Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-04

IX. évfolyam. Megj e len ik ni i ír de ii va

s á r íi ä p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ Intézendök. Bérmeiitetleii levelek, csak is ,nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. 24. szám. Pápa. 1882. június 4. Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-collegiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krral számítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Papa varos hatóságának, a pápai jótékony nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, ttusoltóegylet^knek, a pápai kertészetitársnlat_ , nak es több pápavidéki egyesületnek kivatalqs közlönye. Közgazdasági föladatunkhoz. Vannak többen, kik Magyarországot minden áron iparos állammá óhajtanák tenni; azon hitben és meggyőződésben, hogy Magyarország azon esetben, ha a szó valódi értelmében iparos állammá nem lesz, s igy nem lenne képes saját nyers termelését maga föl is dolgozni s elfogyasztani, s kényszerülne túltermelésével a külföld piaczaira szorulni, soha nem emancipálhatná magát a külforgalom és szükséglel csétyei alól. Azért eme veszélyek elhárítására, hogy az ország termelése biztos alapokon nyugodjék, fejleszteni kell az ipart s emelni a beifogyasztók számát; meg kell lehal hozni minden áldozatot, hogy az alföld nagyobb városaiból mindmegannyi ipartelepeket növeljünk. Távol van tőlem hogy ne örülnék azon, ha Magyarország mint iparos állam is a tökély és jólét ma»asabb fokára emelkedhetnék; ám de mi első sorban nem csak földirali helyzetünk, s társadalmi viszonyaink, de gazdászati öröklött hajlamainknál fogva is, földmivclö ország vagyunk, s igy a nyers termelésre utaltatunk. Magyarországnak tehát — helyzeténél fogva, — kiválóan az a legfőbb érdeke, sőt oda kell törekednie, hogy egy oly közgazdasági poli*ikát kövessen, mi által képes legyen saját agrikulturaüs érdekeinek fejlődését istápolni s előbbre vinni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy másod sorban az iparnak is kellő védelmet biztosítson. Magyar országnak van saját kézmű ipara ; azt tehát csak fejleszteni s verseny képessé kell tenni; s hogy azzá legyen : nagyobbára saját iparosaink életrevalóságától függ. Mesterségesen ipart teremteni nem lehet. A gyáripar mindenütt ellensége a kisebb iparnak, leszorítván azt a versenytérről. Kézmű iparosaink léhát annyival kedvezőbb helyzetben találhatják magukat még ma; mert nincsen gyáriparunk, ha tehát iparosaink kellő szorgalommal és szakismerettel látnak feladatukhoz a versenytől nincs mit félniök: mert az emberi ügyesség és találékonyság az izlés fejlcsziésével az ipar terén ujabb és ujabb vívmányokat állit elé. Természetesen a kereslet ahoz fordul, ki ama tulajdonokat értékesíteni is tudja. ílogy Magyarország mint kiválóan iparos állam szerepeljen a világforgalonibun, azt én nem reményihclem; nem pedig azon egyszerű okból: meri ahol a munkás cs nem a munkaadó szabja meg a napi munka árát, olt a dolog termeszeiénél fogva, ipar széles értelemben nem fejlődhetik. Hiszen — ismerve népességi viszonyainkat — a napszám bér drágasága teszi az ország tekintélyes részében a mezöipar belterjesebb kifejlődését is lehetetlenné, vagy leszi legalább sok esetben a gazda állásál válságossá; és ha ma nem bírnánk gazdasági gépekkel, melyek a gazdasági munka terén nevezetes segítségére vannak a gazdának, a mezőgazdaság Magyarországon nem volna képes prosperálni, s a reá rakott állami terheket elviselni. Mindezeket lekinletbe véve Magyarország jól felfogott érdeke azt követeli, bogy oly közgazdasági politikát kövessen a kormány, wiély különösen Is eíso sorháii; a mezőgazdasági § az. azzáf szoros kapcsolatban ájjp ipari erdekeket részesils'e oltalomban s kellő segítségben; mjert ez egyszersmind magyar nemzeti érdek is. ORCZY GYULA orsz. képviselő Elnöki jelentés a pápai állaudószinház r. társaság első évi működéséről. Kilenc éve annak, hogy Pápán egy állandó színház épités eszméje megpendítetett. A közművelődési intézmények természete, s általában a költségesebb vállalatok viszonyai okozzák, hogy az ily eszmék születése és létesitése közt hoszszabb időköz múlik el, de a melyre azért igen jól alkalmazható a bibliai történetek azon tétele, „hogy a gyermek nem halt meg, csak aluszik" és jelen esetben a nyolez évi szünetelés nem is volt tétlen álom, hanem bár lassú, de folytonos mozgatása anyagi, cs szellemi téren azon ideának, melyről oly szépen mondta nem rég a budapesti egyetem egyik kiváló tanara, hogy az a nemzeti szellem legszebb nyilvánulása, s mely nem csak megérdemli rokonszenvünket, de meg is jutalmazza, mert ideális czélokért hevülni léginkább azon iskola tanit, melyben a lira, dráma és eposz tanítanak. De messze térnék a jelen közgyűlés feladatától, ha hosszadalmasan fejtegetném, miként fejlődött, miként lett előkészítve a közvélemény, a közérzület arra, hogy városunkban egy állandó színház építése szükségesnek, és átalános óhajtásnak ismertessék el, — igen szépen és részletesen meg van az irva az Emléklapokban, mely a színház megnyitása alkalmából megjelent, melyből elég e helyen anyit felemlíteni, hogy 1881. február 15-én tizenöt ügy buzgó férfiú értekezletet tartott, megbeszélte a lehetőséget és az esélyeket, megtette a tervezetre észrevételeit, megállapodott a módozatokban, keresett, s ott hol minden szép, és jó ügy megtalálja támogatását — talált is egy védnököt, kinek nagylelkű hozzájárulásával 1881. april 16-án az állandó színház részvénytársaság 50 frtos részvényekkel megalakult. — April 23-án a városi képviselő testület a Széchenyi sétatéren — a város egyik legszebb terén — felajánlotta a szükséges területet, s május hóban megkezdetvén az épités, a helybelybeli műépítész terve szerint, s helybeli iparosokkal díszesen elkészített színház — mely 16 páholyával, 15 erkély-, 113 támlás és zártszékével, földszinti, emeleti s karzati álló és ülő helyeivel 520 egyént kényelmesen befogad, s mérsékelten szabott áraival 250 frt bruttó bevételig jövödelmezhet — deczember 7 és 8-án két díszelőadással, a fellobogózott város közönségének lelkesedése mellett nagy ünnepélyességgel megnyittatott. Örömest időzném e pontnál, hogy visszavarázsoljam azon valóban szép napokat, melyeket nemzeti színházunk 3 művész vendége, a fővárosi s vidéki sajtó számos képviselője, hatóságok s egyletek küldöttei, országos képviselők s városunk szine java oly fényesen üunepelt, — hogy büszkén gondoljak azon ihleteit Prologra, melyben hazánk első költője magasztalta azokat a nagy szellemeket, kik a honi művészet tündér világát megteremték, — s hogy együtt mondjam egy másik szép reményű költővel as áldást a múzsák templomára, a városra, és népére, — hogy újra élvezzem emlékezetben azon fényes lakomát, mely az első díszelőadás napját oly élvezetesen bezárta, •— és megillető elismeréssel adózzak azon színtársulatnak, mely az első sziniidényt két eredeti darabbal megnyitván, 36 előadáson át sok élvezetet nyújtott a város lelkes, és mű-pártoló közönségének; — de nekem tisztelt közgyűlés egy száraz elnöki jelentést kell adnom, áttérek tehát a részvénytársaság működésire, és az épités, cs felszerelés költségeire, hogy az igazgató választmány nevében is számot adjak egy évi sáfárkodásról mintegy 26,000 frtnyi összeg felett, mely hogy nem lett rosszul elhasználva, mutatja azon körülmény, hogy a példa Zomborban és Nyitrán már is követésre talált. A pápai állandó szinház részvénytársaság april 16-án megalakulván^ 19 tagból álló választmányát 3 évre egyhangúlag, — felügyelő bizottságát pedig, mely 3 rendes, és 2 póttagból áll, egy évre szavazás utján megválasztotta. Tizenhárom havi működése alatt négy közgyűlésben s 8 igazgató választmányi ülésben a folyó ügyeken kivül következő fontosabb tárgyakat tárgyalt vagy intézett el. Megkészítette a 25 $-ból álló alapszabályokat, melyet a veszprémi kir. törvényszék megerősítvén, az állandó szinház r. t. czége, és alapszabályai a kereskedelmi társas czégek jegyzékének II. kötet in. lapján 59/1 folyó szám alatt bejegyeztetett. Megválasztotta védnökül a társaság létrehozása körül oly kiváló nagylelkűséget tanúsító Méltóságos Gróf Esterházy Móricz cs. kir. kamarás urat. Városi közgyűlés elé terjesztette a Széchenyi sétatérből kijelelendő 130 •-öl terület átengedése iránti kérelmet, mely 1882-ik évtől fizetendő 1 frt évi census mellett 37/881. közgyűlési határozattal meg is adatott. Tárgyalta s elintézte a veszprémi törvényszék vagyon mérleg készítésére vonatkozó 3728. sz. végzését, mely a pénztári számadással összefüggöleg a mai közgyűlésben is tárgyaltatni fog. Veszprém megye közönségétől segélyt kért a színházi építéshez, mely az 1881-ík évi deczember 5-iki közgyűlésen 1000 frt ajándékot a nevelési alapból megszavazott. Kiküldött egy szűkebb körű építési bizottságot, mely az építési feltételek, s egyes vállalkozók ajánlatait megbírálván, arról az igazg. választmányhoz tüzetes jelentést adott. Alakíttatott egy sorsjáték rendező bizottság, melyhez a nyeremény tárgyakat városunk lelkes hölgyei adván, részben az építésre, részben a díszletekre 1359 frtot jövödelmezett. Bejelentetett egyik közgyűlésre Zimmermann János ur, berlini kereskedelmi tanácsos, városunk szülöttének szép ajánlata, mely szerint színházunk építéséhez részvényekért 1000 frtot adott. A pápa-keszthelyi vasút elömunkáltató érdekeltsége a költségekből visszajáró 10%-ot legnagyobb részben a pápai színházra ajándékozván, bejött 808 frt. Felvétetett a, pápai takarékpénztárból 6000 frt jelzálogos kölcsön, 67,, félévenkénti kamat fizetés mellett. A társaság czég jegyzésére az elnökön kivül Tóth Lajos ésj Woita József igazg. választmányi tag urak jeleitettek ki. Elhatároztatott egy cmlékokniány összeállítása a szinház története s építéséről, mely Horváth Lajos tanár ur szerkesztésében meg is jelent, s egy példánya az előcsarnok Thalia szobra alá befalaztatott. Az előcsarnok mozaik padlózatára alkalom szerűnek tartom itt megjegyezni, hogy azt a részvénytársaság védnöke készíttette. Megválasztatott egy 3 tagu szinház igazgatóság, mely az ünnepély rendező bizottsággal a szinház megnyitását deczember 7 és 8-án a t. közgyűlés előtt ismert, s már fentebb érintett módon eszközölte; egyesség köttetett a győri színtársulattal hetenként 2 előadásra, melyhez az igazgatóság a magy. nyug. vasút igazgatóságától tetemes árleszállítás mellett nyert menet jegyet a társulat összes tagjai részére. Végre megállapitattak a színházi helyárak. Az épület gondozására felfogadtatott Kuli István színházi kapusnak a téli félévben 8, a nyári félévben 4 frt havi bérért, e mellett kapott egy teljes egyenruha félszerelést, mely 2 évi szolgálat után tulajdona lesz, — alkalmaztattak a legszükségesebb tüzrendőri intézkedések — felvétetett a szinház leltára — és a tér haszonvételeié, és az azon levő 1443. szánul felülépirményre tulajdonosul a pápai állandó szinház részvénytársaság bekebeleztetett. A szinház égpetö részei 15,300 írtban hat évre az első magyar biztosító társulatnál biztositattak, a szokása^ ingyenes év az évi kiadás egyenletesebb elosztása tekintetéből 20% engedésben vétetett ki,! s igy fizettetett első évre, mely f. évi novemberben jár le, 120 frt 72 kr. Ezek voltak tj. közgyűlés a folyŐ ügyeken kivül a társaság közegeinek nevezetesebb intézkedései, melyek részletesen a szabályszerűen vezeteti jegyzőkönyvekben foglaltatnak, s melyekhez még csak annyit , kívánók megjegyezni, hogy Beödy Gábor 60 személyből és zenekarból álló színtársulata 36- a Wres kereszt egylet 2, és a szegény iskolai fiuk segélyezésére alakult rendezőség 1 előadást tairtött, összesen tehát a- pápai színházban 39 előadás volt eddig s előadatott 19 vígjáték, 3 dráma, 4 népszínmű, 2 opera, 10 operett, ezen felül voltak élőképek, hangversenyrészek, egy női magánjelenet és az AJrany légy 35891t 81 kr 10,350 „ — „ i,950 „ — >, i,3S9 »» — » 1,000 „ — „ 808 „ —., 305 » — » 442 ., — „ fellépte; a darabok közül kettő t. i. „Dráma a tenger fenekén" és „Czifra nyomorúság" kétszer adatott. Ezek után t. közgyűlés áttérek mindennemű építések, kezelések, és üzemek legnehezebb részére t. i. pénzügyi állapotára, előre bocsájtván, hogy az okmányokkal felszerelt, megtekintésre alapszabályszerüleg kitett, s a felügyelő bizottság által átvizsgált számadást szerencsém lesz a tárgysorozat 2-ik pontja szerint a t. közgyűlésnek bemutatni. A szinház pénztárának első évi betételét — a 6000 ftos kölcsön betudásával — a 26,000 forintot meghaladják, és következő czimek alatt szerepelnek : A szinház régibb alaptökéje Alakuláskor aláirt 207 db. 50 frtos részvény Alakulás után aláirt és befizetet 39 részvény A sorsjáték tiszta jövödelme Veszprémmegye ajándéka Pápa-keszthelyi vasút érdekeltségének ajándéka Rendkívüli jövödelmek 2 díszelőadás tiszta jövödelmének % része 37 közönséges előadás után 10 ftbér 370 „ — „ ezek összesen tesznek 20,173 ft 81 krt, melyhez hozzáadva a pápai takarékpénztárból felvett 6000 frt kölcsönt, a szinház részvény társaság igazgató választmányának építésre, felszerelésre, és egy évi kezelésre összesen 26,173 fr 81 krja volt, mely mindenesetre igen jelentékeny összeg, de a melyről azért szerénytelenség nélkül elmondhatja az igazgató választmány, hogy hasonló építmény és felszerelés ezen árért még eddig nem készíttetett. A bevételi tételek magokban is elég magyarázatot adván, kiemelni csak azon egy tételt látom szükségesnek, hogy az első évi jövödelem kizárólag a szini előadások után 812 ft volt. A kiadások mai napig 25,784 frt. 43 krt tesznek, melyek azonban szintén különböző czimek alatt oszlanak meg: A sajátképeni építési költség a színpaddal és az oldal építményekkel 21,395 ft 3

2 kr A felszerelés, értve a díszleteket, gépezeteket és leltári tárgyakat Kezelési költség, egy évi biztosítási díj, és félévi kamattal a kölcsöri után A megnyitási ünnepély költségei, melyekről annak idején külön számadás készíttetett Az összes kiadás 25,784 frt 43 kr lévén, maradt a jövő évi számadásba átviendő készlet 389 frt 38 kr. Egyenként bírálva ezen kiadási tételeket, következő megjegyzéseket kell a t. közgyűlés elé terjesztenem: A sajátképeni építési költségből, 21,395 forintból, ha levonjuk a tervezeti, és művezetői díjat, 1164 ftotj mely a magyar mérnök és építész egylet szabványai szerint 6

(

V

0-ban állap itatott meg, s levonjuk azon 2600 frt többletet, mellyel az egyszerű színpad helyett a népszínház mintájára készült, s minden igényeknek megfelelő müszinpad, továbbá a megszaporított öltözők, zsinórpadlás stb, készültek, épen azon Összeg fog építési költségül előállitatni', mejy az 1881 ápril 20-án elfogadott tervek melletti költségvetésben szerepel. . Hogy a művezetői díj nem az egész építési költség után, hanem mint az 1164 frt összegből kitűnik, csak 19,400 frt után szabatott ki oka az, hogy művezető építész ur azon munkálatok után, melyekre, mint pl. az épités szobrászati részére, vállalkozó volt, a 6"/,, kiszabását nem kívánta. A kiadás második részében, a felszerelés czime alatt szereplő 3235 frt 53 krban a Galíó gépmester által készített gépezeteken, az összes függönyök,, oldal falak, s díszletekén kívül mindazon elmozdítható tárgyak, s ingóságok értéke foglaltatik, melyek a szinház igazgatóság által felvett, s .ott bemutatott leltálban foglaltatnak, •s melyek kezdetnek elégségesek ugyan, de egy minden igényt kielégitö szinház szükségletének meg .nem felelnek, s időnként a lehetőség3,235 ft 53 kr 650 ft 38 kr 503 ft 20 kr hez képest szaporitandók,