Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-06-02

Koszorús költőnk mondja: Nincs igazabb a nap alatt A ki iparkodik halad; Megbecsüli a keveset, Ez az igazi kereset. Kelt Veszprémben 1878. június hó 1-én. Benkő István ifjúsági e. elnÖÁ. Megyei és városi ügyek. — Városi közgyűlés 1878. évi májas 29-én. — Elnöklő polgármester az ülést megnyitván, jelenti, hogy sza­bályszerű időben két indítvány érkezett be, miknek mily sorban leendő tárgyalása iránt intézkedést kér. A közgyűlés a tárgy­sorozat megkezdése előtt kívánván ezek tárgyalását, felolvasta­tott Antal Gábor képviselő következő indítványa: Tekintetes képviselő testület! Pápa város kereskedelmi forgalma a közelebbi években részint helytelen speculatio, és általános nemzetgazdá­szati helyzet kedvezőtlen alakulása folytán szenvedett tőke veszteségek, részint a forgalomra nehezedő vámok és közterhek nyomása miatt általában nagyon aláhanyatlott. Egyedül gabna­kereskedelmünk tartotta még magát ugy, hogy városunk lakosai részére, ha nem is épen hajtott nyereséget, de legalább a meg­élhetés mellett egészséges pénzforgalmat idézett elő, mi által tá­mogatta az ipart s biztos elhelyezést s gyümölcsözést nyújtott a városunkban levő tőkéknek. Most azonban a magyar nyugoti vasútnál april hó elseje óta életbe léptetett szállítási árszabály (tariflV) s az ugyan e vasút által nagy kedvezményekben ré­szesített más városokkal való verseny miatt, városunk gabnake­reskedelme teljesen megakadt és ha kellő intézkedés érdekében nem történik, szakértő kereskedelmi és közlekedési egyének vé­leménye szerint rövid időn teljesen tönkre fog menni. Mert inig kereskedelmünk Bécs felé Győr város kereskedelmével a ver­senyt ki nem állhatja azért, mivel a Győrig való gabnaszállítás 100 méter mázsánként 25 forintba kerül, addig Grác felé is el van zárva előtte a verseny utja; mert mig a pápai kereskedővel Pápától Grácier 100 méter mázsa után a m. nyugoti vasút 54 frt 80 kr vitelbért fizetett, addig ugyanazon vasút, ugyanazon Szállítmány után 62 mértfölddel hosszabb Győr-Gráci útra a győri kereskedővel 47 forintot vagyis 7 frt 80 krral kevesebb összeget fizettet. Ennek következtében a pápai kereskedő nem csak hogy nehezen tudja készletét a külpiacokon eladni, hanem még a vidékünkön fekvő falrak lakossága is Győrbe szállítja gabna készletét, mert ott az említett közlekedési előnyök foly­tán érte néhány krajcárral többet kaphat. Hozzá járul e bajhoz még azon képtelenség a személyszállításban, hogy Győr Gráeig és vissza, retour jegyek adatván ki Győrben, 3 frttal olcsóbbért közlekedhetik egy személy mint a 6 mértfölddel rövidebb vona­lon Pápa és Grác között. Mindezen akadályain gabna kereske­delmünknek okvetlenül segíteni kell és pedig minél előbb, mert különben oly vagyoni zavarok következnek be városunkban, me­lyeknek következményeit alig lehet belátni. Minél fogva indít­ványozom : írjon fel Pápa városa a nagymélt. m. kir. közlekedési ministeriumhoz. hogy az előadott körülményeknél fogva sürgősen intézkedni méltóztassék arra nézve, miszerint a magyar nyugoti vasút pápai állomásáról minden irányban a szállítási dij a győri kereskedőknek nyújtott kedvezmény arányában alább szállíttas­sék, illetőleg ha máskép nem lehet, a többlet refactio utján vissza terítessék. Továbbá méltóztassék ő nagyméitóságának intézkedni az iránt, hogy a magyar nyugoti vasút pápai állomásán Győr, Grátz, Sz.-Fehérvár végállomásokra valamint Veszprém, Kis­Czell, Feldbach nagyobb forgalmú állomásokra a szokásos le­szállított árakon oda- és vissza fjnur— retour) jegyek legyenek kaphatók, annyival is inkább, mivel ugyan ezen vasút osztrák vonala minden állomásán, az osztrák kormány igy intézkedett Grácra nézve s mivel Veszprém különben is városunkra nézve megyei székhely, illő és méltányos tehát hogy a bizottsági ta­gok a gyűlésekre jutányosaiban utazhassanak. A nagy horderejű indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott továbbá Tímár Elek, Hanauer Jenő, Horváth Lajos, Löwy Mór és Krancsák József képviselők következő in­dítványa: Tekintetes képviselő testület! Városi képviselő testü­letünk tanácskozási és ügyrendje, nemkülönben városi összes közigazgatásunk szervezési szabályai az 1871. évi 18. t. cikk alapján az 1872-dik év első felében alkottattak mes: az akkori városi bizottmány által, — tehát oly időben midőn hiányozván a gyakorlati tapasztalat, csak a törvény merev intézkedései nyújt­hattak egyedüli alapot, igy nem csuda, ha mellőzve lettek oly szabályok, melyek megalkotása a törvény által a helyi viszonyok igényeinek figyelemben tartása mellett az egyes községek sza­bad elhatározására hagyatott fenn, és melyek utóbb a gyakor­lat által szükségeseknek is bizonyultak be. — Belátta ezt. már a szabályrendeletet alkotó bizottmány maga is , és a szabályren­delethez függesztett utójegyzetbei) kimondotta, miszerint „ha (án a gyakorlat az itt följegyzett munkafelosztást, egyik vagy másik hivatalnokra nézve aránytalannak bizonyítaná, a közgyűlés te­endője lesz, a tapasztalt aránytalanságon célszerűbb felosztással segíteni." A 6 évi tapasztalás ugy hisszük eléggé megmutatta azon irányt, melyen reform intézkedéseinkben haladnunk kell. Nem hagyhatjuk végre figyelmen kivül azon körülményt sem, miszerint az 1872. évi szervezés óta az ipar, közigazgatás, köz­adók megállapítása, kivetése, kezelése és behajtása, a közegészségi gámság és gondnoksági, valamint a kisebb polgári peres ügyek ellátása stb. tárgyában számos ujabb és ujabb törvény keletke­zett, melyek végrehajtása es alkalmazása a szabályrendeletek megváltoztatását, illetőleg kiegészítését igényli, indítványozzuk tehát, hogy a képviselő testületi közgyűlés, most az újból ala­kulás és a tisztikar megválasztása előtt a tanácskozási és szer­vezési szabályrendeletnek az ujabb törvények és a tapasztalat igényeinek figyelemben tartása mellett leendő szabályozását, és kiegészítését határozatilag mondja ki, és e tárgyban tüzetes munkálat, illetőleg indokolt javaslat előterjesztésére bizottságot, küldjön ki. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az indít­ványozókból alakított bizottság a javaslat kidolgozását a kikül­detett. — A városi képviselők egyrészéilek újból választása a törvény értelmében szükséges levén, a városi választók össze­írásával Horváth Lajos, ftikóti Károly, Perlaki Géza, Kalmár István , Lukonics Pál, Kovács István , Kalmár Németh János, Csajtay Dániel, Ürmös József és Steiner Mayer képviselők bí­zattak meg. Olvastatott a Pap János, Békássy Lajos Timár Elek Eőri Szabó Sándor, Ajkai Imre es Paál István urakat a béke­biróság elvállalására felkérő küldöttség jelentése, miszerint a nevezett urak a tisztséget felhozott indokok alapján elfogadni hajlandók nem voltak. Olvastatott eszel kapcsolatban Dr. Szi­vesdy József urnák azon ajánlata, miszerint a községi bírásko­dás alá tartozó ügyeknek a kapitányság illetőségi köréből el­vonása két saját választása szerinti állandó fizetéses segéd és külön hivatali helyiség rendelkezése alá bocsátásának feltétele alatt kész a községi és az ezt meghaladó kisebb polgári peren ügyek elintézését mint békebiró díjtalanul elvállalni. — Tekintet­tel azon körülményre, hogy az ujtörvények értelmében a városi tiszti karra rótt teendők beosztása és a szervezeti szabályoknak ehhez képest módosítására a mai közgyűlésből bizottság külde­tett ki, a közgyűlés Szivesdy ur ajánlatának érdemleges tár­gyalását az alapszabályok módosításának befejezése alkalmára halasztotta el. — Olvastattak és tudomásul vétettek a kisbirto­kosok földhitelintézetének és a párisi magyar egyletnek köszönő iratai a város által tett 500 ft. és 100 ft. alapítványokért. — A városi tanács az iskolaszék kezdeményezése alapján javaslatba hozza, hogy az ismétlő iskolák tanulói is zárvizsgálatra köte­leztessenek. — Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. — Az adókivetés körüli eljárás helytelensége és a város lakosainak adóval túlterheltetése miatt Körmcndy Dániel városi képviselő a ministeriumhoz felirat intézését indítványozván, az indítvány elfogadtatott. — A városi telekkönyvnek az ujbirtuk rendezés szerint mielőbb leendő átalakítása a város érdekében állónak találtatván, a járásbírósághoz u város részéről azon ajánlat ha­tároztatott terjesztetni, miszerint, az átalakítással járó napidíjak egyreszét kész a város sajátjából fedezni. Tanügyi hirek. 4 városi iskolaszék m . hó 16-án tartott ülésében a f. évi ápril 30-án tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván annak 2-ik pontjánál elnök ur által megjegyeztetett, hogy a beszerzett varrógép zárható szekrénnyel el van látva és arról a 75 ftnyi számla a magas kormányhoz fel is lett terjesztve. A rajziskolai kiállítás akként, módosítatott, hogy a kiállítás napja nem május hó 30-án hanem f. évi június hó 2-án fog megtörténni és pedig d. e. 10órakor, valamint a jutalom díjakra begyült össze­gen rajz eszközök lesznek vásárlandók s ezek fognak jutáimul kiosztatni. Az ismétlő iskolákra vonatkozó 6-dik ponthoz még­hozzá adatott, hogy a felekezeti iskolaszékek hatóságilag arra is különösen felhivassanak, hogy az ismétlő iskolákban is — a mit eddig csak az evangel. felekezet, teljesít — a tanév végé­vel vizsgák tartassanak. A tornászaira vonatkozó 7-dik pont oda módositatott, hogy téli tornászati helyiség iránt az urada­lomnál lépéseket tenni a városi hatóság kéressék fel. — Elnök ur jelenti miszerint a polgári leányiskolánál a zongora tanítás a mult ülésben lett megbízatásához képest t. Tóth Dánielné úr­nőt megnyervén, őt személyesen be is igtatta. Ezzel összefüg­gőleg igazgató Madrach Anna k. a. jelenti, hogy az iskolaszék ! ezen intézkedése felett a szülők részéről megelégedést nyilvá­nulni tapasztal és az előbbihez képest a növendékek a zongo­rában mostan sokkal jobban haladnak; végre a zongora tanítás rendes folyamatban varu Az iskolaszék arról is értesülvén, hogy a polg. iskola tanári kara végzésileg kimondotta azt, hogy a mely növendék magát zongora tanórára beíratta, azt a tanév végéig — különbeni kizárás mellett — csak is az intézetben, ta­nulni köteles, és hogy ezen határozata iskolai szabályrendeleten alapszik. A tanári kar ugy a kérdéses határozatát mint az en­nek alapjául szolgáló szabály rendeletet az iskolaszékkel írásban közölni felhivatik. Magvassy Pál ur jelenti, hogy özvegy Feigl Pálnénak, ki az óvodai eljárásban magának gyakorlatot szerezni kivan az iskolaszék utólagos jóváhagyásának reményében az inlézetben a díjnélküli foglalkozást megengedte. Ezen intézkedés helyben hagyólag tudomásul vetetik. Több tárgy nem lévén el­nök ur a gyűlést feloszlatá. — Figyelmeztetés. A III. egyetemes tanitógyülést ren­j^dező bizottság, a f. évi augusztus hó 21, 22. és 23-dikán Bu­dapesten tartandó gyűlés alkalmával, hazai és külföldi tansze­rekből kiállítást rendez. Ezen intézkedése által módot akar nyújtani arra, hogy a megjelenők, a beküldött tanszerekkel meg ismerkedve azokat összehasonlíthassák, s ebbeli szükségleteik beszerzése esetén, mérsékelt árért, az aránylag legjobbat vá­laszthassák; nem különben a tanszer készítőket, itt szerzendő tapasztalataik alapján, a hiányok pótlása és a célszerűtlen tan­eszközök javítására serkenteni törekedik. Midőn ezen kínálkozó alkalmat az iskolai hatóságok becses figyelmébe ajánlanám egy­szersmind arra kérem őket, miszerint a rendező bizottságot, ezen a tanügyi állapotaink fejlesztéseit célzó törekvésében azzal tá­mogatni szíveskedjenek, hogy szükségelt tanszereiket, az egye­temes tanitógyülésre küldött megbízottjuk által szereztessék be. Veszprém, 1878. évi május 25-én Stáhly György kir. tan­felügyelő. Megyei és helyi hirek. — Személyi hirek. Gróf Zichy Lajos úr Ő Mltga mult héten méltóságos gróf Esterházy Móric úr látogatására körünkben időzött.— Nagy tiszteletű Barth alos Mihály pápai esperes és piriti lelkész úr Kiss Gábor helybeli lelkész úr beiktatásacéljából, több lelkész társával együtt városunkban idő­zött.— Mint lapunkat megbízható forrásból értesítik, Woyta József polgármester úr, polgármesteri állásáról jelen hi­vataloskodási idejének betöltésekor le fog mondani, illetőleg a júliusban megejtendő tisztújítás alkalmával fellépni többé nem fog. Mi tekintve polgármester ur korát ezen szándékát annál is is inkább helyesülhetjük, mivel a polgármesteri teendők s ezek között első sorban az adó ügyek tetterős fiatal embert igényel­nek, amit hogy polgármesterünk belátott bizonyára csak önzet­lenségéről tanúskodik. — Dr. Rechnitz Eduard úr városunk egyik legnépszerűbb orvosa mult hó 28-án érkezett fiatal és bájos nejével egj'ütt körünkbe, ahol is hatásos orvosi teendőit isinél folytatja. — Annak idején közöltük volt, hogy egy lelketlen asz­szony vigyázatlansága folytán egy szerencsétlen gyermek ve­szélyes égési sebeket nyert, ezen kisded, kinek életéhez mi re­mény sem volt, dr. Steiner József úr f'áradhatlan buzgalma és ügyes gyógykezelése folytán már tökéletesen kigyógyult. Ez alkalommal felemlítjük, hogy Gergye Sándorné, ki a mult héten tartott ifjúsági majális alkalmakor lőpor fellobbanás által súlyos égési sérüléseket szenvedett, szintén dr. Steiner József úr gon­dozásaalatt áll, s reményleni lehet, hogy teljesen fel fog épülni. — Veszprém megye tisztelt, főorvosát Kerényi urat kér­jük, hogy a megyebizottmány utolsó közgyűlésén határozatilag kimondott tébolyda vizsgálati ügyében vett megbízásának meg­felelni minélelőbb szíveskedj ék, és e célból a kiküldött vizsgáló bizottságot hivja össze, mivel az eféle rendeleteket nem szabad a végtelenségig elodázni. — Az iparosoknak. - A „Veszprém" írja: Azon ezer darab ágytakarónak, melynek készítését a magas honvédelmi miniszter úr városunk csapó ipartestületére bizta, felét, ötszáz darabot, május 14-én szolgáltatták be iparosaink és mint érte­Csarnok. A viszontlátás. (Polko Eliztől). 8. folytatás. Ford. Etelke. Ah! csak lehetne az olyan apácának irni, száz levelet, is irtam volua már neki — bérmentve A'alamennyit, a portó nem határozna nálam — olyan angyalért kiadva. Csak még egy olyan aszszonyt találhatna uram, no de nem olyan fekete ruhásat — akkor minden másképpen lehetne! A szép nők épen úgy mint a kevésbé szépek, igen barát­ságos pillantásokat vetnek uramra, hogy ha olyankor vele va­gyok szinte reszketek a gyönyörtől, de ő nem veszi észre egyi­ket sem. Azután a mindenfelől jövő meghívók csak úgy özönlenek naponként hozzá s ő azt se veszi semmibe se. Szeretném ha innét el tennének bennünket, néha a levegő változtatás is jót szokott tenni az ilyeneknek; legközelebb csizmája lehúzása al­kalmával azt mondám neki, — no mert szabadam nekem már néhány szót kérdés nélkül is intézni uramhoz — tehát ha azt gondolom, hogy ezt vagy azt a kisasszonyt minap az utcán oly szépnek láttam I — vagy, hogy ez és ez a baronesse az ablaknál állt mikor mi arra mentünk s a kapitány kutyáját magához édes­gette" ezekre legfeljebb azt mondja csodálkozó hangon, hogy „igazán" ennél többre nem mehetek vele. Valósággal néha a kétségbeesésig szerencsétlennek érzem magamat miatta, csak tudnám, hogy hol találhatom fel azt a Beátát, gyalog el mennék oda — noha bele jön még lábaimba a fájás — w tanácsot kérnék tőle, mert az olyan nők minden fájdalomra ismerik ám a gyógyirt, a kik oly gondosan ápol­ják a lelket, is mint a testet; azokban lehet bizni s ha nem tudnánk, hogy ők léteznek sokkal keservesebb dolog volna a háborúskodás! ha magamért imádkozom bele foglalom imádsá­gomba rendesei) az irgalmas nénéket is." Hát Bssegény kis Beáta testvér? — hol volt ez alatt? — zárdijában, még mindég gyengélkedő állapotban, mert erős ideg­lázt kapott a typhus lasarethben tett önfeláldozó ápolása után. Most kis cellája fehér falai közt töltötte napjait. Ah mily örö­mest meghalt volna! mert a felébredt szív küzdelmei nem csen­desültek el mint a hogy azt Erichnek irta . . . folyton küzdenie kellett s minél jobban gyengült, testileg annál eresebb veit a lelki fájdalom. Egyedüli vigasza azon gondolat volt, hogy a fáj­dalom eresebb része reá iett mérve: lehetetlen, hogy a férfi úgy szenvedjen! Az élet különféle bajai elvonják a férfit saját fájó gondolataitól s ah! a férfi sziv nincs úgy telve a szeretet ér­zelmeivel mint a nőé. Az igazi szerelem ellen hiába minden küzdés, meg kell hajolnunk. — Minden gondolatunk abból ered, mint a sugarak a napból s oda tér ismét vissza mint galamb a fészkére. „Az olyan szereleni, mely egész valónkat át hatja és betölti" irá naplójába Beáta — a rózsa olaj drága illatához ha­sonlít, melyből egy csép örökre érezhető marad azon edényben melybe egyszer töltve lett. Mindenek felett a legnagyobb bol­dogság, az, még ha nem nyújt is egyebet fájdalomnál, könnynél s lemondásnál! . . . Istentől jön és hozzá vezet,; egy darab örökkévalóság az, s igy ncm lehet bün. — A kinek először ju­tott osztályrészül, a legnagyobb kegyben részesült az, a mit nem köszönhet meg eléggé egész életén át. Szellemmé változni; át karolui egy másik lelket; egyesülni s vele idvezülni!.. . (t S Beáta teljes valóságában birta ezen érzelmet, és áldotta éjjel nappal a mindenhatót e fájdalmas üdvösségért s mé£ is voltak olyan percei midőn a kedvestőli legyőzhetetlen földi vá­lás felett egészen vigasztalhallan volt! . . midőn úgy vágyott egész a kétségbeesésig annak egy tekintete után, a kit már gyermeki szivével is szeretett s most újra fel lelt, hogy életét meg mentse. Ugy tekintette lételét mintha egy kietlen pusztaság ván­dora volna, érezte a nap forró hevét, mely egészen eltikkasztótta s nem volt sehol egy felé nyújtott szálló kéz, mely enyhítői adjon epedő ajkának, csak egy cseppet: egy rövid kis szót a kedves mintlétéről, akkor azután ismét, erőt nyert volna a további küzdelemre. Minden újság volt még előtte; saját szerelme s a viszontszeretet által érzett boldogság, midőn az örökös elválást választotta., elhatározva, hogy nem fogják egymást látni soha többé! . . . — „Nem valódi szerelem az, — irá ismét, — mely azt ál­lítja, hogy „a lelkek egyesülhetésének tudata kielégítő" mind­addig porhüvelyünket hordozni vagyunk kénytelenek, a szeretett lény élő alakjának láthatása után epeszt a vágy . . . szüksé­günk van rá, hogy találkozhassék tekintetünk ama szemek su­garával, melyek nekünk a világon legszebbek, legfényesebbek, — hallhassuk azt a hangot, mely bájolóbb a legédesebb zene hang­jainál, legalább láthassuk azt a kezet, melyet olyan végtelen gyönyör volna egy futó pillanatra ujjainkkal érintenünk. Csak a viszontlátás boldogságának hitét ne kellene nélkülözni! — csak azt lehetne rcménylcni a keresztje alatt roskadozó boldogtalan halandónak! Csupán a viszontlátás biztos hite is új erőt adna a kínos élet terhének tovább hordozására! A teremtő hatalom ád is a calvaria uton néha pihenő helyet, — csak az emberek ncm ismernek irgalmat, halálra fáradt embertársuk iránt . . ." „Egy szegény anya halálos ágya mellett voltam kinek kedves gyermekétől s forrón szeretett férjétől kellett örökre elvál­nia ah! mily keserves, nehéz megpróbáltatása volt e nyomorultak lelkének - mily örömest váltottam volna én fel a szerető anyát!" „Oly édes érzés segíteni, ápolni, imádkozni egy szegény küzködő emberért, még édesebb őt felgyógyulva látni s még sem vagyok megelégedve ezen boldogító érzéssel; vágyom, erős­sen vágyom egy más után. Az emberek nem bocsáttatlak meg nekem soha ezen titok­teljes vágyat, hanem a jó isten, az érzem, hogy megbocsát!.. „Ót még egyszer ápolni, kiragadni még egyszer a halai karjaiból s nem magamnak ezt nem tudnám elviselni. Másodszor uem engedném elszakítani magamat tőle nekem is csak emberi erőm vanl" . , , , (Folyt. kövQ

Next

/
Thumbnails
Contents