Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-06-04

A kezelési költségek alatt a käpüs fizetése, biztosítási díj, kamat, s előfordult napszámok szerepelnek, melyek kisebb mérvben ugyan, de minden évben előfordulnak — ellenben a megnyitási ünnepély költségei csak ez alkalommal fordultak elő, midőn a részvény társaság vidéki látogatóit illően megvendégelni, a nemzeti szinház művész küldötteit a magyar házigazda vendégszeretetével fogadni, s az egész ünnepélyt a város "közönségéhez méltó fénnyel rendezni igyekezett. A meglevő pénztári készlet elég lesz a kapus ez évi fizetésére, a legközelebbi félévi kamatra, es a novemberben fizetendő biztosítási díjra — javítási költségeket ez évben a szinház nem igényel. Ezek után önként felmerül azon kérdés, mennyi lehet a pápai állandó szinház évi jövödelme? s mennyi annak legszűkebben számított évi kiadása? s ezeket kiegyenlítve, mi marad az adósság törlesztésére, vagy a részvények kisorsolására ? A válasz reá következőleg adható: Egy éven át tartható 60 előadás után 10 frttal 600 frt. A fő idény első előadásának fél jövedelme 100 „ A szinház javára évenként 3 műkedvelői előadás 200 ,, Az összes bevétel lehet e szerint 900 frt, ezzel szemben az előrelátható kiadások: egy színházi kapus díjazása 100 „ Biztosítási díj tűzkár ellen 120 „ 6oco frt 6% kölcsön egy évi kamata 360 „ Epületjavitás és tisztogatásra 70 ,, az összes kiadás lehet 650 frt, — s igy rendelkezésre maradna mintegy 250 ft a mi tagadhatlanul csekély összeg különösen akkor, midőn még felszerelési tárgyak is hiányoznak; s miután a közönséget hosszabb időre kiterjedt előadásokkal terhelni nem látszik kivihetőnek, azon mentő eszméhez kell folyamodni, melynek védelme alatt Európa összes udvari, nemzeti, és városi színházai is élnek, s ez t. közgyűlés a „subventio" El fog következni az az idő t. közgyűlés, midőn ezt az összes állandó szinházak, mint a közművelődés tagadhatlan tényezői országos forrásból élvezendik, már csak hálából is azért, hogy volt idő, mikor a nyelvnek, nemzetiségnek majdnem kizárólag a színészet volt ébrentartója, s nem szükséges bővebben kifejtenem, hogy ma is van még minden népesebb városban ez irányú missioja, de addig is t. közgyűlés jogosan fordulhatunk két hatalmas tényezőhöz, melyek mindegyike hivatott hasonló intézmények védelmére, és támogatására t. i. a városhoz és megyéhez, melyek más városok és megyék példájára nem fogják elhagyni azon szép, és hasznos intézményt, melyet egyes polgárok áldozat készsége megteremtett Nem ezreket óhajtanék én kérni t. közgyűlés, sőt nem is százakat, csak egy százat a várostól azon épület biztosítására évenként, mely a kisorsolás lejártával annak ugy is tulajdona lesz, és kétszázat a megyétől a nevelési alapból, mely részben a pápai közönség adományából is gyűjtetett össze, — ezen két oldalú segítséggel, és 1200 frt évi jövödelemmel minden oldalú kötelezettségének megtudna a pápai állandó szinház felelni. Ajánlom ezen subventio ügyét a rész vény társaság figyelmébe. Most már azonban elég sokáig vévén igénybe a t. közgyűlés türelmét, nem is maradt egyéb hátra, minthogy az igazgató választmánynak, a kiküldött szűkebb körű bizottságoknak, és igaz gató társaimnak őszinte köszönetet mondjak azon támogatásért, melyben minden alkalommal részesítettek, mely egyedül tette lehetővé, hogy alig egy évi működés után már egy diszes épületben átélt színi idény történetével számolhatunk le, — a részvénytársaság tagjainak pedig méltó elismeréssel adózzunk azon áldozatkészségeért, melylycl a szépnek, a közművelődésnek egy diszes csai nokot emelt, de a melybe midőn belép, jusson eszébe, hogy ugyanazon karoknak, melyek azt felállítni segítették, kell azt fenntartani, s virág zásra emelni is. Kiss László. A selyemhernyó tenyésztése. {^Folytatás.} A selymér eredetéről s terjedéséről előnyös Iccnd némi fogalmat szerezni. Ázsiának meleg tartományaiban — különösen Indiában selyem pillék vadon tenyésznek. Ázsiában a selymérek ismerete s becses szövetük télmunkálása Kr. szül. előtt 2600 évben kezdett érvényre jutni. Később onnan 550. évben Kr. sz. után Jusztiniáuus császár hozatta bc a selymércket Koustantiuápolyba a Görögországba. 1130. évben már Siciliába és ,Spanyolhonba is vitettek selyemhernyók. 14-70-bcu pedig Franczia, JVémct és Olaszhon minden tartományaiban nagy mérvben elterjedt a selyemtermelés, főleg 1856tól Olaszhon legjelentékenyebb iparágát képezi. Magyarországban a selyemhernyó 3-ik József császár alatt ismertetett meg, ki azok tenyésztését minden kitelhető módon igyekezett terjeszteni; de dacóra magas törekvéscinek, a selymészet hazánknak .igen gyér vidékein kapott lábra, és ügy elenyészett, dwgy ezen hasznos állatkák foglalkoztatása utóbb csak •M -serdülő ifjúság játékszerü mulatságához tartozott i(miut némely vidéken most is oda tartozik.} Megszerezvén a selymérek legjobb faját (a többek közt Guinovanelli legajánlatosabb) mi e sorok írójánál, ki évenként több ezerre menő petét termel, feltalálható. A selyemhernyó petéből Fahrenheit 18" melegénél 5—8 nap múlva kezdenek a parányi állatkák előbújni. Első napon csak kevés hernyó kel ki,,melyeket apró eperfalevél segítségével a már számukra elkészített helyre rakunk. Megjegyzendő: sem ki*, sem nagy korában ujjainkkal meg ne szorítsuk, mert könnyen szétzúzódnak. A kelésnél legczélszerübben jár el a tenyésztő, ha átlyuggatott papirt tesz a kelesztő pete fölé, melyen felül eperfa levél van, az állatkák a lyukakon keresztül hatolnak a levélre, s igy könnyen továbbitható. A kikelt hernyóknak legelsőben adjon a tenyésztő mintegy 2 3 milim. kcskenyre vagdalt levelet, melynek szélére reáakadván, azt könnyebben emészti. A kikelt hernyók igen változékonyak és gyengék, ugyanazért mind lakhelyükre, mind eledelükre, mind a tisztaságra kell főképen figyelmezni. A kikelt hernyók 5 változáson (vcdlésen'J mennek keresztül, melynek mindegyike igen nagy elgyengüléssel s fájdalommal van párosulva, ugyanazért a tenyésztőnek ezekre különös figyelemmel kell lennie. Kikelésöktől a hernyóknak 4 nap kell eledelt adni. reggel, délben és este. lükkor a hernyók megszűnnek enni, álomba merülnek. Az alvó hernyók ne nyugtatalaníttassanak. Alvás után következik a vedlés, mely után a hernyók által fel nem emésztett hulladék kitisztitatván, külön helyre rakatnak, s friss eledelt kell adni úgy, hogy a hernyók a levéllel be ne temettesnek. A hernyók az első változás után erősbülnek, azért az eledelt napjában 4er adjuk 3—4 napig, a mikor a Ill-ik változás veszi kezdetét. E változás után már nepjában 3—8-or kapjanak enni. Miután a változás 5 —6-ik napra következik be, az etetés ily módon teljesítendő: 1-ső 3-szor, Il-ik 6-or, Ill-ik 8-or, IV-ik 5-ör, V-ik 3-or, Vl-ik mp reggel legfeljebb egyszer is csak azon esetben adjunk igen kevés vágott levelet, ha még el nem aludt hernyók mutatkoznának. A hernyók 4-ik korszakában: 1-sö 4-er, Il-ik. III. IV. V-ik nap 6-or, Vl-ik nap legfeljebb 4-er végezzük az etetést. Az ötödik, vagyis az utolsó korszakban elegendő szederlevél mennyiségről gondoskodjék a tenyésztő, mert ennek hiányában a hernyóktól nem várhat tökéletes selyemgubókat. Az etetésnél következőleg kell eljárni: 1-ső 4-er, ll-ik 5-ör, Ill-ik G-or, IV-ik 8-or, V—Vl-ik 10-er, VII-ik8-or, Víll-ik G-or, IX-ik 5-ször végre 10-ik nap csupán 4-er. Ezen idő alatt kétszer kell a hulladékot kitisztítani, nehogy a levél kigőzölgése a levegőt megrontsa, mi a hernyóknak szerfölött ártalmas. A hernyók a 10-ik nap már kezdenek nyugtalanul járni kelni, s ha az ilyen nyugtalankodúkat kezünkbe véve háttal fordítjuk fel, s világosság felé tartván észrevesszük, hogy csaknem áttetszők, sőt már legcsekélyebb ürülék bellonalukbau nem feketedik, továbbá szájukból selyemszálacska csüng: jele, hogy hernyóink készen vannak a bekötésre. Mielőtt azonban a hernyók bujdosnának, az az alkalmas helyet keresnének a kötésre, jó előre a tenyésztő tövetlen, de leveleitől megtisztított vad vagy szelíd rcpczeszalmát apró kévékbe kötve a hernyók fölé helyez, melynek ágai közt legszebben fogja magát bekötni. A kötés idő tartama alatt a szoba világossága elfödendő. Midőn a selyemhernyó nagy munkáját a jelzett időre bevégezte, ovakodjé.i a tenyésztő u gubókat mindjárt leszedni, mert megeshetik, különösen ha nagyobb mennyiségben eszközöltetik a tenyésztés, hogy a hernyók nem egyszerre kötnek, s igy akadályozva vau munkája tovább folytatására. Azért a gubókat legtanácsosabb ha 8—10 nap múlva szedjük, a mikor a kötés bevégzése bizonyos. IIa a gubók összcszedését bevégeztük, első teendőnk a megfőjtás, mi következőleg történik: A megszedett gubókat egy zsákba töltjük mint egy felig, igy bekötvén a zsák száját, darab deszkára fektetve, a gubókat benne elterítjük , s kenyérsütés után azonnal deszkástól a fütőkemeuezébe tesszük. A selyemgubóbeli bábból sok gőz fejlődvén ki, ily eljárás mellett saját gőzében megfúl. Mintegy 3 óra után a gubókat kivesszük s megvizsgálván ucm-e mutatkozik egyik vagy másik gubőbeli bábnál élet, ha biztosak vagyunk, hogy életjelt nem adnak, gubáinkat kiterítjük száraz helyre hol kiszáradván, eladásra elkészítjük. Mult 1880-ban 10 gram selyempete után mintegy 15 ezer hernyót termeltem, e mennyiségből 14 kilo 60 gram fojtott gubót voltam képes a szegzáidi szclyemleuyésztő-intczetnek beváltásra elküldeni. •— Igaz, az évben nem nagy volt az ár, mert 6 heti fáradságom jutalma 14 ft 21 kr. volt. A fáradság ez ár szerint nem volt jutalmazva. De nem kell elriadni; mert az ár minden évben emelkedettebb; azért ki selyemhernyót, kivan tenyészteni, az e lapokban röviden megirt módon járjon el, hiszem, hogy fáradsága gyümölcsöt hoz. Valamint minden állat különféle nyavalyának van kitéve, úgy a selyemhernyók is különféle betegségnek vannak alávetve, melyről a jövő számban fogok szállani. Tulipán János. Veszprémből. — június 5-án. A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet pünkösd vasárnapján d. u. 3 órakor a városház tanácstermében, Kopácsy Árpád ur elnöklete alatt, közgyűlést tartott, melyen .1 működő tagok igen nagy számmal voltak jelen. K közgyűlésen főparancsnoknak közfelkiáltással Viz János ur, egyeti titkárnak pedig Sörös Zoltán urak választattak meg. Víz János ur, ki erélyes működéséről már ismeretes, hisszük, hogy az egylet felvirágoztatását sikeresen fogja előmozdítani, Hogy milyen veszélyes, különösen üri fogatokat, egészen magukra hagyni, bizonyítja az, hogy pünkösd napján d. u. 5 órakor a „Buhim" völgyben két jó ló megbokrosodott és villám; sebességgel ragadta az utczán végig a könnyű fogatot; szerencse, hogy a járó-kelők a zörej által figyelmesekké téve, tek s igy semmi szerencsj A nagygymnasiumi a lovak elöl kitérhetétlenség nem történt, j ifjúság május hó 30-án tartotta majálisát a tanári kar és számos család részvételével. Az idő igen kedvezett, azért a város egy része kirándult; vitték ki a vendégeket. fesztelenséggel folyt egész éjfél utáni 2 óráig s a jelen voltak kellemes em a fogatok egymásután A mulatság kedélyes ékkel távoztak; Hogy az egész mulatság oly jól sikerült, köszönhetni Perger jíózsef fáradhatlan buzgalmu tanár urnák. A!jótékony nőegylet e hó 4-én tartja műkedvelői előadását. Az (előkészületek nagyban folynak s hisszük* hogy {zsúfolásig telt ház £lött fog adatni, mert épen á megyei gyűlés előtti napon lesz, amikor száinbs vidéki urak jönnek, kik szintén részt fognak venni az előadáson. — Az „élö-képck" lefényképeztettek csoportokban és az egylet javára elárusitattnak. Kabinét kép 1 frt, kicsi 40 kr. Hisszük, hogy egytől egyig el fog kelni. j Vikár István fiatal ügyvéd urat lesújtó gyász érte: kedves neje szül. Gál Kornélia mult hó 28-án reggeli 4 órakor, élete 20-ik, boldog házasságuknak 2-ik évében hosszas betegeskedés után jobb létre szenderült. Hült tetemei 30-án d. u. 4 órakor az alsóvárosi temetőbe tétettek. Béke hamvaira! Egy szolgáló kedden éjjel szült és az élőgyermeket pecze-gödörbe dobta. Ha az utó szülési fájdalmak a szívtelen anyát teljesen erőtlenné nem teszik, talán a borzasztó tett titokban marad; de igy ö maga vallotta be, hogy hova tette gyermekét, hol meg is találtatott; de már halva. A szívtelen anya átszolgáltatott a hatóságnak. Városunkban működő dalárda e hó 10-én tartja majálisát a „Györe" kertben. Az előkészületek már jóval előbb megkezdettek, melyek egy sikerülendő tánczmulatságot ígérnek. A meghívók most küldetnek szét. Rátóthon május 24-én történt jegyzői választás alkalmával Lachman Ortó nagy szullosi segédjegyzö 91 szavazattal községi jegyzővé választott meg. „Magyar ember saját kárán tanul" ezt mondja a közmondás. Hogy e sokat „koldusbotra" vezető szavak mindig be ne teljesüljenek, jó lesz óvatosaknak lennünk; különösen könnyen hivő népünknek. Városunk és környékbeli falvakban egy magát Simon Lajosnak nevező egyén oly rafinirozott ürügy alatt csalt ki több szegény megszorult földmives embertől pénzt, hogy az ö közbenjárása által igen olcsó kölcsönt eszközöl ki; az ajándék pénzt felszedte s tovább állt. Hogy a gaz csaló hurokra kerüljön valahol, ahol ily aljas csalást akar elkövetni, ismertető jelül jó lesz itt leirni. Testalkata magas, szikár, őszes barna hajú, barna bajuszú körülbelül, 40 éves. Mult hó 31-én Tapolczán önálló tanítói választás volt. Kérelmezők 16-an voltak s ezek közül, a városunkban működő Stefanies János sz. lászlói segédtanító nyerte el az állomást. Gratulálunk neki! Nemo. Pünkösd ünnepe is derült, tiszta meleg idővel köszöntött be. De hát hogyan tudjuk mi Radegundban hogy pünkösd van ? bizony nem is egészen tréfás kérdés! Itt a gyógyvendégnek egyik nap olyan mint a másik, — fnmepi látványosságok nincsenek, melyek a ügyelmet magukra vonnák, — de még a pünkösdi liba pecsenye sem járja, mely talán az inyenczek előtt elég figyelmeztetés volna arra nézve, hogy a mái nap még sem olyan, mint a többi; mert hiszen mi is volt ebédünk Pünkösd napjait? Karfiol becsinált borjú hússal, vesepecsenye burgonyával garnírozva, és mákos patkó, — hát vacsorára maradt talán a liba pecsenye, oh nem, ugy látszik megkegyelmeztek életének, — vacsoránk aludt tej fekete kenyérrel. Hát most már mégis miről tudjuk meg, hogy pünkösd van? Lépten nyomon uj vendég, uj arcz, itt hárman-négyen , ott ötch-haían egy csomóban, egész családok, apa, anya gyermekek, mi ez? honnan e mozgósított nagy publikum? Abban nyertük ma gyalázat; át a dolognak, — hogy ma mint pünkösd napján Gráczból gyalogolt és kocsikázott ki a frislevegő után áhitozó városi lakosság. Tanügy. A népiskolai tanítók számára a f. évi nyári szünidő alatt 6 heti póttanfolyam fog tartatni. 1. A magyar nyelvet nem bírók számára, a magyar nyelv elsajátítása czéljából, a megyénkhez legközelebb eső Györ és Szombathely városokban 70 krnyi napi díj és jutányos elszállásolás élvezete mellett. — Az útiköltségek az iskolafentartók által fedezendők. 3. A tornázásból Bpesten, a Duna balpartján, a nemzeti tornaegylet csarnokában, és a Düna jobb partján az I. ker. Ivriszlina-városrészi tornaegylet csarnokában. Mint a két helyen felvehető lesz összesen 60 tanító, kik egyenkint. 80 frt. segélyt kapnak, melyből az uti költség is fedezendő. Felvétetnek olyan, nernidős tanítók, kik a tom:izásban még kevés jártassággal bírnak. A pőttanfolyainok kezdetét illetőleg, csak a szombathelyire nézve van biztos tudomásom, mely f. évi jul. 4. megkezdetni s aug. 12. bezáratni fog. Azon tanító úrak, kik e póttanfolyamok valamelyikében részt venni óhajtanak, szíveskedjenek az illető tanfelügyelőhöz intézett, a tauképesitési okmánynyal, és a jelen alkalmazásukról szóló bizonykványnyal felszerelt folyamodványukat f. é. jtni. 20-ig hozzám beterjeszteni. Veszprém, 1882. máj. 28. Sláhly György. kir. tanfelügyelő. Fürdői levél. Radegund, 18S2, május 50. Múltkori levelem szerint majdnem magam is megijedtem a hidegtől, hogy is ne, ha van vén aszszonyok nyara, miért ne lehetne vén asszonyok tele is. De ugylátszik kidühöngte magát az idő, * megkegyelmez nekünk szegény pátienseinek, kik attól kezdtünk már félni, hog>

r belefagyunk a fürdő kádba, s ugy járunk mint a miskolc/.i kocsonya. Ma már 16 R. fok mellett kezd élvezetet nyújtani a szép látványt nyújtó fenyves, melynek minden egyes fája világos zöld uj hajtásával díszeleg, mintha csak zöld sallangokkal volnának körül aggatva, kissé kábitólog terjesztve az úgynevezett fcnyfi illatot, melynek belélegzése oly jótékonyan ható. Itt, töltjük a nap legnagyobb részét, majd minden pad elfoglalva, melyeken meg-nteg pihenni a kúrához tartozik. Xcha pihenés közben egyik másik el is szendéiedik, különösen, kik az orvos által szabott séta időt megszokták nyújtani, s igy jól kifáradva kezdik a pihenést, s legfeljebb egy mókusnak.! mely Itt igen sok van, egyik fáról a másikra zörejt keltő átugrása ébreszti fel. Ur. JVovynak több háládatos patieusc, még a mult évben megpendítő; hogy méltó miszerint neki mint a ladeguudi gyógyfürdő orvosának, hála és elismerésük jeléül, egy az (utókor előtt is érdemeit fennenhirdető emlék állitlassék fel, az eszme elfogadtatott, a terv elkcszitetetl, ^ a mintegy 2—300 írtba kerülő Novy-cinlékre gyüjtics eszközöltetett. Miután a gyűjtés a kívánt összeget biztosította, mert hisz ki vonná meg ily módon is elismerését Dr. Novytól, ki őt. ismeri, elhatároztatott a munka megkezdése. Kgy e czélra nagyon alkalmas hely kiválasztatott, t. i. a radeguudi hegyoldalban levő egyik szikla csúcs, mely kissé plauiroytátik, s c helyen leend az emlék felállítva, oly imponáló hely, hj»gy már távolról és sok oldalról a sétálók figyelmét magára vonhatja. A munka nagyban folyik, de befrjefeést valószínűleg csak a nyár közepe felé uyerend, leleplezése mint hallatszik nagy ünnepélyességek közt fog végbe menni. Megjegyzendő, hogy ezen Novy-omlékel tervező és keresztül vivő bizottságának éléit magyarok állanak, niak és rinl. — A „Regenyvilag" e valóban kiváló szépirodalmi folyóiratunk, ujabban megjelent 16-ik és 17-ik füzetével ujra tanúsítja, hogy méltó arra az elismerésre, melyre a második évfolyamban megjelenő vállalat rövid idő alatt tett szert úgy a hazai sajtó, mint a nagy közönség részéről Az ujabbi füzetekben folytatólag közli Jókai Mór „Egy játékos aki nyer" cz. regényét, Fanghné Gyújtó Izabella, ,.A multak árnyai" cz. regényének folytatása mellett még V. Sárffy Ignácztól „Tüz a hamu alatt" cz. elbeszélést közöl. Ebers György, regénye: „Egy polgármesterné a XVI-ik századból" e füzetekben nyeri befejezését. — A 17-ik füzetben egy uj kiváló regény közlése kezdődik meg, u. m. Daudet Alfonznak, „Tarasconi Tartarin uram jeles kalandjai" czimü humoros müve. Fái J. Béla fordításában A „Regényvilág" hosszabb közleményein kivül, még apróbb érdekes rajzokat is közöl, igy legujjabb számában Roseggernek egy sikerült humoros rajzát, azonkívül költeményeket, apróságokat sat. A „Regényvilág" előfizetési ára félévre 3 frt, egész évre ö frt, füzetenként 25 kr.-ért is megszerezhető. Az előfizetések Révai Testvérek könyvkiadóhivaialába Budapesten vagy bármely hazai könyvkereskedéshez intézhetők. — Az „Üstökös'

4 legújabb száma a szokott eleven tartalommal jelent meg. Czimképül Dárday Sándor arczképét közli, mint temetkezési egyleti kapust, többi képei a lefolyt bosnyák-vitát karrikirozzák igen találóan. Szövegében tárgyalja a politika és társas élet minden napirenden levő kérdését s mindenütt győzi egészséges humorral és szatírával. Ajánljuk e kitűnően szerkesztett, legdíszesebb kiállítású élczlapot olvasóinknak. Ára negyed évre 2 frt. — A „Képes Családi Lapok" 35-dik számának tartalma: Már késő! Elbeszélés; irta Cserhalnn T. M. — A várnai csata. Költemény; irta ifj Ábrányi Kornél — Csak. Beszély; irta Vörös Kálmán. (Folytatás.) — Kétszeresen megmentve. Utazási emlék. H. H. után Belladonna. Egy miniszter regénye. Novella; irta Wirth Bettina; fordította Vrana Hermin. (Folytatás) — Egy bizarr éj. Beszély; irta Antonio Borilli, fordította Nyitray József. — Gödöllő Karczolat: irta Erdélyi Gyula. A nihilisták áldozata. Humoreszk. Sch. A. után irta Philantrop. (Folytatás.)— Képeinkhez. Nem vádollak . . . Költemény; irta Lévai Sándor. Kép „A berlini egészségügyi kiállítási palota. — Az irgalmas szerzetes. — A kis rabszolga. — A „Magyar Lexikon" 103. füzete megjelent, mely kukoricza szótól — Lángéig terjed, — s mellékletét természettani műszerek rajza képezj. — Ara 30 ki;. TÖR VÉNYSZÉKI CSARNOK A veszprémi kir. törvényszék'büntető osztályánál a jövőhétre kitüzettek: Június 5-én végiárgyalás; Sikkasztással vádolt László Bcncze István, ellwii •üjpyoeH.