Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-10

XI. évfolyam. 32. szám. Pápa, 1884. augusztus 10. Símúen va sárii a p. Közérdekei sürgős közlésekre köronkint rendkívüli számok is adatnak ki, Bérmentetlen levelek, csak ismert ItezektSlfogadtatnak el. Kéziratok .. nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemériyek a lap SZERK. hivatalába [Ó - k o II cgi a m ép ü le t) küldendők. PÁPÁI LAPOK. Előfizetési dij alt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK l hasábos petitsor térfogata után

1 5 kr, nyilttérben 2$ krajezárrat szávntatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetésen a lap KIADÓ hivatalába (ref. főiskola nyomdája) küldendők. Pápa v á r 0 s h á 4 ó s á g á n a k és több pápai, s pápavidéki egyesületnek h i v a t a l o s k ö z 1 ö n y e. Veszprém megye közigazgatási bizottságának folyó hó 4-én tartott ülésében, a megyei főorvos a legközelebb lefolyt július hóról a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő: A közegészség július hóban miután a betegedési és halálozási esetek gyéren fordultak elő szintén mint a megelőző hónapban kedvező volt. Az uralgó kórjelleg ugy felnőtteknél mint kisdedeknél kizárólag az emésztő szervek enyhébb hurutos bántalmaiban talált kifejezést.— A július hóban előfordulni szokott bélhurutok kisdedeknél általánosan csekély számban mutatkoztak és egyes súlyosabb kóralakok kivételével nagyobbrészt könnyű lefolyásúak és jó indvdatuak voltak. Malária lázak a mult havihoz képest kevesbedtek és minden utóbaj fenmaradása nélkül könnyen gyógyultak. A kórállapotra vonatkozó tiszteletteljes előterjesztésem sorozatában közegészségi szempontból fontosnak tartom megemlíteni röviden azon körülményt, hogy .daczára a nyomasztó hőségnek a mely július hó nagy részében különösen 10 és 29-ik közti időben uralgott, örömmel jelenthetem, hogy a közegészséget megyénk területén senrrninemü ragályos jellegű betegség nem zavarta meg. ISíem hagyhatom azonban megemlítés nélkül azt, hogy a lefolyt időszakban általában nagyobb hajlani> mutatkozott ugy a felnőtteknél mint a gyermekeknél a bélkuzam hurutos megbetegedéseire, s tapasztaltatott, hogy ezen kórállapot. keletkezése okául legtöbb esetben gyomor túlterhelés, a meleg napoknak hirtelen hidegre változása utáni meghűlés, részint egyes esetekben főkép gyermeknél gyümölcsevés után élvezett nagyobb menynyiségü hideg viz-ivás szolgált. Az ily befolyásoktól támadt enyhe jellegű bélhurutok azonban csak csekély számúak voltak és rövid tartam után megfelelő szerelésre könnyen gyógyulással végződtek. — E helyen a fentebbiek elősorolásával kapcsolatosan teljes tisztelettel jelentem a tek. közigazgatási bizottságnak, hogy július hó 28-án a pápai járás szolgabirájának az alispáni hivatalhoz intézett azon távirati értesítése folytán, hogy Békás községben egy nő kolera nostrasban megbetegedett, nyomban Pápára és onnan 29-én reggel a helyszínére utaztam, a beteget Dr. Makara György megyei t. fő- és pápai járás orvosával együttesen megvizsgálván, azt már javult állapotban találtuk, vizsgálatunk alkalmával az elősorolt kórtünetekből a kolera nostras constatáltatott, a betegnek Dr. Steiner József Pápa városi főorvos gyors orvosi segélyt nyújtott, mire az jobban lett és odaérkezésünkkor már veszélyen kivül volt. A felvett kórrajz általam a t. alispáni hivatalhoz július hó 30-án beterjesztetett. A mi különösen a heveny fertőző bajokat illeti a vörheny járvány Kenésén megszűntnek mondható, a himlő járvány N. Gannán és Döbröntén szintén szünőfélbem van, s örömmel jelenthetem, hogy a megye egyéb részeiben semmijárvány ez idő szerint nem uralkodik. Orvosrendöri ügyek. A fenyegető kolera járvány ellen a magas ministerium ós a tek. alispáni hivatal által kiadott egészség rendőri intézkedések foganatosítására az első fokú hatóságok részéről a megye területén a lehető legnagyobb gond forditatott. — A vasutak vonalam minden állomásnál és őrházaknál a fertőtlenítések pontosan foganatosíttatnak. A járvány bizottságok megválasztása, a járvány kerületek beosztása, kórházi helyiségek meghatározása részint már megtörtónt, részint most vannak folyamatban. A gyümölcsfélék a piaezokon szorgosan vizsgáltatnak és az éretleneknek talált gyömölcsök a rendőrség által elkoboztatnak. Orvosrendőri bonczolatok. Öngyilkosság volt 2 u. m. önfelakasztás által 1, lőfegyver által 1. Véletlen szerencsétlen halálesel volt 2, mind a kettő vizbefulás által. Ezeken kivül tisztelettel jelentem, hogy Rékák István olaszfalui ökör pásztor hirtelen halállal kimúlt 13 éves fia hullája orvosrendőrileg megvizsgáltatván, a hídvizsgálat a fiu halálára nézve gyanús köililményeket tüntetett fel, ennek folytán az ügy további eljárás végett a zirczi kir. járásbírósághoz tétetett át, s az ez által foganatosított bonezvizgálat által kiderítetett, hogy a fiu előbb ugy üttetett agyon és azután tétetett a tűzbe. Állalegészségügy. A sertések közt Olaszfaluban, Borsosgyőrött, Pápán és Kéttornyulakon járványosán a tályogos orbáncz uralgott, óvintézkedésül azon házakból a hol beteg sertések vannak a kihajtás a közlegelőre betiltatott, a betegek az egészségesektől elkülönítve lettek, a hullák higmészszel leöntettek és elásattak, az ólak fertőtlenítése elrendeltetett és a sertések eladása a járvány megszűntéig betiltatott. Gyógyszerelósül az egészséges sertéseknek naponta kétszer a moslék közé csekély mennyiségű eczetsav és sósav, ezenkívül hetenként kétszer keserű só rendeltetett. A lóállományból takonykór miatt kiirtatott Fokszabadin 1 ló, Pápán 1 ló. Az eplónyi és lókuti lóállornányok takonykór gyanúja miatt alispáni rendelet folytán, állatorvosilag megvizsgáltattak, köztük beteg ló nem találtatott. A szarvasmarhák kőzt a Fokszabadi tehén-csordában egy bikán és hat etilénen ragályos jellegű hólyagos küteg (bujakór) mutatkozott, a betegség gyógyítására ós tova terjedésének meggátlására $, megyei állatorvos által a szükséges óv- ós gyógyintózkedósek megtétettek. A szarvasmarhák közül lépfenében elhullott Pápán 1 ökör, vértályogban, Devecserben is 1 ökör. A további fertőzés meggátlására a szabályszerű óvinsézkedósek ezen esetekben is megtótettek. — A képesítéshez kötött mesterségek. A kereskedelmi minisztérium — felszólította a kereskedelmi és iparkamarákat/ az országos igaregyesületet, hogy terjesszék elő javaslataikat az iránt, mely mesterségeket tartják az uj ipartörvény tekintetbevételével képesítéshez kötendőknek. Ezen felszólításnak a kamarák eleget tettek és egy két kamara a bocskoros dobozos, enyvfőzö, húros, kertész, stb. mesterségek iránt nem követeli a képesítéshez kötést. Képesítéshez kötendőnek tartják a kamarák a következő mesterségeket : Ács, arany-ezüst-müves és ékszerész^ arany-, ezüst- és fémverö, asztalos, bádogos, bocskoros, bognár, borbély, fodrász! és parókakészitö, böröndös, csapó és gubás, csatos, cserép- és palafedö, csizmadia, csontmetszö, címfestő, cipész, csutorás, cukrász, diszmüárú-készitö, dobozkészitö, enyvfőzö, építész, esztergályos, faragó, faszerszámkészitö, fazekas, fegyverkovács, fehérítő, fémnyomó, fémöntö, fényképész, festő (karton-, kék-, ruha-, selyem-, szoba- és porcellán-festő), fésűs, gépészlakatos, gépmüves, gombkötő, hangszerkészítő, harangontö, harisnyaszövö, hentes, hurkakészitö, irhás, kádár, kályhás, kalapos, kapakészitö , kaptafavágó , kardkészitö, kárpitos, kefekötö, kéményseprő, kerékgyártó, késes, keztyüs és sérvkötö, kocsigyártó, kocsifényezö, képkeretkészitö, kordoványos és szattyános, kosárfonó, kovács, kőfaragó, kőműves, kő- és könyvnyomdász, könyvkötő, köszörűs, köteles, kötőszövő, kövező, kutmester, lakatos, lánckovács, látszerész, legyezökészito, lemezelö, (arany és ezüst), mázoló és fényező, mérlegkészitő, mészáros, mézeskalácsos, molnár, műszerész, müvakoló, nap- és esernyökészitö, nyerges, órás, ostorkészi'tö, ónöntö, paplanos, paszományos, pipaégetö és pipakupakoló, pakrócszövö, posztós, puskamüves, reszelövágó, rézmetsző, rézöntő, és bronzműves, sapkacsináló, sarkantyukészitö, sörfőző, sütő, szabó, (férfi, nö,) szalámikészitö, szalmakalapos, szappanos és gyertyamártó, szerkovács, szíjgyártó, szitakötő, és rostás, szobrász, szűcs, szürszabó, tabakos, tajték- és pipafaragó, takács, tímár, tümives, üveges, varga, vállfüzökészitö, vésnök, viaszöntö. TARCZA. ANEFELEJTSHEZ. .... Reád gondolva kedves alak, Magasan száll a képzelet, Bejárja az álmok hónát, Hol a sziv oly tisztán szeret; S az igaz szerelem bálványa, Melyet e fájó sziv imád, A siron tul is te leszel, Nyújt e balzsamot Gileád? Jer jövel hozzám kedves alak, Almaimban bár légy jelenj Fonj át karoddal s egy mosolylyal, Vigasztald fájó kebelem. Ugy fáj az élet, dé rád gondolva Mindent eltudok feledni Ki hitte volna, hogy egy* szívben Ennyit ellehet temetni!? Gsak isten tudja mit szenvedtem, Másnak hiába mondanám, Szenvedések edzék e lelket Vihar dult éltem tavaszán/ A rózsa szirmai mind lehulltak, "Reményim bimbaja oda . . , Bár »fél ve nyúltam a rózsához", . Lám csak a tövis marada í Fájdalmim özöne után, Ha hittem, hogy boldog leszek, E hit édes reményét is Irigylék a jó emberek; u

Üj adagot a bánatból, örömmel mért a sors nekem, Oh! hányszor vérzett már e sziv, Csupán azért, .mert születtem I Ha megtör a bú, jó szellem! S a nyugvó nap letekint; S lágy vánkosra hajtom fejem, Feledni a világi kint: Meg-megjelensz szelid mosolylyal, S a homlokra uj dicsfény száll, Szerelmed minden földi bút Elűz, mit a szívben talál. r Es átölellek forró hévvel, Ajkunk és lelkünk összeforr, Tankréd karja: gyönge karod, A mely mint védpajzs átkarol! Egy érzés honol a két szívben, BüvÖs álom varázsa hat. Hiszed-e", hogy mélyen szeretlek, S menyben érzem magamat ? Hol az üdv egy szelid mosoly A ház elött ha elmegyek, Szemeidnek egy sugarával Ez árva lélek enyeleg : Szivem szorul; ennyi öröm, Teherként hat a kebelre Oh! édes teher, éber álom A vjlág elvan feledve! Uj világa vagy te e szívnek, A mely mindennap felkeres, De legyen bár mily messze tőled, Mint őrangyala megjelensz; A piros hajnal, a nap lenyugta, S a hold az a, halvány vendég, Az illat terhes szélfuvalma: Almaimban lelnek mindég. Jer, maradj velerii kedves alak, Álmaimban bár légy velem, Fonj át karoddal! s egy mosolylyal Vigasztald fájó kebelem. • Ugy fáj az élet, de téged birva Mindent eltudnék feledni. Szivemhez senkinek sincs joga, Örökké foglak szeretni! A mi kis Tapolczánk. Közli Etelke. Fürdői tárczák idényét éljük most; miért ne volna hát szabad megemlékeznünk erről a mi jó kis Tapolczánkról is! s ha jól esik olvasnunk a nagyon látogatott külföldi és hazai fürdők érdekesnél érdekesebb leirását s az ottani élet kellemeit tolmácsoló czikkeket, nem egyéb mint megérdemlett méltányosság, ha pár toll vonással lerajzoljuk a mi csekély igényű, de annál nagyobb érdemű kis Tapolczánkat s e lapok szives olvasói, a sok érdekes fürdői tárcza élvezése után is, nem dobják félre olvasatlanul ezt a szerény kis karczolatot. Van Pápától mint egy háromnegyed órányira, egy szép hosszú, tágas utczájú falu a Bakony aljában; e tágas, hosszú utcza nyugoti oldalán all időtől barnult falaival a »szent egyház« mint a kálvinista templomot nevezni szokták a hivek — e templom és a paplak között meglehetősen meredek völgyre hajlik egy mellék utcza s ebben a völgyben van a mi kis Tapolczánk bölcsője. Ezé a bölcsöt keressük föl legelőbb, nem csak azéjrt mivel közel van hozzánk, hanem még inkább azért, hogy ritkán láthatni érdekesebb forrást a Tapolczafönél. A völgybe le menve, legelőször is egy félholdra terjedhető, simának látszó víztükör szélére érünk, azt képzelem, hogy, mindenkire gyönyörködtetöleg hathat e víztükör! megfigyelése, mert partján végig haladva látjuk, hogy a sima felszín alatt, a kristály tiszta viz, millió, ineg millió buborékban buzog és forr fel a csillogj jó fövénnyel borított talajból, s gombostű nagyságú kövi halacskák milliárdja úszkál a buborékok között, nagy örömére annak a sok hófehér réczének, mely kedvtelve fürdőzik a föld mélyéből alig kiszabadult habokban. De nem csak a ruczák tartják azt, hogy a kis Tapolczának a mint a napvilágra jön., rögtön használni kell, mert a víztükör éjszak-nyugoti részén egy hatalmasan működő két kerekű nagy malom kelepel. Oly regényes fekvésű hely ez, hogy az ember szinte oda képzeli az emeletes malom ablakába a tündér szép molnárnét. De mikor a malomig láttuk Tapolczánlc forrását, még semmit sem láttunk. Dél és kelet felöl sima, fehér mészkövei borított kis hegyoldal emelkedik s a mészkő egymáson fekvő óriási nagyságú sima lapjai közül, megszámlálhatlan sok kis szökő kutacska tör elő s a kristály tiszta viz csörögve szalad alá a bársonyszerü zöld mohával tarkított sima kőlapokon. Valósággal tündéries panoráma! méltó volna Mészöly Géza ecsetére! Az emelkedett háttér egyik oldalán a már emiitett csinos templom, másik a helység dús lombkeretéböl elő kandikáló kedves fehér falú házaitól szegélyezve. A forrás vize oly üde, tiszta, hogy a sima kötalajon való elcsúszás veszélyével mit sem törődve a néző, sorban kénytelen kóstolni a felbuzogó kutacskák tartalmát, markába engedve hullani a jéghideg vizet. Kis unoka öcsém — a kópé H- Sándorka — még jobbnak találta ugy a vizet: ha az ember a forrás mellé heveredik s mindjárt ajkával fogja fel az előtörő, játszani látszó habokat. A már emiitett malmon tul keskeny mederbe szorították a forrás bő vizét s gyorsan folyó habjai elé pár kilométernyi utja alatt a mig t. i. Pápáig ér nyolcz nagy malmot építettek! köztük olyat is — (p. o. a Csillag malom) melynek belső szerkezete égészen a gőzmalmok mintájára készült.