Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-09-16

. Köz-egészség ügyről. A lefolyt év mind megbetegedési , mind halálozási tekintetben kedvezőtlen volt, uralkodott a tavaszi és nyári hónapokban a kanyaró, mely különösen májusban igen rosz indulatú volt, kívánván t. i. ezen hónapban 35 áldozatot, összesen pedig márcziustól augusztusig 62-őt. — Az őszi hónapokban a vörheny mutatkozott, mely ugyan járványnyá nem fajult, de szórványosan elég gyakran előfordult, de csak két áldozatot követelt, a mely körülmény ritka jónemüsége mellett tanusit. — Ha annak daczára, hogy a két betegség számosan fellépett, és különösen a kanyaró okot is adott arra, hogy az elemi iskolák 4 hétre bezárattak, mégis csak 557 halt meg 1882-ben, mig 1881-ben 531 végezte életét, noha 1882-ben 49-el több halt meg születésétől 10 éves korig, a mi a kanyaró vészt hozó műve volt; az részint annak tudható be, hogy aggastyán 60—100-ig 19-el kevesebb halt meg mint az előző évben, a miben a természetnek azon törekvése nyilvánul, egy részről pótolni a mit másrészről pusztít; részint annak, hogy a többi betegségek kevesebb áldozatot kívántak az clébbi évnél. A halottak száma 1882-ben, viszonyítva az 1881-ben meghaltak számóhoz, ugyan nem nagy emelkedést mulat fel, de ha azt a lakosság számához mérjük, az, fájdalom, igen nagy a mennyiben 39"/« esik 1000 lakosra, ami a tavaszihoz hasonlítva 4-el 1000 után és 1880-hoz 8-al ezerre több. — Az orvosoltak és nem orvosoltak közti arány az 1881-ki évnél kedvezőbb, amenyiben azt az orvosolt és nem orvosolt halottak számából megbírálni szabad. — Gyógykezeltetett t. i. 386, nem gyógykezeltetett 171. — Ezen szám noha magában véve nagy, minthogy az összes halottak 30%-ál (eszi ki, mégis, tekintve az 1881. évet, haladásra mutat, mert ez utóbbiban a nem orvosoltak száma 40%-ját tette ki az összes halottaknak. Csecsemő, születésétől 1 éves korig, 152 halt meg, ami az {összes halottak 27°/

e-át teszi, és az előző évhez képest majdnem 2°/

0 emelkedést mutat, de még sem annyi, mint volt 1879-ben, a mikor 31% és 1880, a mikor 29% balt n»eg. Szegénysorsu beteg ez évben gyógykezeltetctt 618 — akiknek orvosságukról részint !a város, részint a különböző jótékony egyletek, de első sorban a nőegylet gondoskodtak. Ügyirat, mely többnyire orvosrendőri tartalmú volt, 133 állíttatott ki. Orvosrendőri tekintetben megemlítendő, hogy

r véletlen szerencsétlenségből 2 halt meg, öngyilkos volt 1. — Ezen hullák felett orvosrendőri szemle tartatott és 2 bonczoltatott. A kéjnők kétszer hetenként vizsgáltattak és a legszigorúbb felügyelet alatt álltak, egész éven át nem is volt több bujakóros mint 13, akik a városi e czélra felállított kórházban sikerrel gyógykezeltettek, amennyiben mindannyian aránylag rövid idő alatt meggyógyultak. Allal-cgészség ügy: Pápa városában 1882. évben az állatok között előfordult betegségekről, elhullásokról és gyakorolt állategészség rendőri intézkedésekről. 1. A 879 db. szarvasmarha állományban járvány nem uralkodott; elhullott: nem ragályos kórban 2 tehén és 1 üsző béllobban. 2. A 463 db. ló közül nem ragályos kórban elhullott: tüdőlobban 9, kólika és béllobban 6, kiirtatott lábtörés miatt 3, összes veszteség 18 db. 3. Kutya befogatott 9 ízben összesen 78 db., melyből tökéletesen szelid és veszélytelen, —clébbi tulajdonosának — 18 db. vissza adatott és mint gazdátlan, részint harapós tulajdonságú 60 db. kiirtatott. 4. Pápán állomásozott három állami mén által helybeli kancza 41 db. fedeztetett és 113 vidéki. 5. Az összes országos és heti vásárokban ragályos vagy járványos kórban szenvedő állat nem volt. 6. A közös vágóhídon levágatott 6 mészáros által 1*^26 db. szarvasmarha és 412 db. birka, a legtöbb 118 szarvasmarha és 136 birka augusztus hóban, és legkevesebb 87 szarvasmarha és 3 birka január hóban. 7. Magánháznál szerencsétlen borjazás miatt egy tehén vágatolt le. 8. Vasúton elszállitatott 376 ökör, 55 tehén, 63 bika és 14 bivally, összesen 508 db. Az 1882. évi időjárás és következményei a kertészetnél. Az 1882. év január hava kissé havas és hideg volt, februárban szelídült a levegő, ugy hogy február végén már lehetett véleményezni is; mártius meglehetős szelid volt; de ápril már hideg, ugyanynyira, hogy nagypénteken ápril 7-én 6 fokos hideg volt, s az akkor virágzó kajsziubarack még sem fagyott cl. — Május első fele szintén hideg volt, ugy hogy május 12—14. napjai körül 5 napon át erős derek és végre 4 fokos hideg is volt, mely a szőllökben Különösen sok kárt okozott. A nyár ezután nagyon meleg volt, az ősz pedig szeptember eleje óta majdnem folytonos esős. Igy történt azután, hogy a szőllőben sok kárt tett az esőzés. Igy lett általában az eredmény: kevés gyümölcs, az is romlandó; kevés HZŐIIŐ, de bora meglehetős; minden kerti termény n in rendesen kifejlődött. A helybeli m. kir. távirdai forgalom 1882. évben. Feladatott 5836 db. távirat, ezekután beszedetett 3314 frt 92 kr, a bevételt összehasonlítva az 1881. évivel 257 frt 92 kr szaporodást mutat. Beérkezett. 7127 darab távirat, közvetítetett 691 db. átmenő távirat. A feladott táviratok közt van: 4045 Magyarországba szóló, 1717 Ausztriába szóló, 7 Bosznia és Hercegovinába, 1 Belgiumba s'-óló, 2 Franciaországba szóló, 2 Nagy Britániába szóló, 58 Németországba szóló, 3 Olaszországba szóló, 1 Wchveiczba szóló. Beérkezettek közt vart: 5216 magyarországi, 1811 ausztriai, 10 Bosznia és hercegovinak 3 franciaországi, 3 nagy britaniai, 1 németalföldi, 70 németországi, 3 olaszországi, 1 oroszországi, 1 romániai, 9 schweizi. A közvetített táviratok számából esik: 550 a magyar, 134 a magyar osztrák és 7 db a magyar külföldi forgalomra. A pápai kir. postahivatal forgalma 1882-ben. 1- Levél érkezett 187.020 darab, levelezőlap 90.792 db., nyomtatvány 28,548 db., hirlapok 145.584 db., összesen: 451.944 db. II. Kocsi posta forgalom: szállítmányok 18,528 db. 71.844 kilo 262,908 frt érték. III. Pénzes levelek. Magán levelek 6,828 db., »4(16,060 frt értékkel, hivatalos levelek 1860 ab. S0,t44 frtértékkel, ÍV. Utalványokban; befizettetett— 15859 db. 759.260 frt. Kifizettetett — 10456 db. — 247.230 frt érték. V. Utánvételekben: befizettetett 4694 db. 53,996 fit értékben, kifizettetett 1311 db. 9295 frt értékben, összes pénztári forgalom volt 864,573 ftt. Vasúti forgalom 1882. évben, személyforgalom : elutazott 31500 egyén, az előző évnél kevesebb 6321. Érkezett 46800 egyén az előző évnél több 9289. Teher forgalom 1882. évben. Elküldött áruk súlya 16.726.170 klgram, megérkezett 9.745.880 kilogr., összes forgalom 26.472.050 kilogr., 1881-ben áruk súlya 23.590.050 kilogram., tehát 1882. évben több 2.882.000 klg. Podgyász feladás 136.980 klg., megérkezett 137.210 klg. Gyorsáru feladás 286.530 klg., megérkezett 159000 klg. Pápa város árva és gyámhatósági állapota 1882. Pápa város árvaszékénél 1881. végén maradt hátralék. — Az 1882. év folyamán beérkezett összesen: 522 ügydarab. Az év folyamán 24 ülés tartatott; s ezekben elintéztetett 496 ügydarab. Ülésen kivül nyert megoldást 24 ügydarab. Elintézetlenül maradt 2 ügydarab. Hagyatéki ügy 1882. évi január 1-től deczb. 31-ig gyámhatósági intézkedés végett beérkezett: 44 db. Ezen ügyek közül: aj Örökség hiányának kimondása által elintéztetett 16 db. h") Csak ingóságokból állott hagyatékokra vonatkozó egyezség gyámhatósági jóváhagyás által elintézést nyert: 7 ügy. cj Ingó és ingatlanokból állott hagyatéki ügy, gyám hatóságilag jóváhagyott egyezség folytán a bírósághoz áttetetett: 7 db. d) Csupán ingóságból vagy ingatlanból is álló hagyatéki ügyben az 1877. XX. t. czikkhez képest elintézést nyert: 30 db. Az árvaszéknél maradt hátralékban 14 db. A gyámoltak létszáma az 1881. év végével 235 volt, az 1882. év folyamán pedig 26 egyénnel szaporodott; gondnokság alá került 1 egyén. Gyámság alól felszabadult az év folytán összesen: 41, és pedig teljes korusóg folytán: 31, nagykorusilással: 2. férjhez menetel által: 7, elhalálozás miatt: 1. A gyámoltak száma tehát az év végével: 220 volt. Mérték hitelesítés. Az 1882. évben bevétel: az alábbi hitelesítések után: Hoszmértékek után 19 frt 20 kr. Folyadék mértékek után 44 frt 30 kr. Hordók után 235 Irt 42 kr. Száraz tárgyak mérésén 12 frt 28 kr. Sulyok után 1 frt 40 kr. Mérlegek után 65 frt 15 kr, összes bevétel: 377 írt 75 kr. Az összes kiadás 427 frt 93 kr. A kiadás 50 frt 18 krral fölözi a bevételt. Az előző évekről fen maradt tulkiadás; 443 frl 92 kr. Az 1882. évi tulkiadás 50 frt 18 kr, a tul kiadás összesen: 494 frt 10 kr. Mely összeg a közpénzlárl/ól fedeztetik addig, míg a jövödelem felüti a kiadásokat. Perek állása: A perek állásáról szóló ügyészi kimutatás szerint van: 1879. évről 1 árverés alatt, 1 itéiet alatt, 1 csőd alatt. 1880. évről semmi. 1881. évről 6 árverés alatt, 1 folyamatban. 1882. évről 4 árverés alatt. Mindezek előterjesztésével ebbeli hivatalos feladatomnak eleget tenni vélve, magamat a tek. képviselő testület további becses jóindulatába ajánlom s teljes tisztelettel maradok. Pápa 1883. augusztus 17. Woiia József, polgármester. Városi közgyűlés, 1883. sept. 15-én. Mindenki tudja, hogy a kereskedelemnek legfontosabb segédeszközét a czélszerü és helyes irányban vezetett közlekedési vonalak képezik. A városok lakosságának áll érdekében, hogy a közlekedési vonalak határaikon belül Összpontosittassanak, mert elvitázhatlan tény az, hogy valamely város határain belül összpontosított vasúti vonalak azon város kereskedelmét emelik, élénkké és virágzóvá tenni egyedül képesek. Ilyen, — városunkra nézve felette fontos — közlekedési vonallétesitése érdekében kérte a képviselők egy negyedrésze a statútumoknak megfelelően a rendkívüli közgyűlésnek tegnap délutánra kitűzését, nem azért, mintha ezt városunk buzgó tevékenységű polgármestere egyszerű felkérésre is össze nem hívta volna; hanem azért, hogy ily fontos és sürgős ügy az esetlegességnek kitéve ne legyen, — és hogy már ez által is kifejeztessék az, hogy a képviselők mily érdeklődéssel viseltetnek a nagy horderejű vállalat iránt. Fájdalom, hogy sokkal több volt a rendkivüli közgyűlés tartását kérők nek, mint a gyűlésen megjelenteknek száma; pedig a városi képviselő testületre tekint most az egész város és vidékének közönsége, benne és kiküldendö bizottságában öszpontosul jelenleg a közbizalom. Mert kétségtelen, hogy ezen kérdés helyes megoldásától várja hanyatló kereskedelmünk új életre ébredését, azon kereskedelem, mely nálunk, Isten tudja mi okból, egy idö óta a szó szoros értelmében pang. Úgy hisszük , hogy a képviselőtestület minden egyes tagja szivén hordozza a kérdéses ügyet. Adja Isten, hogy követendő buzgó eljárása legyen azon fegyver, mely a közös czél és közös érdek elé gördülő akadályokat elhárítván, a „Pápa-Keszthelyi" vasút ügyét diadalra juttatja. A közgyűlés lefolyásáról adjuk a következőket : Woiia József polgármester az ülést megnyitván , a jegyzőkönyv hitelesítésére kinevezte Barthalos István, Szelesiey Lajos, Günther Adolf, Fischer Adolí és Horváth Lajos képviselőket. Olvastatott Burnblum James lillei gyáros és bankárnak lapunk előző számában közlött, s a v

Pápa-Keszthelyi" vasúti ügyere vonatkozó levele, melyre az állandó választmány a következő | pontokban javasolja a válaszolást: I. A vonal tanulmányozására, és a tervek készítésére adatni szokott előmunkálati engedély a magyar kir. minisztériumtól mindig ilyen alakban adatik, igy kaptuk ezt mi is, illetőleg az érdekeltség, t. i. Gróf Esterházy Móriíz és érdek inisin 1880-dik évben. Ez abban találja indokát, hogy egy vonalt, esetleg több vállalkozó is tanulmányozhasson, és a kormánynak módjában álljon a megbízhatóbbat és előnyösebbet választani. II. Ezen kil.ölés azonban különösen a jelen esetben épen nem gátolja az építési engedély megadását, ha vállalkozó a terveket bemutat.a, s az építési költség 57,,-át biztosítékul leteszi, valamint az épités megkezdése is engedélye/.ieíik, ha az építési költség 30%-a biztosítva van. III. A pápa-keszthelyi vasútra Gróf Esterházy Móritz és érdek társai kész tervekkel és költségvetéssel birnak, melyet egy bíráló szakértő készített s egy m. kir. vasúti felügyelő felülvizsgálva kitűnőnek talált, mely az érdekeltségnek 10,000 IVíba került, s mely az a részletes munka tervekkel hajlandó egy komoly vállalkozónak részvényekért átengedni. IV. A terv és költségvetés egy példánya vállalkozó urnák tanulmáiiyozásásra egy havi időre előlegesen is átengedtél ik. V. A statistikai, helyi s népességi viszonyok a helyszínén lennének (aiiulmáiiyozandók, mert csak itt lehet kellőleg méltatni azon körülményt, hogy a PápaKeszthelyi vasat két fő vasutat fog vég állomásaiban összekötni, mert az egyik végpont Keszthely, Szt. György állomása a déli vasúinak, — a másik végpont Pápa állomása jelenleg a K.-CzelI-gyó'ri szárnyvonalnak, de 1884. október l-(őt Pápa a Graz-GyórBudapesti fővonal állomása lesz; e mellett Devecser nél keresztül vágja a Kis-CzcII-Fehérvári vasutat, is. A viszonyok tanulmányozására Pápa és Keszthely I városok hatósága készséggel nyújt minden lehető adatot, s Pápa, Devecser, Rendek, Sümegh, Tapolcza és Keszthely pénzintézettel biró városok, melyeket a pápa-keszthelyi vasút, mint állomásokat érint. VI. Hogy az érdekeltség mennyiben és miként óhajtana részt venni a vállalatnál, azt csak akkor lehetne tüzetesen megmondani, ha az épi'.ési engedély megszereztetett. VII. A városi hatóság kész a minisztériumnál közbenjárni, — viszont a vállalkozótól is reméli, hogy az érdekeltséget a vasúti vállalatban befolyásban részesiti. Pap János kir. tanácsos és kcpviöclö ur az állandó választmány véleményével lényegében megegyezöleg szövegezett, s nliala franczia nyelven szerkesztett válasz tervezetét mutatta be, mi egész terjedelmében elfog'dtalott. Olvastattak és tudomásul vétettek a megyei törvényhatóságnak azon határozatai, melylyel a városunk szervezeti szabályaiban az or vosi állomásra vonatkozó szakaszokon tett módosítások , és a város pusztájának és felső tagbirtokának bérbe adása tárgyában kötött szerződések helyben hagyattak. Felolvastatott a Lamperih Lajos jegyző mint helyettes rendőr kapitány által készített következő szabályrendeleti tervezetei a/, éjjeli csendháboritások megakadályozásáról. 1. §. A város területén, utczán, utakon s átalában az éji nyugalomnak közbotrányt okozó mérvben háborííása, éneklés, lárma, kiáltozás, sípolás, macskazenélés , ablak, és ajtók . kapuk szükségtelen verése, dobálása, vagy ebez hasonló Cselekmények j által tiltatik. 2. §. A Korcsmák, vendéglők, kávéházak és egyéb közmulató helyek nyilt vagy zárt helyiségei- j ben, nem különben a magán lakásokban és udvaro- \ kon oly mérvű lármás, garázda magaviselet, illetve I dorbézolás, mely az ugyan azon há/.bati. vagyakor- I nyéken lakók cji nyugalmát háborítja, a város egész területén tilos. 3. §. A színházban , hangversenyeken , bálokon, nmtatváuyi eló'adásakon, sétányokon, a közönség élvezetét háborító, közbotrányt okozó magaviselet tilta'ik. 4. %. Az ezen szabályrendelet ellen vétő kihágást követ el, s 30 frtig terjedhető, s a városi szegényalap javára fordítandó pénzbüntetéssel, a pénzbüntetést képező összeg bohajtailansága csetéu pedig 3 napig terjedhető elzárással büntetendő. Súlyosabb beszámítás alá eső cselekmények esetén mindkét büntetés együttesen alkalmazható. 5. §. E szabályrendelet megtartására a városi rendőrség ügyel föl, s áthágóit ugyan ő bünteti meg. A közgyűlés a tervezetet, némely styláris módosítás és annak kijelentése mellett, hogy a botrányt okozó csendháborítás nappal is tiíalmaztassék, elfogadta és törvényhatósági jóváhagyás alá terjesztés előtt 30 napon át közszemlére kitétetni rendelte. Fővárosi levél Itt volnánk hát a saisouban. Budapest kezd ismét fővárosi szint ölteni. Az aristokráczia beköltözik, a nyaralók hazatérnek, az utczákou minden lépten nyomon egy-egy kormányférfira bukkanunk, az egyetemi ifjak zajongása felveri az éjjeli csendet, a színházakban premierek követik egymást, idegen államférfiak keresik fel Budapestet, hogy itt diplomácziai missiót végezzenek. Imc ez a saisou képe. ~ Sajnos cz és semmi más 1 Ez a kis zaj, ez a kevés élet fővárossá, emeli ugyan Budapestet, azonban sajnos még nem nagy várossá s még kevesbbé világvárossá !.. Pedig Budapest meg van áldva a természettől annyi szépséggel, annyi kincsesei, fekvése oly gyönyörű, oly szép, hogy méltán irigyelheti azt tőle akármelyik nngy világváros. m mégb .,. Jelen levelünkben éppen azt tűztük ki magunknak feladatul, hogy kikutassuk a hiányokat, melyek Budapestet hátráltatják. Budapestet Andrássy nevezte el a magyar Párizsnak, mert valamint egész Francziaország Párizsért, ugy lelkesedik Magyarország Budapestért. Sajnos, hogy Párizs és Budapest között aztán többé semmi párhuzamot vonni nem lehet. Es mert Magyarország is lelkesedik az ő fővárosáért, hiszszük, hogy a vidéki olvasó érdeklődni fog a magyar főváros viszonyai iránt. Tehát kezdjük legelőször is a politikai okokon. Budapestnek roppant ártalmára van, hogy a birodalomnak nem politikai központja. Mert hogy Ausztria-Magyarországnak Bécs a fővárosa azt mindenki jíil .tudja. Az udvar Bécsben van. A közös minisztériumok Bécsben vannak. Az a tömérdek sok idegen, kik politikai küldetésben járnak hozzánk, azok mind Béc.-be mennek, mert ott van a hatalom, ott van a dicsőség. Ha kiállítás rendeztetik, ott van Bécs. A villamos kiállítás most tömérdek idegent vonz Bécsbe. Pedig a világvárosokat éppen az teszi világvárosokká, hogy a föld minden részéből tululnak hozzá mindenféle érdekek által vonzatva. Es itt sajnosán kell konstatálnunk, hogy a magyar főváros e tekintetben nagyon-nagyon hátra van. Az a rohamos emelkedés, mely Budapestet a mult évtizedekben viruló fővárossá tette, kétségtelenül csak a vidéki városok absorbeálásának lehet tulajdonítani, mert külföldről vajmi kevés járul hozzá, hogy Budapest emelkedjék, viruljon És ez csak is a saját hibánk, a saját élhetetlenségünk, Bécsben csak az iránt, alakult egy szövetkezet, mely feladatául tűzte ki magának a külföldről gondoskodni. Nálunk az ilyennel nem törődik senki. Ha néha-néha akad egy merész ánglius, aki rászánja a fejét s testamentumot, csinálva eljön a czigáuyok földjére, hogy a csikósokat és betyárokat meglássa, többnyire csalódva tér vissza, mert azokat a spéczieseket nem találja, de nem talál senkit, aki útbaigazítással szolgálna neki, aki kalauzolná jobbrabalra s megismertetné vele a magyar fővárost, a magyar népet, a magyar jellemet. Amerikában a szállodatulajdonosokat „Fremden iuhrerek"-nek nevezik, mert minden szállólulajdonos lelkesedik az ö városáért s azon van, hogy emelje s a külföldi vendégeket oda csábítja, mert hiszen ez csak neki vau hasznára. A nála beszálló utasok szórakozásáról, azok mulattatásáról gondoskodik, tehát övezeti őket mindenfelé, ő mutogatja meg neki a város nevezetességeit stb. szóval igazi „Fremden führer" Mennyit tehetnének nálunk is a mi szálló tulajdonosaink, ha egy kis hazafiság és egy kissé több élelmesség lakoznék bennük! A helyett, hogy tévelyegni engednék a náluk beszálló idegeneket, gondoskodhatnának ezek szórakozásáról, bemulatván neki a magyar főváros minden szépségét, — de ők lenyúzzák a borét az idegennek, aki itt agyon unja magát Baedekerjével együtt s még a dédunokájának is meghagyja, hogy többé erre ne (egye a lábát. Budapestnek tudtunkkal mindössze csak egy szállodája vau, mely egy igazi világváros mintájára van berendezve, s melyuek tulajdonosa ismeri feladatát. Az Európa szálloda ez, mely teljesen internationális szellemben van berendezve, s ennek tulajdonosa Rainer ur megérdemli, ho/y elismeréssel említsük fel nevét. Ha ő hozzá egy idegen száll, annak egy általa kidolgozott, müvecskét nyújt át, melyből ez megismerheti Budapest és környékének összes érdekességeit rövid dióhéjban. Mert aki Budapestre jár, az nem olvasni akarja Baedekert, hanem — látni akar. Rainer ur aztán gondoskodik arról is, hogy mindent láthasson. Az Európa szállónak meg van aztán az az előnye, hogy minden külföldi vendég hozzá száll — a tulajdonos a legnagyobb angol Iáitokban hirdeti vendégeinek lajstromát— és ily módon roppant szolgálatokat lesz a fővárosnak; de viszont elmaradnak tőle a hazai vendégek, mert azt hiszik, hogy ily szállóban, hol fejedelmek és herczegek laknak, nincs helye egy egyszerű földmivcsnek. De ez nagy tévedés. Mert az Európa igazi interi.alionális szellemben van berendezve és ott nemcsak 24 frtos szobák kaphatók hanem 1 — mond egy forintosok is, mint a legutolsó hotelben. Ezt persze csak akkor tudja már meg a hazai publicum, ha a többi fővárosi szállodából kiszorulva az Európához fordul és a legelegánsabb szállodában a legolcsóbb lakást kapja. Mindezt pedig csak azért emiitjük fel, hogy illusztráljuk, mily roppant sok függ egy értelmes hotelierjélöl s hogy — ha már mások nem képesek reá őkvolnának hivatva —ugy mint Rainer ur— Budapestre a külföldi vendégeket idevonzani. Heoessi József. Veszprémből. szeptember 13"én. Ngos és főtisztelendő Spránszky Ferencz székesegyházi kanonok, e hó 8-án d. u. 6 órakor élte 71, áldozárságának 46-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. Hült tetemeit 10-én 5 órakor Oexja megyés püspökünk szentelte be; a többi gyászszertartásokat méltóságos Pribék István felszentelt püspök úr nagy gyászsegédlettel végezte. A temetés nagy részvét mellett ment végbe. A gyászmeneten jelen voltak a papság, a város elöljárói, a gymnasiumi s elemi ifjúság s számos gyászkisérö. Nyugodjék békében l A veszprém-jutasi szárnyvasut részvényesei f. hó 20-án d. u. 3 órakor a városház tanácstermében gyűlést tartanak a vállalat létkérdésében hozandó végérvényes határozat megalkotása végett. A veszprémvidéki kath. tanítók Önképző és segély egy lete e hó 13-án tartotta az őszi nagy gyűlést, jelen voltak: méltóságos Pribék István