Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-04-13

P'ániel, Doktorics Samu, Ajkai Imre, Noszlopy Gyu-a, Dallos Imre, Vachsmann János urak, Nyárád és Nóráp községek birái, a pápai gazdakör helyiségében folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor megjelenni kéretnek. Egyúttal felkérem a bizottság t. tagjait, hogy a régi és új tiszta jövödelem, — ugy a régi és új ado kimutatást, a mennyiben az már megvolna, a következő községekből behozni, vagy annak megküldését sürgölni szíveskedjenek: Marczaltö, Tapolczafö, Adász-Tevel, Gyimóth, Szt.Iván, Pápa, Békás, Gergelyi, Vinár, Mihályháza, Kis Ganna, Jákó, Németbánya, Ugod, Koppány, Szűcs, Fenyőfő, Tamási, Nagy-Dém, Lovászpatona, Farkasgyep ü, Devecser, Somló-Vásárhely, Tüskevár, Nagy-Kamond, Kis-Kamond, Egeralja, Doba, Oroszi, Bor-Szörcsök, Nemes-Szalók, Nyárád, Noszlop, Bódé, Kis-Löd, Polány, Pölöske —• a többi ötvenhat községből a kivánt adatok már beküldettek. Pápa, ápril 12. 1884. Kiss László jószágfelügyelö, mint a pápai gazdakör elnöke. Hivatalos rovat 1233 1884 Hirdetmény. A gőzcséplő és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvásáról és a gépek által sebesültek gondozásáról, a megyei hatóság szabályrendeletet alkotott, mely a N.M. m. kir. Belügyminisztérium által is jóváhagyatván, azonnali életbeléptetése elrendeltetett, minek tehát ezenneli közhirré tétele mellett az érdekelték a szabályrendeletről maguknak a polgármesteri hivatalnál közelebbi értesülést szerezni felkéretnek. Pápán April 5-én 1884. A városi hatóság. 2183. 1884. KÖRRENDELET. Valamennyi tőrvényhatóságnak. Az 1881. nov. 3-án kelt nemzetközi phyloxera conventió (1882. XV. törvénycikk 1 §.a értelmében a phyloxera vész szempontjából tekintetbe veendő tárgyaknak u. m. plánták, csemeték, (cserjék) és a szőlőnövény kivételével minden egyéb élőnövénynek a mely faiskolákból, kertekből, narancstenyésztékbó'l vagy melegágyak és virágházakból származik, — nemzetközi forgalma szabályozva lévén, ezen tárgyaknak u nemzetközi phyloxera conventióhoz járult államok, úgymint : Nemetország , Franciaország , Portugallia , Schvajcz, Belgium, Luxenburg és Németalföld,) valamelyikébe való kivitelére nézve a következő szabályok tartandók figyelemben. 1. ily tárgyak gondosan, de mégis ugy csomagolandók, hogy a szükséges vizsgálat eszközölhető legyen. 2. Csatolandó melléjük, a feladónak a meghatározott minta szerint kiállítandó nyilatkozatai, melynek a.) igazolni kell azt, hogy a küldemény tartalma egészen az ő telepéről származik ; b.) megjelölnie kell a végleges rendeltetési helyét, valamint annak czimét, kihez a küldemény szól; c.) kijelentenie kell, hogy a küldemény szó'lló'-növcnyt nem tartalmaz; d.) megemliElöadása könnyen folyó volt. Erős társító képzeleténél fogva vezette figyelmünket egyik tárgyról a másikra, bár ö a kiindulási pontot mindig eszében tartotta. Ha megkérdezte „honnan is tértünk el" sehogy sem tudtunk rá megfelelni s olyankor ő mosolyogva mondta, hogy „innen," s magyarázott tovább. * Ha súgtak, nem szerette. Az ördög is suttogott, mikor Évát bűnre csábitá; azért a súgót rendesen ördögnek is nevezte. Egyszer láttam haragosnak, akkor is azért haragudott meg, mert súgott valaki. Fél óra múlva aztán bocsánatot kért, ö — a megbántott, a megbántótól. Van-e a keresztény szeretetnek ennél szebb képe? Ki nem emlékszik jó izü élceire, melyeket ö egész kedvvel tudott előadni. Ismerhettünk valamely adomát régen, de az előadás, az mindig uj s olyan volt, mely egészen lekötötte figyelmünket. * Sokat beszélt mándi Márton Istvánról, az iskola újjászervezéséről, annak nagy tanárairól, de magáról — hallgatott. Csak éreztük azt a szellemi s erkölcsi nagyságot, mely benne volt, s melynél szerénysége volt csak nagyobb. S itt önkénytelenül eszembe jut, a mit felőle a „Nemzetben" irtak: ,.halála is olyan volt, mint élete." Egy évre reá ülték volna meg jubileumát, s ö az ünnep előtt meghalt. Áldott legyen emlékezete. * Elmondhatja a latin költővel „Exegi monumentum aere perennius" mert akik ismerték, azoknak szivében csakugyan ott marad emléke. De talán nemcsak igy lesz emléke örök, talán lesz idő mikor mellszobrát odahelyezik nagy mestere mándi Márton István szobra mellé! Vajha ez az óhajtás visszhangra találna azoknál, kik tudnak tenni is és kik azt, a mi nálam csak vágy, meg is testesítenék! Ugy legyen! tení keíl azt, hogy a küldeményben levő növények gyökér-földdel vannak-e ellátva; e.) viselnie kell feladó aláírását. 3. A tárgyakhoz csatolva kell lenni továbbá a származási helyhatósága által a rendes minta szerint kiállítandó bizonyítványnak, mely szerint: a.) oly területről, ültetvényről vagy telepről származnak, melytől legalább 20 méter távolságra 8zőllőtő nincsen, vagy mely a szőllőgyökerek áthatolásának megakadályozására az illetékes hatóság részéről elegendőnek ítélt gát által elszigeteltetik; b.) ezen területen nincsen szőllőtő; c.) ugyanott szőllőtőnövény elhelyezve egyátalábau nincsen; d.) ha voltak ott phyloxerás szőllőtők, azok gyökerestől teljesen kürtattak, ismételt mérgezések és három éven át vizsgálatok tartattak, melyek igy a rovar, mint a gyökerek tökéletes megsemmisítését biztosíthatják. 4. A 2. és 3. pontban érintett feladói nyilatkozat illetőleg hatósági bizonyítvány az ezen rendelethez mellékelt minták szerint állttandók ki, és azok az illetéki díjjegyzék 79. tételének e., és f., pontjaiban valamint a 22. tétel m. pontjában foglalt határozatok értelmében bélyegmeutesek. Azon községek, hol ily bizonyítványok és nyilatkozatok kiállításának szüksége előre láthatólag elő fog fordulni, a megjelelendő számú minták kiszolgáltatása iránt forduljanak ezen minisztériumhoz. 5. A hatósági igazolvány kiállítására azon község elöljárósága bir jogosultsággal, melynek területéről az illető tárgyak származnak. Ezen bizonyítványok a községi elöljáróságok által díjtalanul állitandók ki. 6. A hatósági bizonyítvány a 3. pont a. cs d. kikezdései alatt emiitett azon két körülményre nézve, úgymint: a.) ha az illető telephez 20. méternél kisebb távolságra van ngyan szőlőtő, mely azonban oly nemű gát által választatik el attól, a mely phyloxera áthatolásának megakadályozására elegendő: és d.) ha voltak ott ugyan phyloxerás szőlőtők, de azok gyökeresen kiirtattak, ismételt mérgezések és 3 éven át vizsgálatok tartattak, melyek úgy a rovar, mint a gyökerek tökéletes megsemmisítését biztosítják; a hatósági bizonyítvány ezen két körülmény esetén szakértői nyilatkozatokon kell hogy alapuljon; ugyanazért mind azon alkalmakkor, midőn ily esetek forognak fenn, a szükséges szakértői vizsgálat eszközlése a földmivelés- ipar és kereskedelmi minisztériumtól kérelmezendő; mely azt a kérelmező költségére foganatba fogja vétetni. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a jelen rendeletemben foglalt intézkedések közhírré tételéről, úgyszintén az illető községi elöljáróságok megfelelő utasításáról mielőbb intézkedjék. Budapesten 1884. évi január hó 30-án. Figyelmeztetés, hordó hitelesítésre vonatkozólag. I- ör. Csak oly hordók hitelesítetnek, melyek tökéletesen jók és a melyben akona vagy egyéb tárgy nincs. II- or. A hordóknak kivül is tisztáknak kell lenni. III- or. A már meghitelesitett hordókat 8 napon túl a hitelesítő helyiségben hagyni nem szabad, mert ellenkező esetben azoktól az illető tulajdonos minden napra és minden hectoliter után 1 kr fekbért. tartozik űzetni. IV- cr. A meghitelesitett tárgyakai csak ugy lehet elvitetni, ha az illető a hitelesítési dijt kifizette. V- ör. A már hitelesített tárgyak ha javítva lesznek azok a legújabb ministeri rendelet szerint újból hitelesitendők. Ví-szor. Azon hordók, melyek szurokkal vannak kiöntve csak kitisztítás után hitelesítetnek. Pápán, 1884. évi ápril 5-én tartott tanácsülésből. £i vátosi 4Wtósác|. TilfÉMÍ MFTÍE. Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB. AprillZ. — 178ÍA magyar szent korona II..József császár parancsára Budapestről Bécsbe vitetik. April 14. — Í849. Debrecenben a magyar országgyűlésen Magyarország függetlensége s az osztrák dynaslia trónvemtettsége kimondátik, s Kossuth Lajos Magyarország kormányzójává választatik. April íö — 1403 A magyar országgyűlés azt határozza, hogy a bekeríteti városok az országos rendek közé I elvétetnek s a parasztoknak a siabadköllözködési jog visszuadatik. Ezen országgyűlésen már városi követek is voltak jelen. r April 16. — 1797. Thiers Lajos Adolf, hires francia miniszter, jeles történetíró és 1871. évtől kezdve pár évig a francia köztársaság elnökének születése Marseillesben. April 17. — 1350. Zách Felicián merénylete Visegrádon a királyi család ellen. April 18. — 1401. Zsigmond királyunk szemrehányások közt saját budapesti királyi palotájában elfogalik és Visegrádra vitetik; honnan később a Garaiak kezessége melleit Siklósra vitetett át. April 19. — 1848. Zsidóüldözés Budapesten. A népgyűlés a közelgő évnegyedi lakásbér elengedését követeli a háztulajdonosoktól; a katonaság és nemzetőrség azonban a rendet helyre állítja. Elismerést az érdemnek. Aki Veszprém város történetét egykoron megírja, az fényes lapot lesz kénytelen Ruttner Sándor nevének szentelni. Minden magasztos ; és századokra kiható eszme csak akkor valósul meg igazán és sikeresen, ha igéje egyetlen egy emberben válik testté, oly emberben, aki nyilt elmével, meleg szívvel, szilárd jellemmel, ernyedni nem tudó munkaszeretettel, és kitaitással karolja fel az eszmét, viszi azt ezer veszély közt is a czélra, a megvalósulásra. A veszprémi kath. fögymnasium eszméje ily lelkes, ily önfeláldozó, ily bámulatosan munkakitartó férfiút nyert Ruttner Sándor személyében, aki ma a sikeresen végzett nagy munka után önérzettel felkiálthat Róma nagy költőjével: Exegi monumentum aere perennius! Ruttner Sándor volt a fögymnasium ügyében kifejtett mozgalom központja, mely minden tevékenységi sugarat kilövelt; viszont ismét csak és mindig csak Ruttner Sándor volt azon központ, melybe minden tevékenységi sugár Összefutott absorbeáltatott. Az eszme, hogy a veszprémi kath. gymnasium főgymnasiummá egészíttessék ki, Rosos Istvánban megyénk ezen antikjellemü férfiában fogamzott meg, ki nagybefolyású fellépésével 1868-ban már azzal indította meg a gyűjtést az 5-1'k és 6-ik osztályra, hogy a nagygymnasium idővel a 7-ik és 8-ik osztály által is ki fog egészíttetni és főgymnasiummá lesz. Tizenhét évnek kellett leperegni, mig a kimondott eszme megvalósulhatott. Ruttner Sándor ott ringatta a nagygyimnasium bölcsőjét is és rövid néhány évre rá 1871ben február 15-én, a kath. gymnasiumi bizottságnak pénztárnoka lett, ki a gondozására bízott 44 ezer forint alapot úgy kezelte, hogy 1881-ik év augusztus havában pénztárnoki utódának Stoll Miklósnak, 60 ezer és néhány száz forintot adhatott át mint gymnasiumi alapot, Ruttner Sándor utolsó pénztárnoki kimutatása alkalmával 1881. február 20-án, mikor a gymnasiumi pénztár kedvező állapotát constatálta, mondta ki a lelkesítő szót: »Most már elérkezett az idő, hogy a fögymnasium megvalósításáról komolyan gondolkodjunk. A lelkesítő szót, melyet Ruttner Sándor, a pénztárnok kimondott, — Ruttner Sándor, a még azon évben 1881. szeptember 8-án megválasztott gymnasiumi bizottsági elnök, karolta fel első sorban fiatal hévvel, lelkesedéssel, de egyszersmind a komoly és higgadtan számító férfiú SZÍVÓS kitartásával és ez időtől ö benne leledzett fögymnasiumunknak minden ügye, ügyének minden mozzanata. Az ügy mind több-több oldalról nyert kedvező támogatást. Kisovics József, a tan- és nevelésügynek e páratlan jótevője, újabb meg újabb nemeslelkü alapitványai, Ígéretei, ajándékai által egyre tudta mindenkiben nemcsak ébrentartani, de fokozni is a fögymnasium eszméje iránt a lelkesedést, mely csakhamar oda érett, hogy egy, Ruttner Sándor, Kisovics József, Kovács Imre és e sorok Írójából álló küldöttség Budapestre ment 1883-ik év derekán tudatni a vallás- és közoktatási (magy. kir.) miniszterrel és a kegyes-tanitórend főnökével a veszprémiek szándékát intézetüknek főgymnasiummá kiegészítése iránt. — Mire 1883. november elején megindul a gyűjtés és rövid néhány hónapra rá válaszol a nagy közönség közel harmincznegyedfél ezer forinttal. — Veszprém vármegye lelkes közönsége volt az első, mely napnál fényesebben bebizonyította, hogy tud e város és megye magasabb culturális erdeke iránt lelkesülni. Tízezer forintot szavazott meg a felkelési most nevelési alapjából a fögymnasiumra. Szükségtelen mondanunk, hogy a megye ezen nemes áldozatkészségének okozói első sorban a megye vezérférfiai, br. Fiáth Ferencz főispán és Véghely Dezső alispán voltak, kik maguk is lelkesedtek a szent ügyért és lelkesedésüket a megye közönségére lehelték. A megye mellett kimagasodik Kovács Zsigmond megyés püspök, ki káptalanával és városi papságával együtt közel tizenhatodfélezer forinttal növelte a fögymnasium alapját. Lelkesen karolta fel a culturális intézet ügyét az egyházmegye külső papsága úgy maga adakozása, mint szép gyűjtése által. A városi gyűjtés élén ismét Ruttner Sándor nevével találkozunk, ki társaival házról-házra járt, hogy a még szükséges összeget összegyűjtse. A ritka tapintattal és önzetlen odaadással vezetett gyűjtés megtermetté a kivánt gyümölcsöt, a szükséges összeg együtt volt. Ruttner Sándor nemes keble fennen dobogott, határt nem ismerő buzgalommal és kitartással rendezett mindent; újra számitott ö tovább, számított szépen, számított csendesen. Ennyi jó akaratnak, ennyi önfeláldozó munkának sikerrel kellett járni. A kegyes-tanitórend főnöke, Kalmár Endre, látva e bizottság nemes lelkesedését örömmel egyezkedett és városunkkal szemben elment a méltányosság azon határáig, ameddig elmennie magas állása, rendének jól felfogott érdeke és a tanügy mai színvonala engedte. A márczius 31-én kötött szerződés fényes tanúbizonyságot tesz erről és a késő nemzedéknek fennen fogja hirdetni, hogy a csak nemes, csak szent czélért hevülő nagy lelkek csakhamar rokonokra találnak egymásban és rövid idő alatt megértik egymást. Az 1884-ik év szeptember hava megnyitja a fögymnasium 7-ik osztályának ajtaját, az 1885. év hasonló hava a 8-ik osztályét és e szentelt csarnokok évszázadokon át hivatva lesznek az utónemzedék tudományszomjas fiait befogadni és mint képzett, művelt, nevelt fiatal embereket a magasabb életpályáknak átadni. Lelki szemeink előtt feltárul a jövöj Nemzedékeket látunk nemzedékek után kelni, Veszprém ősi városunk ezen örökké csergedező forrásából látjuk az anyagi, látjuk a szellemi, látjuk az erkölcsi jólétet felbugyogni. Látjuk, mint vesz városunk minden küzdelemben részt, amelyért nagy haladásában az emberiség küzd. Látunk szegény családokból származottakat, akik a közélet magas polczára emelkednek, hpgy szép tehetségeiknek munkakört keressenek! Latjuk városunkat azon városok díszes soraiban, amelyet ott, ahol magasabb emberi érdekekről van szó, számot tesznek, szóval látjuk városunk szebb jövőjét! # * A fent közlött meleg hangon irt sorokhoz mint az igaz érdem elismeréséhez mi is szivböl csatlakozunk. De meg nem állhatjuk, hogy épen azon férfiúnak ne adózzunk elismerésünkkel, ki a veszprémi gymnásium ügyét szűnni nem akaró buzgalommal, páratlan lelkesedéssel mozditá elö lapjában, a »Veszprém«-ben. E férfiú Lévay Imre! S mikor eláruljuk a titkot, hogy a fent közlött szép czíkket is ó irta, melyben a »mások« érdemét méltán kiemeli: — hadd álljon itt az «ön-maga«érdeme iránti megérdemlett elismerés őszinte felemlitése. Szerk. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Nagy István orsz. képv. pár napig városunkban időzött. — Véghely Dezső ur, megyénk általánosan tisztelt alispánja a sorozáson itt léte alkalmával a szolgabírói hivatalba maga elé hivatta a pápai járásbeli községek biráit és jegyzőit, kik egynek igazolt elmaradásán kivül, teljes számban jelentek meg. Elsősorban a községi bírákhoz és jegyzökhez együttesen intézett nagy figyelemmel hallgatott beszédet, melyben atyailag figyelmeztette a községi elöljárókat, hogy maguk viseletével a törvények tiszteletére és a rendeletek végrehajtása körül példaadók legyenek a községekben, — hangsúllyal jelezte, hogy a községekben a csend és rendre szigorúan ügyeljenek és a lényegesebb mozzanatokról az e tárgyban kiadott alispáni rendelethez képest a szolgabírói hivatalnál azonnal jelentést tegyenek. — Felemlítette a kataszteri munkálatok ellen nyilvánult panaszokat, melyek az ö figyelmét is magukra vonták s arra indították, hogy a törvényhatósági közgyűlésben felterjesztést indítványozzon. — Erre vonatkozólag ajánlotta, hogy a baj orvoslása czéljából minél nagyobb számban tétessenek meg a felszólamlások, melyek sikerre juttatása végett ö Fenyvessy Ferencz és Láng Lajos országos képviselőkkel együtt minden lehetőt meg fog tenni. — Végül áttérve a községi háztartásra utalt a községi költségvetések törvényszerűségére, s intette az elöljárókat, hogy a költségvetés szigorú megtartása, a számadások pontossága, az alapok hü és gyümölcsöző kezelése felett gondosan örködjenek. — A bírák egyike köszönetet mondván a vármegye első tisztviselőjének atyai gondoskodásaért, a birák az alispán éltetésével távoztak. — Ezután a jegyzőket figyelmeztette hivatalos kötelességeik teljesítésére, a meghagyások pontos teljesítésére, különösen az időszaki jelentések hűségére és kimerítő voltára. — Utasította őket, hogy a kataszteri munkálatok elleni reclamatióknál a felek érdekében ne kíméljenek sem időt, sem fáradságot. Az adó ügyekben pedig koronkénti jelentésekben mutassák ki tevékenységeik mikéntjét, hogy a közigazgatási bizottságban a felelősség kimondásának indítványozása esetén kimutathassa azt, hogy ki teljesítette kötelességét és ki nem. — A buzgó alispán nemes törekvését bizonyára ez irányban is siker koronázza. — Pályázat. A veszprémi kir. járásbírósághoz egy joggyakornoki állásra pályázat nyittatott. — A lovas-honvéd-laktanya építését e héten már megkezdik. Az építkezési felügyelőbizottság mult pénteken érkezett városunkba és tegnap szemle alá véve a laktanya területét, — kijelölte és megállapította azon pontokat, a hová az egyes épületek emelendők lesznek. Az építkezésnek szeptember hó végével teljesen befejezve kell lennie. — Színtársulat. Aradi Gerö jeles színtársulata, közbejött akadályok miatt csak mához egy hétre kezdi meg előadásait állandó színházunkban. Hinni akarjuk, hogy városunk műértő közönsége méltó pártolásban fogja részesíteni azt a színtársulatot, mely a vidéki színtársulatok kö» zött jelenleg az elsők közé sorozható,, — A helybeli 4. hitközség elemi iskoláinak szegénysorsu növendékei számára rendezett hangverseny bevétele a belépti dijak és feIülfizetésekböl 226 frt. kiadása 98 frt. marad tiszta jövedelem 128 frt., melyből egy egy hitközség részére 32 frt esik. Felülfizettek: Koller Jánosné 4 frt, Schöpf Gyula 3 frt, Rikóthy József 2 frt, Barthalos István 2 frt, Bermüller József 2 frt, Pálffy Kamilla 2 frt, Mattus György 1 frt 20 kr, Dr. Koritschoner Lipót 1 frt, Bermüller Gyula 1 frt, Bermüller Alajos 1 frt, Techet Adolf 1 frt, Sághy Béla 1 frt, Barpn Jakab 40 kr, Stern 40 kr, Mariasovits 20 kr. — A szives vendégművészeknek is műkedvelőknek, ugy a kegyes adakozóknak lapunk utján is kifejezi hálás köszönetét a rendezöbizottság. — Halálozás. Kakas János városi mértékhitelesítő, hosszas szenvedés után tegnap esti 6 órakor elhunyt. Lengjen béke porai fölött! — Folyó hó 6-án délután 4 órakor ment végbe boldogult Noszlopy Tamás ur temetése Noszlopon. A diszes ravatal élönövényekkei s virágokkal díszített szobában volt felállítva. A koporsón több koszorú volt elhelyezne, köztük a boldogultnak nejé-e, íiá-é, és sógorá-é, továbbá a pápai casinó diszes koszorúja »egykori saeretett igazgatojänak« felirattal, A gyászszertartást