Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-04-24

VIII, évfolyam. MefXjoleiltlc m i i) (I e n vasa r n a p\ 19. szám. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. intézi-Iliink. Bérmrntetlen levetek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. LaptulajdofKM szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. ápril 24. Hirdetések a lap imámára felvétetaek A K I A I) 6 II I V A T A I. K \ \ ó-collegiiiini épület. VEGYES TARTALMÚ HETiLAP. B I Ii Ii z e I é H i il i j B k : Baj] évre <> frt. Félévre 9 frt. Kegyed évre l frt ÖO krajcár. Kgy szám ára IS kr. II i rd élések 1 hasábos petiisorban •» kr.. ayiltérlien siiiunkinl 89 I.;ral M telnek el. Bélyegdíj mindig külön fizeti min. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. i*ái>

;

i város í.atéWi^ánaiv, a pápai Jótékony nőegylet-, Ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tüzoitúogyioiekuek és a kertészeUtároulatnalg 1 IIVATAI .OS KÖZI ,()\VK. Felirat melyei Vesz n r é m városa a k képviselő lestttlele a trónörökös menyegzője alkalmából (erjeszt fel: Fenséges Császári és Királyi Föherczeg! Fenséges Császári és Királyi Föherczeg Asszony! A mnllak tlieső emléke hazánkat a felséges dynasliához oly szorosan li'izi. hogv Irén és haza egymástól elválasztballan egységei képez. A magyar nép lörhellen bősége, a Felséges királyi házhoz való önzetlen és odaadó ragaszkodása, a történelem tanúsága szerint, ezen egységet oly erőssé leszi, hogy ez soha. még a legválságosabb viszonyok között sem bomolhat fel s a szétválasztbatlanságba vetett ezen meggyőződésünket, ha lehet, még fokozza Fenséged fejedelmi erényekben gazdag sziliéinek dicső uralkodása, a kik népeik boMogitására irányzott nemes törekvésükkel a magyar nemzel határtalan szeretetéi és ragaszkodását szerezték meg. A magyar nemzel ezen érzelmektől áthatva örömmel ragadta meg az alkalmat, midőn a felséges uralkodó ház iránti jobbágyi hódolaIának, a trón iránti lörhellen bőségének Ünnepélyesen kifejezési adhatott; megható alakban n> ilv.mil,i örömérzelmeil legközelebb is a felséges királyi pár ezustmenyegzóje alkalmával s boldognak érzi magát, hogy Fenséglek egybekelésekor a felséges uralkodó haz iráni mélyen érzett szeretetének újahhi koszorúját helyezheti a Irón zsámolyára. Kzen szent frigy csak boldogságot árasztó lehel, mert inig egy részről Fensen leket szerelő szivük igaz érzelmei vezérlik együvé, ágy asásrészröl a nemzet jövő boldogságának biztos zálogai latja e szövetségben, amennyiben Penségtek előtt dicső szüleik. Európa kél legalkotmányosabb lejedéi mének magasztos uralkodása képezvén követendő peldal. erős a bitünk, hogy Fenségtcknck majdan bekövetkezendő uralkodása a BMgyar nemzetet alkotmányos szabadságában fenntartani i állani érdekeinek gondos fejlesztésével felvirágoztatni fogja. Veszprém város közönsége lehal a felséges uralkodó haz örömünnepéhez jobbágyi szerelettel csatlakozik s esdve kéri a Mindenhatót, miszerint i megkötendő szent frigyre égi áldását terjessze ki, Fenséglekel a házassági frigyben sokáig boldogítsa, kisérje Fenségteket mindig aa iir áldó angyala és védje mindenkor • népek szeretete, bőgj Fenséglek jövendöbeni uralkodása a Felséges uralkodó házra hatalmat es dicsőséget, a népekre pedig boldogságot árasztó legyen. Fogadjak Fenséglek kegyelmesen városunk közönségének jobbágyi hódolatát, melyIvei maradiunk ('sászári és Királyi Fenségleknek Veszprémben, 1881. ápril hó li-én bőséges alattvalói Veszprém város közönsége. Az 18;*-ik év eseményei Pápán. V pápai i. katli. plébánia évkönyvéből Plosscr Ferencz után közli yf( Folytatás. | O-t i'oiii/áe. A köztársasági egylet hírére Pápa számos katonasággal rakatott meg, éjjel-nappal lovaskatonak járkáltak az utez.ikon, ngy hogy január napjaiban ismert személyeknek sem lehetett a varosból kimenni, ha csak e czelra a katonaságtól útlevelet nem kapott. A várostól Írásbeli hódolat kívántatott, mi vonakodás nélkül meg is adatott, s a fegyverek összeszedettek es Sopron yba szállitattak. Azonban a szállítás nagy i visszaélésekkel történtj mert a fegyverek őrizetere rundéit katonaság a legszebb fegyvereket potom áron elfecsérelte. Továbbá a fekete sárga zászló a mi templomunk és a bcnc/csck templom.inak tornyára kitüzetett, — A postaházon «i magyar haromszin njia sárga feketére kenetett, az úgynevezett Kossuth kalapokon viselt vörös tollak eltiltatlak, valamint a nemzetőri öltönyök katonai jel legüktől megfosztatni rendeltettek. Az ostiomzas következtében az elénk politicai vitatkozások most csendes suttogásokká változtak • a katonásan büszke alakok leverten jardaltak. A casinót ugyan Altban ezredes különös kedvezesből nem záratta be, sőt a tisztek is eljártak ide, — de épen ezért, s az általános fordulatért a hangulat itt is nyomasztó és levert lett. A szivek egymáshoz csak gyanakodva közeledtek, kivált midőn néhány polgári egyen szabadabb nyilatkozatáért a katonai parancsnokságtól meg is í óvatott. Legcsudálatosabb azonban az volt, - hogy azt, — a mit Kossuth kormánya alatt is minden józanul gondolkozó megrótt, (t. i. a templomi szószékeknek politikai czelokra való hasznalata) az osztrák kormány is elfogadta s lehetőleg kizsákmányolta. Halál büntetés alatt meghagyatott minden lelkésznek, hogy a jobbagyi tartozásoktoli fölmentés megerősítését, $-ik Ferdinánd leköszönését és ferencz József tronralépcscnck tudtul ad.is.it, valamint a rebelliseknek nevezett magyarokkal bármily összeköttetésben levőket érő büntetéseket felolvassa, s hogy ezt tenni el nem mulasztotta, arról a katonai hatóságot hivatalosan értesíteni kellett. E kellemetlen dolog január 28-án általam teljesítetett, a szónoki.isi sor éppen rajtam leven. február hóban Alt hau alezredes a katonaság egy részével innen elvonult, hiheti) a kápolnai csatába, helyet Szluka kapitánynak hagyván. Ez egy keveset tágított a feszes viszonyokon, már lehető volt itt ott politikai vitatkozásokat hallani, sőt a magyarok uj, leginkább lengyel hadvezéreiről egész jegyzékeket lehetett olvasni. Martiusban Szluka kapitány is elköltözött az összes lovassággal, s papai helyörségül egy főhadnagy parancsnoksága alatt szedett-vedett horvát nemzetőrök maradtak, kik azonban katonai öltönyt viselének. De mivel ezen szegény horvátok csak dus igeietekkel és csakis rövid időre csalattak ki hónukból, a hosszas kimaradás miatt nyugtalankodni kezdenek, s többen honvágyuknak ellcntáltni nem bírván, titkon a városból eltávoztak S hónuk határai fele húzódtak, s most, a min talán kaczagni fog az utókor, a papaiaknak kellett a város vegein őrt állani és szorosan vigyázni, hogy ellenségei el ne szökhessenek, és hogy e feladatuknak .innal könnyebben megfelelhessenek, miután fegyvereik elszedettek, a katonaságtól kaptak ecz« ha fegyvereket. Továbbá mivel a szökéseket nagyban előmozdította a házaknál való szállásoltatás, egy helyre öszpoatositattak es pedig a/, izraelita iskolákban, mivel ezek úgyis üresen állottak. Pénzbeli z a v a r o k. Martins hónapban a pénzzavar tartotta izgatottságban a kedélyeket. A Kossuth fele 5 és IOO frtos bankjegyek mar jóval ezelőtt mint értékökre nézve gyanúsak, a forgalomban ugyan elvetettek, de többnyire egy kis vonakodással, mivel azonban ezeknek a közpénztárakban kcletók volt, az aggály inkább mesterkelt volt mint valódi. De midőn Yindischgrätz herczeg a magyarokat mégsem nyomhatá el oly könnyen mint eleinte gondola, s mint folytonos előrenyomulása Után ítélve sokan az egész járatot «Haaren Jagd»-nak nevezek, hogy az insurgensektól, mely szó most a rebelis elnevezést valta fol — a «nervus rerum gerendarum »-ot elvonhassa, előszór az ötös es százas jegyeknek a kozpenztaraknál való elfogadását eltiltotta, mig az egyes es kettősök beváltását megrendelte, ellenben a mar Dcbrcczenben kiadott tízesek birtokosait büntetés ala vetette. E miatt a pénzzavar folyton nőtt s mivel a Kossuth jegyek többnyire a szegényebb osztályok kezeibe kerüllek, vasarok alkalmaval tobb helyen erőszakoskodások is fordultak elő. - Utóbb a Kossuth fele bankjegyek kereskedés tárgyává lőnek és zsidók által 2o"„ néha tobb "„ híjával váltattak be, kik aztán Czellben vagy Győrbea az eges/, art megkapták érte. f. hóban az apró pénz is ugy megfogyott, hogy a kereskedők 5 garasos s csak náluk beváltható czedulakat adtak ki, hasonlókép tettek a mészárosok is, kik aztán az álltaiul: kibocsátott ccédulákért ismét hust adtak. Ugyancsak martius hónapban jött létre a/, úgynevezett «Octroyirte Verfassung« mely a magyar faj tokelyetes lealaes myitását tu/te ki cz.clul s melyben Magyarország feldarabolása is kimondatik. Természetes, hogy mindenki aggódva kezdett a jövőbe pillantani s Kossutot itt Pápán I is mindenki mint szabaditót várta. Örvendetes jelnek tartatott, hogy húsvét napján .1 papaiak által jóltartott horvát katonák elkezdtek kiabálni a piaezon : éljen Kossuth Lajos! meg örvendw'tesebbnek tartatott pedig az, hogy az osztrák sereg a hiányok pótlása végett már a csöcselékre szorult. April 13-.111 meggyőződtünk teljesen, hogy a magyarok resten táboroznak. April 22-én ugy vagyunk, mint midőn a j nyári csendes ugyan, de rekkenő idő a közelgő vészes orkánt sejditeli. Vindischgratz. kinek nevéhez annyi reményt kötöttek az osztrákok, ügyetlen intézkedései miatt a hadvezéri állomás1 tol elmozditatott s helyebe Veiden neveztetett i ki. Veiden állomása kényes voltat belátván, ugy j latszik döntő csatara készül s e célra seregeit i folytonosan összpontosítja. Ma délben ápril 22-én KANDALLÓMNÁL Kaniialhaiinal ülve. álmodozva melyen, Megszállja a lelkem egy borongó alom . S mini az esti szellő a virág kehelyben, Oly enyelgxe játszik fáradt szempillamon\ — .S" mig a rözse lángját hosszan el-elnezem . S mig az alom karja hív. enyeleg veL m. A lobogó lángok, talán titndír kézzel, Felidézik sorba emiekeim szépemu Itt előttem járnak, mint a sin artiyok, Szép, halovány arezezal, lufi her lepelbiii, Egyik felem hajlik, karjaim kitárva, . ítolelui vágyom, ah, de tova lebben! . . Es még ismerősóm, azt mar elfeledtem, Oh, az ember szive, mért feled oly könnyen} . . Egykor valamennyi oly kedves volt nekem . Ls most az egészért alig -van egy kényem.' . . ügykor, oh, mi régem volt e boldog „egykor"!.. Szép multamba lelkem vissza-vissza ropptit. Ahol annyi a Idas, ahol annyi elet. Minden piczi kőben, mindi n piczi rögben, Ahol minden fűszál, minden nyilo rozsa. II»! a szellő csókja egy-egy edes emlék, Ok, l/a ut meg egyszer, oh, ha meg csak egyszer, Az a víg, enyelgő, játszi gyermek lennek! . . Elrepültek mind, mind, egy maradt csak vilcm, EM in 111 retteg tőlem, közeledik hozzám, Rees» borul szépen, kényeivel áztat , (-Sokjai/)

(m fürdik, ket halovány arczam ; (őyonge kis keze vei izzo homlokomról Elmsi a bánat fellegeit sorba, S mig a szerelemnek szép regeit mondja , Alvo 5Z

n*»hjninÜia^ újra feldobogna ! .Mai bzámunkhoz egy lói ív Boldog szert leninek, tunder szép regeit, Melyek bar elmultak mindörökre ilnck, A melyekhez most is, vissza-vissza szállok, .1 melyekről zengni nem szitu meg e lelek, A melyeknek képe, szive közepébe. Meg a sirhalomba ott is, ott lesz velem . . . Boldog szerelemről, elmúlt szép időkről Oly edes a sírban álmodozni mélyen ! . . Tőr volt a szivembe, hogy láttalak leged, De a nehéz seb is, oly könnyii leit nekem, 1 .gyeden szavadra, egy vig mosolyodra , Elnemula minden fohlt szenvedésem. — .S' hova lett az angyal szerelemnek ede r . . Hova lett a boldog túlvilági életi . . Mint a könnyu hullám, a legelső szirten, Egy kis tévedésen mind-mind semmivé lett!. • Ne félj, légy nyugodtan nem bántom a multat, Jól tudom, hogy k e s ö, jol tudom, hogy éget: Oh, ne tagadd ngy is elbeszéli nekem, Szcp halovány arezod titkos szenvedésed", Latod az én szivem nem tagadja tőled, Hogy a fajdalomnak lőre által járta , H'gv e szenvedésért, hogy e szőrmyü kimért, heves lesz az eguck. minden boldogsága! . . . . . A h'bogo lángok, kialusznak végre, l'enn a tornyon „.íve Maria^-ra kondul, Felrezzen a lelek, tun az édes álom, Keblem ugy zajong a ne ma fajdalomtul', S mig a fáradt lelek, a letűnt emlékek Kepeihez, mint a vándor visszateved, Kezem ósszetéve, leborulok térdre, És zokogó szivv'i imádkozom ertted! Lévai Sandoz*. ít ÍTTTV7 f

l

v

r,,

r^

,

r.'-r/riJI rynA ik\ U 1.1 L fci jUS LÍLifi b U a. Iliiinnresk. — Koch Vilmos után fordította IlMtv ISTVÁN. ( Falj lata«). Tóni tiszta kek eget nemsokára fekete vihar felhők készüllek elhárítani éa a boldogság vidámaa mnsuly^ó napja \ eszi jósló fellmlmnc£ck hegye niü^e MIII hajnadá. Midén Téni aeaedarahjaira! haza tért, anyja Karé arccal dagadta. — Alit kell ballanam, te gyermek? Is;a/. hogj legnapelét! Hksgerdiákkalkaranfagva mentél fele? szólilá meg az elpirttlé leanvi. Tólli reszketeti, s eltteajhályattadotl szemei elnll minden körhea férgeit, remegő ajkai hasztalan iparkadtak választ rekegni, fnióalegea fáradtság is volt; mert egéaa amgaviaetete elég válasz \olt. a melynél rövidekkel és rilágaaahhal nem ad ha tett volna: az éltes titok oly gynrsaii, aly kíméletlenül el lőtt ámha ! — Tmloil-e. gyermekem, folytaié aa anya, hegy ez által koin|iinniilláloil niagailal. ártasz hii ne vednek " Kgy ilerék, becsületes leán> sem mer ilyest elkövetni I Kzenlelül sokkal lialal.ilili vagy. hegyééi komolvan vélt ismeretségre gondolhatnál, és sokkal érdemeseldi é« jolih. hogy sem eg> nem őszintén vettnek jáléklapdájávé lég\ | De, an>ám. viszonzá mosl Toni kon>ez\e. hisz korántsem áll oly roszul a dolog ! Hogy semmil sem les/.i'k a te és atyám hála mögött, tmljálok. .Mindig őszinte voltain hozzátok, mini egy gyermekhez illik; dc ez esethen lehetetlen volt (öletek tanácsol kémem. Tegna|>clo(l találkoztam Kmillel az 11- i ut közelében. .Mind a ketten örüllünk. hagy oly váratlanul találkozniuk, és csevegtünk egymá>s.il közömbös dolgokról, az elmtill évekről, a szép gyermekkorról, a neveidéi életről stb. 0 eg>szere megállt, különösen reám nézett és hosszú bevezetés nélkül kinjilvánitotla, hogy ö szerel engem. Senkisem \oll a közelben, oly sajátságosan éreztem magamat. de nem féltem; mert hisz semmi rosszal sem lettem. Kmil tudni akarta, hogy gondolkozom, s midőn megmondani melléklet vau es>atolva. neki. bog> unitotok nrlkul min mondhatok ueki igent kijelentette, hogj ei aa ö dolga, de előbb tudni óhajtja a z én gondolkozásomat• Sem monilh.ittam neki. auyám! l!"^> " közönyös reám uéxve; ••/. haztigxág lett Milna. és ig\ megvallottam, hogj én is jól ^'iidolkoMNN felőle, és ••/, az igaxaág, anyám! A nrlkul. hogy a/, ntia ügyeltünk volna, G. lile weutmik. a hol Jetii kis.i .s/.oii) n\al találkoatnnk. Igy, most linlsz niindent. a mii kttlöttbeu ma vagj holnap •luv is kösöltem volna veled. Toni ezt ke/.ilellien siiva. zokogxa éa nsakgaloii mondatokhan beszelte el CHodálkoKva hallgató anyjának; de hangja lassankint viasxanyerte régi bizton agai. és aiiiu liidatlian. hogj nem követett <l o|\ nag\ IMIIII. mint a za\ai elaő pillanatában maga is hitte, határozottan letörölte arcáról a könyekel. Hál ig> all a dolog ? szolalt meg anyja léiig haragosan, félig szelíden. • le ezl oly DJ'Hgedlaa mondád el. mintha magától értetődnék, hogv szüleid a/.zal meg\ annak elégéibe, a mit tettél? Eddig legalább az vnli a szokás, hogj a gyermekek apjoktól és aayjoklól ilj fontos Igyheu tanácsot kértek, éa egj becsiiletes leánj sem ment egj lerliinal titokban vagj nj il\anosan sétálni s/nloinek tudla éa akarala nélkiil. Emil agyán, azt meg kell vallanom, derék ember, es mint mondják, szorgalmasan is tanul s az ősszel doktor lesz; de te még sokkal hataJabb vagy, hogysem ilj dolgokra gondolhatnál. Elősaőr megiillok neked minden lávákat eiinlke/.r-1 a diákkal : ha szándéka komoly, cs állása lesz az éleiben, cs aztán atyád beleegyez, akkor cn sem fogok nemet mondani; de egyelőre semmil sem akarok többé a dologról hallani, s te semmi cselre sem feg«a vele többé titkon osszejoni ! K világos és rövid iijilalko/at utau az anja liánjának hálál fordított és elunni : Tóni pedig újból könyekre fakadt éa mitnan a kertbe ment. Ott a HSŐIIŐlugasban leült egy kőpadra, kunjokeil az asztalra támasztotta. • konjtol iizoll arcát kel kezébe rejle; oly boldogtalan, mint i e pillanatban, nein rttH senki szeles c xilágon! Tegnap oly vidám és boldog, ma oly szomorú \olt; a. szegény fiatal szivet cinéaslő fajdalom gjutré. A májusi nap cinelgo sugara nem