Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882
1882-07-23
Megjelenik minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkivüii számok is adatnak ki. A lap szellemi cs anyagi részét illető küldeménvek A SZERKESZTŐ- S ' KIADÓ HIVATALHOZ intézendők. Bérmentetlen h:ve-lek. csak is.nert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC Hirdetések alapszámára felvétetnek A K 1 A UÓJUIVA TÁLBAN ó-collcgiuini epülcí. E 1 ú'fiz c t esi d íj ak: Egy évre ü irt. -• Félévre 3 frt Negyed évre í irt 50 krajc-zár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Ii i r d e ( é sek 1 hasábos pelUsor térfogata után 5 kr, íiyilttérbcn 25 krral számítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LÄJ08. F»ápa város hatóságánál*., a pápai jótékony nőegylet ^ , xsin©retterj eszio -. lövész-, korcaolya-, tüzolióegyloteknek, a pápai kertészeut&rculatnak ©s tot>l) papavidéki egyesületnek Hivatalos közlönye. Tűzoltó egyletek és a nagy közönség. ív. Lehetőleg tagjává lenni a tűzoltó egyletnek második kötelessége az egyeseknek, jeleztük előzőleg. Ez ama kötelesség, mit elismerni a közönség legnehezebben akar. — Belátja az intézmény szükséges voltak kívánja annak izmosodását, de a midőn arról van szó, hogy tényleges részt vegyen a működésben; a kellő képzettség megszerezhelése végeit rendes egyleti laggá legyen, no itt már ugyancsak szerencsés ember, kí a népesség arányához mért számot tud producálni, értve természetesen nem a papíron, hanem a teil színhelyén szereplő tűzoltókat. Nem engedi e lapok tere bővebben részletezni azon indokokat, melyek veszélyes társadalmi bolegség jelei, és egyszersmind nevetséges kinövései a kaslszellemnek, a melyek kutatni, hogy minő társadalmi állási foglal el j s a mire í'elhiva lesz, legyen a tűzoltókkal lel- [ felett, hogy vájjon micsoda anyagi jutalomra is egyik vagy másik a szolgálaton kivül; kinek ! jes solidarilásban, ossza meg vele embertársa I számíthat a faiskola kezelő? A fákat elviszik révont még le társadalmi értékéből csak pard- érdekében a nemes fáradalmai! Ma nekem, ! ^"'10™, részint hitelbe a legjobb esetben ... . . , . . ., ,, I ..... , , ,. x T ,. , . . . nem kap annyit, hogy az elnyűtt nadrág helyett ny.l ,s, ha kalonat szolgalatban közember, j holnap neked! ÍSe lelcdje ezt senkt. í ujjat vegyen, vagy a faiskolában elfüstölt dohány ruha fedle tagjait. Mindenki uraim liszt nem I Szerény cikk sorozatunkban kifejlell irány— j ára meg lenne; mert hát ott is járja ám a pipa! lehet, mindenki nem parancsolhat, s higyjék j elvek kövelésére a magasabb állásunknak pol- i Voltakép nem is tudja, mennyi illeti meg azok el engedelmeskedni sokkal könnyebb is mini | gárlársaikal rábírni, mellékérdekekel Félre léve, j közül a fák közül, melyek saját újai közül kes az előítéletekéi legyőzve humánus egvlelünk- j rültck clö? Ki gondolna ilyesmire? Mikor jón el . , .... . , . " , , az az idő, mikor a tanítói pályán is alkalmazva nek tagjaivá lenni, vesz idején lorvenyszahla s 1 parancsolni. De hisszük nem csalódunk ha a bajnak fő okát másban is véljük feltalálni, a véghellen fásultságban a közügyeknél, a tétlenségben a vész pillanatában is, abban a keleli kényelemben, mely oly vonzó s a lesli munkát előliünk utálllá teszi, abban a férliatlan puhaságban, mely fél mindentől mi gymnaslieát feltételez. — Nyáron nagyon meleg, leien igen hideg van, minek a lestél edzeni, kényelmesebb a pamlagon elterülni és senkivel nem törődni, unjd csak elíorog azért a világ kereke. — Legyen hitük szerint, de cl fog jönni ideje annak, a mikor az elöilélelek megaz egyeseket visszatartják az egylet kebelébe j MÖnuekj a | eli enség munkára kel, s a saluyuló belépéstől. nemzedék több gondot Tóniit lesli egészséEgyiknél kielégilhotlen ambilio, másiknál gére Ncin |ehe( Wv(J , amja| ^ a iiijkor kícsinylésc a szerepkörnek, melyben mozoghat, ; ,. Ö7J J ó c | üinü7/di(iiáa körU | ., | lünoral j or legtöbbnél az ideges borzadály azon tértől iz hol a munkás kéz meztelenül, de erőteljesen dolgozik és a kényes sálon urli ugy feltörné kezét a durva eszközökkel mint bármelyik iparos, kinek büszkesége laláu ép munkától durvult lényére. Balga előítélet! Alljon elő és bizonyítsa be bárki, miért szégyen tagjává lenni a társadalom vagyona megmentésére alakult testületnek, hál hol vau a 19—ik század egyenlőség, testvériség jelszava nemesérlelcmben értékesítve, ha nem ily téren, a jótékonyság, az emberbaráti szerelel gyakorlásának terén? Nézzük a nemzet védelmére fennálló katonaságot. Az általános védkötelezettség mellett kinek jutna eszébe az egyenruha alatt iparossal, a valamivel vagyonosabb s ezért ma még magát társainál különbnek képzelő iparosok többi társaikkal, s ezek minden becsületes és szenyfolllóJ liszlakezü embertársukkal egyenlő ruhái felvonni — midőn .a szolgálat ideje van — restelleni nem fogják. A városi képviselő lesüilel állal megállapítandó lüzrendőri szabályzat mosl van tárgyalás alall s rövid időn kötelező erővel felruházva leend, mely részletesen meg fogja szabni az irányt és magatartást, - mii a kitört tűzvészek olollásánál a közönségnek az 1879. évi XI. I. cz. értelmében követni kötelességében fog állani. Addig is a közönség legyen a tűznél támogatója a tűzoltóságnak mindenben, mi erejétől lelik, A pápai cholera *) VAGYIS Igaz töx*téneten épült tréfa-, melyet emlékül leirt Nemes Osváld Dániel Pápán a cholcrának számkivetett esztendejében 1831-ben. Személyek: Menyhárt, kir. tan. e's elöl-üllő Mihály t bíró és urad. fütiszl. Zegernye fiskális ur. Jí rl * > szolgabirák Silány ) Fülesi ) táblabírák. Csontvágó ; " cll > kc . ! esküdtek. Vinyorgo ) Ragyás ) cholera kergető biz— Piperés ) tosok. J, á , n ° S > doktorok Marton ) Christian ) Cyrillus l'ellikáu ) Chirurgusok Oktondi ) városi tanácsosok ^ ispitai betegek Nyámonili) Varga, több betegek jegyzője. Kalaba. halott bordó Hiü Rosti ) Cseszko ) Zalámboló ebulera Petykó ) gyógyítók. Untató, táblabíró és a deputalió hites jegyzője. Sugó. Porkoláb. Sírásók, temetők. Első jelenés. Menyhárt: Elól-ülő. Megérkezvén a nagyméltóságú helytartó tanátsnak kegyes jelentése, mely fárgyazzá, hogy a cholera, mely ezer meg ezer felebarátunkat, atyánkfiait, s embertársainkat -már a sirban temetett; minket is gyilkos fegyver élivel fenyeget, hazánk határait általhágta, s már most Esztergom, Komárom, sött a mi több Györ vidékét is ostromolja, s hull az ember mint öszszel a légy, s a fákról a lerázott cserebók. — De a nagyméltóságú helytartó tanátsnak kegyelmes parantsolatja azt is kötelességül adja, hogy ezen veszedelmes nyavalának, mely még 1712. esztendőben napkeleten kezdődött, s azolta felénk gátolhatatlanul jöddögél, fen*) Érdekes olvaí-máuyl véltünk -nyújtani azzal, hogy néhai Osváld Dániel ügyvédnek, jelenlegi városi tanácsnokunk édes sltyának, az I83l-dik évben dühöngött clioler.) járvány alkalmából szellemesen jrt s azon időben általános .«cnsatiot keltett saliiicus dolgozatát, mely kéziratban boz.iloti forgalomba félszázad után bemutatjuk. — A szereplők egytől-egyig élő alakok, neveiket azonban a holtak iránt tartozó kegyelet szempontjából elhallgatjuk, §zerk. tartózlatására válogatott férfiakból álló deputatio rendeltessen, a mely hathatós intézeteivel ezer meg ezer mérföldekrül utazó, s sehol fen nem tartóztatható, az Isten által igazgattatott, s az emberi nemzet ostorául rendeltetett, öldöklő valóságot korlátok közé zárja, határainkra ne bo~ tsássa, sött eredetének helyére viszsza utasittsa. Ezen fényes deputatio elülüllöjének, a tekintetes karok és rendek által én választatván, nem tsak kötelességemnek tartom, hanem szerentsémnek is elfogadni, s ígérem, hogy majdnem egy századon nyúlt életem, s fél századot meghalladó szolgaiatom üdéje alatt vett tapasztalásomat a tettes urak bölts belátásával egyesítve ugy intézem, hogy ezen veszedelmes, és utazó levél nélkül tsavargó utast, a cholerát a hozzánk leendő bérohanástól elzáratom, és eredetének helyére vissza utasittom. Mely tzélnak elérésére minek utána ezen tárgyon több éjszakákat töltöttem, s rajta mint kotlós tyúk tojásain ültem, de hát ki is kötöttem : 1- ör: Hogy határaink széleire körös körül örök, s ezek mellé felvigyázó biztosok rendeltessenek, kik minden jövevényt fentartóztatnának, utazó leveleiket megvizsgálnák, bugyraikat megfürkésznék, mert nem tudhatni, kinek és melyik utasnak bugyrában v. tarisznyájában, v. pedig erszénnyében jön elrejtezve a cholera, azért is minden utasok, vándorló mester legények, ha éhen halnak is meg, letartóztassanak, v. vagyonok confiskáltassék, mert urak! mindnyájan törvényes emberek lévén, tudjuk: hogy a privátumot a publicumért kinek kinek feláldozni kelletik. 2- or: Kívánom, hogy a biztosi hivatalra törvényt és nyelveket tudók emeltetnének, mert nem tudjuk minő nyelven, s igazságon jön a cholera, hogy véle beszélleni, s tzélját kitudakozni, ezen hatalmas kiküldöttel illendően bánni, s a tapasztaltakról bennünket pontossan tudósittani: possint, quaeant, valeant; mely tzélnak elérésére : 3- or: Ragyás és Piperés urak, mint előttünk tulajdonságaikról esméretes férfiak, ha választatnának ugy vélem, ezek megfelelnének rendeltetéseknek. , , .. ,. , 1 lesz a közmondás „a munkás méltó a jutalomra." embert kötelességünké! híven le lesilni bizlo- le,,' 1 , ... -, .. p ) bzep, megható példával jar elo ama közmondás silékuuk arra, hogy a kor eszmét befogadó- j megvalósítására a veszprémi evang. egyházmegye, sára kellő érettséggel bírunk s édes hazánk ér- ! részint az évenkint kiosztott Zscdényi féle 100 dekének minden irányban előmozdításáról senin téren meg nem feledkezünk. Tat ff cl Mihály. A faiskola kezelés köréből. frt jutalommal, részint a faiskola kezelök számára évenként kitűzőit egy arany pályadíjjal. Nem győzünk eléggé csudálkozni azon, hogy a minden szépre s jóra mindenkor áldozni kész mélyen tisztelt megyénk, vagy a megyei gazdasági egyesületek nem gondoltak még arra, hogy évenként néhány forint jutalmat tűznének ki azon Itt a fancmesités ideje, éber szemre. Alig faiskola kezelök számára, kik legtöbb nemesített van ez idő szerint ember, ki hasznosabb mun- ! fát előállítani képesek. A begyümölcsösitcs égető kával foglalkozhatnék mint a faiskola kezelő. IIa j szügséggé vált; belátja mindenki, hogy népünk most valaki fáradságot nem sajnálva, sorba járná j anyagi jólléte emelését ez uton eszközölhetjük faiskoláinkat, mindegyikben egy egy görbe cm- ! legbiztosabban. — És a begyümölcsösilés mabert látna, ki a sok vadoncz között lázas siet- I oaszlos feladata, első sorban a faiskola kezelökre seggel végzi nemes munkáját. Kormányunk ke~ j vár. Egy kis olajat a kerekekre, hadd forogjanak vés kivétellel a néptanítókat boldogította e mun- í gyorsabban, az olajba helyezett töke, meg lesz kával is, cs a virágzásnak indult faiskolák élő } bőven, kamatostól. Az anyagi jutalom a kezelő bizonyságai annak, hogy a tauitók e téren is be- j számára, ha késik is az éji homályban, annál nacsülettel megfelelnek feladatuknak. Ahol néhány j gyobb, szebb aztán szellemi jutalma. A természet évvel ezelőtt még a faiskola bérbe adva, rozsot nyílt ölén Istenhez közel végzi nemes munkáját, és burgonyát termett, ott most az oltoványok társai a melléje szálló zsongó kis bogárkák és az sűrűjében a dallos madár ütött tanyát,, hol az éneklő madarak. Vidám öntudattal gondol arra, üde lombok rejtekén, teljes biztonságban van szerelme s boldogsága csendes kis tanyája, — a fe szek. A faiskolát kezelő tanítók, mint a befasítás üdvös eszméjének vándor apostolai, bejárják most a vidéket olytó galyak gyűjtése végett, s aztán idejök legnagyobb részét a faiskolának szentelik, egész lelkesedéssel. Mikor a falusi ember elhalad a faiskola mellett — szívesen köszöntvén a kezelő tanitot — megcsóválja fejét s egy gondolattal nem tud tisztába jönni, hogy lehet ily meleg hosszú napon napestig a földön mászkálni, egyik fától a másikig napszám nélkül ? Már mi is gondolkodtunk a Egész deputatio: Fontossan, lielyessen, az előadott vélemény tellyesiUessck, elöl ülő urunk pedig éljen! Zegernye. Tekintetes deputatio! jól tudom én, hogy az Isten koporsaját sem őrzik ingyen; innét bizonyos, hogy a kirendelt biztosoknak napi bért rendelni kelletik! jaj! de ki fizeti azt? az adózó nép nem fizetheti, mert ugy is a földig van nyomva adójával; a nemesseket pedig ki kénszeritheti a fizetésre, s ha ezen teher a nemessekre tétetik, jaj nékem cs fiskális társaimnak, most is ezer cTiminális, és magistralualis pereink vágynak folyamatba, ha még minden nemes embert a reá esendő két krajezarért is különös perbe kell idéztetni, Typogivitia kell az aetziók nyomtatására, és szekerekkel hordják az esküdt urak azokat. En pedig hivatalomat, ha szolgálatra termettem is, inkább előre resignálíom. Csontvágó: Oda járul az én vélekedésem is, hogy ezen szokatlan terhet az adózók nem viselhetik. Én néha néha egy pipa dohányra bemegyek a perceptor úrhoz, ottan látom mennyi sok pénzt bé hord a szegénység a vármegye cassájában, meg sem is foghatom, hogy azt hová teheti, s azt gondolnám, hogy azt a sok pénzt a nemes vármegye kanállal sem ehetne meg; többet hát az adózó népet tsigázni nem lehetvén, ha a nemessek a cholera váltságot fizetni nem akarnák, most hatalmunkban- vagyon, küldjük reájok a cholerát. Menyhárt e. iL Küldenénk ám, ha még is küldhetnénk,: de ne aggódgyanak a fizetésről az urak, még az urak nem is tudják, én sub rosa megmondom: hogy a tettes nemes vármegye egy magamhoz hasonló pénzes embertől a cholera gátlását ezkezlö tzélra, és intézetekre 25,000 forintokat köitsönözött, kikerül a biztosi fizetés abból, bátran hivassuk meg tehát a leendő biztosokat, j Ragyás^ és Piperés: Megjelentünk ja tettes deputatio hívására, mit méltóztatnak parantsolni? Menyhárt e. ü. Az urak biztosi raíjggal általunk .felruháztatván; elmennek megyénk határára Takálsira, a hol az útban lévő cholerát, hogy bár csendben, észrevétlen, teljesiti is kötelességét, de embertársai jövendő jólétén, boldogságán munkál. De más jutalma is van ám a kezelőnek, a faiskola felügyelő szives elismerése. Mert hát nem közönséges dolog ám O .. bátyánk megjelenése, tekintélyes hangjával, vidám kedélyével. A hol ö megjelenik életet önt a fatenyészfök csüggedő apostolaiba, a férdelés s hajlongás miatt helyükből kificzamult csontok, helyre igazodnak látására. Hol helyén találja a faiskolát, öröme határt nem ismer; mindegyik kezelöt utódjának szánva, elmondja Isten tudja hányadszor, azoknak, kik mivel a mint halljuk, omiand akar bérontani, hathatósan fentarlóztassák. Ragyás: Mi készek vagyunk, tsak kötelességünket tárgyazó utasittást nyerjünk. Menyhárt: Fő kötelességek lészen az uraknak az örökre: azokat naponkint kirendelni, minden utast letartóztatni, pakszussát ha az egesség belé vagyon é irva megvizsgálni, reá írni, az utasoknak bugyraikat ki fürkészni, és ha ezeknek javaikon cholerai jelek találtatnak letartóztatni; külónössen kell pedig vigyázni az utasok pénzek nemeire, kivált a réz pénzre, mert a mint a Homeopátisták állittyák, a réz pénz a cholerát magához szívja, ez pedig ötet megfüstösitti, a kinél tehát piszkos, füstös réz pénzt találnak, azt kegyelem nélkül el kell vermi.— Az uraknak pedig nap! bérek egy tallér lészen, és minden egy passusnak vízsgálásáért: ha nemes 4 garast, ha paraszt 2 garast ezüstben szabad lészen elvenni, aki pedig önként többet ád, el kell tenni. Minden héten pedig kétszer ezen tettes deputatiohoz a tapasztaltakról tudósittásokat tegyenek, és most Isten hírével elmehetnek. Sapientibus pauca. Kurta: Az ellen solenniter protestálok, hogy valakitül réz pénze elvétessék, inkább tanátsolnám, hogy akinek nincsen, adasson néki, mert több tudósittások, s magános levelek bizonyittyák, hogy akik ruháikon veres réz pénzt, vagy nyákokban füles réz darabot madzagra akasztva viselnek v. viseltek, a cholerától mindegyik mentessek voltak, a réz pénz tehát valóságos praeservativa lévén, meg nem engedhetem, hogy attól valaki megfosztassák. Nápitz: Én doktor akartam lenni, s magam sem tudom hogyan lettem szolgabiróvá; orvosi könyveket sokat olvastam, de a réz pénznek a ragadó nyavalák elkerülésére nézve minő befolyása légyen, arról semmit sem olvastam; mivel azonban több hitelyes tudósittásokból láthatánk, hogy a cholera jobbadán a kiéhült népet hordja; mig pedig valakinek bőven vagyon réz pénze,, addig nem koplal, innét, az én vélekedésem is oda járul, hogy senkitül pénze el he vetessen.. Menyhárt: Urak; e nagy kérdés, hivassuk 31
