Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-07-30

IVLegj elenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓ HIVATALHOZ intézendők. Bérmeníetlen levelek, c-nik is.nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC PAPAI LAPOK Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-coilcgiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Kegyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. II ir d e t esek 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyiltterbeu 25 kjral számítaínak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. pápa város liatőságának, a pápai jótékony nőegylet-, isjuerottei-jesztó'-, lövész-, korcsolya-, tüzoltóegyleteknek, a pápai kertészetitáx-sxxlatxiak és töl>l> pápavidékí egyesületnek kivatalos közlönye. Pápa, 1S82, julim 29. — h) Lapunk egyik előző számában azt hangsuh óztuk, hogy a városi iskolaszék és a képviselőtestület közöli az óvoda vezetői állomás betöltése tárgyában felmerült vitás kérdésnek a« volna leginkább megnyugvást keltő megoldása, ha a képviselő testület a törvényes formák megtartása mellett módosítja a statútum o k n a Ic ellenkező magyarázatok tárgyául szolgált szakaszait. — E nézetünkéi most magukévá lelték az akkori kezdeményezők és több képviselővel és számos városi polgárral csatlakozva indítványt terjesztetlek a képviselő testület mai közgyűlése elé. melyben az iskolaszék hatósága alá tartozó intézetek felsorolását és az iskolaszék jogait, tartalmazó §§-ail a helyi slalulumnak hatályon kivül helyezni, és a városi óvodát és rajz iskolát az iskolaszék hatósága alól teljesen elvonni hozták javaslatba. dítvány támogatására érvckül felhozatott; — | csónakázó egylet tiszteletdíja 10 arany értékben. végre enne bár észrevételünk a módosítás szövegezése ellenében is, — de az adott viszonyok közöli üdvözöljük az indítványt, mini a felette kivánalos béke olaj ágát ! A győri csónakázó egylet által kiküldött balatonfüredi versenyt rendező bizottság által Balaton-Füreden (vasúti állomás Veszprém vagy Siófok) a Balatonnak füredi medeczéjében 1882. évi augusztus hó 22. és 23-ik napján tartandó nemzetközi amateur vilorla,evezési- és úszóverseny Programm ja. A) Vitorlaverseny. /. Négy tonnán felüli Yachtok számára. — Legjobb hajók. Fél, vagy egészen fedetlek. Táv: az időjáráshoz viszonyítva: 600—280CO méter uszójelekkel kitűzött háromszögben. Díj : a versenybízottság tiszteletdíja: 50 arany értékben. Tét: 4 drb arany. II. Négy tonnán alóli Yachtok számára. — A győző arany emlékérmet kap. Tét: 1 darab arany. IV. Egyes-pár evezős- kiálló villás hajók (single skulle) számára. Palánkos vagy sima hajók, külső tővel vagy a nélkül. Fedett hajók megengedve. Legkisebb szélesség: 50 centiméter. Táv: 2000 méter. Fordulás nélkül. Díj: a verseny bizottság tiszteletdíja 10 arany értékben. A győző arany emlékérmet kap. Tét: 1 darab arany. V. Skiff- legjobb egyes- pár evezős hajók számára. Harcz a bajnokságért Magyarországon! Táv: 2500 méter. Fordulás nélkül. Díj: a verseny bizottság tiszteletdíja 15 arany értékben. A .győző ezen kivül a magyarországi bajnoki czimet cs bajnokérmet nyer. A bajnoki czim évenként a b. füredi versenyen védelmezendő. Tét: I drb arany. VI. Négy evezős belső villás (inrigged) hajók számára kormányossal. A versenyben csak juniorok vehetnek részt s csak magyarországi A versenypálya egyenes vonal. A verseny vize álló. A verseny a kitűzött két napon minden esetre, de figyelemmel az időjárásra: a verseny bizottság által meghatározandó órák és sorrendekben tartatik meg. Kezdetét azonban csak a Siófoknál érkező déli hajó befutása után 2 órával veheti. A versenyszabályok a » Vadász- és verseny lapok«-ban, úgy a »Wrenez allgemeine Sportzeitung«-ban tétetnek közzé, s kívánatra bárkinek megküldetnek. Kelt Győrött, 1882. év július hó 20-án. A ngyóri csónakázó egylet* által a b. füredi verseny rendezésére kiküldött bizottság. Legjobb hajók. Félfedelüek. Táv: az idojáÖrvendünk, hogy véleményünk \iszhangra j ráshoz viszonyítva 3000—19000 méter, uszójeleít, mert ebben az ellentétes nézetekel ki- | lekkel kitűzött háromszögben. Díj: Gróf Zichyegyenlitve, a kedélyek nyugalmát biztosítva \ Kray Irma Őméltósága tiszteletdíja. Tét: 3 drb. látjuk. - A ma benyújtott, és lapunk más | aranvIII. Nyilt csónakok és vitorlás sandolinok száhelyén olvasható indítvány egy felöl fényes elismerése annak, hogy az iskolaszékel az eddig érvényben volt statútum szerint megilleti az oktatási intézetek körüli hatáskörre nézve a törvényben körülírt jogok gyakorlata; más felöl tért enged azon jouos törekvésnek, melylyel a képviselő testület tagjainak többsége a város állal íenlarloll oktatási intézmények vezetésére közvetlen befolyást gyakorolni kivan. — Igaza leit hát az iskolaszéknek a múltra nézve, igaza lelt az avval ellenkező nézetüeknek is a jövőre nézve. Nem látjuk bár szükségesnek, hogy az óvoda és rajz iskolára nézve a felügyelet is elvonassék az iskolaszéktől, meri a választás mára. Legjobb hajók. Táv és időjáráshoz viszonyítva: 2000—8000 méter, uszójelekkel kitűzött háromszögben. Díja á^versenybizottság tiszteletdíja: 10 arany értékben. Tét: 1 drb arany. B) E v e z é s i verseny. I. Négy evezős, kiálló villás hajók számára kormányos nélkül. Legjobb hajók. Táv: 2500 méter. Fordulás nélkül. Vándordíj: a füredi hölgyek tiszteletdíja 250 frt értékben. A díj 3 egymásutáni évbeni megnyerés után megy csak át a győző tulajdonába. A győzök 4 aranyérmet kapnak. Tét: 4 drb arany. //. Két evezős — egyes — kiállóvillás hajók (pairsared) számára kormányos nélkül. A versenyben csak júnirok vehetnek részt. Palánkos külső tőre épített hajók. Legkisebb szélesség 65 ctm. Táv: 2000 méter, fordulás nélkül. Fedett hajók Városi közgyűlés. 1882. évi július 2g-éu. Woita József polgármester az ülést meg, , , . nyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Bermüller csonakazo_ egyletek tagjai. Palánkos, külső tőre j /& Kr£

^ y,^ ^ . ^ épített hajó. Pcdett hajók megengedve. Legki- j ^ VÁfrhA T

.á<*7A Vl™\«AK\,« n

™„\ w sebb szélesség: 1 méter. Táv: 2500 méter. Fordulás nélkül. Díj: a győri hölgyek tiszteletdíja: 150 frt értékben. A győzök 5 arany emlék érmet kapnak. Tét: 5 drb arany. VII. Hajósok és hajómunkások versenye csavar evezéssel. Bármily hajón a versenyben csak balatoni gőzhajói vagy Yacht matrózok, úgyszintén balatoni hajómunkások vehetnek részt. Táv : és Vághó László képviselőket nevezi ki. A tárgysorozatra térés előtt bejelenti Antal Gábor isk. elnök, hogy az iskolaszék és a képviselőtestület tagjainak többsége közt felmerült zsurlódások és bizalmatlansági jelenségek miatt az iskolaszék választott tagjai egynek kivételével iskolaszéki tagságukról lemondanak, és mandátumukat a képviselő testület kezébe tesszik le. 0 „ ,,,,,,, 1 Löwy László az iskolaszék tagjainak 800 méter. Pordulas nélkül. Díj: az elsőnek: 20 , lemondását nem tartja elfogadhatónak, de a közés egyéb lényeges intézkedések, ugy a fő- j megengedve. Díj: Győr sz. k. város tiszteletdíja felügyeleti jognak a képviselő testület részére fenntartása mellett a közvetlen ügyelet és rendelkezés sokkal megfelelőbb kezekben volna szaktestületnél; — továbbá nem osztjuk bár bár azon vádaskodó indokolást, mely az in]0 arany értékben. A győzök 2 arany emlékérmet kapnak. Tét: 2 drb arany. III. Grönlandi (Sandolin) hajók számára. Palánkos, külső tőre épített hajó. Fedett hajók megengedve. Legkisebb szélesség: 50 centiméter. Táv: 1000 méter. Fordulat nélkül. Díj: a győri frt, ha legalább hárman eveznek, a másodiknak 10 frt; ha legalább öten eveznek, a harmadiknak 5 frt. Tét: nincs. VIII. Halászok versenye egyes pár evezővel és kormányossal. A versenyben csak balatoni halászok s csak egy darab kemény fatörzsből vájt hajóval vehetnek reszt. Táv: 800 méter. Fordulás nélkül. Díj az elsőnek: 20 frt, a másodiknak, ha legalább hárman eveznek: 10 frt, a harmadiknak, ha legalább öten eveznek: 5 frt. Tét: nincs. C) Úszóverseny. Táv: 1000 méter. Díj: a verseny BIZOTTSO.

B tiszteletdíja: 10 arany értékben. Tét: I db arany. A nevezések 1882. évi augusztus hó 10-dik napjának éji 12 órájáig a verseny bizottság titkári hivatalához (Győr, a győri csónakázó egylet helyiségében) küldendők Írásban a tét kíséretében, a versenyben résztvevő egyének, póttagok, a versenyre kiálló hajó megnevezése, az egyenruha és a jelző zászló körülírása mellett. gyűlés a bejelentést tudomásul veszi, és a választást a jövő közgyűlésre tűzi ki. Olvastatott több városi képviselő és lakosnak következő indítványa: Mondja ki a képviselő testület, hogy a helyi statútumnak az iskolaszékig vonatkozó 20. §-át ezennel hatályon kivül helyezi és helyette a következő szabályrendeletet alkotja, u. m. 20. §. A polgári leányiskola, közös tornaiskola, a netán felállítandó közös elemi vagy felsőbb népiskola feletti felügyelet, és a törvény értelmében való intézkedésre a közgyűlés által a városnak az oktatás ügyhöz értő, de minden esetre írni és olvasni tudó lakosaiból 3 évre választott iskolaszék van jogosítva. Az iskolaszék áll 16 választott tagból, a helybeli hitfelekezetek rendes lelkészeiből és Pápa városában levő összes népiskolai tanítók 2 képviselőjéből. Az iskolaszék elnökét, jegyzőjét, gondnokát saját kebeléből választja. Az anya és a mostoha. Dán népregc. Fordította Á. M. I. Távol fekvő szigeten Utazván, estefelé Dyring, hogy megpihenjen, Leült egy patak mellé. A csacska csermely mellett Ép ott nyugvék Krisztina; S mei't szép arcza megtetszett, Dyring nőül akarta. Együtt ők egy faluban Hét boldog évet éltek, Derült házasságukban Hét magzatot neveltek. Hejh! de as irigy halál A csendes házba rontott, S kaszája, mely jól talál. Az anyára suhintott. II. Távol fekvő szigeten Utazván, estefelé Dyring, hogy megpihenjen, Leült egy patak mellé. A csacska csermely mellett Ep ott nyugvék Brunhilda: S mert szép arcza megtetszett, Dyring nőül akarta. És ő felesége lett; .... »Oh! istenem!! . . gyermekim ,Öuo lyan jó, és arcza Oh! de mily kinos csapás! — Hangja szólít: — hadd megyek, Bájos — mint volt szülőmé — Szivében jóság helyett Hogy láthassák szemeim, De még sem az ... . mert lánya Gőg volt és nagyravágyás. Rajtok mint segíthetek.a Alidon férje házába Szivetrázó szózala Anyám rózsás arczu volt, A dölyfös nő bevonult; Felhatott az egekbe; Es •mindenki szerette. — Az elhagyott hét árva Isién az örök atya — Ön egészen meghajolt, Esdőleg térdre borult. Szólt: — panaszát megértve. S halálsápadt a képe.

9. A tüzhtly élőit éhen, — »Mcuj, ha az éj leszállott, — sÉdes angyalom! hogyan Sirva kértek kenyeret. De ne várd ott az időt, Lehetne rózsás arezom ? . . . A mostoha szivében Mig a kakas kiáltott Hisz én a rideg sírban Fellobbant a gyűlölet. A nap fölkelte előtt* .... Már évek óta uyugszom.i Dühösen félre rúgván A jó anya sietett Belépett a szobába, Az árvákat, sziszegett: Felhasználni a homályt, Hol gyermekei sírtak; — ^Lóduljatok szaporán, Még körül sem tekintett, Hideg levén a szalma, Vagy kaptok majd ütleget.* A mint a sírból kiszállt. Mind egymásra borultak. Fejők alól azután A falu közelében Szive vérzett a jajra. — Minden vánkost eldobott; A kert alatt haladott; Hévvel tárta ki karját, Feküdjetek ti szalmán, Bár erős volt szivében, .... Egyet ölébe fogva, A toll csak elpuhított. Lépése ellankadott. i Mosta, — fésülte haját. Jéghideg szobájukban Lábai ingadoztak, Mig a másik könycit Tüzet dehogy rakatott, Csak félve ment előre; Gondosan felszárítja, .... A rémteljes homályban A kutyák vonítóttak Hízeleg, — s kicsinyeit Világot sem gyújtatott. Léptcinek neszére. .... Csókjaival csitítja. A gyermekek reszketve, Istennek legyen hála! — Aztán Klára leányát Zavart imát rebegtek; Volt lakása küszöbét Hija: — »Édes gyermekem! S az éj minden neszére Elérte, s ott találta Menj, szólítsad az apát; Majd halálra ijedtek. Sirva idősb gyerekét, Hogy azonnal itt legyen.* Édes anyjukat hiták — » Te itt édes leányom f Mihelyt eljött az apa: Sűrű könyeik között. — — » Hagytam neked ke nyer et,«. A könyek megindítók Mint van kedves családom, Szól haraggal az anya : 1 Ast, kit rideg hant födött. Hol vannak testvéreid}* — — »5 gyermekim éhezteted!* Szidják, verik azokat. Nem jön szemökre álom; Csak nehéz sóhajokat Nyögnek a szalmaágyon. Síromból én kikelek Ha kell, — mint az éj leszáll — Dyring! és felügyelek; Hogy az apa mit csinál} — i> ha a gonosz Brunhilda, Ki gyermekim üldözi, Azt, mit kivan az anya, Gondosan meg nem teszi: Mihelyt ütött az óra; Hogy Őket elhagynom kell; Sötét rideg síromba Azzal együtt viszlek el!<. A mostoha igy felelt Fenyegető szavára: — .Jó leszek,' — szólt s reszketett, Gyermekidhez Krisztina.

1 Dyring és félénk neje Helyt állottak szavuknak, S ha haliák késő esté, Hogy a kutyák ugatnak: A gyerekek tűzhelyén A láng vígan lobogott, S a mostoha félelmén • Jó anya uralkodott.