballagott. Hányszor elmondta, hogy az ángo]. a bécsi világkiállításon csak a magyar csikóst találta gyönyörűnek . S nem mulasztotta el sohasem utánna tenni azt, szép is az a magyar mente, magyar csizma, magyar Öltöny, mikor azt deli termetű magyar viseli. A testőrökről, —• arról a 104-röl, kiket az 52 megye mint legdaliásabbakat küldött fel Bécsbe, de sokat tudott beszélni! * Ha valaki panaszkodott, hogy hideg van, azt szokta mondani: Hát mikor a honvédek Sz. Tamásnál télen mezitláb harczoltak. és nem panaszkodtak! — Az illető szépen elhallgatott. Játszva tanított . Földtani magyarázata közben azt kérdezte, hogy lehet-e a táblára krétával fekete kecskét rajzolni. Ha mondtuk, hogy csak a körületét kell megrajzolni s ott lesz a fekete kecske, az volt a válasza rá, az ám, de az mégis fehér kecske mert a külseje fehér. S megtanított egy versre, melynek utolsó sora igy van: Koczkázott négy szög gyászfeketére mutat. Vagyis úgy rajzolunk fekete kecskét krétával, ha négyszögeket rajzolunk belé. A verset játszva megtanultuk, s csak mikor a siluri meg devoni rétegeknek a jegyeit kellett volna tanulnunk, akkor láttuk, mint tanultunk a versben.