Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-03-18

MegJ eleixilc ni i n d e ii vas á r u a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Szerkesztőség és kiadó hivatal főiskola utcz.i 215. szám. Bérmenteíleii levelek, csak ismert kezektől fogadtatuak el. Laptulajdonos szerkesztő: Dr. FENYVESSY FERENC PAPAI LAPOK Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után & kr, nyilttérben 25 krralszámítatnak Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő : HORVÁTH LAJOS. Pápa város hatóságának éstöbb pápai s pápavidék iegy es ii létnek hivatalos közlönye. Még egyszer az új kataster. A szombathelyi katasteri kerületben, s igy Veszprém megyében is megtörtént a járási földadó bizottságok gyülésezése, mely most kiválóan az osztályba sorozásnál felmerült aránytalanságok, s a minta terekkel meg nem egyező osztályozások kiigazításával foglalkozott. Általánosan dicsérni hallottuk a megyei járási bizottságok buzgalmát, tapintatos, és részrehajlatlan eljárását, mely szerint minden egyes község alapos panaszát behatóan megvizsgálták, s azon, ha az méltányos volt, segíteni igyekeztek, csak a devecseri járás nincs megelégedve a bizolllsági működéssel, hol állítólag a legalaposabb, s legindokoltabb panaszok is egyoldalulag elutasítanak, s már mozgalom indult meg, a járási bízottság mellőzésével közvetlenül a kerületi bizottsághoz fölírni, s azt a hiányokra, s egyoldalii eljárásra figyelmeztetni. Nagyon csodáljuk, hogy épen a devecseri járás nem fogta fel feladatát, hol a talaj viszonyok, s helyi körülmények, az elfogulatlan, s részrehajlatlan bírálónak legtöbb támpontot nyújtottak volna a katasleri tervezetnél felmerült aránytalanságok helyreigazítására. Ha a bajt a kerületi bizottság felül nem vizsgálja, az egyéni reclamaliok özöne fogja a katasteri igazgatóságot elárasztani, ennek elejét veendő, mindenesetre jő lesz reambulasiol kérni a járási bizottság által indokolallanul elutasított községekre, vagy télelekre, mert egyes községekben panaszolt hibák mellőzése megakasztja a szomszédos helyek, s igy az egész megye arányossági kiigazítását. Az új katasler mindnyájunkat érdekel. Hát midőn ezen fentebbi felszólalást egy jó ismerősünktől közöltük, egyúttal nem tartjuk érdektelennek közölni a pápai járás bizottság jegyzőkönyveinek vég záradékát, melyben a bizottság — félre téve a szükkeblüségel — az egész megye érdekében síkra száll : A jegyzőkönyv záradéka így szóll: Midőn a járási földadó bizottság jegyzőkönyvét bezárja, nem teheti ezt a nélkül, hogy újra a tiszta jövödelmi fokozatok magassága ellen fel ne szólaljon, ha bár arra felhiva és feljogosítva ez alkalommal nem is lett; de mivel a mintaterek leírása, és az osz tályba sorozás részletes átvizsgálása nem történhetett a nélkül, hogy a tiszta jövedelmek tervezete szeme előtt ne lebegjen, csodálkozását s megütközését fejezi ki azou, hogy azt a pápai járásban oly magasságban megállapítani, s azt bár mivel is indokolni lehetséges volt. A pápai becslő járás 45 községének talaja ugyanis tulnyomólag köves, murvás, homokos, vizenyős — az altalaj pedig legnagyobb részben murva, és kőpad, — termő réteg sekély, — a futó homok a községek nagyobb részében fordul elő — még is a tiszta jövödelmi fokozatok azonosak, vagy magasabbak azon becslő járásokkal szemben, melyeknek talaja televényes agyag, bomag, vagy fekete homok, melyeknél a termő réteg mély, s melyek követ, futó homokot, vagy vizenyősséget egyátalán nem ismernek. A pápai becslő járás, községei egy katlanban féküdvén, azou sajátszerű, csak nem különleges helyzetben van, hogy talaj vizét, fakadékjait, 8 a Bakonyból jövő olvadási, vagy csőzési viz tömeget elvezetni nem képes; mert azon folyók és csatornák, melyek azt magokba fogadnák — különösen a Tapolcza — magasabban feküsznek, folytonosan magas viz állással birnak, s fenék, vagy egyéb vizek levezetésének útját zárják, bizonyítja ezt az is, hogy az átvezetés nagy költséggel és koczkázattal már a Tapolcza folyó medre alatt is megkiséreltctett, s találtatnak birtokok, hol kultur mérnökök által tervezett, s sok ezer forintba került árok hálózat készül a czélból, hogy a szántóföldek hozzá férhelök, s legalább a tavasz végén mivelhetők legyenek; maga a Marczal folyó isi, mely a vidék egy részének viz elvezető csatornája lenne, a llába által visszanyomatván, magas viz állásánál fogva nem csak mellék vizeit be nem fogadja, de igen gyakran kiont, s homokolása által a szomszéd területeket termekctlenili, s igy az egész pápai becslő járásról elmondhatni, mint egykor az alföldről mondta a példabeszéd, hogy az saját zsírjában, mi ellenben saját talaj vizünkben fúlunk meg. Ez a körülmény, s annak következményei, melyek miatt földjeinket sem rendes időben, sem rendes erővel nem munkálhatjuk, továbbá a kártékony ködök, a fárhatlan utak miatt, származó károk, és mulasztások figyelembe vagy épen nem, vagy nem kellő mértékben vétettek, mert különben ily mesés magasság a jövödelmi fokozatban nem jött volna elő. De ha sem a rosz talaj viszonyok, sem a vizenyősség tekintetében létező különleges állapot, nem hagyatott egészen figyelem nélkül, talán van egy harmadik faktor, mely ezek hatását ellensúlyozza, és ez nem lehet más, mint a piaczi árak magassága, s ezt nem ugyan az összes mezőgazdasági termeivényekre, de a gabonára nézve bizonyos körülírással nem tagadhatjuk, de azt is határozottan állítjuk, hogy nálunk csak akkor vannak magas piaczi arab, midőn a nedves időjárás, és a belvizek miatt termésünk nincs, s nincs mit eladni; midőn közép termésünk van (bő itt egyátalán nem létezik} akkor viszont az árak, mint ez évben is, nem magasabbak, mint azon években voltak, midőn az első kataster készült. Ezt igazolni tudjuk a hivatalos piaczi ár kimutatásokkal, a termést pedig a m. kormányhoz évenként beküldött termelés statistikai adatokkal; de hogyan is vetélkedhetnék piaezunk a katasteri kerület egyéb fó'piaczaival t. i. X. Kanizsa, Szombathely, Sopron, és Győrrel, midőn azok Trieszt, Grácz, és Bécshez közelebb vannak, s midőn szárnyvasutunk a járás nyugoti szélén fekvő három állomásra ugy szólván csak átmeneti áru forgalommal bir, s midőn piaczunkról a GyőrSoproni vasút a Rába vidéket, is elvonta. Ezekből tehát meggyőződbetik különösen a nagytekintetületi földadó bizottság, hogy az új katasterben sérelmüuk legfőbb oka a talaj rosz minősége, a ncdvességi viszonyok, s az ezekből kifolyó mellék körülmények figyelmen kívül hagyásában, vagy csekély mérvbeni méltatásában — ellenben a forgalmi s piaczi előnyök túlbecsülésében rejlik, s midőn az ötvenes évek végén meg adósságtól ment vidékünk a régi kataster tiszta jövödelmi alapja mellett is csak ugy tarthatta fent magát, hogy a földbirtok legnagyobb részben jelzálogos kölcsönökkel agyonterheltetett, nem tudjuk mi történik velünk, ha ezen új tiszta jövödelmi tervezet állapitatik meg, mely a régi katasterrel összehasonlítva Qásd a helytartó tanács által 1865-ben kiadott összcállitásQ következő adatokat szolgáltat: J'ápai becslő járás 1. oszt. vidéke tiszta jövödclme 1865-ben 300,000 frt, 1883-ban 471,000 frt. Ií. oszt. vidéke tiszta jövedelme 1865-ben 44,000 frt, 1883-ban 90,000 frt. 1ÍL oszt. vidéke tiszta jövedelme 1865-ben 104,000 frt, 1883-ban 158,000 írt, ezen kimutatás sok magyarázatra nem szorul. Veszprém megye tiszta jövedelme volt 1865ben 1.731,000 frt — tervezet szerint 2.901,000 frt, a növekedés 68%. A szombathelyi kataszteri kerület többi négy megyéjének tiszta jövödelmi alapja volt 1865-ben 8,212,000 frt - tervezet szerint lenne 12,254,000 frt, a növekedés 49%, » igy Veszprém megyéé 19%-al nagyobb, mint a többi megyéké; történt ugyan legutóbb némi leszállítás, de ez legnagyobb részben átalános, s igy az arányt nem változtatja, különben az új összeállítás is csak igazolni fogja azt, bog3

r Veszprém megyének nincs előnyére a minden tekintetben gazdagabb Vas, Sopron és Győr megyékkel egy katasteri kerületbe soroltatni, mert a vidékek nem saját viszonyaikban, hanem a szomszéd vidékekkel arányosítva biráltatván, vagy a magas jövödelmi fokozatnak, vagy az arányosításnak kellett áldozatul esni. Erősen bízunk abban, hogy az ország egyéb katasteri kerületei helyesebb alapból indulva ki, alacsonyabb, s a valóságnak inkább megfelelő jövödelmi tarifákkal állították össze a tervezetet, s ezek példájára a szombathelyi kerület is alább száll, addig pedig jelen munkálatunkat, mely ugy is a jelenlegi arányosság szigorú megtartásával csak is a legkirívóbb hiányokra szorítkozik, ajánljuk a kerületi bizottság figyelmébe. TARCZ1 B Ü C S U. Oh ne töröld le drága könnyeid, Hadd, kedves, el, hadd folyjanak, Az elválás édes keserveit Csak enyhíti a könypatak; A melyet a mig bőven önthet, A búra enyhet ád a szem, Könnyezhetsz most, de aztán többet Ne sírj utánnam édesem. Mig karjaimba zárva tartalak, Mind látom ama helyeket, Amott a kis lak, rét, csörgő patak, Távol az ismert kék hegyek, S hol együtt jártunk, róna, völgyet, Ketten, karöltve, édesen .... Könnyezhetsz most, de aztán többet Ne sírj utánnam édesem. Emlékszel c ama szép napra még, Melyén oly boldogok valánk, Te leültél, én eléd térdelék, Es csaknem sírva fakadánk ; S a mig beszéltem megeredt a könnyed Szeretlek súgtad csöndesen .... — Oh könnyezz most, de aztán többet Ne sírj utánnam édesem. Emlékszel-e, oh ne emlékezz mégse, Egy búcsúszót, s megyek tova, Bennünket nent kegyel az ég se, Egymást nem látjuk meg sohaA távolban szentelj nekem egy könnyet, Ki- mifidig rád emlékezem, — Egy szó, egy könny, egy csók, — de többet Né- sírj utánnam édesein. Ervin. BEATRIX. — Életkép. — Bourdon Maliid vlán franciából fordította RAD A ISTVÁN. (Folytatás.) III. Lucián elutazása után nyolc nap múlva Beatrix a városba ment; hárfája megérkezett és annak átszállítására akart felügyelni, mert szerette e drága hangszert, mint bizalmasát és barátját. Különben egykoii emlék volt, és habár minden lépést került, mely öt másokkal érintkezésbe hozhatta, erre mégis vállalkozott; egy szállító irodába kellett mennie, mely egy terjedelmes szálloda részét képezte: sok utas sürgölődött az ügynökök körül, és Beatrix, e sokaságtól megrémülve, a szoba egyik kevéssé bevilágított szögletébe húzódott. Szemei az egymás hegyé rakott zsákokon, málhákon és csomagokon jártak, s ezek közt látta gondosan becsomagolt és egy sarokba elhelyezett hárfáját. De egyszerre egy nagy fekete bőröndön levő felírás ellenálhatatlanul magára vonta figyelmét. Sárgaréz szegekből egy név volt azon kiverve: Merville Ferenc. Elolvasta és összerezzent; e név férjéé volt, a név, melyet oly sokáig viselt, melyet még most is viselt . . . közelebb ment; ugyanaz a név, kézzel irva, ismétlődött egy címlapon. — Megismerte férje írását, megismerte a címlap négy sarkán levő pecsétet; minden bizonytalanság ki volt zárva; férje kétségkívül itt volt egészen közel, s talán nemsokára meg fog jelenni . . . Hideg izzadság fedte arcát, sápadt volt s két kezével bele kellett kapaszkodnia a bőröndbe, hogy le ne roskadjon. — És fiam! monda önmagában, talán két lépésnyire van; mindjárt meglátom. Istenem félek, hogy meghalok ... — Mit kíván, Dangers-né asszonyság? kérdé egy női hang. A szálloda úrnője volt, ki ismerte Beatrixot és nagy szolgálatkészséggel jött feléje. E hang magához térité öt; iparkodott összeszedni erőit, habár remény és félelem dobogtatá szivét, reszketőkké tette kezeit s majdnem érthetetlenné szavát. — Haifámért jöttem, hebegé. — Ah! igen, megérkezett, itt van, a legnagyobb gondot fordítottam reá. . . . — De, de . . . Elakadt hangja, — Valamit akart mondani? — Itt a bőröndön egy nevet látok, melyet ismerek . . . Itt van ez egyén ?. . . — Kicsoda? ah! Merville ur! három napja érkezett a londoni postahajón; azt mondta, hogy egy ideig nálunk! lesz, mig fia megérkezik, a ki még Angolországban van, de a szegény ur . . . — Nos! — No hát, nagyon fáradt volt, midőn megérkezett; tegnapelőtt nem tudott fölkelni, főfájása, nagy láza volt, midig roszabbul és roszabbul lett, s most betegen fekszik. — Itt fekszik betegen! — Igen, kedves asszonyság, és nagyon beteg; az orvos azt mondja, hogy veszélyes láza van, s a szegény ur egészen kimerült; azt mondta, hogy Javából, Batáviából jött; ez gyilkos éghajlat az európaiakra nézve; azért az Isten tudja, hogy végződik betegsége. Én egészen el vagyok miatta szomorodva. — Es ki gondoskodik róla! — Egy fiu, egy szobaleány, asszonyom ... Érti ön, ugy-e ? mi megteszszük, a mit tehetünk, de, megvallom, ez sok kívánni valót hagy maga után . . . szálloda csak az egészségeseknek való. — Nincsen ápálója? — Nincs, asszonyom; jelenleg a vörheny uralkodik; minden ápoló, a jó nővérek, mindnyájan el vannak foglalva ... Beatrix gondolkodott, vagy jobban mondva, rohamos indulat tombolt lelke mélyén, Az agrár kérdéshez. Magyarországon semmi sem lehet jogosultabb törekvés, mint az — agráriusoké. Mindenüt más szemmel nézhetik a földet, — csak minálunl egy az a — hazávalI Aki tehát a magyar földet, mint ilyent akarja fentartani, s erőssé, biztosssá, tartóss., tenni: — az hazafiúi kötelességet teljesít. Jól lenne ezt megjegyezni azoknak, kik hír lapokban, s beszédekben oly igen szeretnék a egész üdvös agrar-mozgalmat eltussolni. S ár. nevezzék az agráriusok törekvését »reakeziona rius«-nak, — hát én nem törődöm vele. A be tegségnél mit bánom én akárminö ijesztő nev van az orvosságnak, — csak segítsen az! S hogy mezőgazdaságunk, s vele földműveL osztályunk beteg, azt csak a vak nem látja. A mezőgazdasági középosztály — ez a tiszteletet érdemlő s becsülésre méltó derék osztály — fogy erejében; — s a földművelőből az lesz, ami ke; detben volt, —• pásztor, ha ugyan ki nem vaudon 1 jobb hazát keresni tul a tengeren. A földművek í lefoglalások, árverések, napirenden ; a földbirtok potom áron árvereztetik el; a birtokos pusztul, :, csak az uzsora üli diadalát. Az unalomig ki van már különben e thérrui merítve. A statisztika szomorú adatait nincs, ki megezáfolja. A kór kiütött a testen, s igy csak elismerés illeti azokat, kik bátor kézzel, nemes szívvel, okos észszel radikális orvosságról gondoskodni sietnek. Tagadhatlan az, hogy mióta a telkek apró darabokra való osztása akadály nélkül folyik, azóta észlelhető leginkább a magyar földművelő nép fokozatos elszegényedése. S ha csak az iz igazi józan politika, mely a nép jólétének fokozásában keresi legfőbb sorban az állam erejét, ugy nem szabad idegenkednünk a legerősebb eszköztől sem, ha az a kivánt czélt eredményezi. Egyrészről a földbirtok eldarabolhatlansága, — másrészről az eladósodott földművesnek megvédelmezése életkérdés ma már Magyarországon. Ha kimondaná a törvényhozás, hogy a tc

skeknek bizonyos mértéken felül való felosztása tiltatik, már ez is nagy lendületet, nagy hasznot eredményezne. Nem a zsellérek, de a.z eladósodott apró, kis telkek birtokosai vándorolnak ki. S igy az előbbi intézkedést mulhatlanul ke'', hogy kövesse azon még erösebb, s biztosabb eszköz, mely megvédi birtokában az eladósodott földművest. Az északamerikai uniónak majdnem vala— Ő itt van, betegen és egyedül! monda önmagában. A szegény urnák nagyon nehéz szolgálni, folytatá a vendéglösné; folyton magán kívül van, nem lát semmit abból, ami körülötte történik ... E szó egyszerre határozatot érlelt meg Beatrixban. — Én ismerem Merville urat, monda, rokonságban van velem . .. Nem tudtam, hogy itt van; de mivel beteg, szeretném látni s némiltg gondoskodni róla ... — Igazán, feleié a vendéglösné elragadtatva, hogy a felelőség levétetik vállairól, ez pompás .., ön nagyon jó, Dangers-né asszonyság! a kedves ur nem lehetne jobban gondozva, mint ön által.. talán kedves férjének rokona. .. — Nem! feleié Beatrix elpirulva. — Akarja, hogy hozzá vezettessem ? — Kérem. — Narcisse, vezesd az asszonyságot az első emeletre, a 6. számba... — Jöjjön asszonyom, itt a, lépcső ... Beatrix fölment, áthaladt egy folyosón, egy előszobán, a fiu kinyitott egy ajtót: — Itt van, monda. Beatrix férje ágya mellett volt, ellenállhatatlan sugallat vezérlé oda. IV. Mi sem lehetett szomorúbb; mint ez a betegszobává változott, egy napi betllakásra alkalmas vendéglői szoba, hol nincsen gondoskodva a családi élet kényelmeiről, sem a betegség ideje alatti szükségletekről. A fiu félig aludt a kandalló mellett; egy felfordított kávés csészéből thea csepegett a homokba; az áprilisi nap betűzött az ablakon, melynek fügyönyét nem ereszté legondos kéz; fehérnemüek, félig üres üvegek, poharak és csészék voltak szétszórtan a bútorokon. Az ágy teljesen leeresztett függönyei rejtek ma' gokban a beteget,