Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-09-16

ÜVJCeírj elenilc minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkmt ^rendkívüli számok is adatnak ki. .szerkesztőség és kiadó hivatal főiskola utcza 215. szám. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: Dr. FENYVESSY FERENC PÁPH Előfizetési díjak. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 35 krral számftatnak Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő : HORVÁTH LAJOS. Pápa város hatóságának és több pápai s p á p a v i d ő k i egyesületnek h i v a t a I o s k 0 z I B n y e. A minősítési törvény egy szakaszáról. Aa 1871. évi XVIII. t. cz. a nótáriusokat a régi bérszolgai szerep hányt vetett bolygó hajójából a „hivatalnoki állás" biztos révébe emelte fel , amennyiben a községi jegyzőknek életfogytig tartó választását s a régebben alkudozás tárgyát képezett „évi bér'* helyett bizonyos minimális „fizetés" megállapítását rendelte el. Ez volt a legelső komolyai] számba vehető lépés a községjegyzői intézmény rendezése körül, — Az utolsó lépéstől pedig még mindig igen távol eső második fonlosabh mozzanat, az 1883. évi I. t. cz. 6. §-ában foglaltatik, — mely a fentebbi módon biztosított községjegyzői állásra mintegy a közigazgatási liszlviselőség" jellegét kölcsönözi, a mennyiben a jegyzői vizsgára bocsálbalás hat gymnásiumi, vagy ezzel egyenréndü iskolai tanfolyam végzésétől létetik függővé, az eddigi, nagyon is szabados gyakorlatunk helyett. Tehát a jegyzői állás most már mindenesetre az érdemesebb és tisztességesebb állások között foglal helyet. Eddigelé, a ki diákot szolgáltatolt a gymnasiumoknak, combinaliója legtöbb esetben csak a körül foroghatott, hogy fiából vagy papot, vagy reclort nevel. Ügyvéd vagy orvos csak a tehetősebb szülök vágyát képezheti most is. Hanem amoda ma már egy harmadik czéll is sorozhatni. Lehet pl ezentúl a papi, a reclori czél mellett harmadik esetlegkép a községi jegyzői állási számításba venni. Sőt helyes leend. ha ezt a körülményt a szülök, a tanulók s tanárok minél szélesebb körben komoly figyelembe veszik. A gymnásiumi életre mindenesetre lenditőleg hatand. Hanem az a fentebb érintett minősítési törvény emiitett szakasza más egyébről is beszél, nem csupán az elméleti feltételről. — Azl mondja ugyan is, hogy vizsgára csak az bocsáthaló, ki a már elősorolt fellételek mellett még egy évi „segédjegyzöi"

1 gyakorlatot is képes kimutatni. Hát, kérjük szépen, itt mond a törvény olyat, melyből könnyen „fából vaskarika'" lehet. Hogyan lehet feltételkép kikölni olyasmit, melyről sem előző elméleti törvényeink, sem pedig" a gyakorlati élet eddigelé nem tudnak még semmit. Hiszen „segédjegyzöt"" törvényeink eddig nem ismernek, nem ismernek megyei szabályrendeleteink s nem ism&r maga a gyakorlati élet. Tudjuk jól, vannak kivételek. Vannak megyék, hol a segédjegyzöi állás némileg rendszeresítve van, amennyiben a gazdagabb és népesebb községek, körjegyzőségek „aljegyző''- alkalmazására kötelezvék, vagy még inkább azt az illelö községek maguk önszántukból teszik. Nálunk, a mi megyénkben is van kettő : Palota és Szilas-Balhás. De több — tudomásunk szerint — nincsen. — E két állomás pedig ugy hisszük nem fogna kellő mennyiségben a megyénkben évenként történő pályázatokra képesített segégjegyzöket szolgáltatni. Aztán az ily „aljegyzői"' állomások különben is olyanok, hogy fölérnek minden tekintetben a szerényebb körjegyzői állásokkal. A ki tehát hat gymnásiumi osztályának végeztével a gyakorlati feltételt óhajtja megszerezni, megyénkben csak két helyre, Palotára és Szilasra mehet. Azaz, hogy oda sem, mert mindkét helyen van érdemes aljegyző, ki bizony senki kedvéért állását olt nem hagyja. — Máshova pedig Veszprém megye területén, nem mehet sehova sem. Mert az 1871. évi XVIII. I. cz. azt a minimalis 400 frt fizetést egyedül a körjegyzői és községjegyzői teendők teljesítéséért a jegyzőnek szabta meg. Nem kötelezhető egyetlen egy sem, hogy ezen fizetésből segédjegyzöt is alkalmazzon. Különben is a jegyzői teendők óriási mérvben felszaporodásával azt a csekély fizetését mindegyik jegyző lulmegszolgálja már. Hogy még is némelyik jegyző maga melleit „segédjegyzönek"

1 szépített „kisegitöl" tart, az vagy egészségi tekinteteknek vagy legáltalánosabban annak tudható be, mert a felelősége alá halmozott százféle teendőnek önerejéből ma már mechanikailag" sem képes meirl'elelni. Teszi tehát nélkülözése árán, mert máskép nem tehet s mert élni szeret. De oly segédjegyzöt, minőt e törvény ért, bizonyára egyetlen egy jegyző sem fog alkalmazni e megye területén. Mert a megyei jegyzői egylet lestüleli szelleme azt meg nem engedheti s minden bizonynyal fog is oly erkölcsi hatást gyakorolni, hogy a községjegyzői kar anyagi érdekéi egyetlen egy tagja se merészelje ily módon megsérteni. — S ezen elhatározással egyedül a közigazgatásnak leend szolgálatot. — S ez a legelfogultabb jegyző gyűlölő elölt sem birhat a „Slrickeolás

41

" jellegével. Hogyan, miképpen készül tehát VeszTARCZA. RÉGI VÁRROM FELEIT. Magas hegy tetején, erdő koszorúzott Régi várromokon, szomorúan járok. Óh a gondolatok, mik szivemben kelnek, Ez elhagyott helyhez épen oda ülnek. Benőtték az ösvényt a sűrű fűszálak, Hogy ellent álljanak a vándor útjának. Ne lássa, mint hunyt le dicsősége napja, . Mit e földre jelez a történet lapja. Hivő kürtök zaját rengeteg nem hallja, Biztos tanyára lel mélyében a vadja. S apró bokrai közt kicsi madárfészkek, Benne a dalnokok háborillau élnek. Arany díszeikkel ledőlve a termek, Hej, egykor az öröm vig dalától zengtek! A bátor leventék innen szálltak harezba, Ha a szabadságért Ion zászló kibontva. Nincs itt már fény, pompa, oly hallgatag minden

} Az enyészet keze végzi dolgát csendben. Nem kérdi senkitől, mily fiatalom lakta, Ráfesti a halált az omló falakra. . Csak a zöld folyondár hü, védő barátja, Ölelő karjait mindenütt kitárja. Multak regéire, mit ember elfeled, Reá borit egy-egy suttogó levelet. És azok beszélik az eltűnt időket: Nehéz ostrom alatt hány vitéz elverzettí A táj szép angyala, hős vezér kedvese, Alig nyiló virág, e sirba temetve. Tiszta forrás mellett fedek be a hantok, Melyen egy tavaszon csipke rózsa hajtott. ' Búsan • le- lehajlik az ingó lomb fájd, Mint a szerelemnek tövis koronája. Megpihen a szellő oly gyakran felette, Az álmodó felöl hogy Járt vigyen szerte. S a miről álmodik a aforrás Hindere«.: Meg őrzi ajkán a környék népmeséje. Bacsa Béla. Zirczen. A »Papai Lapok«-at már rég óta olvasom, s mindig csodálkoztam azon, hogy mint vidéki lap nem igen ismertette azon vidék nevezetesebb helyeit; vagy talán épen azért, mert vidéki lap, saját vidéke egyes helyeinek ismertetésével nem akarja olvasóit fárasztani! Szabadjon tehát nekem, mint más vidékbelinek kérni e lapok kedves olvasóit: szenteljenek nekem néhány perczet, és kisérjenek el egy igen igen kedves szép helyre. Utunk a Veszprém-Győri jő országúton visz, jobbra balra csinos vidék, szántóföldek, talvak, halmok, melyek hol közelebb, hol távolabb esnek. Minél inkább távozunk Hajmáskértöl, kiindulásunk helyétől, s minél közelebb érünk utunk czéljához, a fenyő és csererdők mindinkább sűrűsödnek, szép hegylánczolat vonul előttünk, mellettünk, a légáramlat is egyre élesbedik, éreztetvén, hogy a Bakonyban vagyunk. Még egy kis idő s itt vagyunk Zirczen. Azt hiszed, hogy egy mogorva szürke ódon kolostorba vezetlek — nagyon csalódol, mert egy palota szerű két emeletes kupolyás, óriási oszlopzatos előcsarnokkal biró, erkélyes fő uri palota előtt vagyunk, hol ős fenyőfák gruppjai, izlés teljes virág parthiek, apróbb parkírozások diszitik az előtért. Valóban csupán az épület külsejét látva, ha ennek közvetlen közelében a szép nagy két tornyú templomot meg nem pillantanánk, nem egyhamar tájékozódhatnánk;* de belépve az épület belsejébe, az itt "uralkodó néma csend s üdvözítő vallásunk szent jelvényei hirdetik, hogy oly helyre léptél, hova a világ hiúsága a belépőt nem követheti! — Mindez és a fogadásra érkező szives házi ur* s környezetének láttára meg tudod — ha már különben is nem tudnád — hogy prém vármegye a minősítési törvény e szakaszának végrehajtására? Pedig hogy e törvény gyakorlatilag érvényesülhessen, ma már a talajt reá előkészíteni kellene. — A segédjegyzői állás rendszeresítésének ideje elodázhallanul elérkezett. Elérkezett, mert e törvény e nélkül nem végrehajtható. Elérkezett, mert a községi jegyző ma már teendőit mecbanicailag, gépileg is csak éjszakai nyugalma megrablásával végezheti, igy vagy amugy-féleképpen, — értelmileg pedig a legfölülelesebben; mert nem marad ideje, hogy az elölte álló dolgok halmazának lényegét szellemileg megemészthesse, felfoghassa s a halomra gyártott törvényeket magáévá tegye, s községeiben végrehajtsa. Ezek nélkül pedig Magyarország közélete mindig rothadt leend. E sorok írója évekkel ezelőtt már hangsúlyozta a segédjegyzöi állás rendszeresítései, mert meg volt győződve^ hogy éz a községeknek esik előnyére szolgál, de terhelletésökkel nem jár. Ily esetben az adóvégrehajtás a segédjegyzö kezeibe esvén, a végrehajtási költségek a község pénztárában maradnak, melyhez édes kevés kellene, hogy az alkalmazóit segédjegyző évi fizetése kikerüljön, sőt ez által a magyar adminiszlratio undok mételyétől, a „magas kincstár nevében bolygó hivatalos peregrinusoktól, — az adóvégrehajtóktól'"'" — szabadulhatna meg s lassanként helyre lehetne hozni, mit ezek kíméletlen és oktalanul durva eljárása az adó iránti tisztelet tekintetében a magyar nép érzeményeiben ronloll. S a segédjegyzöi állás rendszeresítését éppen nem lélekszám arányában kellene keresztül vezetni, mert a csecsemők és asszony félék a jegyzőknek legkevesebb dolgot adnak; a lélekszámot pedig ezek szaporítják, — hanem birtok aránylag, mert vannak községek, hol csekélyebb lélekszám mellett igen sok birtokos van , mert sok a külbirlokosa. A jegyzőnek pedig a dolgot legfőbb mértékben az adóügy szolgáltatja, melyben kétszeres szerepet játszik a külbirtokos. A sebre tehát újólag reá mutattunk. Jól fogja tenni a megye, ha minél előbb gondjaiba veszi. Ellenkezőleg megfogják látni, hogy egész özöne fog a magán kérvényeknek segédjegyzö rendszeresítése végell a törvényhatóság elé terjesztetni, melyeknek elintézése egyöntetűség helyett viszás különféleséget, elutasítása pedig kényelmetlen lelkiismereti fefelöséget fog okozhatni s utóbbi esetbén tapasztalni fogja minden bizonynyal a megye törvényhatósága, hogy annak a fentebb irotí lörvényczikknek megyénk területén olyan gyakorlati érvénye leend, mint a nyeletlen bugyii, melynek pengéje sincsen. Hetessy Dániel. Pápa város polgármesterének évi jelentése. íVdge.) Kövezet. Az 188'/,-'^' évre a törvényhatóság által is helybenhagyott tervezet szerint a következő utczakövezések teljesítettek: 1") a hosszú utczábau a kisutczától kezdve a 954. számú házig 80 öl hosszú és 3 öl széles somlai bazalt kövei kirakatott, 2) a szélutczán folytattatott a kövezés 15 öl hosszúságban szintén somlai bazalt kővel, 3) a sörutezának az iskola előtti hídtól a vágóhídi kőhidig 160 öl hosszú része a hosszú utezán nyert kőtörmelékkel megteritetett, 4) a laki ut 400 öl hosszuságbaa rendszerint megkavicsoztatott, 5)a főutezának bazalt kövezete a Graf-féle kávéháztól a Griíi-fogadó sarkáig 140 öl hosszúságban kiigazittatott. A városnak utczái futó ölekben összesen 9771 öl. Ezek közül van bazalt kővel kirakva 1473 öl, niacadamérozott 4139 öl, macadamérozott rendezett utczák a mennyire vizvezető csatornákkal vannak ellátva 1381 öl, rendezetlen 8778 öl, összesen 9771 öl. Polgári ápolda. Ezen jótékony intézetben a lefolyt 1882. évben 8 férfi és 10 nő nyert menedéket és élelmezést. Ezek közül férfiak voltak: Sehukk József 88 éves megh. oct. 22. 1882. Nagy Gábor 80 éves, Pongrácz Imre 79 éves, Lisztner Alajos 66 éves, Bichler János 67 éves, Torma Ignácz 72 éves megh. an. 28. 1882., Piszker István 76 éves, Rumi Jánosi 70 éves. Nők voltak: KoíFer Jánosné 86 éves, Merk Jánosné83 éves, Pala Imréné 86 éves, Budai Imréné 82 éves, Szabó Jánosné 81 éves, Ruta Józsefné 70 éves megh., Marton Lászlóné 64 éves, Gugyka íren 78 éves, Háromi Teréz 68 éves, Porpáczi Jánosné 58 éves. Ezeknek eltartása, épületek fenntartása, adó, tűzifa, gyógyszerek, temetési költség és az élelmi szerek beszerzése az 1882. évi gondnoki számadás szerint 1904 ft 86 krba került, mely összeg részint pénzalapitványok kamataiból, részint az ápolda tulajdonát képező ház és földbér utáni jövedelemből fedeztetett: — és pedig 58'/,—1000 • öles hold földbér 471 frt 68 kr;—ház és pintze árenda=250 frt; — 15,000 frt alaptőke utáni 6%=900frt, az alapítványi pénztárnál kezelt 5537 frt után 5%=276 frt 85 kr, — összes jövőd. 1888 frt 83 kr. ez a Zircz-cistercita rend központja, az apátság és convet székhelye. Amilyen meglepő az épület külseje, ép oly kellemes annak belső berendezése. Magas csarnok, kényelmes, szép, nagyszerű lépcsőház vezet az emeletekre. Az Apát ur ö nagyságának lakása van az első emelet déli szárnyán, közepett az erkélyes nagy szalonnal, jobbra balra kisebb szalonok, dolgozó s háló szobával. Annyi értékes, csínnal összehalmozott szép tárgy köti le itt figyelmünket, hogy azokat egyenként elősorolnom lehetetlen. Innen folytatólag van a titkári iroda, ö felsége a király számára berendezett lakosztály és ezentúl még számos vendégszoba, melyek berendezései kivétel nélkül finom Ízlésre vallanak. Szerencsések voltunk megszemlélhetni az Apát ur ö nagysága ékszereit. Remek mivü arany keresztek, gyémánt- s smaragddal különfélekép ékítve, köztük egyikben rendkívüli művészettel berakott mozaik munkát, mely Krisztus urunkat a keresztfán ábrázolja.— Szebbnél szebb mivü lánezokat és gyűrűket, ezenkívül még egész kő gyűjteményt, mit kinyitható gyűrűkbe lehet alkalmazni. A második emeleten van a rendivüli értékes és érdekes könyvtár, hol 15 századbeli munkákat szemlélhettünk. Hogy milyen értéket képviselhet — képtelen volnék meghatározni, csak azt láttam, hogy a művészien készített állványok, osztályok, melyek a fölepig nyúlnak, s mely körül ! karzat van alkalmazva, mind tölgyfa faragványokkal ékítve és mind telve van a különféle kor és rendbeli könyvekkel. Ha időnk nem lett volna oly rövidre szabva, még örömmel halgattuk volna továbbb is szives kalauzunk érdekes magyarázatát. — Igy'azonban kénytelenek voltunk ettől a páratlan szépségű könyvtártól megválni, hogy élvezettel szemléljük a másik gyűjteményt, melyet'igyüjtöje volt szives nekünk bemutatni, s mely szakszerű rendben foglalja magában az ásvány,} kagyló* es

: | csigák százakra menő, szebbnél szebb' példányait); melyek értékét legalább előttünk az érdekes magyarázat igen emelte. A szintén a főépület II. emeletén elhelyezendő képtár még csak ezután rendeztetik; de láttuk leendő tartalmának egy részét miért is merjük állítani, hogy ott nem egy érdekes és csinos példányt fog felmutatni. A főépületet a templomtól elválasztó folyosón van két roppant érdekes gobelin szőnyeg a 17-ik századból, melynek szövészete bámulatra ragad, és különösen a rajta levő alakok plastikai kidomborodása. Mintha remek festményeket és nem szövetet szemlélnél oly hatással van reád. Megemlitem még a földszintre bevezetett kristály tiszta, pompás forrás vizet. Az angol kertben a tükör sima tó. A szép nagy fenyő alék, tulipán fák, és a kilencz ágra oszló, jegenye magasságú, erős törzsű ritka példányú thuja nem kevésbé érdekes. A templom is igen szép, s magas, íves, gyönyörű - oltár képével áhítatra gerjeszt. És a sekrestyében őrzött mise öltönyök nagyszerű hímzéseitől alig bírtunk megválni. Zircz egyátalján meglepően szépen fekszik. Távol a nagy világ zajától, a fenyő erdők méla suhogása, a torony órák, harangok tiszta csengése elfeledteti az emberi gyarlóságokat, szebb, nemesb gondolatok töltik el az emberi elmét, mit nem a látványosságok idéznek elő, hanem az ott honoló fenkölt szellem, mivel a legmagasb állást elfoglaló egyén bir, s mely ennek folytán annak- környezetére is kihat, és terjed tovább, tovább, innen kerülvén ki az ország különféle, tájában elhelyezett négy gymnasiumban működő, művelt, hazafias, Önérzetes cistercita rendű tanári kar. — Mi szerencsések voltunk mindezt tapasztalhatni, ép azért őszinte köszönetünk illeti apát ur ö nagyságát, nem különben, a főtiszt, perjel, alperjel, számvevő, könyvtárnok és múzeum őr urakat, kiknek köszönhetjük f. hó 8 és 9-ik napjait, ott rendkívül kellemesen eltöltve. Szép tapasztálatokkal és nemes érzelmekkel gazdagabban jüttünk el onnan, mint értünk .oda. 'eM&Jt4^l) Gizella,