Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-06-02

sülünk az átvevők teljes megelégedésére; a másik fele augusztus hóban lesz beadandó de ezzel is alighanem június végével már készen lesznek. Fölösleges mondanunk mily nagy jótétemény ez városunkra, mely túlnyomókig iparüző. Ebbó'í kifolyólag nem tehetjük, hogy köszönetet ne. mondjunk iparosaink nevében a magas honvédeimi miniszter úrnak, úgyszintén Rath Károly orsz. képviselő urnák is, ki ezt oly önzetlenül közvetítette és és kieszközölte. Iparosaink pedig láthatják, lia jó muukát tesznek, nem lesz okuk panaszkodni, hogy felsőbb hegről mellőztetnek. — (Behülde(eiL') A „Pápai Lapok^-m örömmel fogadtuk azon hírt, miszerint az Amerikából visszaérkezett Pollák Jguáe úr átveendi saját kávéházát fjnely évek óta bérlők kezeiben levén, régi minőségéből vajmi sokat vesztett"). — Valóban kívánatos ez és csak szivünkből gratulálunk neki ezen vállalatához, annyival inkább, mivel tudjuk, hogy ő külföldön szerzett tapasztalatai alapján eszközleiidó javítások és átalakításokkal egy oly kávéházat fog Pápának teremteni, mely nemcsak hogy a régi híres Pollák kávéháznak, — mely Pápa városának lcgsocialistikusabb gyülheíye volt, — régi renaihéeját visszaszerzendi. hanem melynek tulajdonságai, úgy az aestheticum mint egyéb más kávéházi kellékek tekintetében városunk polgárainak imponálni fog. — Erőszakos kéregetek. A minden mi ven nevezendő mozgó koldus csapat egész özöne látható városunkban,—ahol a helybeli szegényeknek a koldulás szigorúan tiltva van, — anélkül, hogy rendőrségünk az ingyenélők ezen néha nem veszélytelen példányait meggyőzné a felől, hogy városunkban a törvénynek szemei s ha kell karjai is léteznek. Azon tolakodó, arcátlan, sőt nagyon gyakran erőszakoskodással járó zsarolást u mit a kóborló suhancok véghez visznek, már valóban lürhetlennek nevezhető. A mult hét. egyik napján egy ilyen semmit tevő, egy helybeli ügyvéd lakására ment alamizsnáért, mivel a szakácsné ezen dolgozni képes csavargót elutasította, a szemtelen kéregető magának annyi bátorságot mert venni, hogy a cselédet megütlegelte, igy akarván erőszak utján valami „elemózsiához" jutni ; csak a házi úr hathatós közbenjötte mentette meg a megtámadott cselédet. Ezen rabiáfus kéregető alkalmasint ismervén rendőri közegeink csekély számát, a háziurat agyonveréssel fenyegette ha valahol az utcán találkozni fognak! Az ilyen rendetlenségeknek eleje mindaddig nem vehető a meddig rendőreink, rendőri teendőiket más ügyek végett nem teljesíthetik, ideje volna rendőrségünk létszámát szaporítani. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik szeretett, nőm Vellner Józsefné szül. Bereczky Katalin temetésén megjelenni szívesek voltak s ezáltal nőm elhunyta feletti mély fájdalmaimat részvétük által enyhíteni szíveskedtek, fogadják legforróbb köszönetemet. Vellner József. — Tisztelt olvasóink figyelmébe ajánljuk a következő beküldött sorokat: Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Franciaországból visszaérkezvén, francia nyelvből tanórákat fogok adni, nem különben a női divat körébe vágó összes munkákat, különösen pedig a legújabb francia divat szerinti nőiruha készítést a Iogjutáuyosabb áron fogadok el, mely célból külön hölgy confectíót nyitottam, aholis gyermekeket a női ruhakcszitésbeni oktatásra csekély díj mellett kiképezni hajlandó leszek. Laudier Antónia. — Laudier Antónia k. a., néhai Laudier Antal úr uradalmi várgondnok árvájának ezen a nagyérdemű közönséghez intézett kérelmét, különösen városunk nemes szivü hölgyei beesés figyelmébe ajánljuk, s megvagyunk győződve. hog>' valamint idáig, úgy ezentúl is a jelen esetben nem fogjak megvonni támogatásukat az árváktól. — Mull számunk egyik cikke, melyben egy helybeli alkusz viselt dolgairól volt szó, némi félreértésre adott alkalmat a mennyiben a cikkben foglalt B. A. jelből többen Blau Adolf urat vélték kimagyarázni, holott cikkünk nem gabona kereskedőre, hanem egy fiatal alkuszra vonatkozott. A mit ezennel ismét kijelentünk. — A jövedelmi adó lajstroma elkészült s közszemle végett a városház kapuján ki lett függesztve, figyelmezteti ükvárosunk adózó polgárait, hogy esetleges ellenvetéseiket mihamarább megtegyék, mivel a kifüggesztési naptól számított tizenöt napi határidő eltelte után bárminő felszóllamlásnak sem leend helye. — Jáhó Pál n. démi illetőségű csavargó egyedüli mesterség gyanánt városunkban a lopást űzte; alig szabadult ki a börtön falai közül már ismét mesterségéhez fordult s igy kivel sem volt rendőrségünknek több dolga mint ezen „professionatus" tolvajjal kit végre valahára rendőrkapitányunk illetőségi helyéi-e 'S". Démre toloncoztatott, ennek folstáu egy veszedelmes gonosztevőtől városunk megszabadult. — Az iparlörrény rendeli, hogy az iparos tanoncok felvételére vonatkozó jelentés az illető mester részéről a hatóság és az ipartársulathoz felterjesztessék, minek következtében a tanoncok tanulási ideje és az annyira szükséges ismétlő oktatás kellőleg ellenőrizhető és meghatározható legyen. Ezen törvényszabta rendelet iparosaink érdekében fekszik s ezoknál fogva nem értjük azon mulasztás okát, mely ide vonatkozólag iparosainknál mintegy bevett rossz szokássá kezd terjedni, s felkérjük ipartüző polgártársainkat, hogy az ipar ügy érdekében a törvény ide vonatkozó követelményeinek mindig tegyenek eleget. — Egy nemes tett Rikóti József ur a helybeli polgári kör könyvtára javára 82 kötet könyvet ajándékozott. Ezen humánus tetteért fogadja a nemes ajándékozó a közügy nevében hazafiúi üdvözletünket és köszönetünket. — Lapunk mai számához Ráth Károly ur s városunk tisztelt képviselőjének mult hó 22. a quota ügyében tartott nagyhatásos beszédje vau mellékelve, mire tisztelt olvasóink különös figyelmét felhívjuk. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el azon megjegyzést, hogy a lefolyt három év alatt városonk képviselője számos alkalommal tartott beszédei és interpellátiói által bizonyára városunk jó hírnevét csak öregbítette. — Az elmúlt áldozó csütörtök városunkra nézve kettős ünnepet jelentett. A meddig délelőtt a helybeli református hitközség uj lelkészét főtisztelendő Kiss Gábor ur beiktatását fényes diszebéddel végezte be, addig délután a helybeli lövészegylet tartá lövöldéjéuek megnyitási ünnepét. A mi az első ünnepélyt illeti ugy annak fénypontját azon egyszerűségben találjuk, mely egyszerűség á reformált egyház kiváló sajátságát képezi. A kitűzött reggel 9 órakor az ünneplő egyház hívekkel és városunk minden felekezetét képviselő vendégekkel zsúfolásig megtelt. A szokásos egyházi énekek elzengésc után főtisztelendő' Bartlialos Mihály egyházmegyei esperes ur egy rövid, velős és szívhez szólló beszédje és a főiskolai énekkar alkalmi éneke után Kiss Gábor ur tartá első hit szónoklatát.— Az ősz lelkipásztor ifjú tűzzel adá elő pompás szónoklatát, mely minden tekintetben mesteri egyházi beszédnek nevezhető. Ezen isteni tisztelet, bevégeztével a beiktatási ünnepély véget ért. Az! egyház ünnepelt bajnokának tiszteletére a GriíF fogadó nagytér-! méhen fényes disz ebéd rendeztetett, mely minden tekintetben j sikerültnek nevezhető. Elismeréssel kell a rendezőségről szólani j és elismeréssel Schöpf Gyula vendéglős ur jó konyhája, jó za-! matu borai és nagy uri fénnyel kiállított terítékéről. A meddig Schöpf Gyula ur kitűnő konyhája és pincéje a vendégek „anyagi erdekeit" az utolsó fokig kielégíteni törekedett, addig Cseresnyés Károly zenéje a társaság jó hangulatát fokozta, növelte. A szokásos fölköszöntések sora végtelen volt, s valljuk meg igazán, mind talpra esett és találók volt. A felköszöntő kezdője Vály Ferencz ur volt ki poharát a legelső magyar emberre koronás királyunkra és hazánk védangyalára koronás királynénkra nemkülönben a királyi ház összes tagjainak egészségére és magyarország felelős kormányára ürítő. Utánna Osváhl Dániel ur Pápa városának elöljárósága nevében emelt poharat, az ünnepelt férfiú egészségére. Vághó János Barthulos Mihály esperes urat. Barlhalos Mihály ur pedig Pápa város összes lakosságát. Főt. Huilus Crispin miseri prior ura különböző felekezetek jó egyetértésére iirité poharát. Utána Antal Gábor ur a lelkészi állás magasztos hivatását fejtegetve, kiemelve éltető az uj lelkész urat. Lazányi Béla és Dr. Lőwy László szintén idevágó alkalmi szép toasztot mondottak. Ezután Dr. Klein Mór főrabbi ur a következő pohárköszöntés monda: „Az emberiség eszméje, a mennyiben ez az egyesek magasabb érdekközösségének szüleménye, e mai napon — habár szűkebb körben is — ünnepet ül. Ez eszme születési helyét tudvalevőleg nem jelöli meg sem emlékkő sem márvány — vagy ércszobor, valamint annak születési napját nem tünteti ki a naptár rikító színek által szembetűnő betűkkel. Ez eszme csiráját magában hordozá az embcri|sziv már akkor is, midőn a puszta létért való küzdelmen kivül magasabb vágyak még nem heviték azt. Ámde ez eszme fejlődése és érlelése valamint minden időben volt ugy napjainkban is bizonyos feltételekhez van kötve ép ugy mint a föld méhében rejlő csira fejlődése a nap melegítő sugarát, az enyhe esőt és langyos szellőt nem nélkülözheti. Az emberiség — mint magasabb életcélokra szövetkezett s azoknak elérésén vállvetve fáradozó család — eszméjének is napsugárra van szüksége, mely fejleszszc, nagyra növelje s gyümölcseit érlelje; napsugár az, mely keresztül törve az élet néha sötétes fellegein, megaranyozza a halandó szűk látkörét, s fényével megvilágítja a kétely szédítő örvényeit. I3z égi sugár — a hit. Az emberiség eszméjének hü kisérő társa a hit, miként a földé a hold. Hiszen az emberiség — tekintve közös érdekeit, közös feladatait és közös céljait — nagy családot képez, melyet csak is a testvéri szeretet köteléke tarthat össze; de lehetne-e szó testvéri viszonyról, ha az egy atya iránti szeretet és tisztelet érzete nem hatná át az egyeseket?! Az emberiség eszméjét egy láthatatlan atyai kéz plántálta az emberi szívbe; s ennek tudata mindannyiszor újra éled föl kebelünkben, valahányszor a hit égi sugarának utat engedünk" szivünkbe. De •miként a tiszta fehér napsugár a mindenségben létező tárgyakon megtöretve, különféle színekben vettetik vissza, mig együvé foglalva, a megtörött részekből egyesitett sugár ismét egyféle világosságban tűnik szemünkbe: ugy a hit égi sugarának is csak egy forrása van, s habár a különféle felekezetekben és egyházakban különféle színezetet is vesz fel — együvé foglalva mégis csak egy forrásra vezethető vissza. Az emberiség egy jegecet képez, — annak egyes oldalai a különféle hitfelekezelek és egyházak, — s ezek egy valamennyiüknek közös mag körűi, melyet hitnek nevezünk, képződtek. — A bit ikertestvére az emberiség eszméje, tehát e mai napon — mint mondám — ünnepet ült, a midőn egyik buzgó apostola tiszteletben és feladatokban egyaránt gazdag hivatalába lett beiktatva. Szívből kívánom, hogy adjon neki az egek ura erőt és tartós testi épséget, hogy tőle kitelhetőleg táplálja édes mindnyájunk kebelében a testvéri szeretet, kölcsönös türelmesség- és egymás iránti rokonszenv által mindig erősbülő azon hitünket, hogy e hazára, valamennyi hítfelckczeteire s általában az emberiségre jobb és boldogabb napok várnak. A pápai érdemes reformata egyház virágzására és felkent lelkületű lelkésze hosszú életére és egészségére emelem poharamat!" Ezen általános éljenzés és lelkesültséggel fogadott szónoklat után az ünnepelt férfiú Kiss Gábor ur emelt poharat és egy rövid ugyan, de igen szép beszédben köszöné meg a minden oldalról oly szépen nyilvánuló rokonszenvet és éltette Pápa városának minden rendű és rangú fiát. Ezután Horváth Lajos a díszebéd fáradhatlan, buzgó és tapintatos rendezője mondott egy talpra esett köszöntőt, melyre a köszöntőbe foglalt Hannos Zoltán ur egy huruorisükus és kitűnő élccel gazdagított, felköszöntéssel válaszolt. A felköszöntések után a vig kedélyben lévő társaság íu corpore elment a második ünnepélyre a polgári lövölde megnyitására. — A lövölde megnyitása. A tagosítás keresztül vitelének jótékony hatása még a lövöldére is kiterjed, uj színben tűnik elénk a lövölde a mennyiben előtere kedvezőbb alakját épen a tagosításnak köszönheti, igaz ugyan, hogy a régi szép kapu helyett ez alkalommal még csak egy szerény ajtócskán, melynek oldalain két nemzeti lobogó lengett, léphettünk a lövölde elő csarnokába, mely ez alkalommal hat tágas sátor és egy ügyesen készített tánctér által volt elfoglalva; a sátorok a mint eredetük és alakjok szerint, különbözők voltak ép ugy különbözött egymástól rendeltetésük is. Az egyik alatt működött Cseresnyés megfogyott bár, de azért mégis jó zene társulata. Egy másik sátor a hölgyek számára Flóber-féle puska és pisztoly céllövésekre volt bereudezve a hol is a bájos pályázok jutalmul ha a kör közepét eltalálták díszes virágcsokorral tüutettettek ki. Es hölgyeink érdeme nagy, mivel számosan veitekrészt és számosan nyertek virágzó kitüntetést. A többi sátrak az ételek és italok élvezetére volt fenntartva. Nagy előny vala az ujjouan rendezett teke pálya, a hol ez alkalommal a tekék fáradhatatlanul hömpölyögtek ugyan, de a „kilencest" leverniük nem sikerült. A lövölde főépületében ugyan ekkor a mesteri céllövészet is kezdetét vette. Gróf Esztcrházy Móricz ur ő méltga által három darab arany lőn jutalmul kitűzve azon kitűnő lövész számára, a ki mint legjobb, ez ideig pálya díjat; még nem nyert volt. A sok versenyzők közzül a szerencsés: győztes Niuold Ferenc vasúti főnök ur volt s ö nyerte el a nemes keblű Gróf ur szép jutalmát. Hogy kinyerte azon egy aranyat a melyet az egylet jutalmul kitűzőt', tulaj d önképen felsera kellene említeni mert úgyis tudjuk, hogy ezen győztes nem lehet más, mint az ép oly kitűnő lövész, mint kitűnő polgártárs és iparos: Brader Sámuel ur! A második egyleti díjat egy ezüst forintot pedig Schauman honvéd hadnagy ur nyerte el kitűnő körlövéseivel. Ameddig a nagyszámú és diszes vendég koszorú az élvezetek különböző nemével a délutáni órákat eltöltötte volt, lassan, lassan bekövetkezett a kellemetes tavaszi este, mely meghozván a táncolni szerető lelkes ifjúság számára a mulatságok legédesebb nemét a táncot, a mely csak késő éjjel ért véget. Hanem az esti órákban nem csak a fiatalság nyerte élvezetes szórakozását, hanem a nem táncolók is, kik társas játék és pohár csengés között vigadtak az ünnepély legvégső végéig a hajnali pir hasadtáig. Volt tehát szórakozás, volt vigalom s mind ezt köszönhetjük a rendezőség lelkét képező köztisztelet és szeretetben álló Paxy Károly alezredes urnák mint az egylet főlövész mesterének, a ki szivélyességével párosifá a kedélyességét, az előzékenységgel rendezési ügyességét, s mind ezt szellemdús neje barátságos és kedves modora által csak növelte. Különben is a helybeli honvéd tisztikarnak meleg köszönetünket fejezzük ki, buzgóságuk és lovagiasságukért melyet ugy az ügy iránt melyet támogattak, valamint a közönség érdekében tanúsítani szívesek voltalt- Ezen ünnepély kedves tanúságot szolgáltat arról, hogy városunk közönsége tud lelkesülni a társas együtt létért és támogatja a szép, a nemes és célszerű egyleti intézményeket. Végül pedig felemiitjük, hogyVajdits Imre vendéglős ur a benne helyezett várakozásnak megfelelni vagy nem akart, vagy nem volt képes, mert méreg drága étele, méreg drága itala és mikroscopicus adagu étele, talán a párisi világkiállításon helyén lévőnek mondható volna, de egy magyar provintiális városban nem. — Rejtélyes borzasztó gyilkosság Doba helységéből a köznyelven „Trézsi"-rick nevezett asszony Devecserbe szokott zsemle végett bejárni. Mult hó közepe táján elment s többé nem tért vissza. Eltűnése utáni öt 5iapra 1 dobai földbirtokos, midőn vetéseit meglátogatandó, tagjára, kiment, nem kis meglepetésére szolgált tapasztalnia, hogy a szépen álló vetés egy darabon le van gázolva. A kárt megnézendő, borzadalommal fedezett fel vetése között egy fej nélkül fekvő és barbár módon elcsonkitott női hullát, melytől mintegy husz lépésnyire az elmetszett fej hevert. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy a szerencsétlen nő a fennt nevezett Trézsi asszony volt. S miután zsebében a zsemleára, vagy is 3 frt 50 kr készpénz feltaláltatott, világos, hogy a gyilkosság elkövetésének indoka nem lehetett rablás, hanem több mint valószínű, hogy aljas boszu vagy más még ismeretlen indok lehetett. A tettest nyomozzák ugyan, de idáig még a rejtélyes gyilkosság elkövetőjére nem lehetett jönni. — A Dr. Dárday Sándor által jelesen szerkesztett országos tekintélyű szakközlöny a „Közigazgatási Lapok" legutóbbi számában a következőket írj a: „A vidéki lapok legnagyobb részben feladatukat a napi lapok kivonatos reprodukálásában és néhány helyi érdekű hir közlésében keresik, míg a helyi közigazgatást érintő behatóbb eszmecserét vajmi ritkán találunk provinciális lapjainkban. E szabálytól eltérő dicséretes kivételkép említhetjük a „Pápai Lapok"-at, melynek hasábjain ép ugy mint a „Pozsonyvidéki Lapok"-ban gyakran találunk szakértelemmel tanuskooó közleményeket, melyekről, mint ez alkalommal is, szívesen veszünk tudomást, már csak azért is. mert az adott tolrjz bizonyosan igen sok más helyen is találónak fog felismertetni" ezután dicsérőleg ismerteti lapunk 20-ik számának a szegényügyről szóló vezércikkét. — Midőn küzdelmes pályánk közepette örömünkre szolgál az elismerés, másrészről tartozunk a nyilvánosságnak azzal, hogy tudassuk, miszerint a szegényügyről szólló vezércikk Hannos Zoltán ur tollából eredt, azt hisszük ennek kijelentésével nem követtünk el sértést tisztelt munkatársunk szerénysége ellen sem. — Városunkban meghaltak f. évi május 16—22-ig: Schirkhuber József leánya, ág. hitv. halva, éretlen. Gyimóti Zsófia gyermeke János, ág. h. 1 napos, éretlen. Miletics Ferencz gyermeke, r. kath. halva, éretlen. Ellő István, rom. kath. 60 éves, májlob. Szálai János gyke. János, b. hitv. 11 hónapos, aszály. Kovács Károly, h. hitv. 49 éves, hagymász. Csigi Izidor leánya Terézia, r. kath. 4 hónapos, hökhurut. Steiner Mór leánya Johanna izr., 1 éves, aszály. Horvát Kálmán gyke. Vilmos, rom. kath. 1 éves. kanyaió. Kobzi Káról leánya Erzsébet, r. kath. éves, hökhurut. Vágó Ignácz, r. kath. 44 éves, bélrák. Kovács János, r. kath. 45 éves, öngyilkosság. Danis Ferencz leánya Mária, r. kath. 6 éves, sorvadás. Rozs Ferencz gyke. Ferencz, rom. kath. 2 hetes, gyengeség. Axmann Jánosné, rom. kath. 25 éves, tüdőgümőkór. Pálovics János gyke. István, r. kath. 2% éves kanyaró. Horvát Mihál gyke. István r. kath 2

l

/

2 éves, kanyaró. Egyletek és intézetek. — JL JPápa városi iparos iiövenUéheh riejziálUlására, mely a városi rajzteremben folyó évi június 2-án délelőtt 10 '/

2 órakor fog tartatni, szives tisztelettel meghívja a nagyérdemű, közönséget Pápán, május 28-án 1878.—A városi iskolaszék. ö z g a z ű a s a g. — Hogyan állnak vetéseink? Búzánk és árpánk kitűnően állván, gazdag aratásra nyújtanak kilátást. Rozsunk ellenben sok helyütt nagyon is hiányos, mivel a szél virágzásban virágzását tönkre tette. Zab termékünk középszerű leend. A tengeri bőtermést igér. Ellenben a krumpli oly kitűnő éa bő áldást igér a milyenre még nem emlékezünk soha. A repce is szépen mutatkozik. Ellenben széna termésünk vajmi csekély leend, holott a vetett takarmány buján nő és jól fog fizetni. Az őszi búzából leginkább a gyepes földekben sokat felkelletett szántani. Gyümölcseink átlag véve ez idén ismét nem lesz, mert mig a megygynek a korai fo^óság ártott, addig a szilvát a cserebogarak és hernyók tökéletesen elpusztítottak és figyelmeztetjük a gazdaközönséget, hogy a hernyók irtását szorgalommal űzzék és kiváltó figyelmet fordítsanak azon férgek elpusztítására, a i melyek a fa-kérgei alatt szoktak buján tenyészni. Némi kivételt csak a körtve képez, melyből valamint a dióból is némi kilátás kínálkozik, noha a dió sokat szenvedett a mult hó végén dühöngött szélvész által. A szőliő ellenben gazdagon terem és sok bor mutatkozik. Ez alkalommal felemiitjük, hogy vidékünkön a hasznos vadak közül mint pl. szárnyasok és nyulak nagyon sok létezik a mit leginkább a vadász törvénynek köszöuhetünk. Ellenben a mezei férgek melyek ősszel ijesztő mennyiségben lepték volt el földeinket mind kipusztultak. Felemlítjük még házi állataink ez időszerinti árait: ugyanis, a jármos marhának párja 350 ft. középszerű 280 ft. Egy pár fejős tehén 200 frt. ha párját 10 mázsa súlyra tesszük, holott a uehezebb fajok 240 frton kelnek. A bornyu általában metszésre eladva 15 forinton kél. Sertések árai: közönséges egy éven alóli süldőnek párja 30 frt, egyéven felülinek párja 50 ft. Bárányok átlag egy forintjával kelnek el. Záradékul felemlítjük, hogy idő járásunk a legkedvezőbb, noha a szél némi károkat okozott. Varga János — gazda. Lotto- és sorsjegy. junius Tbpesti lottó számolt. 4i, 80, 52, 56, 60. Felelüsszerkesztö; Szikszay István.