Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-08-25

ÉL nek, melyekben a tanító csekély képességénél fogva arra nei alkalmas. A mennyire dicséretes egy részről a tanítóknak azo buzgósága, melylyel a törvény és felsőbbségeik rendeleteinek ele get tenni igyekeznek, ugy másrészről ez gyakran az alapo oktatás rovására történik, mert, ha a tanitó a megszabott tan anyag mennyiségével arányban épen nem álló szorgalmi idő alal minden tantárgyból csak némi eredményt is akar felmutatni, ak kor az oktatás elemeire, u. m. irás. olvasás és számolásra nei fordíthat elég időt s gondot, — a mi azután igen könnyen azo nem csak a népnevelésre, de más tekintetben sem épen kivána tos eredményt idézi elő, mely azzal szokott jeleztetni, hog, mindenből valami, az egészből semmi. — A tornászat, és gya korlati útmutatás a fatenyésztésből több iskolában azért neu tanitatott, mert nem voltak tornászali eszközök, továbbá, mer vagy nincsenek faiskolák vagy ha vannak, a községek azokat az oktatás céljainak megfelelő gondozásban nem részesít ík, vag: végre a tanitó nem lévén jártas a fatenycsztcsben a községei azokat más kezelésére bízzák. — Hogy az előirt tantárgyak i megszabott terjedelemben nem tanitathatnak, s hogy általában vévi a népiskolák, a törvényhozás által kijelölt nagy horderejű hiva­tásuknak teljes mérvben még mindig nem képesek megfelelni — azon, tekintetes bizottság, nem lehet csodálkozni, ha meggon­doljuk, hogy eltekintve attól, miszerint a silány díjazások miat képesített tanítókban hiány van, a tanköteles gyermekek a tör­vényben előirt 8 havi szorgalmi idő helyett tényleg csak 5--C hónapot, a azt is gyakran hanyagul töltenek az iskolában s igj azt, a mit a rövid szorgalmi idő alatt tanultak, a hosszú szün­dő alatt bizonyára ei is felejtik. — S ha az okát kutatjuk ezer sajnos viszonyoknak, azt csak is abban lelhetjük fel, hogy i népoktatási törvény, legalább annak a taukötelczetségre vonat­kozó része, tmég ma sincsen végre hajtva; sőt, mi több, annak végrehajtása az arra hivatott közegek által még meg sem kisér­tetett, — mely állításomat eléggé igazolja azon körülmény, hogy iskola mulasztásokért büntetési eset ugy szólván nem is fordul elő. Ha figyelemmel kisérjük azon okokat, melyeket a községi elöljáróságok a tankötelezettség végrehajtása kívüli tétlenségük­nek mentségére felhoznak, többnyire az oktatás iránti közönyét, annak szerénységet, és kiválólag földmiveléssel való foglalkozá­sát halijuk emlegetni. — Nézzük már most mennyire alaposak ezen mentségek. — A szülők közönyét alig lehet mcutségnek elfogadni, mert szerény uézetem szerint törvénynek, mihelyt azzá lett, tartozik minden ember engedelmeskedni, s a ki ezt közöny­ből vagy bármi más okból elmulasztja lenni, a törvényszegés következéseinek teszi ki magát, s ha ez a szabály általában áll, a minthogy kell is állania, nem tudnám okadatolni, hogy mi­ért szolgálhatna a közöny népoktatási törvény meg nem tartá­sára nézve mentségül. A mi, a népünk szegénységét illeti, két­ségbe nem vonható, hogy lehet minden községben néhány olyan szegény szülő, kí csak ugyan ruha hiánya miatt, nem járhatja gyermekét iskolába, s hogy az ilyen szomorú anyagi viszonyok felmentik az illetőket a mulasztás vádja alól, azt felesleges ál­lítanom,— de hogy a hanyag szülők között egy sem találkoz­nék, a kitől a különben is igen szelíden kiszabott 50 krtól 4 ftig terjedő pénzbírságot ne lehetne behajtani, ezt már bajos lenue íllitani, de még bajosabb elhinni; véleményem szerint az olyan szülőktől, kik csakugyan hanyagság vagy más ok miatt gyer­mekeiket az iskolába félnem járatják, a büntetés pénzekekcl már 3sak azért is szigorúan be kellene hajtani, hogy ezen pénzből, i csak ugyan szegény gyermekeket fellehessen ruházni.— Végre í harmadik vagyis azon mentség, hogy népünk nagyobbrészt oldmívelőkbó'l állván, gyermekeit ezen foglalkozásánál nem nél­külözheti, a legtöbb alapossággal látszik bírni; de, ha az ember ekintetbe veszi, hogy a 10 éven alóli gyermeket mezei mun­cára alig lehet használni, a népoktatási törvény 53 §-a szerint >edig az iskolaszék meg engedheti, hogy a 10. évesnél idősb jyemekek a legnagyobb munkaidőben csak vasárnapi iskolába árjának; továbbá, ha tekintetbe veszi az ember, hogy a 10. ívesnél fialalabb gyermekekre nézve kik pásztorkodásra hasz­táltatnak, az iskolaszék oly módon intézkedhetik, hogy a kora eggeli, vagy a déli órákban részesüljenek oktatásban, midőn az írizéssel nincsenek elfoglalva — ezen mentség is sokat veszt eleiitőségcből. De volt alkalmam körutamban személyes meggyő­;ődést szerezni arról, hogy mig a községi elöljárók az iskola zünetelését, a gyermeknek gazdasági elfoglaltságával igyekez­ek előttem indokolni, az alatt az utczákon csoportosan voltak játszó gyermekek láthatók,, kiknek az iskolába való berende­íse csak annyi fáradságba került volna ezen előjáróknak, hogy z utczáu végig kellett volna menniük. — De ha általában véve, alamely törvény végre nem hajtását ilyen okokkal lehelne nien­jni, kérdem, mi történnék akkor az adó és had kötelezettség­ei? pedig, ha a had és adó kötelezettség előtt az állam fenn­irtása tekintetéből meg kell hajolnunk, azt hiszem, a tankölele­íeuvedéseíknck, bizonnyára csak vigasztalólag hathat az emberi ebeire, s a szomorú lelket boldogsággal tölti el. Hisz van-e íny. kit még nem ragadt el cgy — egy dal, vagy egy nemes ÍÁV keserve, van-e, kit, nem gyöngyörködtelett egy vagy más ;mek mű olvasása? Petőfi S. koszorús költőnk ezt kérdi „ . . . . nem ugy részünk-e a test mint a lélek ?" Igen s minthog} r a lélek nemesebb mint a test innét vau, ogy a lelki élvezetek is boldogitóbbak mint a testiek. Mig a [ámoros testi élvezetek kimerítenek bennünket, elveszik élet— cdvünkel, s rövid idő múlva beleunva azokba mint egy un­jrral fordulunk el tőlük: addig a lelkiélvezetek mindig gyö­fövködtetők s boldogítók, s nem merítenek ki bennünket. Ugyan s, ki eddig csak testi élvezeteket élt, s egyszerre a lelkieket, íldául az irodalmat megízlelte, mint azon ember: ki eddig csak esterséges dalokat, mesterséges, ember által készített zenét illott, de ha egyszer véletlenül kora reggel az erdőbe téved, )l a hajnal piros fényével a fák lombozatán áttörve a madár íregel dalva készteti, és óh azok megszólalnak, egyszerűen, rmcszetesen, mégis annyi bájjal, melyhez képest a meslcrsé­58 dalok még csak kontár utánzásnak sem mondhatók; óh az f embernek ki azt először hallja Iába mintegy legyökerezik, s a irázs, mit rá a természet fensége gyakorol, oly nagy, hogy 'X többször is felkeresni törekszik, Az irodalom egy örökké les nyíló virág, mely soha sem hervadt el, melyuek legidősb iirmai sem vesztetlek semmit, zamatukból, s n szorgalmas « unkás méhek — itt az emberek — körül dongják ezen örökké iudenki által átvehető nyilő virágot, melynek nektári édessé­gből Iclkők szomját csillapítani törekszenek. i tm _ (Folyt. kovO nem zettség végrehajtásához fokozott kézséggel kellene hozzá járul zon nunk, meglehetvén győződve arról, hogy a népoktatás ügyenei äle- meleg felkarolása egyedül a biztos ut, mely népünket szellemi ipos s annak folytán anyagi jobblétre segítheti, s igy állami fenn an- maradásunkat biztosithatja. Ha tehát nincsen komolyan számba latt vehető nehézség, mely a tankötelezettség végrehajtását akadá ak- lyozná, akkor, tekintetes Bizottság, én őszintén megvallva a je lem Jen állapotot, melyben népoktatsi törvényünk a végrehajtás hiá­zon nya miatt teng, nem csak sajnosnak tartom, a mennyiben szellem na- haladásunkat hátráltatja, hanem a közerkölcsi szempontból ve­ögy szélyesnek is látom, mert a népben a törvény iránti, ugy sem ya- valami szilárdnak nevezhető tiszteletet, méginkább meg ingatja.— lem Én tekintetes Bizottság ezen szomorú állapotokkal szemben lert igen korlátolt hatáskörömben nem tehetek egyebet minthogy veé cat, mutatok a bajra, elmondom annak mikénti orvosol hatására nézve »gy szerény véleményemet az orvoslást magát pedig csak a tekinte­lek tes Bizottságtól várhatom, mint olyantól, mely a végrehajtás < a hatalmával rendelkezik. - Nem lennék méltányos eljárásomban, éve ha egész készséggel el nem ismerném, miszerint a tekintetes ^a- Bizottság engemet hivatalos működésemben eddig, bölcs intéz­Ini, kcdésivel, mindenkor, a legnagyobb előzékenységgel támoga­>n- tott, nem is itt rejlik a hiba, hanem abban, hogy ezen intéz­eti kedések épen azon mostoha sorsban részesültek, minta törvény ör- maga, a mennyiben végrehajtva nem lettek, — Es cé, most is ~6 megvagyok győződve arról, hogy a tekintetes Bizottság jelen igy felszólalásomat sem fogja pusztán elhangzani engedni; hanem kő­in- molyan meghagyja a járási szolgabiráknak, miszerint a községi '-en bíráknak a tankötelezettség végrehajtása tárgyában követett el­f a járását, minden alkalommal, valahányszor a községben megje­at— lennek, — de különösen ősszel, a szorgalmi idő kezdetekor, és iák tavasszal, midőn a gyermekek az iskolából kezdenek maradozni, ér- — lelkiismeretesen ellenőrizzék, a. mulasztókat annál inkább szi­gy goruan megbüntessék, mert különben az általuk mellőzött szigor lul ellenük fog minden tekintet nélkül alkalmaztatni,és kötelességévé íg' teendi a községi bíráknak, hogy az iskolaszéktől bekövetelt ma­it- lasztók ellen alkalmazott büntetésekre, azoknak behajlására és ét, az iskolai pénztárba lett beszolgáltatására vonatkozó jelentésü­<á- ket is minden évnegyed végén beterjesszék. — S hogy a tokin­ak tetcs Bizottságnak erre nézve hozott határozatai ne csak a ek papíron legyenek meg, hanem a gyakorlati téren érvényesiltes­;zá senek is, azok végrehajtásának következetes szigorral leendő ellenőrzését, nem csak az oktatásügy érdekében, de a tekinte­ss tes bizottság tekintélyének megóvása végett is, tiszteletteljesen ÍH, kérem. Veszprémben 1878 évi augusztus 4-cu Stáhly György >i- sk. kir. tanfelügyelő. a " — (Bekiildetett). Van szerencsénk becses tudomására hozni, miszerint a helybeli, a Nagyin, m. kir. vallás és közök- j an tatásügyi ministerium 16945. sz. a. kelt rendeletével engedélye-j 1,0 zett izr. orth. nyilvános reáliskola Pápán az 18?% lan­°' i év kezdetén az első osztály megnyitásával életbe lép. — Az ''*" intézetnek célja: Fiatalságunkat azon tanítással ellátni, melyre v '~ leendő hivatásábau mint ember, hazafi és zsidó szüksége van. l * Az intézet tehát az ifjúság teljes tanítását és nevelését vallási Ue (•\3 , H és PUCyD .fcOPD az erre képességet uiu.latók száraára in I' ,•_ ^"ÍD-D úgymint társadalmi tekintetben fogja komolysággal es ár e 8'y eu '° gonddal ápolni cs vezetni. — Az intézet felekezeti jl jellege — az első izr. orth. reáliskola Magyarországban — ke­.._ zeskedik ennek az ős hagyományos orthodox zsidóság állal el­IC ^ fogadott alapelveken való alakulásáról. — Első feladata lesz te­j_ hát a hazának vallásos polgárokat, művelt zsidókat nevelni, alapja lesz a valódi megcsoukitatlan ősi hit, a valódi, igaz, hu­j_ man képzettség, a szellemnek az igazság, a szívnek az isteni ^ félelem iránti fogékonyságát mívclni, a szellemi erőknek fej­jj lesztése és gyakorlása az izr. ifjak egykori hivatásuk hűséges betöltésere. Az iskola ünnepélyes megnyitása f. évi szeptember Q 15-én, a tanulók fölvétele pedig szeptember 10., 11. cs 12-dik r napján eszközöltetik. A beiratások az igazgató irodájában fjs­potály utca 262. sz. délelőtt 8—12-ig, a fölvételi vizsgálatok e napokon 2—5-ig tartatnak. Ezen 1-ső reálosztályba a tör­, vény értelmében csak a IV. elemi osztályt végzett tanuló lep­ifit t t . het, ki a 9. evet betöltötte, mely körülmeny hiteles születési , bizonyítvány alapján igazolandó. Minden tanuló fölvételérc sze­[a f melyesen és rendszerint atyja vagy gyamja, illetőleg azok va­l_ lamely külön megbízottja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. Azon szülék vagy gyámok, kik Pápán nem lak­nak, gyermekek vagy gyámfiuk fölvételekor alkalmas helyettest ^ kötelesek bemutatni, kire a házi felügyelet és jogukat átruház­' zák, hogy a gondviscletére bizott tanulóra nézve az igazgató­ság értesítését elfogadhassa. Bővebb tudósítás tisztelendő Dr. Breuer Salamon főrabbi és igazgató úrnál nyerhető, ki a vi­dékről érkezőknek szállás tekinteteben is segédkezet nyujtand. m Ez intézet megnyitásával oly művet vélünk létrehozni, mely is­ri teni segedelemmel gyermekeink- és unokáinknak örökös áldást e fog hozni. Legfőbb gondunk és fáradozásunk tehát mindenütt es ( s mindenkoron ez intézetnek lesz szentelve és bizton remélhetjük, s hogy amit tisztán csak Isten dicsőségére és az utónemzedék ( javára létesítünk, uem Ing a legjobb siker és áldás nélkül fen- < állani. Szent ügyünk pártfogóit tisztelettel kérjük, hogy ezen i, körlevél tartalmát minél terjedelmesebb körökkel ismertetni szi­* ** 1 a veskedjek* Üdvözlettel az iskolaszék. — A helybeli izr. hitközségi nép Utóidnál a beira­" tások az 187'/, iki tanévre f. hó 29. és 30-án a hitk. irodában " (_ó collegiunf) Lesznek. A rendes oktatás september 1-éu veszi 1 kezdetét. Egyúttal felhivatnak azou középiskolai tanulók, kik az J országos rabbísemináriumba vagy az országos izr. tanitóképező 1 intézetbe való felvételre készülni óhajtanak, hogy magukat szep­1 tember hó 15-ig a hitk. irodábau jelentsék. Az izt. hitk. elől- £ > járóság. j í 1 — Szejboldné asszonyság női tanintézetében jieiratá- ' ' sok szepf. 1-éu történnek, az oktatás pedig 5-én vecudi kez- ' detét. Ajánljuk a kiváló lanitézetet a szülők figyelmébe. J Megyei és helyi hirek. ; - Személyihirek. Bezerédy Gyula megyénk köz- * tiszteletben álló alispánja a marienbadi fürdőből viruló egész- " segbeti haza érkezett. — Simor János kir. törvényszéki* biró " ur a népbanki vizsgálat ügyeben ismét városunkba érkezett. — " Dr. Déri József városunknak egykor kiválóan keresett orvosa ™ rokonai és ismerősei látogatására körünkbe jött. ' 11 - József főherceg ö fensége .„„it kedden a áélutám 1' vouailal megéike»vén, az mü ai s i kastélyba szállt, hol i a z ü.a>| e ti- vözlések fogadása után Cseresn) r és Károlynak általa különösen ek kedvelt magyar zenéjét hallgatta meg. A katonai szemlén teljes ni, megelégedését fejezte ki a két honvédzászlóalj begyakorlása és n- az uralkodó fegyelem fölött, s már szerdán a déli vonattal el­a- hagyta városunkat, folytatván szemle útját Körmend és N. Ka­á- nizsa fele. — 0 fensége leereszkedésének és jóemlékező tehet­e- ségének ujabb tanújelét adá, távozása alkalmával. Ugyanis a í- vasúti indóháznál a kirendelt városi őrség tizedesében Piller ni Tiniében egykori ordinantz káplárjára ismert, és őt megszólítva e- egyet mást kérdezett azon időből mikor Brigadérosa volt a káp­n, lárnak, s mintegy 10 percnyi beszélgetés után a tizedest 2 fttal — megajándékozta, — Antal Gábor Mikovinyi Ödön és Kluge Endre !a urak Párizsból a hét folytán megérkeztek városunkba. Utazásuk e alatt a következő uevezetes helyeket látogatták meg: július ! " 30-áu Salzburgba érkeztek, s innen Berchtesgaden és König­iH see, München, Stutgart, Nancy érintésévei aug. 3-án Parisba jutottak, honnan közben Versailles-be rándultak mig nem aug 18 10-én elindulva Strassburgba jutottak, hol a társaságtól Mi­kovinyi ur megválva egyenesen haza utazott, Antal Gábor ur pedig Haj na vidékének némi részét és a közel fekvő neve­zetes városokat, továbbá Baden-Baden. Stuttgart és Can­stadt, majd Ulm, Augsburg, Ingelstadt, llegensburg, Schwan­s doj-f, Vüvth bajor városokat meglátogatta, Pilsen, Prága, Johan­" nisbad, Josefistadt, Königrätz cseh városokban időzés után Bé­" csen keresztül Pápára érkezett, hol számos barátai és rokonai 1 által örömmel fogadtatott. — Stampfl Gusztáv el van fogva. Bebizonyult azon közmondás:,, a mi halad, el nem marad!" és a hegyen völgyön túljárni hitt szökevény végre mégis az igazság szolgáltatás ' kezébe került.—Stampílt a nápolyi rendőrség már a mult hóban gyanús magaviseletért kikérdezni akarta, a midőn Stampfl némi , ; ellen állást tanúsított, miért elitéltetelt s bezáratott.— AStampfi­tól a családhoz jött értesítésekből kitűnt hogy ő Steiner Gusz­táv név alatt, ily névre szóló külföldi útlevéllel utazott, s mái­Pápáról is kapott pénzbeli segélyt. — Stampft meghozatala csak akkor törtenhetik meg, ha büntetését Nápolyban kiáltotta; — de az erélyes és képzett vizsgáló biró Simor János ur a vizsgála­tától, itt kitűnő sikerrel folytatja, s azokat kik ellen a Stampfl­. val való levelezés és összeköttetés bebizonyítva vagy legalább gyanuokokkal valószínűsítve van letartóztatta. i — Gyümölcs lopás. Orbán Antal az ügyes kertészke­• déséről ismert néptanító ur kertjéből alma, körte és baracka ter­mését még éretlen állapotban ellopták, annélkül hogy a tettesek kilétét megtudta volna, — mig a barackfa alatt talált kapukulcs felnyitotta a titok tárházát, és a rendőrség kíderité hogy a lo­pást egy bádogos, egy csipesz és egy csizmadia inas még is egy liatal kovács segéd és ennek testvéréből álló társaság kö­vette el, mely most a városi fogházban üli a megérdemelt büntetést. — Száj és köröm fájás. A. Tevcl, lí. Bödöge és Tapolcafő községek a szarvasmarhával való közlekedésre nézve lezároltattak; mivel ott a barmok közt száj és köröm­fájás uralg. — A viszonosság egy szép péláájút mutatják a bi­rodalom két felében kiállított marháslevelek, ugyanis az innen lajtántulra hajlandó barmokról kiállítandó járlatokban a beírás németül is megteendő, inig az olt kiállilottakban a magyar szö­veg teljesen hiányzik. — Győrből Írják lapunknak, hogy ott a Széchenyi­téren levő, történelmi nevezetességű Máriakép korszerű, mo­dern kijavítása 1200 frtba kerül, mely közadakozásból fedezte­tik. — Eddig befolyt G0O frt. — Az adakozók közül különösen kieinelendők a leghazaliasb főpap Zalka János megyés püspök ur ö nméltósága , ki 200 frtot, Nogáll és Wintert kanonokok, kik 100 — 100 ftot adományoztak. — Ujabban számos ezred lett mozgósítva, ezen mozgósítással városunkban és vidékén számos család vau érzékenyen sújtva. Megható látvány volt az indulás, itt a kenyér­kereső családfő búcsúzik övéitől, ott a gyámolra szorult szülő borul tán utoljára gyermeke keblére, itt szőrit kezet az ifjú ba­rátaival, amott kedvesével. — Elhagyja a földműves ekéjét, az iparos műhelyét, a kereskedő üzletét, az ügyvéd és hivatalnok irodáját, a tanár tanszékét stb, hogy lerója honpolgári kötelmei­nek szomorú adóját. — A mozgósítás felszökkente a fegyver alá használ­ható lovak árát, Budapestről Deutschländer Vilmos nevű lóke­reskedő a hétfolytán számos lovat vásárolt be, különösen az ép nagy csontos lovakat kereste. — K. A. CZÍpész 69. ezredbeli tartalékos, midőn a be­hívók egyre másra érkeztek, a rendőrséghöz hivatván, kétségbe esett a feletti fájdalmában, hogy szegény családos ember létére behivatni fog; de annál nagyobb lett meglepetése és öröme mi­dőn értesült, hogy az érkezett irat nem behívását, hanem elbo­csájtását (j)bsiQ tartalmazza. — A mozgósítás folytán a pápai uradalomból szá­mos családos cseléd hivatott be, kik Gróf Esterházy Móric ur ő I méltóságának kegyességéből azon biztosítást nyerték, hogy tá­vollétük allatt családjuk a fizetés teljes élvezetében meghagya­tik. — A városi rendőrök közül is történt behívás, reméljük vá­rosunk képviselete is tanusit annyi áldozatkészséget, hogy a fizetést az illetők családjától nem vonja el. — Miután az adó kezelésről szóló törvény értelméb en a folyó évi llí-ik adórészlet esedékességének ideje is már lejárt, az adózó polgárok felhívatnak, hogy ebbeli tartozásaikat most már a késedelmi kamatokkal, és városi pótlékkal együtt, ugy uetán régebbi hátralékaikat haladéktalanul befizessék, mert kü­lönben az azonnal foganatosítandó végrehajtás költségeit és kel­lemetlenségeit maguknak tulajdoníthatják, — A 4V 2 éves Franki Mór városunkba érkezeit és bámulatos fejszámolásaiból nyilvános előadásokat tart. — Alkal­munk volt meggyőződést szerezni a ritka ügyesség és tehet­ségről, melylyel e kis fiu rendelkezik. — Kilenc tíz tagu szá­mokat több tagu számokkal pár perc alatt, csekély átgondolás atáu hibátlanul szoroz, ugy hogy e műveletnek papírra feljegyzés mellett utánszámitása tizszeranyi időt igényel gyakorlott számí­tóknál is. Ajánljuk az úgynevezett csoda gyermeket a közön­ség 1 figyelmébe. Előadásokat ma d. u. 5 órakor a polg. körben este Waidits sörödéjében, holuap este pedig Kutrováqznál tart

Next

/
Thumbnails
Contents