Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882
1882-07-30
A városi óvoda és rajziskola feletti korlátlan felügyeleti és minden erre vonatkozó rendelkezési, választási jogot a képviselő testület, illetve ennek megbizásából a városi tanács gyakorolja. Az ismétlő iskolák ez idő szerint felekezeti jellegűek levén, ezek feletti felügyelet csak anynyiban áll a képviselő testület jogában, a menyiben meggyőződést szerezhet arról, hogy a törvény intézkedésének elég tétetett-e, s hogy a tanítók a város által adott fizetést nem ingyen élvezik-e ? A törvényhatósági bizottság a város és a m. kir. honvédelmi ministerium között a faiskolai terület tárgyában kötött csere szerződés elfogadása fölött névszerinti szavazást rendelvén el,— a közgyűlés a szerződést egyhangúlag elfogadja. Tárgyaltatott dr. Lőzcy László városi képviselőnek az evang. hitközség újból építendő temploma és paplak telkének nagyobbitása és annak utczaí közlekedés nyitása iránt tett indítványa. Minthogy az ez által czélzott utczai közlekedés sem ejteti etnék egyenes vonalba, de a jelzett hitközség már építkezési tervét megállapittatá, s az építkezést is megkezdette, végre a városnak jelentékeny áldozatát igénylő indítvány elfogadását ennek pénzügyi állása sem engedi, az indítvány mellőztetett. Szenté János ügyész beterjesztvén a városterűletén a házaló kereskedés megtiltása iránti szabályzat tervezetét, — tárgyalása a jövő közgyűlésre tüzetett ki. Benyújtja Antal Gábor isk. széki elnök a lefolyt félévről s;:óló jelentését az iskolaszék működéséről.— A tárgyalás jövőre halasztatott. Indítvány tétetett az országos vásárok napjának, mely a győri vásárral össze csik, megváltoztatása iránt. Az ipartársulatoknak is meghallgatása után ezek véleményei cs erdekei tekintetéből az indítvány elvettetik, miután azon körülmény, hogy ha a távolabb, felső vidékről, vagy más országokból is érkező kereskedő Győrött hétfőn czclt nem érhet, egyúttal kedden meg a pápai vásárt i.s meglátogathatja, városunkra nézve inkább előnyösek ez eddigi vasárnapok; — mert ha itt a vásár más heten tartatik, akkor már a távollakó kereskedők alig fognak ideutazni. Lantpert Lajos aljegyző egyhavi szabadságot kér. — A kérelem megadatik. Czink János kapitány hivatalába visszahelyeztetvén, a helyettes kapitány Osváld Dániel tanácsos urnák a hivatal vezetéséért elismerés <-.•; köszönet szavaztatik. A megyei közgyűlés által a zárórák tárgyában alkotott szabályrendelet kihirdettetvén, eddig két fel folyamodás adatott be ellene. — Az állandó választmány pedig azt indítványozta, hogy a városi közgyűlés a szabályrendeletnek oly kép módosítását szorgalmazza, hogy a kávéházak cs szállodák télen 11, nyáron 12 ómig nyitva tarthatók legyenek. Az állandó választmány véleménye elfogadtatott. Olvastatott a megyei közigazgatási bizottságnak végzése, mely szerint a városi képviselő testületnek azon határozatát, mellyel Magvassy Pál óvodavezetőnek évi őoo.frtnyi fizetését 400 frtra szállíttatott te cs a torna tanítástól eltiltatott megsemmisítette; mert az 1875. XXXII. t. cz. 27. §-a az óvókat a tanítók közé sorolja és hogy a városi statútum 20. §. a város által felállított óvodát az iskolaszék felügyelete alá utalja, Magvassy Pál irányában csak a községi tanítókra nézve fenálló törvények és szabályok szerinti eljárásnak lehet helye, — ezekre nézve pedig a fizetés leszállítása és a más foglalkozásra engedély adása a törvény értelmében nem a városi közgyűlés, hanem a megyei közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozik. Jelenti elnöklő polgármester, hogy a város 1881. évi számadásait, mind a számvevőség, mind a számvizsgáló bizottság átvizsgálván, a számadások 15 napon át nyilvántartásba tétettek. Névszerinti szavazás történt a kisbirtokosok országos hitelintézetére tett 100 frtos alapítvány megerősítése felett is. A bécsi magyar olvasó, társalgó és segélyegylet részére a közpénztárból 10 frtnyi adomány szavaztatott meg. Veszprémből. — július 2p-éu. Víz János, veszprémi kir. törvényszéki segéd-telekköuyvvezetöt, saját kérelmére, a magyar királyi igazságiigyminister Esztergomba helyezte át; és helyébe Kökényesdy János esztergomi kir. járásbirósági segédtclekkönyvvezetö fog jönni. Viz János az önk. tűzoltó-egylet főparancsnoka is volt, kinek vezetése alatt már szépen kezdett virágozni az egylet; de ezen áthelyezés által ismét főparancsnok nélkül maradt önk. tüzoltóegyletünk. Viz János, mint az önk. tűzoltó-egylet főparancsnoka, e hó 22-én búcsúzott el az egylet tagjaitól. A bucsú-estely az »Angyal« vendéglő kerti helyiségében tartatott meg. Számtalan felköszöntés volt s a tüzoltó-cgylet zenekara játszott s a dalárdisták néhány darabot énekeltek. A mulatság ugy 11 óráig a legnagyobb rendben folyt le; de azután oly zajos kezdett lenni, hogy bizonyára a közelében lakók nem köszönték meg, mert egész reggeli 4 óráig lehetetlen volt aludni. Másnap d. u. zeneszóval kisérte ki a tüzoltó-cgylet szeretett főparancsnokát. Az indóháznál kölcsönös bucsú-beszed tartatott, mig megérkezett a vonat, mely elragadta tőlünk Viz János barátunkat, kinek kívánjuk, hogy Esztergomban is oly szeretetben részesüljön, mint tapasztalta nálunk. Június 24-cn hirdette ki a kir. törvényszék Hoszter Fülöp várpalotai rabló-gyilkosnak az életfogytiglan tartó börtönbüntetést, melyre öt a harmadbiróság itclte. A kihirdetés után a kir. törvszeki elnök rövid beszédben jóviseletre, bűnbánatra, Istenhez való térésre intette az elitéltet; Hoszter midőn a törvényszéki teremből kivezették, azt mondta: »jobb lett volna, ha a kötél maradt volna meg, legalább nem kínlódnám tovább.« Most mcglánczolva, keresztvasba verve várja börtönében a tovább szállítási időt. A kir. főügyész könyvet adott neki olvasás végett, hogy nemi szórakozása legyen, mert a nem sikerült szökés után azt mondta, kogy a szökést unalmában gondolta ki. A mult hét végén valamelyik éjjel özvegy Ferenczy Györgyné lakását feltörték s több arany és ezüst ékszert elvittek. A háznál senki sem volt, mert a háztulajdonosnő fürdőn van. A lopást csak e hó 24-én vették észre, midőn a megbízott valamiért átment s akkor látta nagy ámulatára, hogy a szóba ajtaja fel van törve. A tettesek még nem kerjültek lépre. E hó 25-én reggel a megyeház' börtönében egy börtönőr puskája elsült s az őr jobb kezének mutató ujját egészen elvitte, a bal tenyerét pedig a golyó átfúrta. A szerencsétlent azonnal a kórházba szállították. 1 E hó 23-an B. Kajáron a gőzgép egy ott dolgozó leánynak balláb-fejét elszakította. Azonnal a veszprémi kórházba szállították s ott a lábát térden alul amputálták. Rácz Kálmán a vörösberényi rablás elkövetőjének bűnügyében a végtárgyalás e hó 27-re volt kitűzve, de elhalasztatott a jövő hóra, mert egy tanú megjelenése lehetetlen volt, mivel Somogyban van aratni s igy a megidézést nem kézbesíthették neki. Nemo. Székesfehérvár, 1882. jil. 28. Regen irtani városunkból a „Pápai Lapok" számára. De hát mit tegyen az ember, mikor nincs tárgy? Még ebben a mi nagy városunkban is pang most a társadalmi élet. Az előkelők nagy része fürdőn mulat, a hivatalnokok serege irodában izzad, a többi meg a ki csak teheti menekül az áldott szőllőhegybe, a fehérváriak eldorádójába. Igy hát egyleteink nyugosznak. a szinház szünetel, a mulatságok rendezői retiralnak a meleg elől. Mégis volt egy versenylövés rendezve a polgári lövöldében. Nyertesek lettek Hühner lludolf, liraun Lajos. Csapó l.>tváu és Feiner Károly urak. Városunk polgársága az országszerte sen-atiot keltett és sok helyütt zsidó heccet eredményezett lisza eszlári esettel szemben loyalisan viseli magái. Nekünk nincs okunk a mi zsidóink ellen zúgolódni. A helybeli ref. lelkész elku elkövetett, merénylet nem zsidóktól s nem is ő ellene volt intézve. Csak egyik véres .s/.áju lap - mely szeret a zsidók ellen izgatni — fújta fel a dolgot olyan nagyon. A ..Székesfehérvár és Vidéke" szerkesztője elhalván, a szerkesztőséget, öcscse Csilári Emil vállalta el. A lap iránya az eddigi, szabadelvű eszmékért lelkesedő, független. E lap annyira el van terjedve, hogy szerkesztőjének sikerült egy nyomdát berendezni, a mi minden tekintetben dicséretet érdemel. A gabona termés ezen a vidéken ugy minőség, mint mennyiség tekintetében kiválóan dicséretreméltó; a szőlők is mindenfelé dus termést ígérnek, — de városunk szőlőhegyén a legközelebbi hétfőn esett jég tetemes károkat okozott. s. Radegund, 1882. július 21. Ugy a fővárosi mint a provintiális lapok telve panasszal a nagyhöség miatt, emlegetnek 34—36—38° R. meleget az árnyékban. Mi tagadás bizony belélegzeni elég meleg, s kétséget sem szenved, hogy a pórusokat is képes eléggé megnyitni, ugy hogy kevés mozgás mellett pótolja a gőzfürdőt. Vájjon mit szólunk mi ehhez, kiket nyomorúságunk a friss levegőjű radegundi fürdőhelyre késztetett, ez utóbbi kifejezést azért használom, mert múltkor egyik fővárosi-lap'azt. mondotta, — azért mennek sokan fürdőre, hogy pénzüket költhessék, — lehet, de Radegundban nem látni olyanokat, mondom, mit szólunk mi ehhez itt azon szerencsés helyzethez, hogy mikor otthon 34—38° R. meleg van, itt csak 21 u R. bizony nagy különbség. Hát csak azt mondjuk, hála Istennek, mert ha ott is az az égető hőség volna, aligha jöne oly sok fürdő vendég, hogy már a padlásokra is szállásoltatnak, s a kik nemakarják azt az ideiglenes quartélyt elfogadni, kénytelenek vissza fordulni s haza menni, —- honnét jöttek. A íöidény július 26-ig szokott tartani, vagy is az úgynevezett Anna bálig. Azontúl már inkább csak távozó, mint érkező vendégeket lehet látni. Az annabálra nagyban történnek az előkészületek s a mult évinél még fényesebbnek ígérkezik. Jövő levelemben róla már mint megtörtént dologról irhatok. Az eltávozott választmányi titkár helyébe Tölgyi Gyula Budapest Józsefvárosi föreáltanár választatott meg nagy többséggel. Ez mutatja, hogy igazán kiváló egyéniség, s hízelgés nélkül mondható, hogy modorában van valami, mely mindenkit megnyer. Az ö élénkségének köszönhető, hogy a mult szerdai kränezchen oly jól sikerült, s igy sokan, kik a legközelebb, mult kränezchenre nézve, az idő rendetlen volta miatt szomorúan csalódtak, most bő kárpótlást nyertek. Az ujabban érkezett vendégek között vannak : Köszegváry Gyula telekkönyvi igazgató Kolossvár, Szabó Ágoston legfőbb itélöszéki biró Budapest, Ulmaun Malviné urnö Budapest, Tóth Dánielné tanáraé Gizela leányával Pápa, Korbél v Mária urnö Kolossvár, Müller Vilmos kereskedelmi tanácsos Budapest, Fol'mann Alajos járásbíró nejével Budapest, Knezits Ferencz Sz. Fehérvár, Gázmér Márton tisztviselő Budapest, Hegedűs Zsigmond járásbiró Makó, Szaniszló Vilmos járásbiró Privitz, Bohunka Géza ügyvéd Nyitra, Thuróczy Károly orvos Nyitra, Szulyovszky Irma urnö Nyitra, Endes Gábor kir. táblai ülnök Maros-Vásárhely, Klobysitzky János Szt. Újfalu, Téglásy István ministeri fogalmazó Budapest, Lengyel Imre kereskedő Szatmár, Bukuwky Carolina grófnő, Caroline comtessel Morvaországból. A már régebben említettek között van egy szerencsétlen fürdő vendég, ki nejével együtt hazulról Kairóból akkor jött el, mikor otthon még baj nem volt, otthon vendéglő üzlete van. őket, kik gyógyulni jöttek Radegundba, az otthoni zavarok szerfölött aggasztják haza menni sem mernek, kénytelenek itt bevárni a katasztrófa végét, mely mint ők is mondják, valószínű, hogy tönkrejutásukat, megsemmisülésüket fogja eredményezni. Ilyen fürdői évadot sem kívánóksenkinek. y-y< Hirdetvény. A varosnak 1881-ikévi mindennemű számadásai számvevőileg, és bizottságilag i.s át vizsg-Utatváit, ezek az adózó közönségnek netán fenforgó észrevéA pápai cholera *) VA(.'\li^az töi-ténetcn őpült ti-éla, melyet emlékül leirt Nemes Osváld Dániel Pápán a cholerának számkivetett esztendejében 1831-ben. ^Folytatás.] 3láöoclilc jeloxiéfej. Menyhárt elöl-ülő: Hála Isten! hogy még mind megvagynak az urak! nincs-e valami újság? Az egész deputatio. Nem hallottunk semmit, ha csak nagyságod nem. Porkoláb. Nagyságos uram! egy takácsi ember ezen levelet hozta elmehet e? vagy sem? i)[enyhárl elól-ülő. Vaijon! nem tudjuk mi van a levélben, legalább választ vihet reá, tessék fel nyitni, s fel olvasni Nótárius urnák ezen ie\e!ct. mert az egész deputationak szól. Tekintetes Deputatio! Folyó septemb. i-sö napján, elvállalt hivatalunkat a legnagyobb szeÍ únys- ggel el kezdettük, őreinket rendcssen ki i:iklu!:, s mindent a mi a cholera gátlására szükséges jól lebet cl követtünk; de fajdalommal kényteienitlctiink jelenteni, hogy tegnap, az az folyó september 2-án uapnyugott után a nap szokatlan jegyeket hagyott az égen, úgy mint: kék, zöld, fekete és veres fellegeket, későbben sűrű Lü/.os kod lepte el a földet, mely miatt látni nem lehetett, ebből mi, mint a sibillát, s hármas históriát, söt a mennyei jelentéseket olvasott férfiak mindjárt rosszat jövendöltünk, de nem is helytelenül, mert az a átkozott cholera. az elzárt ország utat el kerülvén, a Pcnyvádi, Ihászi és Marczalíöi határokon körósztüi szökvén FeJsöGörsönybc letelepedett, s ember hússal élő éhes gyomrát holt emberek testeivel vacsorára bé töltötte. Mi tevók legyünk hát a tettes deputationak kegyes utasittasát elvárjuk, alázatos véleke•») Kidekcs oha.-máuyt véltünk nyiijlaio a/z.'d, hogy : éhai Osváld Hiúiul iii,\v( : (ii;rk, jelenít gi \áro>i tanácsnokunk édes ;.ll\aii'tl<, a/. Jí>5l-dik évben díihiiiigotl cholera járvány alkalmából .'•/.elliMtiesen irt x a/im időben általános sensa.lh.5i kelleti saliMt-tis dolgozatát, mely kcziralban lioz.itott forgalomba l'élv/á/ail ulán bernut.itítik. — A szereplők i'Kylől-egyig élő alakok, neveiket azonban a hullák iráni tartozó kegyelel szempontjából elhallgatjuk, Szerk, désünk oda járulván, hogy ezen hatalmas gyilkoló ellenségnek a cholerának , még egésszen fészket nem ver, kebelünkből való ki üzettésére Brachiumot rendelni méltóztatnék, többire alázatos tisztelettel maradunk a nemes deputationak Takácsin, september 3-án 1831. alázatos szolgái R agy á s és Pip c r é s kolera kergető bisztosok. Menyhárt elöl-ülő. Urak! ez már szörnyűség! be rontott hát már kebelünkbe a pusztittó ellenség, a cholera, mi tévők legyünk ? Csoulvágó: A felvigyázó biztosok hivatalos jelentésekben Brachiumot kérnek, a Brachiumnak a törvényben nyoma van, melyett ouuénd tudok, hogy a Kis Igmándi mester, még szék álló legény koromba egy törvényes kónyvbül ki magyarázott, nem helytelen tehát a kérés, s ha küldünk úgy vélem lészen is következése. Mihály T. B. Brachium! Brachium ! micsoda beszéd az, hogy Brachium? hát az urak ismét a mindenható ellen akarnak nyomorult Invalidus hajdúikkal és pandúrjaikkal ki rukkolni, nem de nem meg mondottam e már tegnap, hogy ne örökrül, ne fegyveres népről, ne a cholera gátlásáról, hanem doktorokrul, borbélyokra!, orvosi szcrckrül, ispotályrul, papiul, mesterről, és a megnyomorultakon segittö kezekről, s azoknak kik a tehetetlenség miatt, majd ágaik fenekén éhen, szomjan fognak elveszni, sött talán a holt testeik is földön felyül maradnak, clelmekrül, s hogyan leendő segcdelmekrül kell gondoskodni. Hic labor! hoc opus." Pénz kell ide uram és semmi vetélkedés." A t. birák magokban. Bár csak ma otthon maradtunk volna, nem is a jó hozott ide, bizony még a helyett hogy fizetnének segedelem kéretik. Menyhárt elöl-ülő: Tábla biró ur fontos elő adásában elsőnek látom a doktoroknak, chirulgusoknak, orvosi szereknek szükségit, az után az ispotályt, temetőt, végre a szegényeken való segedelmet. Hivassuk meg hát a doktort, és a seborvosokat, Porkoláb mennyen érettek. Porkoláb. Doktor ur háza bé van zárvaj s mir mennyit zörgettem bé nem bocsájtattam, s véle hát nem is szólhattam, seborvos urak azomba itt vágynak, bé jöhetnek e ? Menyhárt. Hadd jöjjenek. Christian, Cyryllus és Pellikán. Megjelentünk nagyságának és a tettes uraknak parancsolattyára. Menyhárt. A cholera gátlására fenn állított biztosoknak hivatalos tudósittásábol. kétségen kivül vagyon, hogy Görsönybe az az átkozott cholera bé rontott, doktor urat meg kapni nem lehetvén kíntelenek vagyunk (fájdalom) az emberiség sorsát az urakra bízni, — mennyének hát az urak a falukra szerte szét s gyógyítsák a cholerát. Christian. Nagyságos uram! a cholera belső nyavala; melyet nékünk seb orvosoknak több királyi Intimatumoknak tartalma szerint gyógyittani nem szabad, s nékünk doktor ur a belső nyavalyának gyógyittását hivatalunk vesztesége alatt meg tiltotta, a kir. rendeléseket tehát előbb revocáltatni, doktor urtol engedelmet kieszközleni kérünk, külömben hivatalunkat koczkáztatjuk. Cyrillus és Pellikán. Nékünk a tettes vármegyeiül semmi fizetésünk nincsen, kívánnánk hát tudni mi fejébe megyünk. Menyhárt. Csak mennyének az urak, minden napra lészcn edgy ezüst írtok szabad forspouljok, cs jó tartások. Jó leszen azouba elébb doktor úrhoz el menni, s tőle a cholerának gyógyitlása módját ki tanulni, s utasittást nyerni. Seb orvosok. A cholera gyógyittásának módját ki tanulni, hiszen valamint mi; úgy doktor ur is soha sem látott egy cholerás beteget is, ö is tsak annyit tud hozzá mint mi, ö is tsak az újságból tudja, mi légyen a cholera, legföllyebb is az Isia, Bábolnai plébános urnák gyógyíttása módját fogja ajánlani, azt pedig az újságból mi is olvastuk. Az egész deputatio.^ No még is ha lehet doktor uiral beszéljenek az urak, ö tsak többet próbált, látott cs hallott, lám már a cholera gyógyittásának módjáról előre is könyvet irtt. Meg" érkezvén pedig az urak, ide a tekintetes deputatióhoz jelentéseket bé adni el ne nutiaszák, Doktor és a seb orvos. Tökélletessen hittem hogy rablók rohantak a házamra annyira zörgettek az urak, s tán ha az urakat be nem bocsáttottam volna, tán a kapumat is föltörték volna, mi az a rendkívül való dolog, a miben járnak beszéljék el az urak szaporán? mert sok időt az uraknak nem adhatok a beszélgetésre, mivel a cholera a sokadalmat lesi, és oda szokott bérontani. Seb orvosok. A cholerára figyelmeztető deputatio keményen ránk parancsolt, hogy oszoljunk szett a megyékben, s gyógyítsuk a cholerát, de azt is kötelességül adta, hogy a tettes úrtól a cholerának gyógyíttása módját ki tanulván, induljunk meg a ki rendelt czélra. Doctor. Valamint az urak, úgy én is cholelerás beteget nem láttam, s fogadom, hogy nem is fogok látni, de a bibliából Sirák könyve 17-ik része 31-dik, s több czikkellycit, úgy ama régi Aesculapius doctornak orvosi könyveit megolvasván, azokban a bélpoklos, vagy is a cholerának nyomát megtaláltam, s ámbár Krisztus ezen nyavalya nemét széltére gyógyitotta, de fájdalom ! hogy az orvosi szereket jegyzésbe nem hagyta, — mindazon által én orvoslása módját ki tanultam, ime ezen kis könyvet irtam a cholera orvoslásról, ami ebbe irva vagyon a tévők legyenek az urak, itt van az uraknak mind edgyiknek egy példány. Chirslián. Én hasznát ezen könyvnek nem vehetem, mert magyarul nem tudok, kérem azért németre fordíttatni. Cyrillus cs Pellikán. Mi ugyan magyarok vagyunk, de az ezen könyvbe megirtt orvosi szereknek még nevét sem esmérjük, és a vele való bánást nem tudjuk, s mivel a cholera belső nyavalyája, melynek gyógyittását a tettes ur mindég tiltotta, mi szabadit hát fel bennünket élőbbem le kötésünkről, és ha a cholerás betegen, sipot, dobot, kellest, ütést, vágást, metszést, haj nyirést, borotvállast, érvágást, köpölözést, és pióczázást, kiistélyozást, foghúzást, kéz láb fürészellést nem találtunk: akkor, akkor mitévők legyünk?! ez a mi alázatos kérdésünk ! ' Doktor. Tegyenek az urak a mit tehetnek, s feleljenek meg az urak, azon axiómának: et voluisse sat est. (Folyt, köv,)
