Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-11

JVI égj elenilc ni i ii d e ii vasa r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendök. Bérmentetlen levelek, csak i.s.nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Or. FENYVESSY FERENC. PAPAI LAPOK Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-collcgiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések " 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, uyilttérben 25 krral számítafnak. Béh-egdíj mindig külön fizetendő. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. F»ápa város Hatóságának, a pápai jótélcony nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tiizoltoegyleteltnelc, a pápai lcertészetitárstilatxialt és több pápavidLélci egyestiletnelc Ixivatalos Icözlönye. Pápa, 1882. június 10. Megyénk legutóbbi közgyűlése egyike volt a legérdekesbeknek. Az egész országol érdeklő orosz-zsidók bevándorlásának ügye méltó megoldást nyert azon indítvány elfogadásával, mely minden himezés-bámozás nélkül ny illan., határozottan, minden legkisebb kétséget kizáró módon akként nyilvánítja ki a megye közérzülelét. hogy — ..tekintettel arra, hojiy az orosz-zsidók bevándorlása hazánkra nézve, úgy társadalmi, mint közgazdasági, iigy közjóléti mint főleg közerkölcsi szempontból határozottan veszélyes, s épen azért az országgyűlés felkérelik, utasítsa a kormányt, hogy az orosz-zsidóknak hazánkba való bevándorlását erejének egész hatalmával tiltsa elr Szivünkből üdvözöljük e komoly, e nyilt fellépését megyénknek. Megyénk e határoznia az egész Magyarország küzérzüielél , közvéleményét fejezi ki. E közvéleménynek voltak szószólói mindazok kivétel nélkül, kik ezen ügyben felszólallak, még azok is, kik látszólag az ezzel ellenkező indítványt pártollak. [ Az ellenindilvány szintén veszélyesnek, színién károsnak mondja az orosz-zsidóknak bevándorlását, de ebből aztán nem hogy levonta volna a szükségszerű következtetést, de meg- i állt a félúton, s nem hogy minden erővel azt j kívánná, hogy e „közerkölcsre, társadalomra veszélyes"" bevándorlás a legteljesebben megakadályozlassék, — hanem megelégszik azzal, hogy csak azon bevándorlás tillassék el, mely „tömegesen

1-1 történik! Mintha bizony nem tömegesen nem jöhetne be szép lassan egész tömege annak a népnek, melyet még az ellenindilvány is közerkölcsre, társadalomra veszélyesnek ismer ? Ki lett mutatva ez indítványnak lágymelegsége, vagy inkább semmit mondása, s épen azért ismételten adunk kifejezést örömünknek, hogy a nemes megye nem ezt, de a fentebb közlött indítványt emelte határozattá, mely lehet egyesek véleménye szerint, nem humánus, lehet még a lörvény szellemével is ellenkező, de egyes-egyedül felel meg annak a szeretetnek, melylyel hazánk és magyar fajunk iránt tartozunk. Ki mondotta megyénk nyíltan, hosy neki az orosz-zsidók nem kellenek; sem testének, sem lelkének! Akkor, mikor öt év alatt 45,000 magyar ember vándorolt ki a köznyomor mialt; — akkor, mikor ezrei vérünknek távol a hazától, idegen földön, idegen nép között kénytelenek élni; — akkor, mikor a székely magyar nép Romániában vállal szolgai munkákat, }»ol a ,,magyar" szó alatt ,,szoIgá"-t értenek: — akkor annak nincs értelme, hogy nem saját riépünket, de egy elkorcsosult, teljesen idegen faji hozzunk he, ki sem nyelvünket megérteni, sem szivünkkel érezni, sem tradicziónkat tisztelni, sem nenjzeliségttnkel becsülni nem fog képes lenni soha! A közélet olyan, mint a tó — mondja egy jeles publicista — mely csak addig nyújt életei a benne lakóknak, mig kitudja magából vetni azt, a mi benne rothadt. Így lett Oroszország a lengyelzsidófckal. — Van-e józan magyar ember, ki e rothadási hazánk közéletének eddig tiszta tavába folyni engedné.?! Az orosz-zsidónak nyelve, szive, lelke nem magyar és nem lesz az soha! Jól mondja hát nemes megyénk, hogy a kormány tiltsa ki az orosz-zsidókat erejének összes hatalmával a magyar földről! Éljen Veszprém varmegye! F. Megyei közgyűlés június hő 5 és következő napjain Megyénk júniusi évnegyedes közgyűlése szokatlan részvét közt folyt le. Tagadhatlanul Szathmár megyének, az orosz zsidók bevándorlása elleni átiratának napirendre tűzött tárgyalása idézte elő a közérdeklődést. Már a főispánnál tartott előértekezleten is élesen nyilvánultak a nézetkülönbségek, melyeket derék főispánunk különös hévvel iparkodott kiegyenlíteni. A közgyűlési terem egészen megtelt biz. tagokkal, kik között ott láttuk, a főispántól jobbra ülve ifj. Esterházy Móricz grófot, Esterházy Imre grófot, Fiáth Miklós bárót, Nádasdy Ferencz grófot, Sárkány Miklós apátot stb. A közönség számára fentartott hely zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Maga a közgyűlés szépen, higgadtan folyt le. Ez alkalomból a fővárosi hírlapok megtámadják főispánunkat állítólagos túlideges viseleteért s oknélkül való közbeszólásaiért. E megtámadást nem oszthatjuk, mert bár főispánunk Szatmár megye átirata tárgyalásánál, mindenkit meglepöleg, szokatlan hevességgel, hogy ne mondjuk idegességgel vezette is a tárgyalást, — de ez egyszeri eset nem ád senkinek jogot, hogy köztisztelet és szeretetben álló derék főispánunk személye ellen oly támadást intézzen, mint a „F." czimü politikai lap. Elnöklő főispán megnyitván az ülést, melegen üdvözli a szép számmal egybegyűlt bizottsági tagokat, s jelenti, hogy a közgyűlést megelőzőleg e hó 3-án számon kérő széki ülés tartatván , ezen alkalommal a tiszti kar tagjainak működése kifogástalannak találtatott. Tudomásul vétetik. Véghely Dezső alispán bemutatja a törvényhatóság múlt évi állapotáról szóló jelentését, melyre nézve Fenyvessy Ferenc m. biz. tag. indítványozza, hogy közigazgatásunk minden ágát átölelő, s valóban rendkívül érdekes jelentése az alispánnak nyomattassék ki, s küldessék meg minden biz. tagnak. Ez indítványhoz Csapó József hozzájárul s pótlólag javasolja, hogy jövőre az alispán, évi jelentését a júniusi közgyűlést megelőzőleg 14 nap alatt küldje meg a m. biz. tagoknak. A közgyűlés ily értelemben határoz A közmunka és közlekedési ministeriumnak 4460/880. sz. a. kelt azon intézvénye, a melylyel az igás közmunka napok váltságárának 1 ftban lett megállapítása tárgyában 484/881. sz. a. hozott közgyűlési határozat feloldása mellett ezen kérdést a kir. főmérnökkel együtt ujabb tárgyalás alá vétetni és eldöntetni rendeli, felolvastatván, miután egy igás közmunkanapnak 1 frt váltságdíjjal való megváltása e megye közönségének meggyőződése szerint az itteni körülményeknek megfelel cs különösen megfelel azért, mert az eddigi gyakorlat szerint, habár a megye váltságdíjakból kevesebb készpénz bevétellel bírt is, de annál tekintélyesebb térméretben beszolgálandó közmunkaerővel rendelkezik, s csakis igy érhette el azt, hogy a megye nagy kiterjedésű országúthálózata legnagyobb részben minden évszakban kielégítő állapotban van; egy igás közmuukanap váltságdíja jövőre is a 484/881: sz. a. hozott határozat fentartása mellett 1 írtban állapittatik meg, s arról a közieked. ministerium az itteni viszonyok és közmunka kezelési rendszer tüzetes ismertetése mellett felirat kíséretében értesíttetik. A földművelési ministerium 16605/882. kelt azon Intézvénye, melylyel megyénkkel határos zalamegyei szőlőterületeknek a philoxera vésztől leendő megvédése alkalmából kilátásba helyezi, hogy ha Zala és Veszprém megyék részéről a philoxera tovahurcolásának meggátlása céljából a rendőri felügyelet teljesítésére 8 pandúr állandóan alkalmaztatnék, úgy az ezzel járó 2200 frtnyi kiadás fele részét tárcája terhére fódözni fogja, felolvastatván, miután a megye közönsége abban, hogy a philoxeránák Zaja megye területére leendő áthurczolása 8 pandúr alkalmazás sával gátoltassék meg, megnyugvást nem talál, mert a pandúri állásokra rendszerint csak oly egyének vállalkoznak, a kik erkölcsi biztosítékot nyújtani nem képesek, ez irányban lépéseket tenni és a reá cső terhet viselni nem hajlandó. Miután azonban nélkülözhetetlen, hogy azon célból, mikép Zalamegyé területe a philoxera vésztől megmentessék, s hogy Veszprém területén a kormány részéről foganatba vett gyéritési munkálatok során a kormányközeg által tett intézkedések végrehajtása ellenőriztessék, a megye területén egy megbízható állandó közeg „philoxera zár felügyelő" név alatt alkalmaztassák, ennek alkalmazása és 500 ft. évi átalánynyal leendő javadalmazása, valamint szükség esetén I ft. napidíjjal ellátandó két megbizható egyén felfogadásának engedélyezése iránt a belügyi és földművelési ministerium felirat utján megkéretni határoztatott. Szathniár megyének az Oroszországból kiűzött zsidók bevándorlásának meggátlása tárgyában a képviselőházhoz intézett és pártolás végett megyénkhez is megküldött felirata tárgyalásánál felszólal Szabó Imre, s szemben az állandó választmány véleményével, mely egyszerűen pártolja Szathmár megyének átiratát, egy inditványnyal lép elő. Utal szóló arra, hogy az 1876: 5. t. cz. és az 1879: 50. t. cz. elégségesen intézkedik a letelepedésről, s bár nem akar a részletekbe menni, mégis szükségesnek tartja, hogy utaljon a letelepedésnek államjogi oldalára. Ez egyike a legfontosabb állam-igazgatási kérdéseknek, melyet előbb-utóbb gyökeresen megoldani kell s melyre nézve lehetne is törvényhozásilag intézkedni. A mi az orosz zsidók bevándorlását illeti, nagy hiba lenne ezen fontos ügyet tisztán a szabadság, s a humanitás szempontjából megítélni, de hozzá teszi, hogy annál veszélyesebb lenne az inhumanitás elvét érvényre juttatni, s nem engedni, s nem előmozdítani, hogy ez üldözött nép faj, 1 melyet különben szóló ís veszélyesnek tart, Amerikába mehessen. A hazába bevándorlást maga is károsnak tartja, s indítványozza, hogy a megye a »tömeges« bevándorlás megakadályozását kérje egy az országgyűléshez intézendő feliratban. Fenyvessy Ferenc higgadtsággal akar e tárgyhoz szólani. Előtte szólónak megjegyzéseit a letelepedésről nem teheti magáévá. Utal az összes európai müveit államok tényleges közjogára. Nálunk nincs szabályozva a letelepedés törvényileg. A hivatkozott 1876: 5. t. cz. a községek rendezéséről s ezek jogairól, a honlakosoknak a községi kötelékbe való felvételéről szól. Az 1879: 50. t. cz. pedig a már itt 5 évig lakó idegenek honosítási engedélyét szabályozza. Angliában, a mely külföldi, nem bírja az angol királyné nagy pecsétes engedély okmányát, azt a legutolsó rendőrfőnök kiűzheti a határból. Hazánkban a kormánynak kétségtelenül van erre joga, mert a külföldieknek nincs oly, esetleg felebbezéssel ellá tott joga, hogy. ők hazánkban engedelem nélkül letelepedhessenek. Áttérve Szabó indítványára, megjegyzi, hogy ez indítvány eszébe juttatta a tegnapi műkedvelői vígjátékot, hol azt állítják Magyarországról, hogy ez olyan ország, mely sem hideg, sem meleg, de itt minden lágymeleg. E lágy melegségnek méltó példája Szabó indítványa, mely e mellett még érthetetlen is. Mert kérdi, mit ért előtte szóló a »tömeges« kitétel alatt? A hány ember, annyifélekép magyarázza ezt. Példákat hoz fel, s végül azt mondja szóló, hogy e »tömeges« szóval ugy járt Szabó, mint szent Ágoston, mikor azt kérdezték tőle, mondaná meg, mit ért l> idő alatt. Mire a szent igy felelt: «Iía nem kérdeznek tudom, de ha kérdeznek-, akkor nem tudom« ! Mindezeknél fogva Szabó indítványát el nem fogadja. Egy nyilt, komolyan érthető , viMgos, határozott nyilatkozatra van itt szükség. A muszka zsidó egy tunya, erkölcstelen nép s ezzel szemben nevetségesnek tartja a

z inhumanitást hangoztatni. SZQIQ maga sem bánná, hogy ha telietnők, megraknánk ezreit a társzekereknek Bánat felséges búzájával s Somló ízletes borával, hadd lakjék jól az a szerencsétlen, faj, de — neki azok még jóllakottan sem kellenek. Utal a szászokra, horvátokra^ kik rút hálátlansággal fizetik vissza a magyar humanitást. Mit lehetne mást várni az orosz-zsidóktól ?! Szólónak nem, közönyös, ki birja e földet, melyet ö nem. mint az adótárgyra alkalmas közeget, de mint édes hazát tekint. Ennek s népének megóvására indítványozza: mondja ki a közgyűlés, hogy tekintettel arra, hogy az orosz-zsidóknak hazánkba bevándorlása ugy közgazdászatilag, mint társadalmilag, de főleg közerkölcsileg határozottan veszélyes, feliratot intéz az országházhoz, melyben kéri a házat, utasítaná a kormányt, hogy ez az orosz-zsidóknak bevándorlását erejének egész hatalmával tiltsa el«! Elnöklő főispán kénytelen megjegyzéseket tenni Fenyvessy előadására. Nem találja helyesnek, hogy egy ismeretlen népfajról úgy lehessen nyilatkozni, mint ezt Fenyvessy tevé. Szabóhoz hasonlóan a törvényekre utal, s kéri a következő szónokokat, hogy mérsékelten szóljanak a tárgyhoz. Györjfy Géza nem irigyli Fenyvessytöl a tapsokat. Indítványának indokai ugyan ezt nem érdemelték meg. Bár szóló is elfogadja Fenyvessy indítványát, de nem egy indokból. O is a főispánnal tart, s nem érti, hogy beszélhet Fenyvessy oly kíméletlenül az orosz-zsidókról, mikor azokat nem ismeri. Különben azt hiszi, hogy Szabó indítványa nem elegendő, mert a tömeges szót csakugyan többfélekép lehet értelmezni. Épen ugy van vele az ember, mint a kopaszsággal, melyet ném tud az ember, hogy az hányadik hajszál hiányánál kezdődik? Fenyvessy indítványa jobban megfelel a czélnak, mert az orosz-zsidók valóban veszélyesek, károsak hazánkra nézve ugy társadalmilag, mint erkölcsileg. E népfaj, olyan mint a festék, mely a tiszta viz szinét megváltoztatja; olyan mint a féreg, mely még a legerősebb tölgyfát is ledönti. Hozzájárul Fenyvessy indítványához. Pap János kir. tan. nem fogadja el Szabó indítványát, melyet csakugyan kevésnek, s nem határozottnak tart. Röviden vázolván a veszélyeket, melyek az orosz-zsidók bevándorlásával hazánkat érnék, elfogadja Fenyvessy indítványát, de hozzáteszi, hogy jó lenne a feliratban hangsúlyozni a diplomacziai beavatkozás szükségét szemben Oroszországgal. Cserna Vincze érdekesen fejtegeti, hogy az állam ereje a polgárokban áll, s bár hazánkban a lakosság száma nem oly mérvű, hogy ne kellene gondoskodni a fogyatékos gazdasági erők kipótlásáról, de azt hiszi e kipótlás a bevándórlandó orosz-zsidók által veszélyes lehetne. Vannak nekünk saját véreink kint a külföldön, kiket örömmel fogadhatnánk ismét közénk • ezek helyett az orosz-zsidók mind közgazdászatilag, mind erkölcsileg károsak hazánk népére nézve. E szempontból őszinte örömmel csatlakozik Fenyvessy indítványához. Lévay Imre a zsidóellenes mozgalom magasabb politikai okai között a panslavismus és pangermanismusnak azon törekvését látja, amely Ausztria-Magyarország megsemmisítését czélozza az által, hogy veszélyes, zavargó elemek ideszoritásával állami és társadalmi életünket meggyöngítse. E miatt határozottan ellene van, hogy az orosz-zsidók hazánkba beeresztessenek és igy Fenyvessy Ferencz indítványát pártolja. Csapó József röviden szól, utal egy honosítási törvény hiányára. A bevándorlást főleg nemzetiségi szembontból tartja károsnak, s épen azért Fenyvessynek indítványára adja szavazatát. Csapó Kálmán elég óvszert lát Szabó indít-, ványában, s mert nem akarja, hogy félremagyaráztassék a megye intencziója, — elfogadja azt. Szólásra többen feljegyezve nem lévén, következtek a zárbeszédek. Szabó Imre nem hitte volna, hogy az ellenindítványt benyújtó tisztelt barátja oly támadási modort fog használni, mint a minővel élni jónak látta. Kénytelen megjegyezni, hogy Fenyvessy oly érveket állított fel és győzött le diadalmasan, melyeket szóló soha sem mondott. A mi a telepedést illeti, ismételi, hogy erről világosan szól az 1879: 50. t. cz. melyből a szerinte ide vonatkozó szakaszt fel is olvassa. Az orosz-zsidók bevándorlását ö is veszélyesnek, károsnak Ítélte és ítéli. Tagadhatlanul egy és ugyanazon elvi' állásponton áll szóló Fenyvessy vei. A tömeges bevándorlás ellen harezol is, de ennél többet m akarni veszedelmes lenne. O bizik a kormányban, s hiszi, hogy ez tudni és érteni fogja, mit kelljen érteni a tömeges szóval. Épen ezért e szent Agostonféle eset nem fog előfordulni. Majd ha Fenyvessy belügyminister lesz, akkor létesítheti eszméjét, de azt, mit ö most akar, teljes lehetetlenségnek tartja. Politicai és administrativ szempontból tudja, hogy a kormány megteszi a magáét, ennél többet ő sem akar. Indítványa utal a tömeges bevándorlás veszélyére. Kért azt már csak azért is, nehogy az inhumanitás vádijával illessék Veszprém megyét^ elfogadni*