Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-04-21

V. évfolyam Pápa, vasárnap 1878. április 21. A. szerkesztő és Itiatlólxivatal "W a j cL i t s Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és ^hirdetési díjak is intézendűk. Kéziratok nem adatnak vissza. 21 VAS. FHUSVETV. ) • 22 Hétfő HÜSVBTH. 23 Kedd Adalbert (Béla))£ 16. szám. Előfizetési dijalc: Egy évre 6 fr. — Félédre- . 5 ír. — Negyedévre \ jr. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. H"5

r

ilttérlbeXL soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. F I-ílTSV. V./ . HUSVBTfí. > ? Béla ISIS Nehemiás 19 Ni kan or 20 Noah Pápa, április 21-én 1878. (G. r.) Rendesen lesújtó események tárják fel az ember előtt a titokban működő erőket. Igy a kitörő vulkán, melynek hamva virágzó városokat eltemet, vagy a földrengés, mely hegyeket elsülyeszt és viszont hegyeket emel, s az ember műveit egymásodperc alatt megsemmisili: megtanította az embert arról, hogy a szilárdnak látszó föld kérge alatt oly erők működnek, a melyekről egyedül ezen természeti csapások nyomán szerezhető fogalom és tudomás. Igy van ez a társadalommal is. Ennek méhében is működnek oly erők, melyek létezését csak is a társadalmat megrázkódtatni képes események és végzetteljes válságok hozzák napvilágra. És valamint a n}'ár tikkasztó legét egy vészlhozni képes fergeteg megtisztítani, felfrissíteni szokta, ép ugy a válságos események megszokták a társadalmat tisztítani mindazon káros elemek működéseinek következményeitől, mely elemek, félvén a nap éltető világát, titokzatosan működve az erkölcsi élet alapzatait, aláásni szokták. Ki tagadhatja, hogy a fergeteg rendesen anyagi r kárt nem szokott okozni? Es mind ezen kár dacára, ki tagadhatja el azon hasznot, mely az élőlényekre, a fergeteg, a vihar következménye, a megtisztult levegőből származik? Igy vagyunk a társadalmat megrázó eseményekkel is; ezeknek is megvannak látszólag káros, cs meg vannak hasznos következményei. És ha az igy okozni szokott kárt szembesítjük a nyert, haszonnal azt fogjuk találni, hogy a veszteség eltörpül a nyereség értéke előtt. Mert a meddig a veszteség ezen rázkódtatások közepette, anyagi, tehát pótolható, addig a nyereség — a minden társadalom alapját képező erkölcs, mely ha elvész: Róma ledől s rabigába görnyed! De ne szóljunk képletekben. Városunk lakosai épen most éltek egy sulyos anyagi veszteséggel járó válságos eseményt át, mely a gazdagot ép ugy sulytotla mint a mindennapi munkája után élni kénytelen szegényt. Lapunk utolsó száma reámutatott azon kúlforrásra, a melyből ezen csapás eredetét vette, és ugyan ott bátran kimondottuk, hogy ezen esemény társadalmunk kóros álkupolának kifolyása, s igy ez alkalommal csak azért emliljük azt fel, mivel a városunkban történtek s a haza minden vidékén és fiainak mindegyikétől hallható panaszok között némi összefüggés, némi hasonlatosság jobban mondva némi rokonságot lehel feltalálni. Köztudomású dolog, hogy népünk elégedetlen, anyagi viszonyaink rendezetlenek, a törvény tekintélye meg van ingalva, közigazgatásunk pedig ép oly rosz, mint a megye kezelése alatti országutak, hololt nemzetünk ellenségeinek száma nagy, s ezek epedve várják az általok már „k i s z á m i t o 11" magyar birodalom bukását! A magyar nép ősi jelleméből rég kivan vetkőztetve, kebléből pedig a hazaszeretet veszendőben valamint veszendőben van a nemzet jövőjébeni hite és reménye is! . . . Mindezen fenyegető jelenségek közepette, az igaz hazafi eszközök után néz, melyekkel a haza sebeit orvosolni lehelne. Sajnos, hogy ezen eszközöket minálunk ott keresik ahol azok fel nem lelhetők, mert eltagadhatlan, s minden jelenségek oda mutatnak, hogy nemzetünk hajai társadalmiak, mely bajok orvoslása csak is társadalmi uton eszközölhető, nem pedig politikai uton, holmi kétes értékű szerekkel! Pedig mily nagy azok száma, kik az orvoslás ezen szereért lelkesülnek?! Sőt mily nagy azon pessimisták száma is, kik viszonyaink egyedüli gyógyszerét: a haza ellenségeinek, a reactiónak hatalomra jutásától várják és reménylik?! De mi azon nézetben vagyunk, hogy nemzetünk politikai állapota, noha sok javítást igényel, nem állja útját fejlődésünknek, nem gátolja elhárithatását azon veszélyeknek, melyek társadalmunkat fenyegetik, mivel a magyar haza népe hir mindazon politikai jogokkal, melyek birtoka a szabadság hatalmas záloga; népünk ugyanis hir önkormányzattal, s igy kezei között van az eszköz helyzetét javítania, társadalmát átalakítania, kezében van azon hatalom, a melylyel a sötétben működő erkölcsH e ti naptár. 24 Szerda György vert-Ckatli

Q, Gyürgyfj)rot.), 21 Husv. 7 ü.fjzr.) telén elemeket megsemmisítenie s igy népünk anyagi és szellemi jólétét előmozdítani lehet. Van önkormányzatunk, használjuk fel népünk anyagi jólétének felvirágoztatására, s ne engedjük, hogy álpróféták kényükkedvük szerint vezessenek ide s tova. hanem gondolkozzunk és mérlegeljük a körülményeket és teendőket saját erőnkkel. — Okulva a példákon ne higyjük valónak a mondottakat csak azért, hogy azt ezen és ezen tekintély terjeszti elő, hanem keressük fel az okokat önmagunk, mert igy sokkal kevésbé csalódhalunk. — Használjuk fel a legközelebbi eseményeket emberismeretünk növelésére, nehogyfszégyenlenünk kelljen azok bűneit kiket előbb bizalmunkkal tiszteltünk meg és mintegy vezetőnknek tartottunk. Tanúsítsunk önkormányzatunk iránt melegebb érdeklődést, s odahatni törekedjünk, hogy közélelünk minden mozzanata mini nyitóit könyv álljon előliünk, s programmunk legyen közügyeinket illetőleg e két szó: több világosságot! merlha közügyeink terén világosság lesz: népünk jóléte nagy mérvben növelve lévén elégedettség és rend fog honolni szegény hazánkban, a törvénynek tekintélye isméi helyre fog állani, s a világot meg rázkódtató események beálltakor népünket nem leend ok félteni, mert társadalmunkból a világosság ellető sugarai által a salak kiirlalolt, s igy nemzetünk a netáni válságokból újult erővel, győzedelmesen fog kilépni !... És ezért legyen jelszavunk: a világosság! I. Seívemtermélésünk érdekében. Ugy a nemzet mint az állam pénzügyi viszonyaira oly nagy fontossgáu selyem ipar alapját képező selyemtenyésztés ismertetése, terjesztése és tökéletesítése céljából miként más cnltur államokban, ugy nálunk is 1872 óta a földmívelési ministeriuro egyéb idevágó intcskedései m&llctt Szegszárdon egy selyemtenyésztési intézetet tart fenn, melyről azonban épen a közönség alig bir tudomással, nem látszik feleszlegesnek tehát, ha néhány szóval a tárgy fontosságáról s az intézet működéséről megemlékezem. Téves vélemény volna azt hinni, hogy a dunaiak által oly kincs gyanánt ápolt, nálunk kicsinylett, életrevalónak nem talált selyem ipar egyedül az azzal foglalkozó nem vagyonos osztálynak szolgál jövedelmi forrásul, mert kellő berendezés mellett nagyobb birtokokban is a föld jövedelmét holdanként 100 írttal emelheti; az alig két megyénk területével biró Lombardia lakóinak egyedül a nyersgubó termés kivitelből évenként 40—50 millió ezüst forint foly be, Angliának a keletindiai gyarmatokból az utóbbi évtizedekben ezer milliókat ugyancsak ezen ipar jövedelmezett. Nem kívántatik a föld csökkent értéke s jövedelmének ezen gyors- cs biztos emeléséhez nagy töke befektetés, igen jutányus áron ajánl a nevezett intézet alólirt felügyelősége 4-5 éves szederfákat, szívesen veszi azok eladásáróli értesítéseket és díjmentesen közvetíti az darusításokat, ugyancsak dijak elfogadása nélkül küldi meg az ültetési tervrajzokat, a tenyésztési s ifjitási kezdés módját, mely szerint a fák kiültetés után 2 év múlva 200 évig értékesíthető gyönge leveleket hoznak. A szoros értelemben vett tenyésztés pedig a tenyésztőtől semmi tökebefektetést vagy munkamnlasztást nem kivan, söt kellemes időtöltést nyújt az idősb nőknek, szjktatja a gyermekeket hasznos foglalkozásra és a tenyészde időnkénti megtekintés által tanulságos szórakozást szerez. Nem kívántatik továbbá a tenyészde berendezéséhez különös épület, alkalmas arra bármely szoba, fészer, csün pajta, műhely, elhagyatott ház, söt nád, vagy szalmával fedett padlásokon is jó siker tapasztaltatik, minek eléréséhez szükséges oktató könyveket a magyar korona térülőién ingyen küld a nevezett felügyelőség, gondoskodik a tenyésztőknek górcsöileg vizsgált egészséges rekeszpetékröl s azoktól a 6 hét lefolyása alatt bekötött gubókat nyers állapotban váltja be a földmivelési ministeriura által meghatározott lehető méltányos, köztudomásra juttatott áron, minek kifizetése, illetőleg megküldésénél netaláni visszaélések iránti panaszok a nevezett ministeriu.rn.h02 intézendök. Minden köjtség vagy munkamulasztás nélkül jön ez által a tenyésztő vagy tenyészde tulajdonos jövedelemhez olyaríkor, midőn legtöbb költsége és legkevesebb bevételei vannak. | Ha tehát a szives olvasó a közjó érdekében megismertetné ezen jótékony állami intézettel a közelében levő tenyésztésre hivatott közönséget, pár év múlva, midőn netalán felállított szedresét értékesítheti okszerű tenyésztésre képesített tenyésztők leendnek rendelkezésére. Éghajlatunk állítólagos kedvezötlensége iránt táplált véleményét eloszlatja a legnemesebb philippini szederfák ta25 Csüt. Márk evang.)

A Márk 26 Péntek Ervin, kiüt | Marcellin 27 Szombat Peregrin hitv.i-a Zita . 22 Pes. ü. vége ° 23 Odóm ^ 24 Sab. 1 per. pasztáit buja tenyészete és annak tudata, miszerint minél mérsékeltebb éghajlat alatt termeltetett a selyem, annál erösebb, tartósabb s keresettebb ; de megcáfolja ama véleményt vagy döitéletet a nevezett felügyelőség pár évi működésének eredménye is, mely szerint a legközelebb mult normális 1876-ik évben 15 ezer kilogrammot meghaladó nyers termés folyt be, melynek szokott kitűnő minősége éghajlatunkat s népünk ügyességét, tisztaságát e téren is oly előnyösnek tanúsítja, hogy ezen egyedül nálunk ignorált s elhanyagolt iparág meghonosítása a kormány más államokhoz hasonló kitartása mellett sikerülni fog. A tenyésztési kedv és hajlam sem hiányzik, a mult évben egyedül ezen intézet által 37 ezer grammot meghaladó pete megkeresés folytán osztatott ki, bár némely községek elöljárói 50—60 jelentkezett tenyésztő helyett 5-6ról értesítették a felügyelőséget. A folyó évi termeléshez a földmivelési ministerium a mult évi járvány behatása alatt levő rajokból költ peték ragályossága elleni biztonság végett Japánból és Olaszországból elegendő mennyiségű egészséges petéről gondoskodott- Belánszky Dezső. Megyei és helyi hirek. — Szeméhjihirek. Hol Ián Ernő ur m. kir. honvédtábornok s dandárkerülcti parancsnok, a helybeli két honvédzászlóaljat megvizsgálandó folyó hó 14-kén városunkban időzött. Dr. Pscherhofer Sámuel ur városunk veterán orvosa sulyos betegségéből immár tökéletesen kiépült s egészsége annyira megjavult, hogy a szobát rövidebb sétára már elhagyhatja. — Galamb József ügyvéd ur városunk egyik legtevékenyebb ügyvédjét sulyos csapás érte amennyiben édes atyja szélhüdésben meghalt, Galamb József ur ezen szomorú esemény folytán Veszprémbe utazott. —Gróf Batthyány Lajosné ő nagyméltósága Pákáról folyó hó 17dik-én Bpestre utazott. A mint idevonatkozókig lapunkat értesítek, a Grófnő mint rendesen úgy ez év nyarát is pompás birtokán Pákán fogja tölteni. — A ref. egyház megválasztott lelkésze Kis Gábor úr a jövő héten érkezik városukba és hivatalába május hó első felében fog ünnepélyesen bciktattalni. — A tü z o I tó gy le t n ek különben ügybuzgóságáról ismert új főparancsnoka Horváth Lajos úr egészségi tekintetből állásáról lemondott.— Főtisztelendő Néger r f Ágoston urnák plebanosi kinevezése Veszprémből meg nem érkezvén meg, ennek folytán a szt. ünnepekre nem jöhetett Pápára. — Egy érdekes mü kiadásán dolgozik Veszprémmegyc főjegyzője Véghelyi Pezső ur. Ezen mű nem más mint Veszprém városának, fejlődése és történelmi adataival ellátott, leírása. Ezen körülbelül három vastag kötetre terjedő mű, Véghelyi Pezső urnák mint Veszprém városa főjegyzőjének 1875-ik évi s a közgyűlés elé terjesztett jelentése; melyben Veszprém városának történelme, közigazgatási fejiődménye, ipara, kereskedelme, tanügye egészségügye, közrendészete, jótékony és pénzintézeteinek részletes leírása, történelmi és Statistical adatokkal ellátva ismertetve van. A mü kiterjed a város minden viszonyaira és intézményeire, igy pld. magában öleli nem csak az egyes utcák keletkezésének történelmét, hanem még a kőzkutak részletes megismertetését is, s mindezt a legrégibb adatok nyomán tárja fel előttünk. Érdekes többek között egy a műben lévő táblázatos kimutatás a melyen Veszprém városának évi adója 1765-től 1875-ig kimutatva van. Ezen terjedelmes mü a város költségén adatik ki, és a városnak megfizethettél) kincsét fogja képezni. Ezen mü megtekintését ajánljuk polgármesterül' figyelmébe; talán mi pápaiak is utánoz-hatnáiik ?! — Mini lapunkat értesítik a dunántúli helv. hitv. egyházkerület, monographiáját megíratni fogja, s ezen terjedelmes munkával Véghelyi Pezső urat bizta meg, a ki szives volt ezen fáradságot elvállalni. Az adatok gyűjtése már megkezdődött, s a könyv a pápai főiskola nyomdájából fog napvilágot látni. — A népbank liquidátióját a veszprémi törv. szék nem fogadta cl mivel az alapszabályok értelme szerint a részvényesek V-edének szavazata idevonatkozólag szükséges, valamint az is, hogy a liquidálás kimondása a hirdetendő közgyűlésnek eleve megjelölt tárgysorozatai közé felveendő lett volna, márpedig ezen két körülmény jelenesetben hiányzott s igy tehát a liquidálás kimondására a népbank utolsó közgyűlése jogosultsággal nem birt. Ennek folytán megjegyezzük, hogy piacunk, de főkép a részvényesek érdeke magával hozza a liquidáció kimondását, s igy figyelmeztetjük a részvényeseket, hogy a jövő közgyűlésre részvényeiket előre deponálva megjelenjenek, mivel könnyen megtörténhetik, hogy a liquidáció ki nem mondhatása következtében a népbank csőd alá jő, s az városunkat anyagilag tönkre fogja tenni. A bank részvényeseit figyelmeztetjük továbbá, hogy a bank részvénykönyvében a tulajdonosok nevei be vannak jegyezve s igy azon egyének kiknek nevei a részvénykönyvben mint tulajdonosok figuráinak még akkor is a részvény teljes név értékeért kötelezhetők , hogy ha részvényeiket időközben eladták volna, de az átírás eszközöltetését kellő időben elmulasztották, a miért is, siessenek azonnal ezen átíratást eszközöltetni. A népbank anyagi állapotát tekintve, valószínű azon eset, hogy ha a liquvidátió kimondatik a részvényeseknek további után fizetése nem leend szükséges, holott ha a jövő közgyűlésen a fenni idézett oknál fogva a liquidálás kimondható nem lesz, s igy a bank ellen csőd mondatnék ki, jakkor a részvényesek ellehetnek készülve arra, hogy minden részvény után, meg husz forint törvény utján behajtatni fog. Azon kibúvó tekintetbe, nem fog jönni, hogy I