Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-11

Fenyvessy Ferencz kénytelen zárszavával élni, s mielőtt a közvetlenül előtte szóló barátjának előadására észrevételeit megtenné, a közgyűlés egyik kedélyes szónokával fog foglalkozni, a ki legkomolyabb tárgyat is mindig vigan fog fel, s e vigságában még a kopaszság is eszébe jut. Szóló is ily vigan akar vele elbánni, s mindjárt egy ánekdottával kezdi egy férfiról, ki egy előtte ismeretlen nőről mi minden rosszat tudott elmesélni. Györffy is épen igy tesz. Elfogadja ugyan az indítványt, de nem annak indokait, mert —- s ezzel támadja meg szólót — hogy merészelt szóló oly kíméletlenül nyilatkozni az orosz-zsidókróli mikor azokat nem ismeri. Szóló elfogadja e megtámadást, de egész tisztelettel kérdi, hogy ha Györffy nem ismeri az orosz-zsidókat, hogyan lehet akkor, hogy azokról még több rosszat sorol elő, mint ezt szóló tette. Hiszen Györffy szerint „e faj veszélyes hazánkra úgy társadalmilag, mint erkölcsileg; e faj elfogja rontani Magyarországnak még a szivét is; e faj olyan, mint a féreg, mely még a legerősebb tölgyfát is leképes dönteni." Mindebből csak azt látja szóló, hogy Györffy nagyon is jól ismeri az orosz-zsidókat. — Azt is mondta továbbá Györffy, hogy ő nem irigyli szólótól a tapsokat. Szóló kijelenti, hogy ő biz nem hajhássza azt, de nem is kicsinyli. A taps, ha volt és ha lesz indítványánál, ez csak azt jelenti, hogy az ő indítványa, s nem a Szabóé fejezi ki nyíltan, határozottan az igazi magyar közvéleményt. Szavait szóló nem engedi eíferditetni. A hazai zsidó kérdés nincs itt napirenden. Elvárja a hazai zsidóktól, hogy ők követni fogják a magyar protestánsok gyönyörű példáját, kik elsők voltak felkelni a szász protestánsok nemzetellenes politikája ellen.— Áttérve előtte szóló előadására, újra fejtegeti a telepedésröl mondott tényleges közjogi elveket, melylyel szemben a Szabó által felolvasott törvényszakasz felesleges, mert az ide nem tartozik. Szólóra oly hibát fog Szabó, melyben ö maga legjobban benne van. Épen Szabó állit fel olyanokat, melyeket itt senki nem mondott, s akkor aztán diadalmasan czáfolgat. Ugy tesz, mint Africai Scipio, mikor Laetinusnak azt mutogatta, hogy tudja ő elfogni az ellenséges katonát és elkezdett ugorkákat dobálni, s nagy diadallal elfogta azokat. Igy tesz Szabó is. Eldobálja az éretlen, zöld ugorka-érveket, s maga futkos utánok, hogy elfogja azokat. — Belügyministernek is candidálta szólót tisztelt barátja. Kéri szóló ne kívánná ezt, mert szólónak mint belügyministernek első dolga volna, hogy Szabó kormánypártiságát megköszönné, s kérné, hogy szólót bizony, úgy mint Szabó ezt most teszi ne pártolja. Ha Szabó bízik a kormányban, hát mért nógatja indítványával oly erősen. — Elismeri végül Szabó, hogy az orosz-zsidók bevándorlása rendkívül veszélyes hazánkra nézve. Ezzel szemben azonban csak a tömeges bevándorlást akarja megakadályozni. Szóló szerint , vagy veszélyes az orosz-zsidó, vagy nem! — Ha igen — akkor miként a nagy tükör ugyanazt a képet tükrözi vissza, mint a kis tükör, — az orosz-zsidókból egy darab is veszélyes. Szóló ezt hazája, népe erdekében nem akarhatja, azért kéri a közgyűlést a hazafiság nevében, fogadja el a helyzetnek teljesen megfelelő indítványát. (Elénk helyeslés.) Elnöklő főispán kényszerítve látja magát megjegyezni, hogy ezen indítványt, illetve határozatot sem törvényesnek, sem humánusnak nem tartja. Tartozik e kijelentéssel saját múltjának is, különben kötelessége kijelenteni, hogy a vármegye Fenyvessy indítványát elfogadván, ily értelemben fog feliratot intézni az országházhoz. Erre közkívánatra a közgyűlést — miután Halasy orvos is akart volna a tárgyhoz szólani, de ez bevégeztetvén — öt perezre felfüggesztette. A főispán úr fenti kijelentésére vonatkozólag saját, utólagosan magán körben nyilvánított, s közzétenni feljogosított észrevételei folytán, meg kell jegyeznünk, hogy ö nem törvénytelenségnek, de csak a törvény szellemével ellenesnek akarta jelezni a megye határozatát. Bársonyos, Lázi, Sikátor, Varsány, Péterd, Románd stb. községeknek Györmegyéhez való csatlakozása tárgyában kiküldött bizottság beterjeszti jelentését. A bizottság volt elnöke, Véghely Dezső alispán ur érdekes leleplezéseket tett ez ügy keletkezése, fejlődése, s jelenlegi állapotáról, — melyek után mélyen átérzett meleg szavakban kéri a közgyűlést, hogy ez ragaszkodván megyénk integritásához, küldjön egy tekintélyes férfiakból álió küldöttséget a belügyminiszterhez, felvilágosítván a minisztert és kérvén őt, hogy a küldöttségi jelentés alapján néki átadandó felirat érveit figyelembe venni kegyeskednék. A közgyűlés lelkes éljenzés mellett egyhangúlag csatlakozik az alispán indítványához, melynek elfogadása után Szalatkay István indítványozza, hogy a megye érdekében oly sokat tett küldöttségnek, de főkép és első sorban annaik derék elnökének, Véghely Dezsőnek szavazzon a megye hálás köszönetet. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Zircz község képviselő testülete 1882. évi ápril 29-én hozott azon határozatát, mely szerint azon esetre, ha a zirczi járásbíróság telekkönyvvel lenne felruházva, az összes helyiségeket viszteher néikül a bíróság rendelkezésére bocsájtja. s a mennyiben a telekkönyvi Hvatal berendezésénél költségek merülnének fel, e költségeket is 150 frtig viselni hajlandó, megerösités végett bemutatván, — ez megerősíttetik. Pápa város képviselőtestületének a törvényhatósági biz. által a katonai beszállásolási pótadóról alkotott megyei szabályrendelet alapján Pápára is kivetett katona beszállásolási pótadó ellen beadott felebbezése tárgyalásánál felszólal Pap János, s hosszabb, érdekes beszédben utal arra, hogy megyénkben 40 község van olyan, mely soha katonával terhelve nincs, ellenben Pápa folyton el volt árasztva katonasággal. A város épített egy kaszárnyát a lovasságnak, ekkor a miniszter felhívta, hogy alakítsa át e kaszárnyát a honvédség számára. S most daczára, hogy kaszárnya van, mégis ez sem elég, s 800—900 honvéd van kün elszállásolva. — A megye március 7-iki rendelete 40,000 frt kivetését rendeli el, miből semmit sem kap Pápa. Mikor ezt a megye kivetette, nem vette számításba a megye szegénységét. Szóló példákra utal. Ott van Pozsony vármegye, mely 10 • mértfólddel nagyobb területtel bir s lakossága az 50,000-et meghaladja, csak 14,000 frtot vetett ki. Ott van Magyar-Gencs, megyénk szélén, mely szerződésre lépett Kőszeggel, s fizet mindent összevéve egy személytől 16 krt. Ezzel szemben Veszprém megye a maximumot 18 krt határozott. Szóló azon véleményben van, hogy a megyének joga van ezt leszállítani. E kérdéshez hozzá szólnak Fenyvessy Ferenc, Véghely Dezső, Tóth Lajos és Kolossváry József. Beható tanácskozás után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Pápa fellebbezése a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz azon kéréssel terjesztik fel, hogy azt a folyó évi február 10-én 273./1881 sz. a. lett felterjesztésével együtt elintézni méltóztassék. Addig pedig az alispán megbizatik, hogy a katona beszállásolási pótadónak behajtását Pápa városát érdeklőleg függessze fel, egyszersmind miután a 71. és 72. honvédzászlóaljak állandó elhelyezéséül Pápa által átengedett laktanya a 3612./1879 sz. a. kiadott honv. min. szabályrendelet érteimében még megszemlélve nem lett, ugyanazon felterjesztésben felkéressék a honvéd, miniszter, hogy az idézett szabályrendelet 5-ik §-ában körvonalozott eljárást, a vegyes bizottság kirendelését illetőleg, ezen laktanyára nézve sürgősen megindítsa. Gramaretz Zoltán oki. gyógyszerész azon kérvénye, hogy ő Berhidán gyógytárt állithasson, pártolólag terjesztetik fel a belügyminisztériumhoz. A megye székházának kiépítése tárgyában megbizott küldöttség előterjesztése tárgyaltatván, Véghely Dezső, Szabó Imre, Pap János s CsernaN'va.cze felszólalásaik után, az előterjesztésben felhozott alapos indokoknál fogva a megye székházának kiépítése feltétlenül szükségesnek és elodázhatlannak mondatik ki s miután a megye székházának területén egy az adott viszonyok közt, illetve a jelenlegi épület felhasználásával, tekintettel az elhelyezni szándékolt hiv. helyiségek nagy számára, az illető szakértők, köztük a kir. főmérnök véleménye szerint az építési tervben feltüntetettnél kedvezőbb beosztás nem eszközölhető, — elhelyezésre alkalmas egyéb helyiség felett pedig törvényhatóságunk nem rendelkezik, ennélfogva a megye székházának kiépítése, illetve felemelése a költségvetésben előirányzott 56.«343 frt 16 kron belül elhatároztatik, s ugyanezen alkalomból, minthogy a belügyminisztérium intézvénye is az épités folytán feleslegessé válandó megyei épületek és egyéb megyei ingatlanok értékesítésére utasít, ezek elárvereztetése elrendeltetik, s addig is. mig a bejövő pénz rendeltetésére fordíttatnék, gyümölcsÖzöleg elhelyeztetni határoztatik. Végül az összes iratoknak a belügyminiszterhez jóváhagyás végett felterjesztése elrendeltetik. Az alispáni és ügyészi előterjesztés tárgyalásánál a községi szabályrendelet megalkotása iránt egy szűkebb bizottság választatott meg, melynek tagjai: Fenyvessy Ferenc, Szabó Imre, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz és Pöschl Károiy. E bízottság a jövő évnegyedes közgyűlésig fogja munkálatát elvégezni, s akkorra a közgyűlésnek bejelenteni. Alispán előterjeszti -szabályrendeleti javaslatát a korcsmai zárórákra vonatkozólag, mely egyhangúlag elfogadtatik. E szabályrendeletet, alispánunk szívességéből, lapunk más oldalán közöljük. Több kisebb érdekli ügyek közül megemlítjük még, hogy B. Sz. Iván községnek kérvénye — • 11——— —rmrr •• ni' um ~'nirn»niiiriaiin—_•. TAVASZI EMLÉKEK. Enyhe sugarával itt a tavasz íjra, Pacsiriaszó csendül zöldelő mezőn; Piczinyke fűszál a föld színére bújva Melegnapsugárra vár örvendezőn. Körülem mosolygó, szép tavaszi képek, Lelkemben tavaszról szomorú emlékek Szomorú emlékek elvezetnek hozzád, Boldogságom régi álma: kedvesem ! Életed tavasz volt, rózsát nyílott orczád, S most a sírban nyugszol némán csendesen. Oh azok a hantok, mik rád nehezednek; Sokkal nehezebbek én árva szivemnek .... Szende mosolyoddal szőke fürtű lányka, Ugy előttem állsz még, oly elevenen, S oly édes a kin, mely lelkemet átjárja, Ha sírodhoz röppen emlékezetem ! Szomorú éltemnek mi szép vége lenne, Ha ez édes ki71 bau szivem megrepedne! Boldog gyermek évek! Míg virágos kertben Lepkét hajszolunk és rózsái tördelünk; Napok — mintp illángok— tarka szárnyra kelten Rózsákkal kínálva játszanak velünk. A te pillangóid be hamar elszálltak, 5 be nagy tövisei nőttek e rózsáknak! lm itt az öreg kert, hímezve virággal, Én rombolom őket, te megsiratod; Haragos „nagybácsi" hosszú pipaszárral, Baljós arculattal közeleg amott, Dehogy mernék én most színe elé menni, Ha ie nem vagy pajzsom, oda nem visz semmi! De már a nagynéni szigorú nézését Mosolyra deritni: engem illetett. Csók pecseteié meg a kialkudt békét, Vagy fogadtuk együtt az ítéletet. Ott a kis sarokban, sugdostak megettünk, Ifikre mi olyan jó nagyokat neveitünk! Meri suttogásuknak tudtuk már mi magvát, Elkapódoit hozzánk egy-egy röpke hang. S mind csak azt susogták: nézd az eszemadták Hogy szerelik egymást nézd a csintalant! Mibennünk meg szinte nevetett a lélek: „Hát szeretjük egymást mint a jó testvérek!" De az idő szárnyal, ültet kebelünkbe Ábrándosan édes uj érzeteket, Ki vágyna, ha birja — a puszta n ev ii k r e, Más nem is lehet, mint tesívérszeretet. Most midőn sírodról egy rózsát szakasztok, Most tudom csak, hogy kit takarnak e hantok!. .. Nagybácsi, nagynéni s mind alusztok békén, Alusztok végetlen, örök álmokat. — Eltűnt boldog idők élő romja még én Virrasztok, mig sírom ölébe fogad, Síri nyugalomtól nincs rettegés bennem: Fáradtam annyit, hogy jól esik pihennem. Szávay Gyula. A VESZPRÉMI MŰKEDVELŐI ELŐADÁSOK. Megyei közéletünk egyik régibb harcosa erősen megharagudott nemrég lapunkra, mert ez, derék kir. tanfelügyelőnk hivatalos jelentésére támaszkodva, Veszprémről sok rosszai mert elősorolni. Persze, csupa irigységből! E sorainkkal azonban bűneink bocsánatát akarjuk kiérdemelni. Veszprémről ugyanis sok — szépét akarunk irni! Persze, ezt sem tehetjük, minden irigység nélkül! Ha mást nem, úgy azt a fáradhatlan buzgalmat, lankadást nem ismerő tevékenységet, melylyel Veszprém hölgyei, s köztük legelső sorban, Véghely Dezsőné, a nőegylet lelkes alelnöke, a jun. 4-iki műkedvelői előadások létrehozatala kjörül kifejtettek, — kellene minden városnak méltán irigyelnie. Hát még azok a szebbnél szebb hölgyek, kik a szinpadon s fent á teremben a szó teljes értelmében ragyogtak. Ha Argus száz szemét bírtuk volna is sem tudtunk volna eleget nézni. Az ember meg nem foghatja, hogy onnét, hol (mint Veszprémben) annyi szép nő terem, hogyan akadhatnak olyanok, kik még — Veszprém megyétől elszakadni akarnak! ? S mi tagadás, ez elszakadási törekvés mindig meg lesz, mig olyan küldöttséget küld ki a nemes vármegye a viszszatartóztatás céljából, mint a minő a múltkor barangolta össze Lovász-Patona és Varsány vidékeit Véghely Dezső elnöklete alatt. Tisztelet becsület, de hát ugyan kinek a kedveért maradnának is itt azok a szakadárok! Rosz volt a küldöttség! Tetszett volna a nemes vármegyének azt a gárdát kiküldeni a lázadókhoz, a mely gárda — Véghely Dezső-7^ elnök' lete alatt, órákon keresztül futásra ingerlő nagy melegben fogva tudta tartani az óriási közönséget: — fogadni mernék, kesednének legtüzesebbe ma már a lázadók leln Veszprémért! S a mi nem is vollna csoda. Szebb élőképeket kevés megye tud felmutatni. „Stuart Mária börtönbe vezetése." — Véghely Dezsöné, Neszmélyi Antalné, Peczek Gyula, SzélessyD. Cserny J. és Köszeghy J. által ábrázolva, — „A szerelem vagy pénz — (Bükhely Eliz, Szélessy D. Cserny J. és Kenessey Flóra);—„A kártyavetés," (Thaly Lászlóné, Imrék Béláné, Végheiy Dezsőné, Szalay Irma.) — „A műteremben" (Terelmes Lajosné, Wurda Adolfné, Eohuniczky Ödönné, Bükhely Eliz, Bojniczer Gizella, Ferenezy Lujza, Paál Vilma, Kadelburger nővérek és Kopácsi Árpád); — „XVI. Lajos udvara a forradalom kitörésekor" (Neszmétyiné, Terelmesné, Bohuniczkyné, Krausz Francziska, Plosszer Laura, Paál Vilma Köves Olga és Csolnoky István) •— és végül „A kedves tolvaj" (Terelmesné, Imrekné, Kenessey Flóra, Plosszer Laura, Bükivel^ Eliz, Szalay Irma, $zéhelybenhagyólag intéztetett el azon feltétellel, hogy a kölcsönveendő pénz, csak is a malomra fordítassák, s erről számadás tétessék. Megyénkben a -magyar nyelvben való sikeres tanítás jutalmazására 36 db. arany fog a néptanítók közt kiosztatni. Ezek közül vidékünket érdeklőleg Horváth András koppányi tanitó négy db. arany jutalomban részesül. A megyei közgyűlés csak szerdán délelőtt ért véget. Legközelebbi megyegyülés szeptember hó első hétfőjén s köv. napjain. Veszprémből. — június J0-én. A legfőbb ítélőszék elrendelte Hoszter Fülöp várpalotai rabló-gyilkosnak lefényképeztetését, mi június 3-án meg is történt és minden corpus delicti az arczképpel együtt fölküldetni rendeltetett. E hó 6-án fényes mennyegzöje volt Molnár Dénes küngösi földbirtokosnak Ráth Ida k. aszszonynyal, Ráth Iván püspöki kormányzó bájos leányával. Áldás kövesse frigyöket! Gescheidt István helybeli ezukrász pünkösd hétfőjén jegyezte el Kreutzer Róza kisasszonyt. A veszprémi gymnaziumban az évi vizsgálatok e hó 13-án veendik kezdetüket. A „Te Deum" pedig ugyan e hó 29-én tartatik meg. A veszprémi kath. nagygymnasiumi 5—6 oszt. tanulóiból alakult „szavaló-kör," melyet Keszthelyi Endre k. r. tanár úr nagy szakavatotsággal vezetett, mult vasárnap tartotta zárünnepélyét. A zárünnepély szavalatokból s egy színdarab előadásából állott. E „kör" nagyhorderejű a hazafias és nemzeti szellem táplálására. Űrnapja kedvező időben, nagy számú ájtatos hivek részvéte mellett ment végbe. A körmenetet Pribék István ö méltósága tartotta teljél segédlettel. A körmeneten jelen volt a főispán ő nagyméltósága, a törvényszéki elnök Laky Kristóf kir. kamarás ő méltósága, mindkettő teljes disz-magyar ruhában, a megyei tisztikar Kolossváry József főjegyző vezetése alatt, a honvédség élén Schweizer alezredessel, Stáhly György kir. tanfelügyelő stb.— Az ünnepi szentbeszédet Végh Sándor karkáplán tartá lelkes előadásban, kitűnő tartalommal. A felső-városi temető űrnapján, d. u. 5 órakor adatott át megfelelő ünnepélyességgel a bizottság által. Az egész temető újra rendeztetett; rendes utak készíttettek; tornyos temető-ház építtetett két kis haranggal. A főérdem t. Androvics Imre megyei utbiztos uré. A várpalotai kath. főtanitó, Vimmer Károly halálával megüresedet tanítói állomásra június hó 27-ére van pályázat hirdetve. E hó 5-én estefelé dörgés ée villámlás közt jó esőnk volt, csak az a kár, hogy rövid ideig tartott. A villám két helyre beütött közel egymáshoz ; de nem gyújtott, hanem a háztető pléh részét felpöndöritette. Rémületen kívül más baj nem történt. A tótvázsonyi ifjúság június 11-én a cseri erdőben, az építendő rom. kath. iskola alaptökéje javára, juniálist rendez. Veszprémi ref. népiskolába járó ipartanulók lessy D. és Köszeghy J.)— mind oly felséges képet, oly gyönyörű panorámát nyújtottak, melyekért csak gratulálni lehet. A festői csoporltozatok, a rendkívül ügyes összeállítás, a szebbnél szebb női arezok érdekes potporrija ritka látványt nyújtott, melyhez méltán csatlakozott az előadás művészete a „Szellemdús hölgy" vigjáték ügyes szereplőinél. Az estély — mint már ezekből is látható -— minden várakozást felülmúlt. Az anyagi eredmény 460 frt lett. A közönség zsúfolásig, köztük br. Fiáth Ferencz főispán úr családjával, ifj. Esterházy Móricz gróf, Esterházy Imre gróf, stb. Hogy mennyire el nem teltünk ez estélynek sem fényével, sem emlékével: legjobban bízonyitja az, hogy az előadást űrnapján, közkiviU natra ismételni kellett, mi korántsem járt ?}}ÍRfJ§!l nehézség nélkül, mert több úrnő — Úgy kimerült, hogy nem mert újra fellépni. Csak is Véghely Dezsöné ö nagysága kitartó'utánjárásának sikerült, hogy a közönség nem lett megfosztva egy kedves estétől. Kikeli emelnünk e helyen különösen Kadelburger Emiiné úrnőt, ki a jótékonycél iránti tekintetből első volt, ki az új előadást létrehozni segített. Mellette még Véghely Dezsöné, Paál Vilma, Kenessey Flóra, Acsádi Hona, s Krausz Franciska helyettesítették a hiányzókat. A második estély is mindenben méltó párja volt az elsőnek. Egy uj kép is lett bemutatva az „Élő arczkép." Egy szép anya 'egy szép kis gyermekkel. S ezzel értek véget a műkedvelői előadások. Ily szép, ily valóban fényes eredményű kezdet után örömmel üdvözöljük azon Icitünö eszmét-, hogy egy-állandó műkedvelői társaság alakittassék! Addig is legyen legjobb buzditója az- alakulandó társaságnak az a szép siker, melylyel Véghely Dezsöné és kedves gárdájának lelkes buzgalma méltán találkozott. 1