Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-04-29

Adorjánház község 3 frt 10 kr. Szentistván köz­ség 3 frt 90 kr, Kispirit község I frt 29 kr, La­joskomárom község 18 frt 50 kr, Küngös község 8 frt 60 kr, Csögle község 10 frt, Nagyalásony község 10 frt 41 kr, Mezöszentgyörgy község 7 frt 34 kr, Vid község 3 frt 12 kr, Vecse község 4 frt 86 kr, Nagyvázsonyi urad. 20 frt, Sióma­ros község 3 frt 85 kr, Siófok község 12 frt 27 Veszprém város 53 frt 70 kr, Lovászpatona köz­ség 13 frt, Nyárád község 4 frt 70 kr, Mihály­háza község 4 frt, Mezőlak község 6 frt 78 kr, Kisszőllos község 3 frt 30 kr, Alsóiszkáz 3 frt 30 kr. Veszprém, 1883. évi ápril 26-án. Véghely Dezső s. k. Fővárosi levél. CMit evett Hatos Sándor? — A sajtó és a rablógyilko­sok. Egy kis speech a halálbüntetés ellen — Ábrándozás.— Sólymosi a balált tanulmányozza. — Egy ábrándozó — Két tit­kos javaslatj Hatos Sándor rablógyilkos halála előtt levest, hust, és mákos tésztát evett (melyet maga kívánt), bort ivott s egyre azt a nótát dúdolta: „Fáj a szivem, teher neki az élet." Az akasztófa alatt ezek voltak utolsó szavai: Bocsássanak meg, ha valakinek valamit vetettem. tf íme ilyen pontos részletességgel közlik a lapok egy rablógyilkos utolsó óráit. Ha Hatos Sándor nem rablógyilkos, de egy nagy államférfi, vitézi halállal kimúló hős, az emberi művelődés törtenetében kor­szakot alkotó tudós vagy halhatatlan müveket alkotó művész lett volna, még akkor is elég leend vala az a pontos részletezés utolsó óráiról. De Hatos Sándor c*ak egy közönséges rablógyilkos volt és aki olvassa utolsó óráit, ugy fogja találni, hogy hősi halállal halt meg. Mert nálunk minden rablógyilkos hősi halállal mal ki és a lapok hasábokban glorifikálják halálát és a/, a bünre hajlandó gonosztevő, ki eddig csak aprói tolvajlásokban gyakorolta magát, nem retten többe vissza az olvasmányok hatása alatt a gyilkosságtó sem, mert tudja, hogy halálát a nép csaknem szentté avatásnak, martyriumnak tekinti; szájról-szájra fog­nak járni utolsó szavai és sz ö törtenetet olt fogják árulni a ponyván és nevét népdalba fogják szőni az utókor számára. Hatos Sándor ezzel a tudattal lépett az akasz­tófa alá s ugy szólván követelte, hogy az ő utolsó mondókáját hallgassák meg mindazok, akik jelen voltak az ő szentté . . . akarom mondani az ő fel­aka?zfa(ásánál. Es czéll ért, mert valamennyi lap — egy nagyon magas niveaun álló lap kivételével — közli is szószeriut az ő vegbucsuját a világtól. Es ki tudja, ma-holnap nem azólal-c már meg az ő Talár Pétere, hogy feljegyezze nevét a Sobry és Rózsa Sándoré mellé. Persze, persze ez csak a sajtónak kinövése. Hiszen ha gáncsoskodni akarnánk, olt kellene kezdenünk, ahol már oly sokan járlak előttünk, ki kellene kelnünk a halálbüntetés ellen. Hát o-akugyan volna a társadalomnak privilé­giuma arra, hogy egy ember-eletet olcsón ki;? Igaz­ságot szolgáltat a lársagalom akkor, midőn a gyil­kosságot ugyancsak gyilkossággal bünteti meg, és elköveti Hgyanazt a bűnt, az igazság álezája alatt, öntudatosan, kiszámítva, amely bűnért ő olyan kegyet­lenül büntet egy műveletlen, lelketlen embert, aki a legtöbb cselben talán anélkül, hogy teltének iszonyú honierejét ismerné, követi el a gyilkosságot? Vájjon, ha megtartottuk azt a törvényt, mely halállal bünteti a halált, miért nem (árijuk l'enn a má»ikal is: fogat fogért, szemet szemért? vagy talán azt hiszi a tár­sadalom, hogy egy gyilkos felakasztása elrettentő példaként szolgál? De hát akkor miért történnek mégis egyre gyilkosságok? Pvcui, nem, a (áisadalom e kegyetlen igazság­szolgáltatása, csak vadítja a vért, csak felkorb acsor J a a szenvedélyeket én bátran merjük állítani, hog v a( '~ díg amig a társadalomnak' lesznek hóhérjai amig akad ember, aki mint Kozarelc már harminczhal embert kivégzett, eddig lesz­nek a társadalomnak gyilkosai is. Az egyik involválja a másikat .... De hát hova tévedtünk? A halálbüntetés ellen tartunk speechet? Szinte látjuk azt az előkelő mosolyt, melyet mái­szavaink egyik-másik nagy jogtudós arczára csalnak. — Szegény ábrándozó! Igazuk van, az egész csak egy futó ábránd volt. Elfelejtettem, hogy abban a században élünk, mikor még háborúkat viselnek, embereket akasztanak, és a botot újból be akarják hozni az iskolába, mint a legjobban czélhoz vezető nevelési eszközt, r Es a lapoknak is igazuk van, mikor hasábok­ban gloritikálják a rablógyilkos felakasztását. Az ol­vasó közönség elvárja tőlük, hogy megírják számukra, hogy Hatos Sándor mákos tésztát evett, hogy Koza­rek miként illesztette nyakára a kötelet és hogy meddig rángatózott a rablógyilkos teste az igazság­szolgáltató kötélen. Mert ezt tudni kívánja mindenki, nem levén minden embor abban a kellemes helyzetben, mint Soiymosy Elek barátunk, aki végig néz minden ki­végzést, hogy a halált tanulmányozza, aki noha - mint Miknzáth róla szellemesen megjegyzé — ö sohase hal meg a színpadon, hanem csak — gyön­géik edik. A sajtónak, — ha saját érdekeit jól felfogja — nincs is egyéb feladata, mint közöimégc kívánságát teljesíteni. Xémclyek ugyan még nemesebb feladatról, a nép neveléséről, a közönség ízlésének nemesítésé­ről, magasztos eszmék terjesztéséről is akarnak va­lamit tudni, de hát ezek csak szegény ábrándozok, kik kergetik az illúziókat és az emberiséget akarják boldogítani nevetségesen magasztos eszmékkel éppen mint egy szegény névtelen pénzügyi kapaczilás, vagy orsz. képviselő, ki a miiiapában két javaslatot nyújtott be a kép-, iselőházhoz, mely —mint nagy tekintélyek állítják — hivatva volna ugyan az egész állam köz­gazdasági bajait gyökeresen kigyógyítani, de ama bizonyos kapaczitások, kik a jelen viszonyok közölt nagyon is jól érzik magukat, honboldogitást, ábrán­dozást Iáinak benne és vizsgálatlanul dobják a mág­lyára. A sajtó pedig, oh a sajtónak egész más dolga van, mint a honboldogitókkal foglalkozni, az ő ha­sábjain ott tündöklik, hogy Hatos Sándor rablógyil­kos halála előtt levest, hust., és mákos tésztát evett... Prosit ! Hevesi József. A gyógyszertár tárgyában. A „Pápai Lapok" 17-ik számában megje­lent, egészen tárgyilagosan irt vezérczikkben azon kérdés szellőztetik, legyen-e harmadik gyógy­szertár Pápán ? Én helyesebbnek tartanám, a kér­dést ugy tenni fel: szükséges-e harmadik gyógy­szertár Pápán ? De nekem most az egyszer nincs szándékomban, ezen igy feltett kérdés tárgyalá­sával foglalkozni, utalván az egészségügyi bizott­mány többször kifejtett és okadatolt, és a városi képviselők által ismert véleményére, mely egy 3-dik gyógyszertár felállítását nem csak nem szükségesnek, sőt a feuállók léteiét veszélyezte­tőnek nyilvánította. Én egyelőre a városi képvi­selő testületet figyelmeztetni kívánom arra, hogy azon városi'képviselő úr, ki a város anyagi ér­dekét képzeli előmozdíthatónak a 3-ik gyógytár felállításával, nagyon vermes reményeket táplál szajöttem, a kis kutya felfalta előlem mind. Bi­zoayosan meg is ártott neki. — Rögtön kerítse elő Zsipszit. Ha baja los*, vaey nem találja meg, szolgálatát elhagyja ön, valamennyi társával együtt. Az inas f.itott kifelé eszeveszetten. A nagy­ságos asszony szép arczát elfutotta a méreg. Járt­kelt fel s alá szobájában, szabad kitörést engedve haragjának. — Ezek a gondatlan cselédek . .. mindenre képesek . .. még a kutyámat is elpusztítják' megölik; mert önzők és nincs szivük . .. Azalatt kint mindent tűvé tettek. Keresték Ä drá^a kedvenczet mindenütt, a szobákban, termekben, kamarában, kerti pavillonban, folyo­sókon, mig végre megtalálták a fürdő szobában, úrnője pelyhes papucsán gunnyasztva és keserve­sen nyöszörögve. — Meg van! meg van a kis szökevény! kiáltottak fel örömmel a cselédek. A ki legelőször fölfedezte: ölbe kapta. Másik fogta a fülét, harmadik a lábát. A kinek a kutyából nem jutott — az tánczolt és ujjon­gott jó kedvében. . — Csakhogy megcsíphettük; te, kis kedves aranyos Zsipszi! Te kis bolond! te, te, te! Bi­zony még elcsapnának bennünket érted. Te ha­szontalan! Nagy zajjal vittek be az ulTl ő elé, ki felsi­koltott örömeben, hogy az elkényeztetett állatkát viszontláthatta. De mi az? A kis kutya nem örül, nem ugrál, szokása szerint nem hízeleg úrnőjének, piros kis nyelvével nem keresi a szép fehér ke­zeket, hogy megnyalogassa. Csak nyöszörög omoruan, de semmiféle kutyanyelven nem szói­lithatja meg úrnőjét; hagy magával tenni min­dent, a hova teszik ott marad; ha simogatják fel sem néz, összehúzza magát; cs kunkorgós farkat leereszti. Bársonyos teste olyan fonó, mégis remeg, fázik.. . — Zsipszinck tán baja van? szól fojtott hangon Flóra ő Nagysága. — Bizonyosan baja van — hagyják hely­ben a cselédek ... — Nos, hát mit alítok itt léhűtők? ti vagy­tok az okai, tört ki a nagyságos asszony — Fussatok hamar doktorért! Szegény kis állatkám! Mégis itt álltok? takarodjatok valamennyien! Nos mi a bajod kis ártatlan, szenvedő bárány­kám? Hát ne nézz rám oly szomorúan. Meggyó­gyulsz, meg, bizony.... mindjárt jobban leszesz.. És a szép asszony ölbe vette a kis dögöt; gyöngéden simogatva, csókot lehelt fejecskéjére, s édes szavakkal halmozd el. Ekkor lépett be a féxj. Arczán vidámság tükröződött, öltözete rendben, s kezén is fehér kcsztyü volt már. — Kész vagyok édes Flóráin! a kocsi vár, mehetünk. Arthur* jol érzi magát s tul van min­den veszélyen, hala Istennek! Luise nagyon szé­pen tud vele bánni, ö marad mellette, mig visz­szalérünk ... Dc ugyan mi bajod. Fázol? Rosz­szul érzed magad? — Nem, nem. Csak múlékony változás az egész. Reggelre majd elmúlik. Jó éjt!... — Hogyan? itthon maradunk? kérdezte a férj meglepetve, s arczára az öröm eltitkoihalat­lan pirja szállott; — nem akarsz jönni az estélyié? — Nem akarok. Nincs kedvem, lásd a szegény kis Zsipszi beteg! ugyan, de ezek teljesülése ép ugy a levegőben függ, mint azon előzmények, melyekből kiindulva a következtetéseket vonja. Elég volna felemlíteni, j hogy midőn ő 2 uj folyamodóról szól, tettleg tudtommal egy sincs, mert az egyik, aki a városhoz folyamodott, m­; nen,- a másik, aki a megyéhez fordult, onnan vonta vissza folyamodványát; igy tehát a ké­relmezők hiányában a képviselő testület egyelőre a tengeri kígyótól megszabadult. De én nem akarok kitérni azon, nézete szerint, kivihető, és a városnak oly szép hasznot igérö terve megbe­szélése elöl, hogy a város folyamodjék egy 3-ik gyógyszertár felállíttatásáért, és ezen engedély elnyerése után a gyógyszertári jogot és a gyógy­szertárnak kijelölt helyiséget valamely gyógy­szerésznek adja bérbe. A három előnyből, melyet e terv hívei a város részére szerezhetni vélnek, egy sem fog bekövetkezni, mert a város igenis folyamodhalik egy uj gyógyszertár felállításáért, cl is nyerheti, de azon gyógyszertár felállításának joga kire ruháztatik, az csak a törvényhatóság első tiszt­viselőjétől közzéteendő pályázatnak lehet ered­ménye, mely ténykedésnél az érdekelt község ugyan meghallgattatik, de végleg csak a közigaz­gatási bizottság határoz, mint az az 1876-ik évi XIV. törvényezikk 134. §. b) pontja utolsó kikezdésében olvasható. Ebből látni, hogy a városnak nagyon korlátolt beleszólása van, és váljon ezen jogát mennyiben fogja a város pengő pénzbe áttehetni, az nagyon is kérdés tárgya. De amint a gyógytan jog valakire átruház­tatott, az személyes joggá válik, miután reál­gyógyszertári jog többé nem adományoztatik — J 35' S- — akkor pedig már a városnak min­den beleszólása, minden befolyása megszűnt, mert a személyes gyógyszerészeti jog haszonélvezete is az özvegyre, vagy ha ez is elhal, a gyerme­kek nagykorúságáig ezekre száll át — 132. §.— Most már az a kérdés, érdemes-e egy er­kölcsi testületnek, mint a város és megegyez-e ennek méltóságával, ott, hol a szükség tagadta­tik, és ott, hol az egészségügyi bizottság véle­ménye szerint a fenáüó gyógyszertárok lélele veszélyeztetik, oly kevés, vagy épen semmi anyagi hasznot igérö vállalatba bocsájtkozni, csak azért, hogy magán folyamodóktól szabaduljunk. *) "Vagyon sajnáljuk, hogy ezen a városi kép­viselők felvilágosítására szánt czáfoló czikk nem felel, meg ezen jelzőjé-nek, — nem felel pedig már csak azért sem, mert írója maga sem volt képes hivatko­zód vezérc/.ikkünk világos szagainak valódi értelmét felfogni. — Mi vczcrezikküuUieu ugyanis világosan kijelentettük, miszerint a Ill-ik gyógyszertár felál­lításai, cgyálalán nem óhajtjuk, — de miután a dolog természete szerint a városi képviselő testületnek arra kell elsőben szavazni, legyeu-e tf-ik gyógyszertár? s ha már igy a 3-ik gyógyszertár felállítása iránti kiváiialál a képviselő (c.-(ülc(. többsége kifejezné, az esetre indítványoztuk és indítványozzuk bármikor, hogy a városnak, ne pedig a. nyerészkedni vágyó magán folyamodóknak javára kéressek ki az enge­dély. — Ha tehát a 'J-ik gyógyszertár már megsza­vazva van, kövelhel-e olyan képviselő, ki a város érdekét csak egy cséppel is szivén hordozza, más irányt, mint niínöt mi vezerczikküiikbcn megmutattunk. Hogy a városnak mi vau inkább előnyére, ha a vá­rosnak vagy magánosnak kérelmére engedélyeztetik-e a gyógyszertár? kétség sem fér hozzá, hogy a mér­leg a mi indítványunk helyessége mellett bizonyít, és ezt már —r\ ur sem meri a városi a nézve károsnak állítani, csupán az előnyt, mondja igen jelentékte­lennek, és a városi képviselő testület, méltóságával össze nem egyezőnek. — Hiszen ha a vázolt előnyök közül egyedül csak a bértöbbletet ismerjük is el reálisnak, már hasznot (ellünk a közczélokra amúgy is kevés összeg feleli rendelkező váro.-i pénztárunk­nak. — Pedig ha a város folyamodványában kijelöli a házat, melyben a gyógyszertári folállithnlni kéri, — bizonyára ö szabja meg a béri is az általa felaján­landó helyiség után. — Már pedig ha nem eyy köz­ségben engedélyezendő egyetlen gyógyszer!ár felál­lításáról, hanem egy oly városban, hol már két gyógy­szertár van, egy harmadikról van szó, nem lehet közönyös az a kénlés, hol fog az uj gyógy­szertár fclállillatni, mi:rt ill nem elég kijelölni, mely városrészben vagy utczában állill.ssék fel az, dc meg kell határozni azt is, hogy melyik házban ren­deztessék az be; mert csak igy lehel megóvni a már fennállóknak érdekéi, és igy lehet biztosítani a gyógy­szeriáit nélkülöző városrésznek az ahhoz való leg­könnyebb hozzá férhetést. A közegészség-ügyi tör­vénynek x*. ur által hivatkozott szakaszait mi is is­méi jük, sőt előző czikkünkben éppen idéztük is; meri azok is a mi állásponltiiiknik adnak igazat. — A gyógyszerész személyének megválasztása iráni nincs oka — x'. urnák aggódni , hisz ennek választási joga mind a pályázadiál, mind a netáiii átruházások­nál a város részérc marad fenn; mert a közigazgatási bizottság és a belügy-miiiislerium csak akkor térhet cl a város kijelölésétől, ha az illető gyógyszerésznek oklevelében, vagy erkölcsi megbízhatóságában,észlelne hiányokat. — Különben r. ur czáfolaláuak gyen­geségét eléggé jellemzi az is, hogy jó'lérlesülésiiuket onnan mérlegeli, vájjon (udtuk-e vagy sem, hogy két pályázó vissza vette kérvényéi. Ezt nem ludíuk az igaz. de nini is tudhattuk; mert a polgármesteri hi­valalnál megtekinthető iratok szerint egyik e hó Ä3­dikén, a másik 25-éu és igy mindkettő verérezík­künk megjelenése után vette vissza okmányait, dc ez teljesen közönyös is a kérdést illetőleg, miután még mindig marad más pályázó, kinek kérelme feled ha­tározni kejl a városi képviselő testületnek; tehát a kérdés nem szünl meg. csak egy időre elhalaszfatoll, sőt a kérvényeknek vissza vétele, éppen azt bi­zonyítja, |hogy a folyamodók is a mi czikkünk­ben vázolt törekvést ismerték el jogosultnak. — Lapunknak mint egy rendezett tanácsú város helyi érdekei képviselőjénél; feladata levén a város érdekéi bárkivel dzcmbeii is megvédelmezni, — ezen köte­lességnek leszünk eleget, midőn e kérdéssel tüzete­sen foglalkozunk. Ennyit, láttunk szükségesnek a czáfolatra vonatkozólag megjegyezni, egyéb érve­léseinket hu majd szükséges leend lógjuk előterjesz­teni. — Dc már is megvagyuuk — több oknál fogva— győződve arról, hogy a helyzetnek ilyként mcgí'oiito­tolása egészségügyi bizottságunkat is egész­séges véleményre fogja indítani. Szcrk, Veszprémből. — 1883. április 18-án. Pongrácz Jenő alügyéez ur e hó 24-én je­gyezte el bold. Szentirmay József kedves leányát, Irma kisasszonyt. Sok boldogságot kívánunk nekik! E hó 21-én a tűzoltók gyakorló terén levő toronyból, amint TJdvardy önkénytes tűzoltó gya­korlat alkalmával leereszkedett, a derekán levő öv elszakadt 5 a magasból leesett; lélekjelenetét nem vesztette el ugyan az esés közben, s lábujra esett, hanem azért a lábát kificzamitotta, mit az azonnal ott levő orvos helyre igazított, tehát ve­szély nincs, hanem azért pár napig ágyban kell maradnia. Szerencsétlen kocsi összeütközés történt f. hó 25-én. Ugyanis Ráth Iván püspöki jószágkor­mányzó négy lovas fogata hazafelé tartott, egy mellék utczából ugyanakkor egy paraszt kocsis vágtatott ki s oly szerecsétlenül összeütköztek, hogy a kormányzó ur egyik lovának oldalába a parasztkocsi rúdja, egy deczimeter hosszúságra befúródott. Már többször panasz emeltetett ez ilyen sebesen hajtó kocsisok ellen, különösen mikor valamely mellek utczából sebes vágtatva hajtat­nak ki; de ugy látszik nincs semmi eredménye, pedig az ilyeneket példásan kellene büntetni, mert sok szerencsétlenség történhetik. Újólag figyelmébe ajánljuk a városi hatóságnak ! Az angol apáczák benlakó növendékei e hó 25 és 26-án ének, zene, cs táncz-próbát tartottak szép közönség jelenlétében. A próba-előadások igen sikerültek voltak; hallhatni lehetett szép magyar-zamatu népies dallokat, a mi dicséretére vállik az ilietö tanár urnák. Idő járásunk igen változó, majd esik majd kiderül: meleg kezd lenni, de ismét hűvösre vál­tozik; igazi áprilisi idő, gyakorta megcsalja az embert. E hó 25-cn este kevés jég is esett. Nemo. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A veszprémi kir. törvényszék büntető osztályánál a jövő hétre kitüzellek: Május hó i-éu. Lopással vádolt Altman István és társa, lopással vádolt Varga Mari és társai elleni ügyekben vég tárgyald so k. — Ugyan akkor. Lopással vádolt Németh Ferencz és társai, lopással vádolt Pethö Béla cs társai, lopással vádolt Mátyás Sándor és társa, becsü­letsértéssel vádolt Kis Istvánná és társa ellenni ügyekben IL bírósági; — sajtó rendőri vétséggel vádolt Kompolty Tivadar, súlyos testi sértéssel vádolt Pap Sándor, súlyos testi sértéssel vádolt Gáspár József elleni ügyekben III. bírósági i t é­1 e t h i r d e t é s e k. Május hó 2-án. sikkasztással vádolt Killin­ger József, lopással vádolt Pizse Molnár Ferencz és társai elleni ügyekben v é g t á r g y a 1 á s o k. Ugyan akkor. Lopással vádolt Nagy István és társai, lopassál vádolt Czuppon János elleni ügyek­ben II. bírósági — sikkasztással vádolt Kupovics Antal, lopással vádolt Szálai Ferencz, súlyos testi sértéssel vádolt Szőke Ferencz, emberöléssel vá­dolt Varga Ferencz, sikkasztással vádolt Vörös László elleni ügyekben III. bírósági ítélethir­detések. KÜLÖNFÉLÉK. Meghívó. A pápai állandó színház részvény társaság folyó évi május 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a városház termében rendes évi közgyűlését tartja, melyre a t. részvényesek, vagy meghatalmazott­jaik tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai'. 1. Elnöki jelentés a második üzlet évről. 2. A felügyelő b'zottság jelentése a pénztári számadásról cs mérlegről. 3. Ültözdck építésére tervezet. 4. Az alapszabályok 7-ik pontjának módosítása. 5. Az alapszabályok 18-ik §-a szerint felügyelő bizottság választása. 6. Színi évad rendszeresítése. 7. FoJy-ó ügyek, és indítványok. Az indítványozók kéretnek \\s ditványaikat april 28-ikáig az elnökségnél bejelenteni, hogy az alapszabályok 11. §. h. pontja szer int a tárgy­sorozatba felvétethessenek. Egyúttal értesíttetnek a t. részvényesek, hogy a felügyelő bizottság által megvizsgált pénztári számadás és mérleg a pénztárnok urnái közszemlére kitétetett és mindenkor megte­kinthető. Pápa, april 19. 1883 Kiss László, színház r. t. elnök. — Személyi hirek. Az idei honvédségi elő­léptetések alkalmával, mint egy ide érkezett távirat jelzi, helybeli honvédzászlóaljaink parancsnokait fényes kitüntetés érte, amennyiben Rózsa Berta­lan őrnagy ur, a 71-ik honvédzászlóalj parancs­noka, alezredessé, Klösel Antal százados ur, a 72-ik honvédzászlóalj parancsnoka, őrnagy gyá neveztetett ki, — kineveztetett továbbá Mitier­bacher József ur, I. osztályú honvéd száza­dossá, és Proszt János ur, kir. járásbirósági joggyakornok, hadnagygyá a 34-ik gyalog­ezredben. — Főtisztelendő Pap Gábor ref. püspök és László József főiskolai, gondnok urak a napokban városunkban voltak és a helybeli főiskolánál betöltendő három tanári állomás betöltése iránt vezettek tanácskozásokat a tanári karral,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents