Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-02-17
V. évfolyam. Pápa, vasárnap 1878. február 17. 7. szám. A. szerltesztő és lila dóIxivataL Waj cLlt s Károly könyvkereskedésében van, ahova az előfizetési és hirdetési dijak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. 17 VAS. P. donat és .íulj . F. Hetvenedv.]^ 14Furim katan IS Hétfő Simon, FÍaviánJ— Coneordia >= 15 .Tudás 19 Kedd Mansvét püsp. j-á Zsuzsanna \ a- KiKabríel Előfizetési díj alt: Egy évre 6 fr. — Félévre 5 ír. — Negyedévre 1 fr. SO kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetéseit 6 hasábos petitsorban 5 kr. nyílttériben soronkint 25 krral vételnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Heti naptár. 20 SzéMa-Eleuther (kath."), Eukáris (prot.), 17 Qzr.) 21 Csütörtök Eleonóra K Eleonóra ) . 18 22 Péntek Péter székfogl. f Üszög. Péter ? 19 Lázár j « 23 Szombat Jézus xz. töviski-* Vilii 1 20 S. Mezav)Pápa február Í7. A bagatell ügyekről. (r.) Igazságszolgáltatásunknak a szóbeliség és közvetlenségre irányzott törekvése nevezetes lépéssel haladt előre az 1878 évi XXII. törvény cikk által, mely a kisebb polgári peres ügyekben követendő — az úgynevezett bagatell — eljárást szabályozza. E törvény a kisebb polgári peres ügyeket kél részre osztja, és a kisebb jeleníösegüeket a községi bíráskodás, egyebeket pedig a kisebb polgári peres ügyek elintézésére rendelt bírói hatóságok illetőségi körébe utalja. — Ezekhez képest a községi bíráskodás alá azon keresetek tartoznak, melyek pénzbeli követelésre, ingóságra, munkateljesítésre, továbbá mezei rendőri és vadak által okozott károk megtérítésére vannak irányozva. —A szorosabb értelemben vett bagatell ügyek felett ítélő biróságok hatáskörébe pedig azon ügyek tartoznak, melyek pénzbeli, ingó és munkabeli követeléseknél, haszonbérletek visszabocsátásánál és a vásárbirósági ügyekben 50 ft, mezei rendőri és vadak által okozott kártételeknél 100 frt értéket meg nem haladnak, ide tartoznak továbbá a béreli lakok kiürítése és használatba bocsátása iránt indított, a becsületsértési, ugy a lakások körül fölmerült mesgye igazílási és sommás viszszahelyezési ügyek feltétlenül, mégis a lakáson és tartományain kívül eső egyéb bérelt helyiségek kiürítése és átbocsálása iránti keresetek az esetben, ha az évi bér Budapesten 400 ftot, más helyen pedig 200 ftot meg nem halad, — végre azon mesgye igazitási és sommás visszahelyezési ügyek, melyekben a per tárgyát egy cat. holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. A hivatkozott törvény értelmében a községi bíróságot gyakorolják sz. kir. törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e célra kiküldendö közigazgatási tisztviselő, — nagy községekben a biró egy tanácsbelivel és a jegyzővel, kisközségekben a biró az elöljáróság két tagjával. — A községi bíróság alá nem eső bagatell ügyek elintézését teljesítik: a) a járásbiró, — b) megyékben az igazságügyminister által erre felhatalmazott jogvégzeit szolgabíró,— c) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén, ezek képviselőtestületeinek folyamodása és kijelölése alapján az igazságügyminister által kinevezendő jogvégzeit vagy már bírói hivatalt viselt, és a törvényben meghatározott kivétel alá nem eső egyének mint békebirák. A tárgyalás ez ügyekben szóbeli, közvetlen és nyilvános. A jegyzőkönyvbe a felek előadásának mellőzésével csupán a lényeges bizonyítékokra ulalás mellett kiderített tényállást rendeli a törvény felvétetni. A feleknek jogukban áll ugyan magukat e biróságok előtt meghatalmazott által képviseltetni; de a meghatalmazott által való képviseltelésböl felmerüli költségtöbblet az ellenfél terhére nem róható, sőt a meghatalmazott dijai és költségei saját fele ellenében sem állapíttatnak meg, kivéve azon esetet, mikor a képviseltetést az előadási képesség hiánya vagy illetlen magaviselet miatt a biró rendelte el. A bizonyítás a tárgyalással egy egészet képez és a polg. perrendtartásban megszabott bizonyítási módoknál egyszerűbb. — E jellemvonásban rejlik a biztosíték arra nézve, hogy igazságügyünk a formális igazságszolgáltatás teréről az anyagi igazságszolgáltatás eszméje felé halad. — A községi bíróságnál az eskü által való bizonyítás kizárva van, a tanuk és szakértők eskü hehelyett lelkiismeretükre hivatkozás mellett kézadással erősítik meg vallomásukat. — A községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben a bizonyítás módjai: a beismerés, okirat, tanúvallomás, szakértők véleménye, bírói szemle és eskü. — De az eskü által való bizonyítás csak mint pót, becslő és főeskü alkalmazíalik, és pedig főeskünek csupán az okirat valódiságának beigazolásánál és egyébb bizonyíték hián3 r ában oly döntöténykörülményekre nézve van helye, melyekről mindkét félnek közvetlen tudomása van. A hozott ítéletek elleu a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben csupán az illetékes kir. járásbírósághoz egyfokú felebbvitelnek van helye, -— továbbá az egyéb kisebb polgári peres ügyekben való eljárásnál az igazolás, a néhány esetre szorított, és az illetékes kir. törvényszék által véglegesen elbírálandó semmíségi panasz és az egyszeri perújításon kívül egyéb perorvoslatnak nincs helye; de az ezen ügyekben bíráskodással felruházott közegek, a hatáskörükhöz utalt ügyekbén való hivatalos eljárásnál akár mulasztás által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozóit és a törvényben megengedett jogorvoslat állal el nem hárítható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak, és ezen felül a bírói felelöségi és fegyelmi szabályoknak alávetvék. Az iléletben a biró egyszersmind a végrehajtást is elrendelvén, jogerejüvé válás ulán vagy maga, vagy hivatalos közege foganatosítója, a hatáskörén kívül álló területen pedig azt más hason hatáskörű bíróság megkeresése melleit eszközli. E törvény hatályba lépte idejének megállapításával a végrehejtáshoz szükséges intézkedéseknek és az ügyvitelnek rendeleti uton megállapításával — a törvényhozás részéről — a bel- és igazságügy minislerek bízatván meg, a két ministerium a törvényhalályba léptét f. évi inartius 1-sö napjára tűzte ki, és az alispáni hivatal utján megküldött körrendeletében városunkat is utasította á községi bíráskodás gyakorlása végett egy Yagy több közigazgatási tisztviselő kirendelésére. A rendeletet és az érintett törvényt a városi képviselő testület jogügyi szakbizottsága tanulmánya tárgyává tévén a meghagyáshoz képest a községi bíráskodás gyakorlására a városi kapitányi, a végrehajtásokra pedig a kapitányhoz segédkezésre rendelt mérték hitelesítőt véleményezte kijelöltetni. — A békebiróságnak városunk területén kinevezendő egyén állal gyakorlását is szükségesnek jelölte, de ezt egyelőre elhalasztandónak véli. Mi is fontosnak találjuk azt, hogy a kisebb polgári peres ügyek elintézése önkormányzatunk körébe A ív Pápai Lapok" tárcája. A kaméliáról Egy növény történetéről akarok értekezni, mely ámbár kiművelt kerti megjelenésében avagy a báli toilettok pompájában eléggé ismeretes, de ha kérdést intéznénk annak eredete, vándorlásai vagy azou szerep felől, melyet a fűvészet, kertészet s kereskedelemben s a népek, valamint egyesek életében eddig játszott, őszintén kimondhatom, hogy A-ajmi kevesen tudnának azokra felelni. Haladó korunkban, midőn minden téren más uj eszmék váltják fel a régieket, midőn egymást űzik a szárnyrakelt theoriák és lángészre mutató találmányok, nem maradhatott változás nélkül a nőknek hódítási tere sem, melyen az ártatlan hadműveletek mesterkélt és öntudatos, néha ügyetlen és öntudatlan kiviteléről mennyi sok férfi adhatna számot: — Hadmüveletek mondom, — mert ezen harcias világban kétszeres jogom van annak nevezni azon sokszor szigorú taktikát követelő operációkat is, melyeket a szív mint. király, egy-egy kellemes szépségű tartományka atmektálása céljából elkövet. Ily foglalásoknál a bevezetést soha sem végezték meddő diplomáciai conferenciák, hanem a természet válogatott, gyermeke, — a virágok. — Ezek azon kedves hódítási eszközök, melyekkel a sziv, mint hatalmas despota megparancsolja az észnek, mint kitanult stratégnak, a mozgósítást. — Ezek szolgálnak titkos táviratul, melyeknek az érzelmes kelet virágnyelve mellett is annyiféle értelem adható, hogy ahhoz megfejtő „kulcsot" semmiféle „nagy hatalom" sem talál s a házi rendőrség, a papa s mama, deehiffrirozni nem képes. — Igaz, mint emiitettem, hogy e tekintetben jelen korunkban nagy változás történt. A klassikus régieknél egy myrtus-ág vagy egy epirusi rózsa elég volt a szellemi frigy megkötésére; míg az anjouházi királyok alatt a deli magyar lovag egy szerény rozmarinszállal tudatta szivharcát; most ezen pezsgő lukrativ századunkban mindenütt kaméliát követel a divat, és nemcsak egy szálat, hanem egész bouquctet, sőt nem egy bnuquetet, hanem egész sereget azoknak. A mely sziv kaméliakkal izeni meg „háborúját", annak.többnyire elhiszi az annektálandó fél, hogy uri, elegáns király indul ellene, kinek jó karban lehet állampénztára s a bekövetkező „kapituláció" után a költségeket majdan bőven fedezheti. De hadd kezdjek ezen növény ismeretének komolyabb részébe s keressük fel a kaméliát eredeti hazájában Japán és Siámban, hol a vadon növő kaméliák más örökzöld növények tarsaságában elszórtan 25—30 holdnyi erdődarabokat képeznek; még pedig nem csupán mint cserjék, hanem mint Siebold leírja, *) Mutatvány a „Kertészeti Füzetekből.,, szürke héjú 6—7 méter magas fák alakjában is. — Virágaik ugyan nem oly tarkák, mint a kerti ápolásban, de az öt szirom annál élénkebb piros színben ragyog. — Hogy mily pompás nö vényzeti képet nyújthat egy teljes virágzásban disziő kaméliaerdő Siámnak, decemberi havában, azt ezen növénynek kedvelői abból is képzelhetik, hogy a természet költőiséget is rendesen a száraz tudomány keretébe vonó tudós Crevelle és Siebold utazókat e nagyszerű látvány az elragadtatás legnagyobb fokára hozta. Ily hatást azonban a hazája természeti szépségét megszokott sinaira nem gyakorol; mert Nangasak mongol lakosai nem érezve az aesztetikai benyomásokat, melyekben az európai ömleng a kamélia fáját kisebb faragványokra dolgozzák fel, vagy egykedvűen rőzsékbe gyűjtik, hogy azok tüzénél otthon theájokat vagy rizs-süteményeiket elkészíthessék. Ezen irigyelhető luxust a sinai kertész még azzal tetézi, hogy thea-ültetvényeihez kaméliát használ védelmező kerítésnek s gyakran annyira összenyirbálja s cserjéssé idomítja azt, mint nálunk a fagyai vagy galagonyabokorral történik. A thea és kamélia ezen együttes ápolása különben nem volt jó következménynyel a kereskedőkre és theaivókra, mert ama egyformaság. mely a két cserjének levelei között van, hamisításra ingerelte a mindenben nyerészkedő sinait s a thea aromatikus levelei közé majdnem észrevétlenül csempészte be a kamélia illat nélküli leveleit. — Ez ugyan nem oly goromba hamisítás, mint az európai kereskedők részérői a kó'kénybokcr leveleivel történik, de sokáig igen nehéz volt kipuhatolni, mert a thea s kamélia fiatal levelei között külsőleg nincs különbség s csak mikroszkopikus uton lehet némi eltérést észlelni. A mongol női világ, mely piperére s szépitő szerekre ép ugy rászorult, mint kaukázi művelt rokona: a kaméliának egy speciális hasznát is veszi, a mennyiben a Kamélia oleifera és a Kamélia sasangua fajok gyümölcseiből olajat vagy szagos vizet készít s haját naponként azzal keni, illetőleg mossa. #) — Tudvalevő pedig, hogy niponí és sínai szépek majdnem mesések dús hajzatokról. Az angol s francia piperekereskedők ezen kölcsönös tényekből kiindulva, néhány év előtt óriási reklámmal léptek fel egy kenőcs mellett, mely kamélia-olajból készült volna s melynek „jótékony" hatása a ritkuló hájazat, és — hogy szelíden fejezzem ki — leritkult fejekre is bámulatra indítana mindenkit. — A hires csodaszer azonban egyszerre eltűnt. — Azt jegyzi meg erre egy a hamisításokat ellenőrző német lap, hogy a kamélia épen azért tünt el oly hamar a hajnövesztők piacáról, mert valóban jó hatással volt erőtlen fejekre! — Igaza lehet s ugy látszik, hogy a párizsi parfumeurök s fodrászok megijedtek találmányuk nemzetgazdasági következményeitől; mert ha csakugyan oly szert hoztak volna életbe, melynek erejétől minden férfi meghorzasodik s minden nőnek földig hullámzik sürü haja *j Rosny. Extraiis des historieus, du Japon. Pari». 187ö. — akkor a most nagyon virágzó paróka-és chignon-kereskedés teljesen tönkre lenne téve. Már pedig a statisztikai adatok 1875bó'l azt igazolják, hogy Amerikából 800 ezer s a sinai-orosz kereskedelmi vonalokon több mint 500 ezer font haj jön az európai piacokra s ez oly évi nyereséget biztosit a „hajgyártók "nak, hogy azt 15 évi kainélia-poniádé elfogyasztása sem pótolhatná. A kaméliákat a japánok mint kitűnő kertészek mivelik is a többnyire beoltás által nyert teltvirágu fajtákkal állandó kereskedést űznek mind a szomszédos sinaiakkal, mind pedig az európai nagy kertészekkel. — A templomaik körüli tért bizonyos előszeretettel ősi szokásaikhoz hiven, kameliafákkal ültelik be, s az úgynevezett „lámpaünnepet" azon időben tartják meg, midőn isteneik szenthelyein a kaméliák virágzásnak indultak. A sintoismus e nagy ünnepe azonos az európai keresztyén népek halottas napjával, mint ez Kämpfer, Siebold, llosny utazók leírásaiból kitűnik. Vallásos érzelmekkel tódulnak ekkor Mikadó alattvalói az elhalt rokonok és nagy regehősök Kami temetőjéhez, hogy az ezer meg ezer tarka lámpától tündöklő sírokra néhány örökzöld kaméliaágat rakjanak le a hatalmas napisten engesztelésére. Európai történőié a kaméliának csak a 18-ik század elején kezdődik, midőn egy brönni születésű tudós jezsuita, ki mint misszionárius Siámban megfordult, két cserjét hozott magával s azokat London akkori legnagyobb virágkedvelőjének Lord Pelre nck jó pénzért át is engedte. Ama n'.egmagyarázhatlan enthusiasmus vagj' inkább virágdüh, melybe a hollandi tulipánok terelték az európai közönséget, akkor már teljesen kialvóban volt; mert több mint 80 év telt el, hogy a tulipánnal üzölt vad szédelgés és hallatlan tragikomikus történetu kereskedés, az illető kormányok tiltó rendeletei folytán megszűnt. Attól lehetet volna tartani, hogy ama szenvedélyes idők a kamélia megjelenésével újra felélednek. Ez ugyan nem történt oly nagy mértékben, de mégis elegendő a határtalan virágszeretet illustraciójára ama tény, hogy Lord Pétre, mivel kertészének ügyetlensége folytán a pátertől vett két kaméliája ciszáradt, e feletti bujában meghalt! Gordon, a kertész, talán még jobban búsulva urának sorsa felett, azzal vélte hibáját helyreütni, hogy saját költségén kiterjedt kertészetet nyitott, hová sikerült neki néhány cserjét Japánból ujolag behozatni. E cserjék lettek Anglia kaméliáinak anyalörzsei. A 18. század vége felé már a belgiumi roppant kertészetekben is feltűnik a kamélia. — Mint a kertészeti lapok feljegyezték, bizonyos van Cassel és van de Wösten nevü genti viráglenyésztők, jutottak először egy-egy példányhoz; ezek virágzási idején még távoli városokból is jöttek a csodálok s roppant árakat fizettek egyetlen virágért. A tulajdonosok azonban semmi pénzért eem mondták volna meg, hogy a növényeket An-? *j Stranz szerint.
