Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-07-07

Pápa július 7-én 1878. j A városi képviselőtestület által a közigazgatási' szervezeti szabályok átdolgozásával megbízott küldölt-j ség munkálatát befejezvén, a már letisztázott javaslat aj közgyűlés rendeletéhez képest 15 napon át közszemlére i ki téve lesz, — célszerűnek látjuk tehát ezen — a jövő' önkormányzatunkat szabályozó—javaslat fontosabb in-; tézkedéseit az iránta érdeklődőkkel megismertetni, s figyelmüket némely részére különösen felhívni. A javaslat első fejezete a képviselő testület szervezése, hatásköre és tanácskozási rendjével foglalkozik. A tanácskozási szabályoknál a fősuly az ügyek kellő megvitatás után gyors és tárgyilagos elintézésére látszik fektetve lenni, s szabályozza az indítványok, interpelialiók. válaszok és jelentések megtételét, — kizárja a tanácskozás és szavazásból az érdekeltekel, megállapítja a szavazások módját és a kérdések feltételének módozatait, elrendeli, hogy a közgyűlés határozatai ellen intézett felebbezések ülésen kívül haladéktalanul illetőségükhöz íelterjesztessenek, —a különös szak és tárgy ismeretet, vagy előleges vizsgálatot igénylő ügyek közgyűlési tárgyalás elölt az egyes szakbizottságok helyett felállítandó 30 tagu állandó bizottsághoz megvitatás és véleményezés céljából áttétessenek. A javaslat második fejezetében az árvaszék, « negyedikben az iskolaszék működési szabálya és hatásköre van körülírva. — Itt í'eJemliíendőnek véljük, hog) a javaslat szerint az iskolaszék áll a képviselő testüle által választott 16, és a tanitói testület által választót 3 tagból, és a városbeli hitfelekezetek rendes lelkészeiből; holott az 1876. XXVM. t. c. 9. § ezeken kivü még a községi népoktatási intézet rendes tanítóját is a: iskolaszék tagjául jelöli és az eddigi gyakorlat is a mellett szól, — azt hisszük tehát, hogy ezen kihagyás tévedésből, vagy irászali hibából eredt. Az ötödik fejezetben nevezetes újítást találunk, ; mennyiben a tisztviselők és segéd személyzet feleli fegyelmi hatóságát a képviselőtestület egy a képviselő' testület tagjaiból 3 évre választolt fegyelmi tanács íúlí gyakorolja, és pedig ezen fegyelmi tanács teljesíti mind azokat, mik az 1876. V. t. c. 18—31. §-aiban a köz gyűlés és polgármester teendőjéül felsorolva vannak.E tanács 12 tagból áll a polgármester elnöklete alatt.E fegyelmi tanács felállításában a helyes közép utat lát juk alkalmazva; mert egyrészről a 142 képviselőből € 10 tisztviselőből álló közgyűlés a gyakran beható vizs gálatot igénylő ügyekben rögtön nem határozhat, lovábi lehetnek oly vádak is, mik az első stádiumban alaptola noknak bizonyulnak be, ha tehát az ily ügyek közgyfc lésen nyilvánosan tárgyaltainak az ártatlan tisztvise egy ideig a közvélemény előtt megbélyegezve van, m ha ez csupán a komoly, higgadt képviselőkből alakftc fegyelmi tanács zárt lanácskozmányaiban tárgyaltali csak az oly ügyek jönnek nyilvánosságra, hol bűnt* lésnek csakugyan helye van. — másrészről azon ügyel ben, melyek lörvényszerint a polgármester első fo! fegyelmi hatósága alá utalva vannak, a fegyelmi taná tárgyilagosabban járhat el mint egyes tisztviselő, kib bármennyire feltételezzük is az igazságszereletet, m sem lehet teljesen ment minden irányban az elfogír Ságtól. A hatodik fejezetben a tisztviselők és segédsz mélyzet hivatali viszonyai szabályoztatnak s különös figyelemre méltók a következő §§-ok: „§. Az árvaszéki ülnöknél, a békebiróság; megbbaüdó egyéneknél az 1877. évi 20. t. c. és ' t. c. 3 §-ában körülirt elméleti képesség, a jegyzők a jogvégzettség vagy jegyzői szigorlat letétele, az üg3 széknél ügyvédi, az orvosnál az orvosi oklevél a tö tisztviselőknél pedig mini az elöljáróság tagjainál 1871. Vili. t. c. 73. és 76. §-ainak megfelelő képséf kívántatik meg. Ezenkívül a kél pénztárnok és ellenőr évi fizetésüknek megfelelő biztosítékot tartozi nyújtani. A mértékhitelesítőnek az előirt vizsga leié léről bizonyítványnyal kell birnia. — A segéd és kez személyzet tagjai a képviselőtestületben sem adó, s válaszlás alapján helyet nem foglalhatnak. §. A tisztviselők évenként 15 napi szabadss a tanács állal kijelölendő időben feltétlenül igén vehetnek, mely idő alatt a helyettesítésről a tar gondoskodik. §. A város .tisztviselői, a gazdasági tanács ügyészek és orvos kivételével nem folytathatnak üzletet, és nem viselhetnek semmi más oly köz- v magánhivatalt, mely őket a hivatalos órák megtart* ban, vagy hivatalos teendőik teljesítésében gátolnak §. A tisztviselöség és segédszemélyzet a gas sági tanácsos, ügyészek, orvos, sebész, bába, álla vos és vágóhídi felügyelő kivételével a hivatalos ÓK mely köznapokon d, e. 8—12, d. u. 2—5 óráig üi és vasárnapokon pedig 8—11 óráig van megállap mtosan megtartani tartoznak, azonban sürgős vagy! ndkivüli ügyekben a hivatalos órákon kívüli szolga-' Ira is kötelezhetők. § Fel- és lemenő ágbeli rokonságban, vagy elsőkú sógorságban álló egyének a városi szolgálatban ?m alkalmaztathatnak oly módon, hogy ugyanegy hivalban egymásnak alárendelve, vagy egymás ellenőrzőire hivatva legyenek. Ha ily rokonsági viszony később lana be, az ekként támadt hivalaloskodási akadály egszünlelése célszerű áthelyezés által eszközlendÖ; de y áthelyezés folytán az illető tisztviselő vagy hiva•Inok sem rangjában, sem fizetésében rövidséget nem üenvedhet.'" Ezekután jönnek az egyes tisztviselők specialis téridői, újítás az hogy az ügyész mellé egy tiszteletbeli gycsz választása is javaslatba hozatott, és hogy az selre, ha a közgyűlés ugy intézkednék, a békebírói sztet mind az árvaszéki ülnök mind a rendőrkapitány - fizetés felemelés nélkül — elvállalni tartozzék. — A árosi orvos mellett a halottkémlés és egyébb teenökre, minleddig is volt, városi sebész alkalmaztatni,— városi póladó behajtására rendelt végrehajlói, ugy a ké ásárbirói, valamint az 5 negyedmesteri állomást, 4 ;ellöleg díjjazott negyedmesteri állomásba egyesítetn r

éleményezi a javaslat.—-Ez esetben a negyedmesterei svi fizetése 300 fl lenne, mely mellett lehetne reményem, hogy állandó szolgálatra oly alkalmas egyénei vállalkoznának, kik a negyedmesterek és vásárbiztosol ;ddigi leendői ellátása mellett a rendfenlartásában segédkezni, a kisebb összegű városi tartozások és pótidók végrehajtás utjáni behajtását és a fontosabb kézjesítéseket és egyéb végzendőket eszközölni képese! eendenek. Ajánljuk a tisztelt képviselők figyelmébe az egés javaslat átolvasását és azoknak a mik ebben a korábl állapotok javítására céloznak támogatását. 24 Békésmegyei ipartársulat Emlékirat Ráth Károly országgyűlési képviselőhez or szagos iparos congressus tartása tárgyábai (^Folytatás.") Nézetünk szerint tehát minden ipartársulatns legkevesebb 50 tagból kellene állania, még a legkisebb helyi is, nagyobb városokban legalább 80—100 tagból, a mely tá salat ennyivel nem bir, csatlakozzék más társulathoz, vagy ej községnek iparosai olvadjanak egy társulattá egybe, csakis í módon nem lesz illuzorius e szó „ipartársulat". í)~azor. A mi viszonyaink között különösen a vidéki illuzorius az ipartörvény 76. §-ának azon intézkedése is, nie I ax iparosok és segédek közt keletkező súrlódásokat és per kérdéseket oly békéltető bizottság- által kívánja eldönteni, a mely egyenlő számmal segédek is vannak felvéve. A társulás segédek között itt legtöbb helyen azok gy kori változása végett majdnem kivihetetlen, és megyénkben le alább Csabát kivéve— ez sehol még eddigelé nem sikerült; a segédek csak rövid ideig tartózkodván a munka-adónál, a \ lasztás nem volna állandósítható, de még figyelembe kell vei ama körülményt is, hogy segédeink többnyire még kiskorú: mint ilyenek a polgári jogok gyakorlatában korlátozva Iév nincsenek hivatva elfoglalni ama helyet a társadalomban, m részrehaj lattan nyugodtságot, és kellő higgadtságot, egyesi az élet tapasztalataival — igényel. 10-szcr. Különösen káros a kisebb iparosra, több nagy iparosnak vagy gyárosnak azon törvény által megengedett, VÍ nem korlátolt eljárása, miszerint nem csak megrendelése gyűjtet, hanem sok esetben kész munkával járja be a kis [ városokat, és mert országos és heti vásárokat kivéve árul nem szabad, honosságának kimutatása mellett iparjogosilvá | vált, ez leglélcbb 3 tiap alatt elnyervén pár hétre vagy na vásárt ccap vendéglőben, vagy magán háznál, azután odább . azt sem mondja, hogy „befellegzett," mi által nemcsak az i ros aki adófizetésre köteles, károsodik, hanem az adózás tel tétében is fogyatkozás áll be, mert sok esetben a hatóság sem tudja: hol keresse. 6 Kézetünk szerint eme kijátszása az iparlörvenynek az r * volna korlátozható, hogy minden iparos szülőföldén kivül - iparjogosítványt vált a község pénztárába bizonyos megállap 3 díjjat tartozzék lefizetni, mert mi csak méltányos dolognak t II hatjuk azt, ha egy község, mely oltalmat és biztonságot nyuj terhein ily uton könnyitünk; minélfogva az 1876. évi V. t. >t 10. §. módosítandó lenne. e 11-szen. Különösen kártékony hatású a kisebb ipar •

g nézve a házalás is; eltekintve attól: miszerint a házalók ti nyíre csempészek és dugárusok, és igy sok esetben az ál egj

T

edáruságnak is megkárosítói, általuk — a nélkül, hogy i ' község terheihez — melynek lakosaitól élnek, — járulnána ^ kisebb iparosnak érzékeny kár okoztatik, minélfogva a ház y csakis nyers terményekre volna szoritaudó. 12-szcr. Szükségesnek tartunk még egy kívánságot lezni, mely nem egyedül az iparosra nézve kártékonyhatásií ~ kártékony magára a községi életre is, és ez ama korláttá - meggondolatlan szabadság, mely az iparjegyek kiadt it-j körül dívik, ugyanis ha valaki iparjogosítványért folyamodil >p honosságát beigazolja; az iparjegyet részére a batóságna a kell szolgáltatnia, anélkül, hogy kimulatná: miszerint a kö terheltetése nélkül magát fenntartani képes; innen van aztán' y sok esetben oly illetékességi kérdések merülnek felszínre, reket maga a legfelsőbb fórum is a sértett községek nézete int igazságtalanul dönt el, — mert többször fordultak elő ek, hogy az^illetők oda való illetékességüeknek nyilvám'tata honnan az iparjogosítványukat nyerték, és a hol tönkre ve uj helyet kelle keresniük, mint munkások, — különösen kran fordul ez elő a kórházi költségeknél. Nézetünk szerint iparjogosítványt mindenkinek ha uagyaságát elérte csak szülőföldén kellene kiszolgáltatni, — mig ándorlottnak csak az esetben, ha a község megterheltetése vül magát fentartani képes lenne. 13-szor. Végre különösen célszerűnek vélnénk újra a dorkönyvek behozatalát, minthogy a külön évre kiállított biyítványokkal sok visszaélés történik a mennyiben a munkát eső segéd ,uj munka adójának csak azon bizonyítványokat Latja elő, melyek mellette előnyösen tanuskoduak. — De van: esetek, midőn a segéd önmaga mellett is állít ki bizonyitíyt, mi által hamisítást követ el, de ezt azonban ellenőrizni etetlen, cs igy büntetlen marad. A fentebbi 13. pontban előadtuk azt, mit anyagi helyzeik tekintetében az ipartüivényen módosítani óhajtnánk; — lehet ry vannak egyet mást intézkedést igénylő' ügyek, melyek dosítás alá jöhetnének, ezeket azomban más vidékek iparosai szá járulása által lehetne csak tisztázni; — minélfogva óhajidó volna, ha a csabai gyűlés 4-dik indítványa az országos aro)s congressus cgybehivása mielőbb létesíthető lenne, a dyet létrehozni első sorban is az országos iparegyesület volní ratva, és a melynek létesítése hazánk minden józan gondolzásu iparosának szivében viszhangra találna, és őszinte örömd üdvözöltetnék. Ha uagyrabecsült Elnök ur nézete a mienkkel találkoznék ha a kezdeményezést, az orsz. ipar egyesület kebelében ma ira vállalná, biztosíthatjuk oly sikerről a melyre mindenkor ok end országos elfoglaltatásai kőzött is kedvesen emlékezni. A mit kívánunk, nem ütközik a mai szabadabb kor esz éibe, nem lenne visszaesés a szabadhaladás terén a múlt ha ,'ományaíba, hanem igenis biztosítana nézetünk szerint töb lyagi gyarapodást, mint 6 év óta tapasztalunk, anyagi gyára idásunkkal karöltve haladhatna a szellemi fejlődés, és e ketté »1 együtt az emberiség várt kincse a „boldog megelégedés". Fogadja nagyrabecsült uraságod leghálásb tiszteletűn ellett soha nem szűnő nagyrabecsülésünket. Kelt a békésmegyei ipartársulatok B. Csabán 1878. niáji 3-én tartott gyűléseiből. Filiplnyi Károly m. k. Achim János m. k. jegyző. elnök. Különfélék. — Végzetes éle. Nefi török költő jeles élcezö atyricus volt egyúttal. Sokáig élvezte a közönség kegyét, m gy gunyiratáért a nagy vezér halálra ítéltette. Elitélteté itán Kislár Aghassihoz folyamodott közbenjárásért az elitélt köl Uslar Aga, — a ki néger volt — beleegyezett és rögtön toll intát hozatván, irt a nagyvezérnek. A fogalmazás közben azo >an tiutacsepp esett a papírra és az aga uj papirost kért. Ekfc elszólalt Neli, ki élcezését ezen pillanatban sem felejthette < 3h! Uram, miért az uj papiros? Jó lesz ez is, sőt nagyon ó, mert rajta nemes verejtéked egy cseppje rezeg. Kislár a •ögtön [kidobatta a szobából az élceló't s még az nap a kö negszünt élni. — Vigasztaló felelet. Egy jeles színész Schil „Rabló"~jában Moór Ferencet adta. Azon megható monológ e adásánál, midőn szellemet képzelve remegőn e szavakat mond Hah! ki lappang ott? a coulissák mögül ama vigasztaló felelt kapta: Tessék csak kérem, továbbjátszani és ne aggódjék, vagyok, keresem a fúrómat! — A közönség természetesen felei a drámai jelenetet hangos hahotába tört ki e rögtönzésre. — Az udvari bolond. Egy izben Hahsbugri Rud kinek igen nagy sas orra volt, találkozott igen szük ösvén; udvari bolondjával. A poroszlók ezt látva rá parancsoltak a londra, hogy térjen ki mert különben a császár nem mehet vább, — vagy pedig ö felségének kell kitérni. Az udvari bol erre rögtön felelt: Hallgassatok! . . . hát nem látjátok, hog császár nagy orra miatt nem tudok kitérni! Ezt hallván Rud kezével orrát félretolta és mosolyogva monda: Eredj fiam, fordítottam az orromat, hogy ne akadályozzon. — Gyógyszer a veszettség elleu. Egy amerikai mészclbuvár azt állítja, hogy veszett állatok által okozott se kiégetése gyakran késői, s nem ritkán hiába való kínzás. S rinte az alanta növény fjnula Henium R.) az, mely a görc beálta előtt sikeresen alkalmazható. A növény megszárított g keiéből veszünk 3 latuyit, széjjelmorzsoljuk és tejjel felerei iük. Aztán mintegy felcuyire lefőzzük s korán reggel, éhg mórra adjuk a betegnek. Ot hat óra böjtölés, vagy nag könnyű étkek elfogyasztása kövesse ezt. A következő 5 e másután jövő napon, 4 lat töressék össze a gyökérből és er< tessék fél tejjel, mit a beteg mindig éhgyomorral vegyen b utána 5—6 óráig mit se egyék. Ez azonban csak megmart berekre áll. Lovak és szarvasmarháknál három, — négy akkora adagok alkalmazandók. Egy egész sereg birkát mard< össze egy veszett kutya, s a nyáj két részre osztatván, az e$ az általunk említett módon kezelt tökéletesen kigyógyult, n másik rész mindegyikén kitört a veszettség, s annak követ tében el is hullottak. Pensilvániában számos ember és állat é menték meg a megbeesülhetlen gyógyeflzközzel. A szci'lccszto OÍS lsLiatloliivat ul "YV aj cl i t « K- 4 jr o 1 y könyvkercskedúsélicti van, aliova a/, clölizolési és hirdetési díjak is irilémnlőL Kéziratok nem adatnak vissza.