Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-02-03

Löwy László képviselő urnák járási kórház létesítése tárgyában beadott indítványa: Egy szűkebb körű bizottság behatp meg­vitatása és véleményezése alá bocsáttatni hatá­roztatván, ennek tagjaiul: Dr.Löwy László, Dr. Steiner József, Dr. Mathia János, Antal Gábor, Gyurácz Ferencz, Barthalos István, Kiss Gábor es Szenté János városi ügyész jelel tettek. = A honvédelmi ministeri tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával Thaly Kálmán orsz. képviselő beszédjében különösen felhívta a honvédelmi minister figyelmét az 5-ik honvédkerületre. Veszprémben úgymond, mint tudva van egy lovasezred fele, Pápán pedig két zászlóalj honvéd-gyalogság van elhelyezve. A te­repviszonyok minden katona előtt kívánatossá teszik azt, hogy ezen viszás helyzet megszün­tettessék, mely a lovasságra nézve az alkalmat­lan talajviszony következtében, hátrányosan hat. Kétségtelen igaz és minden katona elfogja is­merni, hogy Veszprémnek igen alkalmatlan a talaja lovassági gyakorló térnek, az ottani egye­netlen, sziklás talajon a lovak gyorsan tönkre mennek, a mig megfordítva, Pápa arra igen al­kalmas volna. Azt óhajtja, hogy Pápa, mely a lovassági gyakorlatokra úgyszólván minta-terü­letnek nevezhető, a két gyalogzászlóalj helyett a lovasságot kapja meg és viszont a Veszprém­ben lévő lovasság helyébe a pápai honvéd-gya­logság helyeztessek át. Orczy Béla a honvédelmi tárcza vezetésével megbízott minister azt vála­szolta , hogy a mi e két város közti csapatok áthelyezését illeti, erre ma biztos feleletet adni nem tud, miután mindkét irányban tanulmányo­zások és értekezletek tartatnak, melyeknek be­fejezése előtt határozott pozitív választ nem is lehet adni. Korcsolya bál. SZ. FEHÉR VÁR, jan. 26. 1884. A számtalan fohász, nemcsak a bálba ké­szülődő leánykák — hanem a rendezőség részéről is felesleges volt. — Mert a bál után, mind a két fél beláthatta — hogy — ilyen korcsolya­bál Fehérvárott még nem volt! Mi, a kik már higadtabban néztünk a mai est elé tapasztalhat­tuk, hogy a vidéki hintók egész nap nagy élénk­séget idéztek elő s az azokon levő ládák, cso­magok, sejtették hogy ez mindegyik szép toi­lettet, a kocsi pedig még szebb tánczosnét rejt magában. A bál a színházban tartatott ezúttal először, melynek minden páholya jő előre le volt foglalva, a legelegánsabb közönség által. Azon­kívül a földszintre is sokan mentek, kik szép leánykáikat nem akarták a táncz-sovár fiatalok­tól elvonni. Ezenkívül a felső régiók (másodemelet karzat is) mind elfoglalvák azok által, kik eljöt­tének gyönyörködni azon lem mindennapi szép látványban, melyet az össze-sereglett szép kö­zönség képezett. És ezt helyesen ís cselekedték mert ezek máskor ugy sem járulnak a jég-sport költségeihez. A táncz-helyet a nézőtér és színpad képezé mely utóbit a nagy légvonat elzárása végett igen ügyesen láttak el rögtönzött mennyezettel és színházi díszletekből alkotott, oldal falakkal. Itt volt elhelyezve a katonai zenekar, melynek tag­jai, rendkívüli szabatossággal játszották a legú­jabb tánczdarabokat. Mig a csárdást Dóczi Jancsi jól szervezett zenekara húzta a terem közpén, a körüle csoportosuló és folyton hogy volt-ozó fiatalság talpa alá. — Ha mind felakarnám írni, kjk jelen voltak — soraim igen igen hosszúra terjednének, csak annyit akarok említeni, hogy a város legfőbbjei, polgári és katonai elem itt voltak és a vidék, a legszebb leányait mutatá be. Egyszóval ez olyan bál volt, melynek közön­ségét há budapesti nagy Redoutba átvarázsol­hattuk volna, bizonnyára mindnyájan azt hisszük hogy fényes jogászbálban vagyunk. Ep azért hisszük, hogy e pápai kedves vendégek — Kiss László jószágfelügyelö kedves nejével és szép leányával — nem bánták meg, hogy a bál fényét megjelenésűkkel emelték, A jókedv szünóra után annyira fokozódott, hogy még a hajnal is alig bírt véget vetni a tánczolók hevének — Mely hév jegünket elolvasztá, De egyletünket gyarapitá. «EÍÍCÍBélu. Telein te te fcä Szerkesztő ur*l Bocsánatot kérek, hogy soraimmal alkalmatlan­kodom, de nem mulaszthatom el hogy az uj év első napjaiban életjelt ne adjak úgy magamról mint tár­saimról. Amerikában a Sylveszter est úgy, mint az új év első napja nagyban kiilömbözik azon szokások­tól, melyeknek Európában ilyenkor tanúi lehetünk. Európában ugyanis, de különösen nálunk Magyarhon­ban régi bevett szokás az már, hogy minden év utol­só napján; illetve estéjén összejönnek az ismerősök és barátságos pohárkoccintások, felköszüntések mellett várják be az uj év első óráját, a mikor barátságos kézszorítással üdvözlik egymást. Amerikában más szokások vannak. — Sylvesterkor nagy bevásárlá­sokat tesznek uj évi ajándékokra, azután az ntezai lámpásokat, ablakokat, virágokkal, koszorúkkal fel­díszítik, az utczákon nagy néptömeg tódul minden­felé egész reggelig és nézik a tűzijátékokat, gyö­nyörködnek az ágyú és mozsár lövöldözésekben. Most már képzelheti szerkesztő ur, hogy milyen zűrzavar van itt New-Yorkban,, melynek 3 milliónál több lakosa van. Uj évkor kora reggel isteni tisz­telet van a templomokban, ezután minden háznál teritett asztal várja az újévi üdvözlőket. Miután azon­ban itt u nőuralom legnagyobb fokon áll (jó hogy nem hoztuk el feleségeinket) — tehát a férfiak eltávozása után a nők fogadják a vendégeket és a belépő fér­fiaknak kötelessége minden jelenlévő nőt megcsókol­nia, és azután a betanult üdvözletet elmondani. Má­sodik napon is igy van, azzal a külömbséggel, hogy ekkor a férfiak maradnak hon és ők fogadják a nő­üdvözlőket. Volt is ám alkalmam látni illuminált nő­ket és urakat. Engedje meg tekintetes ur, hogy ismét vissza­térjek a Sylveszter éjszakájára, minthogy az itteni derék Magyar egylettől meghívást kapott zenekarunk a fent nevezett éjszakára, és el is fogadtuk, de nem zenélni, mert bál tartatott ugyan tombolával egybe­kötve, de sajnálatunkra nem mehettünk előbb cl mint tizenkét órakor, mivel Blank nevezetű télikert helyi­négcbeii kellett játszanunk, Í2óráig. De ekkor el is mentünk a magyar egylet helyiségébe és beléptünk­kor igen sziveseri fogadtak bennünket és többen névszeriut be is mutatták magukat, a mit mi is vi­szonoztunk. A teiom csinosan fel volt díszítve, és az egyik sarkában díszelgett egy nagy karácsonyfa teli rakva mindenféle iiyereméuytárgyakkal. A tombola­játék után megzendültek a zene hangjai, üt szem né­met zenész húzván kottából a talpalá való ropogós csárdást. Táuczoltak is ám a magyarok kivilágos ki­virradtig, bár minket is felszóllitottak a tánezra, de nem fogadtuk ej, féltünk hátha megtudják Pápán, hanem gyönyörködtünk azon, hogy Amerikában is mily jó kedvvel járják a csárdást. Csak azt sajnál­tuk legjobban, hogy az újonnan megválasztott Seiii­sey, elnök úrral nem volt szerencsénk találkozni, mint 48-béli ezredessel, de akkorra hazament. Reggel felé pedig meleg kézszorítás és barátságos pohárüri­tések mellett köszönték- meg szíves megjelenésünket, a mit mi is viszonoztunk. Egy .pohár bort ürítettünk mi is Magyar hazánkj egészségére, és a boldog uj évre. Bizony kívánunk jis boldog uj evet Pápa városa n. é. őkszönégének is, mert a sors bárhova vezet is bennünket, de nem felejtkezünk meg Pápa városáról, és magyar hazánkról. Isten éltesse, virágoztassa Magyar hazánkat. Bocjsánatot kérek tekinletes szer­kesztő ur, még azt bátor leszek ide csatolni, hogy dr. Guttmanii úrral találkoztunk úgy Pollák Ignácz úrral és családjával is, nincsen, semmi bajuk, csak a dpetor ur nagyon hízik. Üdvözülve a papai tekinte­tes tanári kart és a többi tekintetes urakat mind, ma­radtam őszinte tistelettel Baráth Imre. czimbalmos. SZÍNHÁZ. A mi Pápán még soha sem történt, — az megesett Sághy színigazgatóval. Ugyanis a mult vasárnapra hirdetett „Tót leány" — népszínmű, — a csekély számú közönség miatt nem volt előadható. Sághy ur bizonnyára nem tudta azon körülményt, hogy a kérdéses népszínmű rövid időközökben most már harmadszor került volna színre. Ez és nem más volt oka a részvétlenség­nek. Ettől eltekintve azonban tény az, hogy Sághy színtársulata nagyon csekély pártolásban részesül, a mi ismét abban leli indokát, hogy a társulat tagjai közönségünk előtt még ismeretle­nek ugyan, de egy kis kitartás mellett, a töme­ges pártolás sem késhetik sokáig. Kedden ,,Rang és mód". —- szerdán „Mili­oiári", — csütörtökön pedig másodszor: „Nézd meg az anyját, vedd el a leányát" — czimü ki­tűnő vígjáték került szinre. A szereplök nagyon kevés kivétellel megálltak helyüket. Meglátszott a darabok előadása alkalmával, hogy nem olyan felületes színtársulattal állunk szemben — a kik pártolást nem érdemelnék meg. Az eddig előadott darabok szabatosak és összevágok voltak és ugy hisszük a színházlátogató közönség véleményének adunk kifejezést akkor, — ha azt állítjuk, hogy az előadások a nyert siker után, — csakis dicsé­retet érdemelnek. Csupán a sugó ellen vagyunk kénytelenek felszóllalni, a kinek hangos súgása ellen általános panasz van. Sólymosy Elek, a népszínház kitűnő tagja vendégszerepelt tepnap színházunkban. — Szinre került ez alkalommal „Tündér haj" czimü 3 felvonásos bohózat, melyben Sólymosy mond­juk ki egész határozottan, a szó szoros értelmé­ben remekelt. Kitűnő előadása művészies hang­lejtése folytonos és derült hangulatban tartották a közönséget. A közönség tapsolta és éljenezte a művészt, a mit Sólymosy meg is érdemelt, mert a pápai közönségnek már rég idő óta nem volt ily élvezetes estéje a színházban. A többi szereplő megállta helyét. Sólymosy ur még há­rom darabban lép fel nálunk, melyekre a közön­ség figyelmét felhívjuk. Rovalvezep: TIBOLD ÖZSÉB. *\ Január 36. 1160. I. Rőtszakállu (Barbarossa) Frigyes nemei császái Cremona olasz várost eljog\alja és fölgyújtja. — 20.000 polgár kivándo r ol 1622 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Lőcsére ki­szerü, gyászos tartalmú és gyászos végű-, szóval: a dalban elbeszélt tragadiát. A valódi müballada megteuemtöje Arany János. Még azon egy pár balladája is, mely kö­zelebb áll a románezhoz mint a balladához, fe­lülmúlja az előzök alkotásait. Arany az alakításban művész, ö nem halad krónikái szerüleg, söt szereti a végén kezdeni a dolgot, »V. László,« »Agnes asszony«- vagy épen az értekezésünk tárgyát képező »Tetemre hivas« eléggé bizonyítják állításunkat. Ez utóbbi költe­mény azon alapeszmét tolmácsolja, hogy »« sziv 7iem játékszer.* Vagy amint a közpéldabeszéd mondja »a ki a tűzzel játszik, megégeti a kezét.« Egyetlen könnyelmű tettünk elég arra, hogy bol­dogtalanok legyünk egész életünkben. íme két szerelmes könnyelműségéből mily megrázó, sötét tragicum fejlik ki! A költemény tárgya: egy gyilkosság föl­derítése isten ítélet alapján. A »Tetemre hivas« a középkori istenitéle­tek egyike. A véres hulla kiterittetett. A meg­idézhetés jogával felruházott egyén, az apa maga hivott, idézett meg mindenkit saját pecsétjével a tetemhez, aki neki gyanús volt. Akinek meg­jelenésekor vérzett a seb: az követte el a bünt, az volt a bűnös. Az istenitélet sokféle alakban nyilvánul a középkorban, s meg is volt minde­niknek élettani, de különösen lélektani alapja, miről itt nem szólhatunk részletesen. Legyen elég ez alkalommal annyit mondanunk, hogy a bűnös elárulja maga magát, a bün önmagára vall. A költemény meséjét Arany a szép Kund Abigéllel mondatja el: Bírta szivem már hű szerelemre; Tudhatta közöttünk nem vala gát; Unszolva mégis, szóval »igen«-re Mert — ha nem: ö kivégzi magát. Enyelgve adám a tört: nosza hát! Az alakítás, kidolgozás rokon az »Agnes asszov«y« cz. ballada kidolgozásával, Ott a véres lepel körül fordul meg az egész kidolgozás, mint keret; itt a központ a véres hulla, a tör; Ágnest a vérfolt teszi őrültté, min­den egyéb feledve van; Kund Abigél sem tud a tőrtől szabadulni, arra tapad szeme, arról be­szél, annak meséjét mondja el, mi egyszersmind a költemény meséje is és saját tragikai vétsége. Egyik a véres lepellel rohan a világ elé, nyilvá­nosságra hozván bűnét a világ, meg a törvény­szék előtt, a másik, vadul »ragadja ki a tört a sebböl« s lefut a nyilt utcza sorára. Amott vé­res lepel, emit véres tör, ezek körül fordul meg az egész kidolgozás. Mindkét ballada rémes eleme a téboly. Lássuk a téboly művészi rajzolácát! A költő itt is a végén kezdve a dolgot: felmutatta Bárczi Benő véres tetemét, azután mondja el a gyászos történetet. Bárczi Benő vé­res teteménél mindenki megjelent, csak a szép szerető van még hátra. Most a megidéző »pecset« végzetteljes; a sanda gyanú éles, ölyv szeme azt is meglátja, ki jobban szerette, Bárczit mint fáj­laló barátai, jobban az udvar és falu könyezö személyzeténél, szép hajadon húgánál, a reá rogyó s búgva ölelő édes anyánál. Ezek fájdalmára nem érez semmit a holt, »Marad a tört vér fekete folt.« Itt hezdö­dik a félelmességi elem, mely sötét kebléből szüli a szörnyű tragikumot: »Jöjjön .utolszor szép szeretője , Titkos arája, Kund Abigél!« Jő; — szeme villan s tapad a tőrre, Arcza szobor lett, Iába gyökár. (Sebből pirosan buzog a vér.) A megörülés folyamatát két képben fogjuk bemutatni; a harmadik képben pedig a teljes örült jelenik meg. Mindenik kép a költő kór- és lélektani pontos ismeretét bizonyítja. Az első képben Kund Abigél a kínos lát­vány első benyomása alatt lesújtva, megsemmi­sülve áll. A szem villan és a tőrre tapad, az arcz szobor, a láb gyökér. Kedvese szivében a tör, melyet ö nyújtott neki. A meglepetés szörnyű, s a fájdalom az első pillanatban villámként hat réá. A szerencsétlen nő lelki állapotát a szem árulja el, ez lévén a lélek tükre. A szem villa­nása már sejteti a szakértővel a lélek zavarát. Egy villanás után a szem a tőrre tapad, azon tárgyra, mely a lelket leginkább érdekli. A szem­nek a tőrre tapadása egyszersmind az önvád jele is, mi már megfogant a szép szerető lelkében. Mindennek a tör az oka, az az könnyelmű eljá­rása. Ezen önvádtól soha sem szabadul, ez az eszme őrjíti meg, ennek lesz állandó rabja, mig mint falu bolondja ezen rögeszmével vigasztalja magát és szánakoztat másokat. Az első képben a véres igézetnek, melynek hatása ajatt megmerevült, teljes hatalmában áll: Könnye se perdül, jajjá 'se hallik, Csak oda kap, hol fészkel az agy: Iszonyú az mi oda nyilallik! Döbbenet által a sziv ere fagy .... Ezen jelenet egészen megdermeszti; meg­fosztja könynyeitöl, a zokogástól, pedig ha sir­hatna: nem kellene félteni; de nem sirhat. Az élet egyetlen jele, az agyban létre jött zavar: a veszedelemnek is jele egyszersmind. Kétszeri mondást mint lebüvölten Hallgat el, dztán igy rebegi: Kétszer kell elmondani a bírónak, hogy Bárczi Benőt ö Ölte meg, s ö halgatja mintegy »lebüvölten«. A lebüvölt állapot bizonyos dele­jes erőnek hatása alatt jön létre, s rendesen a megmerevülésben nyilvánul. Itt a költő hasonlat­tal él, t. i. a szenvedő nőt e merev állapotban a véres igézet hatása alatt a lebüvölthez hason­lítja. (Vége köv.) rályi ünnepélylyel bevonul. \699. A karlovki békekötés II, Musztafa zultán es I. Lipót királyunk kőit. Csak a temeú bán­ság maradt a törökök birtokában. — Továbbá ugyanitt ugyan­ekkor békekötés a török .szultán, Lengyelország és Velence közt, melyben Velence Morcát, a hajdani Peloponnezu.it megtartja Lengyelország pedig Kaminiec és Podolia birtokába jut. ~ g békét Lipót, mint: német császár és nem mint magyar király kötötté.\— 1806: l. Napoleon francsia császár a franpzia natus határozata folytán v Nagy' melléknévvel ruháztatik föl. 182.1: Jenner Eduárd a himlőoltás föltalálójának halála. Január* 27. 98. Coccéjus Nérva római császár halála. 1528. Szö­vetség Konstantinápolyban Laszky Jeromos, János királyunk követe és II. Szulejmáw íullán közt. — 1607. Kassán Kálay ilihál, Bocskay István erdélyi fejedelem korlálnoka és megmér­gezűje Nyáry Pál által darabokra vagdaltahk. — 17 i2. Bécs­ben a Szenl-István-templomban a 337 mássá.? harang először kondul meg — 17.56. Mozart János Farkas Amadé hires ze­neköltő születése Salczburgban. 1814, Fichte János, tfemetor­s zág elsőrendű bölcssének halála Berlinben. Január 28. RiA.'NaQij Kéről római császár halála Aachenban. Ugyan­itt is van eltemetve — 1347. Vili. Henrik angol kiráiy az anglikán vallás megalapítójának halála. Különben mint ember szeszélyes és kegy ellen volt. — 1576. A lengyel követek Bá­thory István erdéli/i fejedelmet Medgyesen a lengyel trónra meghívják. — 16fí8 Aachenban szövetség Anglia, Svéd én Hol­landia közt Francziaország hódítási vágya ellen, — 1795. Albach József, az új-kor egyilc leghíresebb szónoka, természet­tudományi, fóldirali és vallásos iró születése Pozsonyban. — 1803 Csokonai Vitéz Mihál jeles magyar költő halála Debre­czenben. — 1876. Deák Ferencz a „Haza bölcsének" halála Budapesten. Január 39. 1311. // Ulászló {gyáva) királyunk a pestis elöl, mely Magyarországban dult. a sziléziai Boroszlóba iBrcszlaul fut. Ezen állapot már nem volt neki „dobzse. 1 " — 1664, A csá­száriak Bécset a.törököktől rohammal- elfoglalják. — *'l'7íi. Az általános békecongressus a spanyol örökösödési háború meg­szüntetése czéljából Utrechlben megnyittat k. — í»li. Raguzát Dalmátiában az osztrákok a franciáktól ki ostromolják.'— 1824. Albany Lujza grölnó az \788. évi január 5l-én meghalt Stu­art Káról Eduárd özvegye Floreneben meghalván, vele kimúlt a Stuart-királyi-család neve. — \8S8. Lendvay Márton kitűnő magyar színész halála Budapesten. Január* 30. i648. Békekötés IV. Fülöp spanyol király és a hollan­diak közt, melyben hollandia függetlensége Spanuolországhil el­ismertelik. — 1649. I. K'.rol angol király lefejeztetik. — 1G6Í. Cromwdl Olivér hullája II, Káról angol király parancsára föl­ásatik, fölakasztalik, fölnégyeltetik, lefejeztetik és végre a mág­lya lángjainak átadatik. — 170-í. A lengyel rendek ggiilése II. Ágost lengyel királyt a lengyel trónról leteszi. — \85Q. Virág Benedek, kitűnő magyar költő halála Budapesten. 1849. Bem honvéd tábornok ygözelme Szelindeknél Puchner császári tábor­nok fölött. Január* 31. 1528 IV. Szép Káról franczia király halála Vincennes­ben. Benne kihal a Capet-család egyenes ága — 1704. II. Rákóczy Ferenc elfoglalja Pécsei és azt megsarcolja. — 1742. VII. Káról mint római császár Majnai^Frankjurlba bevonul. Ez­alatt Káról birodalmának fővárosában, Münchenben Mária Teré­zia királynőnk a bajorrendek hódolatát logadja. — 1828. Ypsi­landi Sándor herceg és görög szabadságharcos halála Bécsben. 1849. hlapkq honvédtábornok Schlick császári tábornokot Tokaj ­nál megveri. Irodalom és művészet — »Hazank« — Történelmi havi közlöny. Előfi­zetési ára 6 frt. — »FUgjyelCM irodalom történeti havi köz­löny. Előfizetési ára 8 frt. Mindkettőt szerkeszti Abafi Lajos — A ftegényvllágToól ujabban 6 füzet je­lent meg Üzen szép-irodalmi vál alat kiadói a Révai lestvérek kik semmi költséget nem kímélnek, hogy a lap tartalmát foly­tonosan jobbá tegyék. A regényvilág előfizetési ára negyedévre 1 frt 95, félévre 3 Irt 90 kr. Mutatvány számok ingyen kül­detnek. Czim: Bévai testvérek könyvkereskedése Bpegt, IV. Váezi-uleza 11. — Megjelent a IiépeS OsalácLi Lapok, i7—ik füzeié változatos tartalommal. Előfizethetni Mehner Vil­mosnál, IV. k. papnövelde-utoza 8. sz. Egész évre 6 frt. — Menner é« ScJalennig zenemű ke­reskedésében Szegeden, új zenemű jelént meg, melynek czime ,. Polonaise brillante'', Moor Manótól hegedű és zohgorára. Ára 2 frt ' — — TaoOr'Saslty és* ParSCÖ. kiadásában Budapesten megjelent , Bauernball' czimü polka mazur ze­nemű. Zungorára szerzé il'j. Fahrbaeh Fülöp. Ára 75 kr, — „Viererzug t '-polkí ifj. Fahrbaeh Fölöplől, Ära: 75 kr. — A.X. »Or*S25ág-Világ* hasáb;'ain mióta Begié Alajos szerkeszti az irodalom legjelesebbjeitől olvashatunk köz­leményeket. Legutóbbi számában régen hallgató irónk báró -Podmaniezky Fngyes-től közöl szép novellát: ,,Egy c*ók nem a világ" ezimen. A széles körben tisztelt iróL ürömmel üdvöz­lik bizonnyáva ismerősei, hogy újra megszólalt a hosszú hallga­tás után. KÜLÖNFÉLÉK. — Ifj. Esterházy Móricz gróf, cs. kir. kamarás urat, kit Casinónk csak e napokban vá­lasztott meg elnökévé: — a budapesti nemzeti Casinó, — választmányi tagjai sorába választá be. Kivüle a választmányba új tagokként bevá­lasztatott : Herczeg Esterházy Pál, gróf Széché­nyi Pál minister, gróf Festetich Tasziló, Perczel Béla, a kir. curia elnöke és Széli Kristóf kir. curiai biró. Személyi hirek. Szekrényessy Béla az uj soproni pénzügyigazgató kir. tanácsosi cziniet és rangot kapott O Felségétől. Szekrényessy Béla, kinek hatásköre megyénkkel együtt, 5 várme­gyére terjed ki, egyiké a légbuzgóbb, legkitűnőbb államhivatalnokoknak. Ismételten örömünket fe­jezzük ki kineveztetése felett. — A székesfehérvári ügyvédi ka­mara ma egy hete tartotta tisztválasztó köz­gyűlését. A jövő három évre megválasztatott *) E rovatban említett kiadások megrendelhetők W a j­dj t s K, könyvkereskedésében Pipán,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents