Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881
1881-04-24
TI érkezett 270 ember, kik egy órai pihenés után a közeliévé- falukból berendelt kocsikon tovább szállitattak, hihető Esztergom felé, miután a hirek szerint a ket sereg annak vidékén összpontositatik. — April 23-an ismét egy meglehetős vadaszcsapat vonult keresztül, délben érkezett s r->vid pihenés utan útját tovább folytatta. I Pstyt. kiv.) A pápai egyházkerületi róm. kath. tanitó egylet. Vannak egyletek, melyek érettsége s haszna mindjárt első keletkezesoknel világos, es melyek oly szükségeknek felelnek meg, hogy álmélkodva kérdezzük: miért, hogy azok előbb nem alapíttattak? Ily egyletekhez tartozik kétségtelenul a papai-egyhazkerulet i rom. kath. tanito egylet; miért is alapításának megoldását sürgető es parancsobí kötelességnek tartottam. iS.So-dik evi october hó 26-án tanítói ertekezletünk alkalmával csak megpendíteni volt szükség az eszmét, szeretettel áthatott lelkesedéssel felkaroltak a derék kerületi tanferfiak, megmutatták, hogy nem hiányzik ö bennok az együvétartozás érzete, és hogy bar szerényen, de ko/.rcmiikodni kívánnak a közművelődés térje íztésében. l ) Excellentiája Kovács X.-ágmond megyés püspökünk a tanito egylet feladatat és törekvéset legkegyesebben méltányolva magas tetszésének tanújelét atita az által, hogy legalázatosabb jelentésemre alapszabályait a nagyméltóságú vallás es közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz megerősítés végett azonnal felterjesztette, melyek f. évi marczius ho 14-én ministen jóváhagyással elláttattak. A keiüicti tanferfiak cl nem lankadva folytatják, hiszem a inunkat, melyet a katholikus népnevelés magasztos ügyének előmozdításában magukra vállaltak, a a népnevelés terén szerzett tapaztalatok.it a gyűléseken egymással közölni, hasznos eszmecserére alkalmat szolg iltatni fofetadatuknak fogjak tel:inteni. - A I- ligio által ébresztett meleg keresztény szer tetet clbctegccdett, károsult elöregedett tars likkal éreztetni el nem mulasztják. A kerületi papság pedig mint alapító, pártoló tagok jótékony segedclmökkel készek lesznek mindenkora tanítói egyletnek segédkezel nyújtani. Egyházkerületi esperes. Ihász Dániel requieme A jeles hazafi emlékére szülőföldjén X. Dénien t. ho |8-kán tartott gyász istenitiszteletre Veszprém es Győr megyékből nagyszámú és díszes közönség sereglett egybe. Bognár Endre l.-patonai ág. evang. lelkész a következő gyászbeszédet tárta: Népeknek istenei nemzeteknek atyja'. Ind legyen a sir titS gondolatja I Hegy kinek emlékéi megnyúlva leiem jutalmat a dicső Ve nálad találjon. Amen. Tisztelt ;i>-üi<'iví»*«»t: April 10-érö| Cslegnsbiíl, Olaszországból egy taxiiul i-i kezelt, azzal a gyászos lai (alommal. Imgy Ikéss Pániéi meghalt. A kik olvasták, megdöbbenve vették a leverő hirt. mert előbb a halált megelőzött betegségről semmi hir sem szárnyalt át hozzánk. .Másnap, azaz april 1 l-én. tehát épen ma egyhete fektették le sötét sírjába, melyet mint egykor Ábrahámnak Makpéláh barlangját, számára is pénzen kellett megvásárolni. Birka temették ; még pétiig idegen földön, messze hazájától, t'oleguóban, és nem itthon apáinak csontjai mellé, Pedig gondolatunk azt mondja. Imgy a haza szent földje még a sírban nyugvónak is édesebb az idegen föld göröngyeinél. .Miután ez a kis hely. melynek imatermeben ma együtt vagyunk, volt az a bölcső, hol az anyai szív melege világra hozta, és az apai gondos kéz első lépteit a világba egyengette: miután e hely en tanulta meg a haza nevét elsőbea kimondani, magát a hazát pedig szülőföldje képében megszeretni: miután ö a mi csontunkból való csont, és a mi testünkből való lest, ki vehetne rosa nevén, ha egy száműzött, egy sokáig bujdosóit honli fölött, midőn immár a sziv meleget nála a halai hidege megfagy aszta, és a lioulivértől egykor duzzadó etek nem vernek többé, — ki vehetné zokon, begy fölötte keseregve, bánatunkat kényekkel áztatva gyászt ilauk? Hirzen nemzeteknek m-m büue az. hogy jeleseikről megemlékezne'. ; - de mindenesetre bűne. ha nagyjaiktól igen korán, már életekben megfeledkezni tudnak. Iluldog emlékezetű Ihász Dániel ezredes, ISIS. iiov. 17-én \.-Deinen lek. Ihász Sándor arés neje tek. .Nagy Kr/.scbelh szülőktől szüleiéit, a mint a l.-patonai anyakönyv bizonyítja. Elemi tanulmányai végeztével a gondos atya Sopronba vitle o| a dunántúli evangélikusuk nagy Iliin főiskolájába, Ind a rendes iskolai tanulmányuk •tetteti főleg az angol, fraiiezia, olasz és nemet ny elvek elsajátítása képezte az. ifja lelek foloiekvését. Mintha essk mái akkor éiezle volna, hogy lev/, idő. mikor kenyeret csak ugy találja föl, ha azon népek nyelvéi beszélni tudja. Az akkor úgynevezett phvsikai osztály bevégeztével a soproni főtanod ától örökre kacsul vett, éa |HV»S-han ónként Mars. a hadak Istenének szolgálatába lepett ! ín 11 uer báróról nevezett lH-dik számú gyalogezredbe, hol majd mint hadapród, majd mint al- es fóaadnagj iHts-íg szolgált. V.l. időre csík, Imgy miután neki a szabadság volt éltető eleme, katonának pedig szabadságról álmodni sem szabad. Insbriii liba helye/.lék át. gondolva, hogy e német város a los-gyokeres magyar ifjú lejéből és szivéből a magyar véri száműzi. l>e miután közkatonáit szép bánásatódban részesítette, a ez által s katonáskodástól különben ktegeukedőkel i> a katona eleinek megnyerte: az akkori kormány „toborzó • tisztté" nevezte ki Zala Bgerszegre, ig) visszahelyezte a szabadság ezredéves földjére. K működésben a legénység számát, kiket e hazának védclmül toborzott, sokra teremtette. Miként maga is tetőiül talpig Ízléssel öltözött katona, zenészeit és a legénységid is feltűnően öltöztette. Ba időre esik számos ismerctlségc. melyeket a haza legnagyobb fiajvai Megkötött, kik őt mint testvei jekel szerelték és benne a derék katonát tisztelték. 1848-ban, midőn Kárpátoktól kdriáig, a magaa bércektől a tenger fölcsapó liiilláinjáig csak egy szellő járta, a szabadság biztató szellője; egv ige hangzott, a szabadság lelkesítő igéje: ..Talpra magyar!" István fenérezeg Pestre bivla, hogy a 7-dik honved zászlóaljat megalakítja. I'. zászlóalj alakítását Pá pá a kezdte U fiatal tanalóból, mely szám csak hamar lölszaporodolt. Kniiek elén elsőben mint őrnagy, később miül a lex reden és ezredes részt vett a szabadságharca legtöbb csatáiban. Ó volt azon derék vitézek egyike, ki a szabadságharcz egész folyama alatt mindég táborban, mindég tűzben volt, szép hazája védelmére. A betörő muszkák előőrseit ő fegyverezte le Erdély szorosaiban a vöröst a roay I csata alkalmával. Hál Pákoz (I, Schwee hát. Pl aki nem lállátok-e ót ? (' s u c s. X á s z ó d, V. á I fa I v a. A I v i n c z. Med gyen, Déva a li tájatok is az ű csatáit emlegeti I Ennyit — oh sokat tett a haza érdekében, midőn a haza veszedelemben volt. Ba mi lett a díj? A mit a hós vitéz sírjába is magával vitt: 4 golyós eb. melyet az ellenségtől . kapott. Mi lett a jutalom? A hazátlan bujdosó keserű kenyere, mint annyi derék társainak, hogy hazájukat bösileg védték, hontisziv v el. honfihévvel szerették. S e jutalmat, az ország szabadságát letipró önkény keze osztotta s/ét nekik. O is elmondhatta e jutalomra: „Mindenfelől keserű az én lelkem mind halálig" keserű: Sieti nem csak az a fájó ludat nyomta lelket: ennek utatiua számkivetve vagyok, számkivetve élek keserű kenyéren: hanem mi meg inkább faj a hazájáért lánggal égő kebelnek, hogy a haza is siulődő, a haza sem szabad, a nemzet saját hazájában idegen. K kettős bánat ez otl is folyton vele volt. Vele kelt, vele nyugodott. Kikísérte Törökországon ál az 11 j világ ismeret len iája fele Amerikába. B kettős bánat tolla lépteit ebne, midőn az uj világhó! isinél Bűiden felé fordította reményének duzzadó vitoiláit. K kellős bánat köttette föl vele újra a kardot, midiin Olaszország katonai .szolgálatába állott. E kellős bínal kolotle ('oleguo al Itarac) ónéhoz, bov a mint IM nmei lieits leláucznlva volt Kossuth Lajossal együtt. K kettős bánat mini éhező sasok emésztette prometheilsi életet. B kettős háttal illóérzcle gyötörte utolsó éjszakáját. Ks most nem bántja őt tán már semmi sem? \ száműzöttnek, ugy latszik még sirjáboa sincsen nyugodalma. (Itt is háborgat óira talál az emberi elfogultság, az emberi clnilelelek alakjában, ugy hogy sirjából is útra kelni kénytelen. Eszembe jut a kulin szava: E nagy világon e kivül nincsen számodra hely. Áldjon vagy verjen sora keze. itt élned, halnod kell. De Ihász Pániéi ezredes nem csak hazáját szerette forrón, lángolón: nem e.ak hazájának áldozott hősi tettekben: lángoló lelke fogékonj volt a nemes barátság szent erénye iránt is. Csudálatos I kinek szava egykor, mig köztünk vidi, minden felé gyújtott, mindenkit meghatott, hogy egyszer száműzve bujdosóvá lett. inkább csak idegen nemzetek éltettek át lelke nemes gondolatát, hazájában szava is mindegyre idegenebb lett. Ez ősa férfin, a nagy Kossuth, a derék hazafi. De mégis volt a sok elfordult barát közül egy, ki kebelén nyugodott, l.i megértette érveiését. a gondolat természetesség: t, midőn mint egy élő lelkiismeret fölemelte a távolban szavát. Imgy roszalja azoknak eljárását, kik Kontár kezekkel az alkotmányosság niegv ihat lati sáuczail meglyuggatni késznek nyilatkoztak, mondván: ..A fejlődésnek indult testet nem lehel, nem szabad szfikl ubába szorítva helfet illetni, a tillnit kell a testhez szabni, hogy szabadon fejlődjék, szabadon mozoghasson." E férfin nem egy színes kezű diplomata, hanem harcokban megedzett katona volt. Iliász. Dániel ezredes. 1868. julhls -'-' ola e kel féiliu nem is annyira baráti rokonságba II, hanem meg bensőbb frigyben élt egy más közt. Mintha esak ai egyik Pbilemon. a másili pedig Hau eis lett volna. Kossuth volt az os erdőből feiunaiadl régi tölgy, melyet a vadul ZÚgÓ zivatar megtéphet, de helyéből gyökerestől fötszaggatui nem képes. Ihász pedig ama kedv es repkény . mely a régi tölgyet ölelő karokkal elválaszthatlanúl szép szelidcu fonja ál. A mit a hazátlan honfiai tőle elfordult szereteleben, nagyrabecsülésében vesztett, azt pótolva tudta Ihász Pániéi önfeláldozó szeretetéhen. barátságában. A mi egykor 0 rest es roll Py lad esnek. Jonathan Pa v idnak. .Mikes, a hős kísérő a szabadsághős Rákóczy tiiik. ugyan az volt Ihász Kosttthuak. egymásért élni halni tudó kél híibarát. Nem csuda, hogy miután Jonathan nincsen többé, Dávid sem kivan élni t'olegnohau . hanem elmegyek — mondja — az éu jó barátom után • magammal viszem az ú teleméit, mint egykor József Jákob holttestét. Végre kinek életeben a hazaszeretet csudákat müvclt. ki a nemes barátságért önmagát tagadta meg, annak szive hidegen nem verhetett az élő testvérekért, rokonokért. Ti tudjátok, gyászoló család mit vesztettetek a hü. jótétetek fölött sokat aggódott ifjabb testvérben. Nem csudálom űdiát. ha egy kor v olt köiiv az elaggott Jákob szemében megsiratni az elveszettnek hilt Józsefet. a ti szemetek is kotty ben ázik e derek testvér halálán. Ks mily mostoha a sors. kit szerelünk, es minél forróbban, annál messzebb űzi tolunk kéri el hetién végzete, ugy Imgy meg haldokló ágyához sem férhetünk, idegen kez csukja le szemeit, idegen kéz borit rá hideg halotti szcinfodot. Nekünk a messze távolbél csak kouyeiitk mennek illanna. Meg is Vilit Ilii CZ alkalommal is vigasztaló. K vigasz hő mértékbeli a lielek tisztelt mi család: Ibasz Dániel a Ind megfordult benn mint igaz lelkű honli, künn mini hazátlan bujdosó, az Ihász család jóhirének nevének csak apotheesisává lett. az ö.si elmert nem koptatta el a köznapi ság botrányos tettei közt, de épea hagyta vissza rátok, mintán az életpálya koporsója mellett lefordult. Mint ilyen megérdemli, hogy nevét kegyelettel órizzéfc a késő unokák. Mint ilyen méltó pe'da arra. hogy az o tetteiből tanuljon az ifjú hazát szolgálni, barátságot kötni, lestvért szeretni. Mini ilyen kiérdemelte, hogy békességgel nyugodjék és könnyű legyen neki a fold porai Vldiis emlékére! A halhatatlanság fonuyadatlan koszorúja örök nevére! Amen ! 1". kivalo szónoki hévvel előadott megható gyászbeszéd utan a hazafias és kegyeletes ünnepély a szózat elenekléscvel fejeztetett be. A boldogultunk rokonai közül ket testvére Ihász Imre es Ihász János, továbbá az utóbbinak két fia Sándor (nejével) és Daniel voltak jelen. A család által kiadott gyász jelentés igy szól: Ihász Imre, Ihász János es ÖZV. Lepossa Józseféé szül. Ihász Erzsébet ugy maguk, mint gyermekeik neveben szomorodott szívvel jelentik szeretett testvérüknek Ihász Daniel lS4S-4<j-iki honvéd, s nyug. olasz ezredesnek, a savoyai katonai érdem rend lovag keresztje s a Móricz Lázár rend lovag keresztje tulajdonosának folyó 1881-ik ev april hó 9-en. eletének 66-dik evében, reggeli '...o órakor tüdólob következtében tortént gyászos kinuiltat. A boldogultnak hult tetemei folyó hó ll-én tétettek a collegnoi sírkertben örök nyugalomra. Emlékéért pedig folyé) hó 18-an a boldogult szülő helyen Nagy-Demen az evang. templomban fog a gyász isteni tisztelet megtartatni. Könnyű legyen a fold porai felett! volt képes ot felvidítani; a madarak vidám éneke a fákon s a uieliek és rovarok /uuiiungása nem bírt reá v .11 .i/.-zsal. hisz a mosolygó termeszét is fajdalmai es az ujjai közt az asztalra potyogó koiivcit látszott gúnyolni. Mzürke eg. vihar es cs ( > sokkalrokonszettrcsebheh lellek volna Tówra nézve, mint a mosolygó nap e- a vidáman koiul icpkedo lepkék. MI voll ez' Kgyszerte nevel egy édes, jól ismert hangod hallja kiejteni; megfordiiii fejecskéje! s a zoldon keresztül a kertfal szélén Emil mosolygó arcul pillaula meg. a ki barátságosan üdvozlé: Jo reggelt, Tonika ! Majdnem ijedten Ugrott föl cs hiteti Emilnek. Imgy távozzék. Az Istenért, Emil, menj' monda halkan: nem szabad . . . nem szabad nekünk ! . . . De Emil nem ment. hanem feje helyett mosl le-lenek egész felső része latlialo Ion. Te siis/. Tonika' kérdc • diák; távozzam? Hat mi történt? s merész ugrással áttiiánII a falsa s a legközelebbi pillanatban Toni melled állt. Ez asonana az ijedtségtől es meglepetéstől mereven hátrált s az első pilla náthán nem tudott szólni; nem fogadta el a kezel, melyet Kőül feléje nyújtott. — Miéit sírsz, Tonika? ismetlé ez aggódva. — tili. Emil! menj! ha a mama téged ilt v elem meglátna! . . . -- Nu, hát oly rom volna nsf Talán csak nem ülne agyon, s gondolom, hogy még nagyon gyakran fog veled liitni. Igen. de ma. epen most.- - Emil. cl v agy unk árult a! I gv. ciámtrnf Ez gyorsabban mén', mint gondoltam: és ki az áruló? — Kétségkívül Jetii kisasszony, ki velünk találkozott: s bizonyos vagyok benne, hogy már az egész város tudja a dolgot. — Annál jobb. Tonika! akkni nincs szükségünk eljegy zésí hirdetésekre. Te trefaUz, Emil? Keséin valóság: anyám azt mondja, bog) meg nagyon fiatal vagy ok. * egv ebSra megtiltod minden veled való közlekedési. — Csakugyan? Akkor tisztelnem kell attvád akaratai és távoznom, bármily nehezeimé essék is. De le. Tonika, ágy-e, hu maradsz hozzám, ha nem is látjuk egy inast '.' Meg kérdheted, Kmil? No, akkor jöhet bármi! Ez a fődolog: hogy ne nagyon sokáig kelljen kerülni egymást, arról aiajd gondoskodom. Kezet nyiijtá bncsuzásul, és Tóni könyek közi mosóit gólt. .Meg egyel, monda a diák. mintha hirtelen valami gondolat villant volna meg agyában, és szetuci hamiskásan csillogtak; lehal Jetii kisasszony volt oly szíves irányunkban? Elismeréssel leszek iránta. Mii akarsz tenni.-' o veszélyes egj személy! Ah, bah! Boszóból, Imgy pletyka állal berniünkéi td akart választani, a várva vart férjet előteremtem neki. - |s|i 11 veted ! K szavakkal iáiul e Isieteti és ugyanazon a Ion, melyen jött, lavozoll a kertből. n J, o A kis varos végén, egy szűk. zordon uleaban, lakott Katii néni, cgj ven. piszkon asszony, ki pár garaséri kártyái vetett, éa jövendöli. Hozzá ment a diak. Az öreget km mos (alakkal bitó szobában lalalla, mely inkább beilleti volna istállónak, mint emberi lakásnak; a homályos zöld ablaktáMákan, aaelyek egy szürke kendővel meg el is voltak függönyÖZve, egy napsugár sem hatolt a azomam kamrába. Valami különös jo hiiben nem alli Kalo néni, mert miatkártya vető min esak a tatai leányok ostobaságára és kiváncsiságáia számítolt, hanem mai nigazdasag miatt is büntetve volt. Kmil bizonyos irtózattal lepett a fülledt, liiiilos szobába, hol az üreg egy szúette asztal mellett üli s kényelmesen szörsölgctlca pálinkát egy nagy üvegből. — ízlik, Katii? kiáltott nevetve es gondosan bezárta az ajtót. Ah! vigyorgott az asszony ; maga is már eljotl egy szét, ifjú itt ? Igen, igen. alig Img \ az embernek babája vau. mindjárt szerelne a jövendői is tudni. — Hagyja sületlen fecsegését. Kalo néni! Én a jövővel, melyet maga jónál, egy fityinget sem (öréUMn! .Más fonto > dolgom vau magával, és ha maga alti tik okos, ravasz és hallgatag, jo üzletet csina egy mással. — Ah! mondó az asszony fidkelve és az ajtó reteszéi rátolva: beszeljen, iiju úr. — ágy-e, Ringéinek hívják? a jegyzőnél vau látogatóban egészen halmi ti lanok vagyunk. — Mindenekelőtt egy kérdést! Jár magához Jetii kisasszony? Vette! i» is magának kártyát? — Ez tiilajdoiiki p üzlet titok, viszottzá az öreg előt így ázattál. Ha irányomban nem akar, Kató, őszinte lenni, akkoi üzletünkből semmi sem lesz. No, no. hisz nem oly rosszul érültein A kisasszony minden cselre jár hozzám, és pedig minden ssombal este. — Es mit kivan liidiii ? Hogy kap-e férje! , viszonzá az asszony nemi habozás után. - Ez szép. Kalo néni: e leijei meg kell Ielemleniink a kisasszonynak, kinek én hálával tallózom. Ha nem tévedek, egyszer az öreg Schippers 111 bau remeit. De erről majd én gondoskodom ; magának. Kai", más föladata less, es én azámitok ravaszra gára. Ili van foglalóul ot lenyes taller. s ha dolgát jót végzi, még ti/, tallétl lizelek. V diak e szavukkal öl talletl dobolt az asztalra, melyei az asszony mohon besöpört. Megígérte, hogy minden! megless; mert il> jó üzletel regen nem csinált. Kmil mosl kiméi ilideg elbeszélt egy törtenetet. melyhez hallgatója isméit Ken nevetett és helybenhagy ólag vigyorgott. Hal beleegyez a tervbe? kérdé végül a diák. Persze! Kincs könnyebb ennél; arár előre örvendek a tréfának. — Jó, bizonyára sikerülni log, csak vigyázva, nehogy a kisase/.oiiv valamit észre vegyen! A fndolgol most tudja, Kató; a részleteket ravaszságára bizoiu. Az öreg intett, elégülten dörzsölte kezeit, és Kmil lavozoll a nyomot úsagos szobából. Schippers Perese, kiaek kedvéért, mint mondták az erény egy lel i elnokno még egyszer a kenőcstégelyhez nyúlt, negyvenöt éves agglegény voll. Assz'uiygv ülolu volt, mint az egész városban mondták : mert a férjhezmenni akaró leányok és özvegyek minden kisélléte, öt magokhoz láncolni, cs a gondos mamák minden fáradozása. ót az agglegény -életről lebeszélni, eddig lehetetlenül visszapattant érzéstelen kehiéről. Hogy Schippers ur csakugyan annyira haragndolt-e a nőkre, mint látszod, vagy pedig neki. mint józanul gondolkozó és számító férfiúnak, hivatalnoki csekély fizetése tette-e leheléi lenne, hogy házasságot kössön, nem akarjuk eldönteni; lény volt, hogy csendben es visszavonultan élt, M most már, mióta ét eltebb korba lépett, minden házasiiliisi gondolatot kivett fejéből és visszautasított, bármily forrón doboghatott is laliiii szive hiisz ev előtt. Hogy a szerény agglegénynek sejtelme let! volna arról, Im^y titkos vonzalmn lárgya volt. hogy Jetii kisasszony miatta sóhajtozott, remél! és magái festette és piperézte, mert üdvözletéi egyszerű udv ai íasságttál valamivel többnek vedé. azt kétségbe vonjuk: Schippers úr meglehetős üres lelkű hivatalnok volt. a ki korán reggeltől késő estig íróasztalánál ült. poros aktákban forgatott s a koltoi gondolkodáshoz és érzéshez annyit értett, mint vén mopsza a csillagászat hoz. Blctmódja nagyon egyszerű, majdnem nyomorúságos volt; mert sovány fizetése a legszükségesebb élelmen kívül naponkint csak egy pohár sör! és ket .szivart engedett meg neki. A világ gonosz ny Ive azt niotid'a agyán, hogy fösvény és elére raj la a pénzt, mert ládája több harisnya! rejt magában csengő tallérokkal; csakhogy ez állítás nem volt lobb oejtelemnél. Szépnek ugyancsak nem leheteti mondani Schippers urat ; meglehetős nagy és sovány volt. a hoszsaaa arc simára volt borotválva, csak a felső ajkat Imié tűskés bajusz; sotél bozontos szcumldci kél kis szürke szemre velcltek árnyal, s a meglehetősen rövidre nyírt hajban már sok szál szürke volt. E zord külsőnek azonban korántsem felelt meg jelleme és j természete: sőt ellenkezőleg, nagyon jósaivl és ártatlan volt. Sokan pláne azt hittek, hogy kissé korlátoll eszű és a puskaport nem találta volna föl, a [ innét történt azután, hogy a vizsgálatokat inni állta I ki és jobh előmenetelt nem tett. (^Eolyl. köv.J
