Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-02-17
visszavonassák, mert hitelügyünk a perek gyors elintézését követeli, a járásbíróság pedig jelen szervezete mellett az emelkedett forgalom altai növekedett perek számának, ha a bagatell ügyek továbbra is terhére maradnak, a nagyobb jelentőségű s fontosabb ügyek hátrányára megfelelni képes nem leend. Különfélék. — A kisbirtokosok országos földhitel egyesületéi létesítő bizottság végrehajtó albizottsága e hó 2-án értekezletet tartott számos meghívott képviselővel együtt a célból, hogy az alapilváuygyüjtésí mozgalomnak a megyékben s városokban való vezetésére felkérendő bizalmi férfiak névsorát összoállitsa. A névsor összeállításánál csupa oly egyének szemeitettek ki, kik mint buzgó s köztiszteletben álló hazafiak saját vidékükön az alapitványgyüjtés ügyét célszerűen szervezni fogják és magát a gyűjtést befolyásuknál, tekintélyüknél s népszerűségüknél fogva kétség nélkül sikeressé teendik. Az értekezleten a képviselők köréből számosan vettek részt és a tanácskozás folyama alatt az egyesület ügye iránt minden oldalról lelkes hangulat és meleg érdeklődés nyilvánult — Mielőtt az említett névsor egybeállittatott volna, a végrehajtó albizottság bemutatta a részben már megnyert, részben még fölkérendő bizalmi férfiak számára kidolgozott utasítást, mely kijelöli a fen forgó különböző' viszonyokhoz képest tetszés szerint követendő eljárási módokat. Ezzel kapcsolatban fölemlítjük, hogy a létesítő bizottságnál legújabban ismét több tekintélyes vidéki pénz- és hitelintézet bejelentette a létesítendő egyesület szövetségébe való belépése iránt készségét, s most már előre látható, hogy a fennálló vidéki péi.z- és hitelintézetek, takarékpénztárak, hitel- és önsegélyegyletek közül alig fog egy is hiányozni az egyesület tagjai körében. — (F. EJ Amerikai hóekék. A régi, nálunk még ma is dívó európai mód, melylyel a havat jól rosszul a pályáról eltávolítják é.-i a mellett lerakják, ma már meghaladott álláspont. Yohn Mabb szabadalni. szerkezete szerint a mozdony a hóeke helyett, egy külön gőzgéppel ellátott kis kocsit taszít maga előtt. Ennek gépe egy légsűrítő gépet hoz működésbe, mely egy alól nyílt, a kocsi előtt alkalmazott garatba fuj. mely utóbbi a pálya szélességével bir. A hatás önmagától érthető; az clőretolatás alkalmával a garat magába veszi föl a pályatesten levő hótömeget s a kitóduló sűrített levegő a magasba dobja azt, s egy a garat felső részén levő beállítható torok segélyével tetszés szerinti irányban a távolba elfújja. Még gyökeresebb eljárást alkalrt maz Pielert. 0 egy kis gó'zkocsit alkalmaz, mely a havat fellapátolja. Az exeavator körül egy hüvely van; ennek felső ré-) szeben a kocsi gőzgépje által hajtott szelelő készülék van, mely az exeavator által fellapátolt havat beszívja és egy nagy, folytonosan fűtött kazánba viszi, hol az elolvad. Kérdés marad még? nem lehetne ezen kazán gőzét egyszersmind a gép hajtására felhasználni ? — Megjárta a liszolci ember, kinek az a furcsa ötlete támadt, hogy 8 éves fiát a vasúton ingyen utaztassa magával Besztercére. Zsákba kötötte a iiut s ugy emelte magával kézi podgyász gyanánt a harmadik osztályú kocsiba. A feledi állomáson azonban kiderült a turpisság, mert amidőn az illető apa az utköltség megspórolásának örvendetes tudatában hátára emelte a zsákot, hogy azt a másik vonaton elhelyezze, a zsák kilyukadt s kipottyant beiőle az , — amit senki sem gyanított benne: egy nagy fejű izmos tót fiú. Az atyafinak aztán kesergő szívvel kellet megfizetni a vitclbért Tiszolctól Feledig, s ráadásul még pénzbírságot is vettek meg rajta, holott ez elmés íinancoperáciöért megérdemelne valami hányt-vetett érdemrendet. golhonbó! nyerték, sőt féltékenységükben, a legtarkább hazugságokkal, oly világrészekbe terelték a kíváncsi közönséget, melyekben soha sem volt kaméiia. Egy gazdag sütőmester Mortier, kit virágszeretete miatt, „botanische ß;eckermeister"-nek hivtak, sok kérés és unszolás után megvette ama két cserjét s teljesen megválva a zsemlyesütés mesterségétől oly kitartás és buzgósággal adta magát, a kamélia-tenyészlésre, hogy ő lett az első, ki ügyes szemzés és keresztezés által számos telt virágú fajtákat létrehozott s egyátalán Centet a kaméliák akkori törzshelyévé emelte. Genti kertészektől kapta Josephine Franciaország császárnéja is. ÍS09-be:i az első kamélia-küUleményt. A francia udvar divatteremtő hölgyei között lázas izgatottságot szült az uj (oilette díszlet megjelenése, minden háznál a császárné kaméliáiról beszéltek, minden gazdag a csodálatos szép virág forrása után kérdezősködött s a született csiiiosiíási hajlam és hiúság bárnely pénzösszeget is feláldozott volna, hogy a hájazat között •agyoghassou a niponi rózsa. De e szerencse eleinte csak az uralkodó ház szabadalma maradt, s csak Josephine halála után óidon Tamponnet udvari kertész nagy raktárt nyitott, volt lehetséges más köröknek is a kaméliához jutni. Ámde mily árak nelletl! Feljegyzett esetek vannak, hogy egy darab kaméiia 0—800 xankjával fizettetett, s hogy Tamponnet s más párizsi kertészeknek voltak oly példányai a uagykeletü cserjéből, melyek ívenkiut 45 ezer frankot jövedelmeztek. A kíváncsi kaméiia áb•ándos tömeg kielégítésére, —jobban mondva — kizsákmányoására mindent elkövetett a kereskedői virtuozitás; egyik kertész ilágraszóló reklámot teremtett sötét-piros fajtáinak, másik ez- , enkint adott el sorsjegyeket, melyek közölt, a nyerőszám ka- ; nélia volt. Ily sorsjegyekkel bizonyos Verschaffelt még 1841- i jen is 21 ezer frankot tett zsebre minden húzás után. ' Hogy inenni'ire értették a franciák a Jegelpalástoltabb intiguákkal is a reklámfaragást, bizonyítja a következő Karr Alfonz ' nííveiben felhozott eset. A párizsi kereskedelmi kamránál nem 1 ég egy pert indítottak meg, melynek tárgya kéf 11 ezer frankon ' negvásáiolt kaméiia volt. A felperes. Uj Orlcansból kapta s csak 1 I neki beküldött rajzok után rendelte meg:. Midőn a kaméliák negjöttek Amerikából, a vevő vonakodott azokat elfogadni, mert zerinte azok színe nem egyezett, meg teljesen a rajzoltak szi- 1 lével. A bíróság azonban a vevőt keresetével elutasította. Ká- 1 ára volt ezen Ítélet talán? Dehogy volt, hisz a mit perével ulaj donkép akart, elérte azt! A lapokban ugyanis mindenütt 1 iagy részvéttel közölték a per folyamatát, a közönség tud vágya " l élcsií;áztatott, s mindenki látni akarta a hirre jutott kaméliákat; < ;ömegesen jártak ki a felperes kertészetébe, itt azonban a ravasz ' rirágárús nemcsak entréet fizettetett velők, hanem a két kaméiia ' issz.es virágait is eladhatta, a jövedelem pedig a perköltségek " — Egy angol sportlap érdekes összeállítást közöl az angol gyepen történt futtatásokról, illetőleg azok eredményéről. Megtudhatjuk abból, hogy a lefolyt évben a legszerencsésebb sportsman Lord Falmouth volt kinek 34,378 font sterlinget £343780 ft) szereztek meg lovai, a nélkül, hogy a mesés összegben a bánatpénzek, fogadások és az askoti arany váza, melyet Skylark lova nyert, benfoglaltatnának. Lord Falmouth lovai a legnevezetesebb futtatásoknál győztek; a Derby 6050 font sterlinget, a SaintLéger 5020 font sterlinget hoztak uroknak. Különben, ha a nyert futtatások számát tekintjük, ugy Lord Falmouth csak Lord Loudsdale után következnék kinek színei 42-szer jutottak győzelemre E futtatások azonban csak másodrangba sorakoznak. Lord Landsdalenék épen ellentétese egy francia sportmau Laugrauyé gróf, kinek paripái nem sokszor nyertek ugyan, de ha nyertek, mindannyiszor nagy összeg forgott szóban. Igy a gróf 17 lovával 12684 font sterlinget kapott, mely összegből 5200 font sterling csakis egy lóra a Charmantra esik. Lord Laudsdalet 12096 font sterlinggel örvendeztették meg lovai. Lord Hartington a negyedik sorba jő, 16 győzelmet jegyezhet föl 12096 fontsterlinggel A fényerők között vannak; Gretton, 29 győzelem mellett 7221 font sterlinggel; a Westminisler herceg, 6170 sterlinggel; végül Hamilton herceg, 18 győzelem után 41 SO font sterlinggel. Látható, hogy angliában kifizeti magát a lóverseny. — A rendjelekről. Viktoria angol királynő, mint India császárnője uj rendjelt alapított, az indiai korona császári rendjelét királyi hercegek, ind. hercegek nejei és előkelő nők részére. E rendjelt a walesi hercegnő a német trónörökös neje, a hesseni nagyhercegnő, Christiana, Lujza és Beatrix hercegnők^ az edinburgi, cambridgei hercegnők, a mecklenburg-strelitzi nagyhercegnő és több előkelő ind. és angol hölgy már meg is kapták. — A világ összes rendjeleinek száma 153, melyekel 51 uralkodó osztogat. Olyan halandó nincs, ki az össszes 153 rendjel viselhetésének jogával birna. A német császárnak mellét is csak 88 díszíti. A rendjelek az egyes államok közt ekkép oszlanak meg: Bajorországnak 5 millió lakossága mellett 13 rendjele van. Spanyolországnak ugyanannyi 17 millió lakosság mellett. Erre következik Poroszország 12 rendjellel; az osztrák-magyar monarchiának VAN 9, Oroszországnak 8, Nagy-Britanniának 7, Braziliának, Olaszországnak, Portugáliának, Svéd- s Norvégországnak hat-hat. Hessennek, a Pápának s Szászországnak ötöt, Négy rendjellel beéri Németalföld. Würtemberg és Siam; liárommal Baden, China a Törökország; kettő fölött rendelkezik Belgium, Dánia s Perzsia. A legtöbb állani csak egy rendjelt, jsztogat s ezek: Anhalt, Birma, Braunschweig, Cambodje, Franciaország (a becsületrend), Görögország, Hawai, Honduras, Japan, Monaco, Montenegró, Nicaragua, Oldenburg. Szász-Weinár, San-Marino, Tunis, Oláhország, Venezuela s Waldeck. Az jgyesült állomoknak egy sincsen s mégis jól érzik magukat. — Rovarsz-urás ellen. pl. méhek, szúnyogok lódarázs : ätb. csípései ellen a hagyma nedve egyszerű s hathatós szer. A ; hagymát késsel elvágjuk s a seb — miután a rovar fulánkja eltávolíttatott — a hagymaszeletekkel bedörzsölendő, mire a fájlalom rögtön múlik, s daganat nem keletkezik. — Aprópénz. Mint bécsi lapok jelentik osztrák illetékes cörökben elhatározták, hogy a forgalom megkönyitése céljából < iz állam, a váltópénz készletét, szaporítani fogja. Es pedig oly ' tépen, hogy ezentúl Vi 0 krost (Tél krost) is fog az állam veretni i nég pedig 10.000 frt. értékben, holott 490.000 frt. erejéig egy i ;ros váltó pénzek készítetnek. Tudvalevő dolog, hogy 1867-óta t i birodalomban */ 2 krosok nem is lettek verve, minek folytán I ÍZEN pénz olyan ritka lett mint a fehér holló, noha, számadá- c okban, és a kereskedésben gyakran szó volt a fél krról, annélkül, s iOgy ilyesmivel fizetni lehetet volna. Szivaroknál pedig a félkr. li endesen még „extrafüstbe" ment. \ 10 szeresével felért. Egy más komikusabb eset adta elő magát n 860-ban, midőn egy napon a lapok bizonyos kertész fenséges g ék kaméliáiról hirdettek s mégis nevezték azon külvárosi házat, 1 ol azok megtekinthetők lennének. Kék kaméiia! Ezen két szó z lég volt az egész divatbolond párisi világot mozgásba hozni; p íozgott is kifele a számtalan kíváncsi. Minő meglepetés volt a zonban reájok nézve, midőn a nevezett háznál egy jómódú li ozsgás vaj kereskedőre akadlak, a ki legnyájasabban szabódva r tömeg nehezteléseire, kék kaméliákról, hirdetésről mitsem lát- r zott tudni, de annál szebben kínálta kitűnő olcsó vaját. Mit ihetett a rászedett közönség? a kölcsönös blamage arra birta s t, hogy vajat vigyen haza s talán az elegánsabb úrfiak is meg- A tlek egy vajas kenyeret boszonkodásukban. A ravasz kereskedő n edig áldotta a kék kaméliákat, melyekről a hirdetéseket titok- a an önmaga küldötte a lapokba. s A lassankint más or szagokba is eljutott kamélia-mozgalom é zonban nem csupán ily kinövéseket okozott, hanem meghozta k i csümölcseit is. Eltekintve azon szomorú végzetü regénytől, c iclyet ifjabb Dumas, a szerencsétlen Dupplessis Mária hírhedt améliáshölgy életfolyamából merített, a kertészeti és tudományos k ivészeti munkálatok nagy száma a kaméliák felett, tanuskod- v ak azon roppant fáradozásokról, melyeknek a mai nap már ezerre <* icnő kaméliafajták lételöket köszönik. Az egész mükertészet u zon időktől számithatja tapasztalatainak nagy részét, melyben n kaméiia tenyésztése és variabilitása körül a legbehatóbb ki- a érietek tétettek. A nagyobb művek közül, melyek kizárólag h zen növénynyel foglalkoznak, csak Bérlése Icenographiaját em- f ( tem meg, mely már 1843-ban megjelent s 188 kaméliát ir le, fen jó, festett képek kíséretében; kissé későbben Turinban je- f ( snl meg a túlzott című „Cameliographia" nagy mű, mely kü- v inösen a variációk mesterséges eló'hozása, egyáltalán az összes h amélia-müvelés módjaival tüzetesen foglalkozik. Felette érdekes t, ornelissen Róbert a genti füvészeti társulat tagjának műve, ^ elyben a többi tudományosabb fejezetek mellett a kaméliánk s . ary ügyesen költött mythologiája is közöltetik „De fatis Ca- n elliae Japonicae lusus poeticus" cini alatt. #) ^ Előadásom záradékául engedjék azt röviden előadnom: „Ju- VJ ter egykor trónján ülve, kimondhatlauul unta magát. Juno a: iryan pikáns történeteket mesélgetett neki az olimpusi „haut )lée" köréből, de mind az nem érdekelte ót. Ekkor Hebe és f r lóra lebegtek be hozzá, kik jó kedvvel térve vissza egy dús | { índégségbó'l, hízelgőén kezdték cirógatni a villamos ó'reg urat. „, [időn mindezekre sem akart Jupiter ajkára mosoly vonulni, Flóra 7( igedelmet kért, hadd mesélje el egy virág történetét, melyet ^ iént hozott egy jezsuita Európába. Az istennő itt hosszadalasabban rekapitulálta azon mindenki által ismert eseményt, *) Ugyanaz SUn? fordításában németi is megjelent, * i Megyei és városi ügyek. — A gyülekezési jog korlátozására vonatkozó mi' nisteri határozatnak egy belügyministeri rendelet lőn következménye, mely egész csendben szétküldetett a törvényhatóságokhoz. E rendelet, a népgyűlések engedélyezésének módozatairól szól s a N. P. J. szerint a következő pontozatokat tartalmazza: ' l.Az ily gyűlések megtartása csak akkor engedélyezhető, ha há. rom nappal a tényleges gyűlés megtartása előtt az egybehivásról ' jelentés tétetett. 2. Ha a népgyűlés megtartására 6—10 oly tekintélyes helyi lakos kér engedélyt kiknek megbízhatóságáról az illető hatóság meg van győződve, oly formán, hogy ezek kezessége mellett, az illető hatóság saját meggyőződése és felelőssége érzetében tanácsosnak látja az ily gyűlés engedélyezését. 3. Ha a kezeskedik írásban kötelezik magukat, hogy nemcsak a gyűlés alatt netán okozott károkért, de még azon károkés kihágásokért is felelősséget vállalnak, melyeket a nép a gyűlés befejezte után okoz. — Minden bejelentett nepgyülésről, nemkülönben a tanácskozás tárgyáról és a kijelelt szónokok neveiről a bclügyministeriumnak azonnal távirati uton jelentés teendő. Ezen intézkedések a képviselőválasztások alkalmából tartandó gyűlésekre nem vonatkoznak. Irodalom és művészet. — .^Kertészeti Füzetek u címe egy új havi folyó iratnak, melyre t. olvasóink figyelmét felhívni el nem mulaszthathatjuk. Az elegáns kiállítás, a szép és természetim rajzok, mely lyekkel a kertészeti füzetek elvannak látva már ezen új vállalalat mellett előnyös ajánló szavakat mondanak, s az, ki ezen ügyesen és szakavatottsággal szerkesztett lapot kezeibe veszi, elégedetten fogja annak gazdag és élvezetet nyújtó tartalmát olvasni, s bizonyára a lap pártolói közé fog lépni. Mert valóban hézagpótló vállalat az, melyet Mautner Ödön úr megindított, s ezen lap hivatva leend a kertészet megkedveltetését leginkább a műveltebb körökben elősegíteni. Nem valami száraz „szak" vitatkozásokkal és értekezletekkel ösmerkedünk meg a „Kertészeti Füzetek" hasábjain, hanem korszerű, irodalmi becsesei bíró, s kedves olvasmányt nyújtó cikkekben ösmerteti és terjeszti, s megkedvelteti az olvasóval a kertészet, műveltséget és hasznot hozó foglalatosságát. Valami kellemetes és megnyerő hang vonul az egész lap hasábjain keresztül, s az olvasó magát „egy szépen művelt kert" gazdag virányai között képzeli, ahol szórakozást talál a szív, pihenést a szem, gondolkozásra, tettre anyagot az ész. Ezért bátran állítható, hogy Mautner Ödön úr vállalata, szakirodalmunk teréu egy nagy hézagot tölt be, s mint úttörő, a hasznost a kellemetessel egyesítve, sokat fog „Kertészetünk" emel-v-éu lendí'esii. Hogy végre tisztelt olvasóinkkal ezen l.poi közelebbről meg.smcrte>\sük, tárcánkban közöljük a „Kcite.szcií füzetek'' egyik érdekes cikket, A kertészeli füzetek több illustiáíióvul ellátva, havonként, egyszer, jelenik meg s előfizetés d.ja e^esz évre 3 irt. Tanügyi hirek. Kozrizsgák rendje a pápai reform, főiskolában az i87\-dik tanéo első felében. is?8-dik évi február hó 25-én a) középteremben d. e.; Latin irodalomból, d. u.: Hellen irodalomból, b) kis teremben d. e.: Szentirásmagyarázat, héber régiségtan, egyházi szónoklattan, értelmezéstan, és héber nyelvtanból, d. u: Ker. hittan, átalános egyházjog, ker. polemika, apológia, hittörténetből, c) nagyteremben egész nap: A gymn. 111. osztály tantárgyaiból. 26-án a) középteremben d. e.: Természettanból, d. u.: Mennyiségtanból, b) kis teremben d. e.: Erkölcstan, újkori egyháztörténet, szertartástan, ó szövetségi bevezetésből, c) nagy teremben egész nap: A gymn. Vl-dik oszmelyben Venns a hadfival, Marssal légyottot fogadván el, a gyöngéd találkozásnál férje Vulkán által lépetett meg. Ezen kalandott illetőleg a rosz gyermek Amor igen illetlenül nyilatkozott anyja felől; mi nem sokára Venus tudomására jutván, ez példás büntetést szabott gyermekére. Kiadta a parancsot, hogy a vásott Cupido rózsavesszőkkel virgácsoltassék meg, hogy elkövetett hibája emiékezeiben maradjon s a 3 Gráciát — kik körülbelül Amor gouvernantjai voltak — bizta meg az ítélet végrehajtásával. Amor megijedt, tudván, hogy a rózsának tüskéi is vaunak; sírva ment Flórához s esedezett segítségért. De Flóra ismerve Venus szigorúságát, legfeljebb a büntetés enyhítését ígérhette meg. Magához hivatta Zephirt s monda ennek: Menj Japánba, azon bokrot, melyre szükségem van, azonnal felismerheted. Ágai szürkék, levelei smaragdszinüek s virága a rózsához hasonlít, épen oly szép és jóillatu, sőt szinében még élénkebb ís; tüskékkel azonban nem bir s kezeddel is letépheted. Az istenek „Anacanthis" Qüskétlen), az emberek „Sasanquanak hívják." Zephyr rögtön útra kelt s már néhány óra alatt visszaérkezett a Flóra által leirt bokorral. Midőn azt ragyogó virágjaival a Gráciáknak adta, ezek egymásra mosolyogtak s a legnagyobb örömérzet fogta el őket. Megszokott szép érzetükben s természetükben levő koketeriánál fogva, azonnal hajukba tűztek néhányat a pompás Anakanthis rózsákból s el is dobták a keblüköu addig diszlett rózsát és liliomot; váltig bizonyították egymásnak, hogy ezen nemes virág kellemeiket méltósággal és fenséggel •ogja felruházni. De az idő mult s a magas parancs végrehajtásához kellett 'ogni. Magától értetődik, hogy az lehető gyengéden hajtatott irégre s a csintalan „enfant espigle"-nek semmi baja sem történletelt. Ezen dolog még jobban felgyújtotta Venus haragját, ki .udvalevő, példás büntetést követelt. De mit tegyen? Hisz a rosz 4rnor kölök, rózsabokorral vesszőztetett meg, a mint a parancs szólott, hogy a rózsa japáni s nem a görög tüskerózsa volt, az íem lehetett elég ok a büntetés ismétlésére, s félhetett is Venus, íogyha az ügyet erőlteti, csak evidenciálissá emeli a Marshoz raló viszonyát. Egész haragja tehát a bokor ellen irányult s hogy ízt raegboszulja, teljesen elvette jó illatát. Flóra, ki ezen fatális napok óta a Gráciákkal együtt sokat oglalkozolt Venus toilettjának csinosításával, többször kegyelmet cért a szegény áitatlan növény számára, de Venus kérlelhetlen naradt; nem bocsátott meg oly bokornak, melyet egyedül okoiott, hogy Amor büntetése fájdalmas nem volt. Ezóta nincs a tamiljának illata. ta _ Ä<< ^^ Fittler Odáv,
