Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-02-03

minden Vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli- számok is adatnak ki. :

" Bérmenteilen levt lek, csak ismert kezektol fogadtatnak el. Kéziratok, nem adatnak rtssza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK h i v a t. a hiba (Ó - ko IIegin m épület) küldendők. PAPAI LAPOK. ÜBlőjBzetési díjai*. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 .frt 50 krajczár. ' Egy szám ára iß kr. * HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után j kr, nyilitérbm 25 krajczárral számiíatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. (z l

elöfizetési dijak, s hirdetések A ap KIADÓ hivatalába ar ef fő i 1 ko la n y 0 m d á j a) küldendők. Pápa város hatóságának és több p á p a s p á p a v i d é k i egyesületnek hivatalos ko z I ö n y e. A vizi jog szabályozásához. A lapok hírei szerint a soraink élére lett czimben már törvényjavaslat is készült. E javaslat nem lévén, még benyújtva az országházhoz, a közvélemény nem foglalkozhatott vele, pedig az soha sem ártana,, ha minden törvényjavaslatot, mielőtt az törvénynyé válik, a praktikus közvélemény bírálná meg elfogulatlanul. Nagy közgazdasági és társadalmi érdekek fűződnek e kérdéshez, melylyel oly könynyen elbánni nem szabad. Nézetünk szerint az alkotandó törvénynek figyelemmel kell lenni mindenekfelett a létező jogra és történeti fejlődésre, valamint a külföldi törvényhozásra. A vizi jog a vízrendészeti és eljárási, ugy közigazgatási, mint törvénykezési szabályokat foglal magában. A franczia s olasz polgári törc-könyv csak néhány vízjogi elvet, az osztrák még kevesebbet, a szász és az ezt másoló magyar kodex-tervezet semmit sem vett fel. Ez utóbbi felfogás a leghelyesebb. Nekünk egy teljes, külön vízijogi törvényre- van szükségünk* Az újkor a vizijogot a közönséges magányostól eltéröleg szabályozza. A tulajdont illetőleg kél rendszert különböztet meg. Az egyik, mely csak a hajózható folyókat, a másik, mély minden folyóvizet az állami fenhatóságnak alá veteti közjognak tekint. Amaz a franczia -olasz, ez a német -oszlrák jogban érvényesült. Ez utóbbi rendszer, mely minden folyóvizet közjelleggel ruhás fel, tagadhatatlanul egyszerűbb és következetesebb. E rendszert óhajtá már 1843-ban a magyar gazdasági egyesület is. Ezzel ellentétben nálunk a kir. Curia más jogi felfogást tanúsított, s azon joggyakorlatot türtá fenn, hogy a folyómeder a partßirtokosok magán tulajdonát képezik. E szerint a Duna. Tisza medre néhány ezer birtokos''közbirtoka lenne. Voltaképen az államilag nem kezelt nem hajózható folyók szempontjából teljesen chaosban vagyunk. Az Ököljog határoz. A viszszaélések mindennapiak, melyeken segíteni legelső kötelesség, eldöntvén mindenekelőtt azon fontos kérdést, mely rendszer szerint szabályoztassék a tulajdonjog e vizekre nézve? Nem tagadhatjuk, hogy igen óvatosan kell e kérdést megoldanunk, mert részünkről nem zárkózhatunk el azon okok előtt, mélyek Ausztria jogászait is annak idejében arra bírták, hogy kimondják, miszerint a nem hajózható folyókra nézve a már szerzett jogok érvényben maradnak. S az esetben, ha a partbirtokosok prioritását és elévülhetetlen jogát elismerjük, nem bánjuk részünkről, hü kimondalik, hogy csak a tényleges használat fog tekintetbe vétetni. E sorokban röviden kifejtettek után vízijogunk szabályozását illetőleg nagy részben csatlakozunk a magyar jogászgyülésnek, mull évben lett enuncziácziójához. Külön szerves törvénykönyvbén, s nem a magánjogi kódexben óhajtjuk a vizi jogot szabályozni. E törvényből kihagyandó lenne, hajózásra, tutajozásra, halászatra, hujómalom rendtartásra, s vízi-épilméyékre vonatkozó intézkedések, melyekel külön törvényekben kellene szabályoznunk. A vízjogi törvénykönyvbe felveendő a vizek jogi természetére, azok használatára, le^vezetésére, az árvédelemre, a vizi társulatokra, a vízügyi halóságokra stb. vonatkozó szabályok. A törvény életbe leplekor már szerzett magán vízhasználati jogok érintetlenül hagy undok. A vízhasználati és levezetési jog szabályozásánál különben az ország közgazdasági érdekei tartandók szem előtt. A nem hajózható folyóvizek vízhasználatának állami engedélyezésénél a partbirtokosok rendszerint ne legyenek mellőzhetők, ha tényleg használatba veszik a birtokuk parthosszának arányában őket megillető vizmenynyiségel vagy vizerőt és ezen igényüket meg nem szüntetheti másoknak elbirtoklással szerzett vízhasználati joga. A mennyiben folyóvizek használatára és levezetésére szükséges idegen földek, vizek vagy vizi-épilmények használata a jogosultak megfelelő kárpótlása mellett megengedendő lenne. Végül kimondandönak tartjuk, hogy a kényszertársulás elve a vízhasználat czéljából való társulásra ki nem terjesztendő. Felhívás Veszprém megye gazdaközönségéhez. A « veszprémmegyei gazdasági, egyesület« kellőleg ismerve a . különféle kiállításoknak és versenyeknek a közgazdaság, állattenyésztés, ipar és kereskedelem fejlesztésére s felvirágzására minden esetben hatást gyakorló befolyását, 1883. évi október hó 27-én tartott válásztmán}n ülésében, Összes választmánya által az 1885-ik évben Budapesten tartandó országos kiállítás »veszpremi helyi bizottságává* megalakult, mely alkalommal egyúttal határozatilag kimondotta, hogy kitelhetöleg mindent elkövetend, hogy Veszprém megyének közgazdászata, ipara és kereskedelme az országos kiállításon érdemileg minél kiterjedtebben képviselve Jegyen. A midőn a. gazdasági egyesület ezen közérdekű czélra saját, pénztárából is 'nagyobb öszszeget boesájtott rendelkezésre, az összes megyei lapokban, de az egyesület választmánya által magánúton is felhívást intézett a megye gazdáközönségéhez s iparosaihoz, hogy a kiállitásbani részvételre lehetőleg minél tömegesebben jelentkezzenek, s felajánlotta egyúttal a kiállítás iránti érdeklődőknek közreműködését, esetleg anyagi támogatását is. A kiállitásrai bejelentéseknek i-ső határideje 1883. deczember hó 31-én lejárván, az összesen beérkezett 3 bejelentésből ítélve »miután Veszprémmegye gazdaközönsége részéről ily erős., közönyt fel nem tételezhet« —-* azon következtetést vonhatta a kiállítás helyi bizottsága hogy az ez irányban kibocsájt-ott felhivások'kéllöleg nem juthattak rendeltetési helyéikre, vagy arról igén kevesen szerezhettek tudomást. Miért is, midőn ez" alkalommal hazafiúi üdvözlettel ujolag felhívjuk Veszprémmegye gazdaközönségét,, és iparosait hogy az 1885-ik évben Budapesten tartandó országos kiállításban minél tömegesebben részt venni szíveskedjenek, értesitjük a kiállításban részt venni óhajtókat, hogy bejelentési ivekkel, kiállítási útmutatóval s egyéb eljárási utasításokkal Veszprémben a- gazdasági egyesület titkári- hivatala mhiden időben készségesen szolgál, a hová a bejelentések is küldendők lesznek. Ez- alkalommal értesítjük Veszprémmegye érdekelt közöuségét, hogy a kiállítás országos bizottsága január hó 14-én tartott ülésén az első bejelentési határidőt ezen évi mártius hó végéig meghosszabbította. Az élő állatok s egyéb időleges kiállítások bejelentési határideje és térdija pedig később lesz megállapítva. Veszprémben, 1884. február hóban. Az 1885-iki országos kiállítás ~ Városi közgyűlés 1884. jan. 31-én. Felolvastatott a városunkban állomásozó honvéd- ' ség áthelyezésének megakadályozására s egyáltalán városunk számára, a katonaszállásolás biztosítására szükségesnek ismerendő intézkedések tárgyában bemutatott emlékirat, mely egy tekintélyes küldöttség által az illetékes helyen benyujtatííi terveztetett. Az előterjesztés helyeslésével a felolvasott emlékirat, a szövegezés némi csekély módosítása után, helybenhagyatott s egy 5 tagu bizottság által, melynek tagjaiul a polgármester vezetése alatt Néger Ágoston, Kiss László, Antal Gábor és Barthalos István jeleitettek ki, illetékes felsőbb helyeken, nevezetesen a Nmgu m. kir. honvédelmi minister urnái, a főparancsnokságnál s s az ügyre befolyással biró más magas állású férfiaknál benyujtatni határoztatott. Ezen küldöttség felkéretett, hogy támogatás végett Gróf Esterházy Móricz Ő Mságával, Láng Lajos, Dr. Fenyvessy Ferencz és Máday Izidor valamint Farkas Kálmán^ és Somody József urakkal is érintkezésbe lépvén, az ügynek őket megnyerni és támogatásukat kiesz* közölni törekedjék. Ez alkalommal egyszersmind a pápa-keszthelyi vasútvonal ügyében — a bécsi Union banknak itt folyó hó 8-án megjelenendő küldöttségével tartandó értekezlet eredményéhez képest, a közlekedésügyi ministeriumnál is közelebbi értesülést szerezni s a lehető lépéseket megtenni megbízatott a küldöttség. Villamvilágitás létesithetése tárgyában a »Ganz és társa« budapesti czéghez intézett megkeresésre érkezett válaszban foglalt kérdésekre közöltetik: 1. A jelenleg alkalmazott utcza-lámpák száma. 2. Mennyibe kerül a városnak a jelenlegi utczavüágitás. » 3. Hogy a város a jelenlegi utczavilágitási költség 20—-30 százaléka erejéig még kész volna a villamvilágitásra áldozatot hozni. 4. A terv kivihet'ösége s előnyösnek mutatkozása esetére a befektetési tőkét tán részvények utján lehetne előteremteni. TÁRCZA. AZ ELSŐ BAL, Jer ide kis lyányom Hadd csókoljalak meg, Szivem az örömtől Egy rajongó gyermek, Láttalak tánczolni. Gyöngyvirág kezedben, Rózsák a ruhádon, Hanem a legszebbek, Ott nyíltak orczádon, Egy kis tündér voltál. Patakban ném fürge rjb ' Az arany halacska,. Madár a. ligetben Nem lehet oly csacska, A- minő t te voltál. Nem ís vittek. téged, Te magad repültél, Merre elsuhantál. Ki tavaszlott a tél, Virág, hullt- nyomodba'. De a nagy boldogság Nem tárthat sokáig, Látom a szeméből; Valami hiányzik, ,Mi bajod. leányom' ? „Jaj keressük apám, Elhullott virágom" ,Igy hull el a hős is Hagyd édes leányom Már

1 el is taposták/ Szárnya-szegett kedvvel Tova lebben ismét, Messziről látom csak Szemeinek gyöngyét Mit keblére hullat. „Jaj apám nagyon fáj ! Eltiporták lábom, Oda a czipetlöm, Oda van a tánczom Mi lesz én belőlem?" ,Se baj én galambom A lábod meggyógyul, A czipö reggelre Jobban is elpusztul, Itt nem szabad sírni/ Ezzel elragadják, S örült sebességgel, Járja a keringőt Hol azzal, hol ezzel, Míglen Összeroskad. Arczának rózsái Nem virulnak immár, Elhomályosult a Legragyogóbb szem-pár, Most én ijedtem meg. Hamar a poháréit, Hideg vizet rája, Míg szemét fölnyitja Karom a párnája ,Házá viszünk rózsára/ Jó anyja ápolja S teszi vánkosára ,Ugy-e kis leányom Nem. megyünk több bálba' Ezzel vigasztalja. Mit" álmodott, mit nem, Nehéz volna tudni, De alig hogy ébred Igy kezde beszélni: Milyen szép az a bál! KUND ABIGÉL. Széptani értekezésem homlokára egy női név van irva, mely — habár nem a mostani dívát hölgyek egyike, kik beszédtárgyát képezhetnék, — mégis — megvagyok gyözÖgve, hogy rendkívüli személyisége érdekeltséget kelt maga iránt; Arany phantasiájának egyik szüleménye, melyet a nagy mester művészi ecsettel teremt meg, s tiszteletre méltó fájdalmával a részvét valódi könnyeit csalja szemeinkből. Kund Abigél Arany János egyik drámai dalának, vagy dalban elbeszélt tragoediájának hőse. Hős és nő, hogy fér ez össze!? Az igen jellemző vonása Arany művészetének, hogy tragikai hősei többnyire nők, alakításai rendkívüliek; ennélfogva művészete új. — Ki ném ismeri az »Egri leanyt« ki vi a marókkal, pedig a krónika szerint ö maga döfi szivébe a vasat. Ki nem ismeri a leplét mosó Ágnest,— ä temetőben csatangoló »Arva fiu« anyját, — a vőlegényét siron tul is követő »Bor vitez«' aráját?'— Mind ezekből nem csak azt constatálhatjuk Gregussal »hogy a magyar a női nemet ís szerepelteti, költészetébenő, hanem azon tény jut eszünkbe, miszerint Arany jól tudja*, hogy a romanticuserények sohasem .halnak ki; a; társadalomból, s - hogy azon erények egyike: - a női.nem: iránt való tisztelet, gyöngédség,' hódolati > Ä* nők. iránt' kö'nynyebb részvétet kelteni mindig,' legyen bár »szörnyű a bün, terhes a vád,« egy

j szép'nö veszedelme szi.vünkhez: szók Ennek pedig kettős oka van: 1. a , fájdalom, a veszedelem már egymagában is szánalomra méltó; 2. a szép önmagában szép. Már Aristoteles kimondotta, hogy a tragikai hősnek inkább jónak, mint rosznak kell lenni, s valóban minél fenségesebb a tragikai hős — a catastrópha annál tragikusabb. Ezért kell a költőnek a legnagyobb bűnöket is átalános emberi gyöngékből származtatni s igy kimagyarázható levén a hős tragikai vétsége: bukása részvétünket kelti fel, s a bűnhődés pillanatában a tragikai színvonal magaslatán állván, veszedelme részvétünkre méltó. Igy például a boszuló Eduárd tragikai hibája átalános emberi gyöngeség (t. i. erkölcsi elismerésre törekszik;) Buda, Vik László vétsége szintén indokolható, t. i. az elsö-é a féltékenység, másodiké a gyávaság; a gyönge Buda neje és Detre szász szavaira hallgatva, gyanús szemmel kiséri bátyja növekedő hatalmát; László meg szinte gyáva lélek, ki félti életét a Hunyadiaktól. Mindkettő bűnös,, de a tragicai szinvonal magaslatán áll, mivel bűne emberi gyöngeségböl származik s a bűnhődés borzasztó. Ágnes bűnös, de bűne szépítve van s ö maga is. Hát Kurid Abigél? ő nem bűnös neki csak vétsége, hibája van. De lássuk magát a dalban elbesélt tragadiát. Előre bocsátom, hogy értekezésem keretén belül a nyelvezet bubájáról nem szólhatok, bár vonz engem is mint ödisseust a syrének dala. Dé szólok a szerkezetről és a tartalmi szépről. Említettük, hogy Arany alakításai rendkívüliek e téren. Nem csak a magyar ballaba költők alakításával szemben, a mennyiben a Bürger, Goethe, Schiller hatása alatt működő Kisfaludy K. és Kölcsey, vagy az Uhland hatása alatt működő Garay s a Heine hatása alatt müküdö Petőfi ballada szerű alkotásait drámai daloknak vehetjük, — hanem Goethe és Schiller alkotásait is felül mulja

; ö, ki a néppel, az éjszaki és hegyi népek alkotásaival száll versenyre s a nép balLlada mintájára, megteremti a gyorsmenetíi, dal5