Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-24

A lap szellemi részéi illető közlemények a szerltessctö laltáísára: Főutea 20. sz, emelet, 7. aj ló, küldendők. ElűíizetéM és Hirdetési díjak, "YVajdJLtS KLáx-Oly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, mté/endúk. Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési díj alt: Egy évre 6 fr. — Félévre 5 fr. — Negyedévre 1 fr. SO kr. EBV szám ára 15 kr. Hirdetés ele 6 hasábos petiísorban 5 kr, nyílttériben soronkint 10 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. 24 VAS. ü 5 Ker. sz. János) ~ G 4 Adolf)-"" 13").. 25 Hétfő Prosper )~ Vilmos ) ® 14 ) ^ 26 Kedd János és Pál vt. ~)Z Jeremiásba. 15 )~ Heti naptár 27 Szerda László király (kath.) László (jprot.) 16 ostroma Qzr.) 28 Csütörtök Leo szerpap -j-),s Arszlán )-^ 17 Szor. böjt t. 29 Péntek PÉTER és PÁL)^ Péter és Pál) ? 18 30 Szombat Pál emléke )^ Lucia )o. 19 Sab. Dibr. Klőíizefési felhívás a | „Pápai Iliapol5:"-ra. A második évnegyed vége feJé közeledvén, figyelmeztetjük és kérjük lisztéit olvasóinkat előfizetési megrendeléseik szives megújítására. Előfizetési díj fél évre 3 frt. | negyed érre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a kiadóhoz (Wajdits Károly könyvkereskedéséhe) mtézendök. vidékről legcélszerűbben postautalvány utján. Pápa. június 24- én. Dobszó hangzik! Hajdan mint a hatóság- hírnökét kíváncsian hallgatták voll, holoit most a nyomor, az elszegényedés, a vagyon bukás és a fizetésképtelenség harangjának siralmas kondulása — azt jelenti, hogy a társadalomnak ismét egy anyagi halottja van; tehát licitatió lesz! És csakugyan, ha viszonyainkai tekintjük, ha kereskedelmünk és kézmüveink jelen helyzete felelt szemlét tartunk. meggyőződést szerezünk magunknak a felöl, hogy nem is lehet ez másként, mivel az üzletek pangása, kereselforrások végkimerülése sokakat a kétségbeesés és véglemondás fagyos kezei közé lökött, s igy nem csoda, ha az anyagi temetés harangjának zúgása nagyon is gyakran megszóllak Azt hiszszük, hogy a veszélyesen romboló és mohó falánksággal terjedő járvány az egészséges elemeket gondolkozásra bírhatná, s talán ideje is lenne már a pusztításnak gálol vetni, mert ellenkező esetben társadalmunk anyagi és erkölcsi oldala oly mérvű csorbát fog szenvedni, hogy annak roncsolt szélei épen azokat fogják leginkáhb megsérteni, kik ma még a biztonság függő ágyában nyugalmasan szívják a nemtörödés könnyű zamatu dohányát. Ott, hol a kereskedelem hiányzik, nincsen a népnek keresete, s hol a népnek keresete nincsen, ott a vagyontalanéig és elszegényedés üti fel sátrát, mely erkölcstelenséget szül, hazafiatlanságot nevel, az iskolákat, templomokat üresen hagyja, s benépesíti a börtönök nyirkos celláit; s mindez a város, a megye és az állam alapkövét megrendíti, a közigazgatás gépezetét megzavarja, bizonytalanságot leheli, s a hitelt aláássa, s rohamos áradása oly örvényt kelt, mely épen a legbiztosabbnak hitt vagyont, a fekvöségeket teszi értéktelenné. Elszegényedvén a lakosság, igényeit kénytelen folyton összevonni, s ennek folytán nincs ok bámulnunk a felett, hogyha egyedül Pápán közel kétszáz lakosztály üresen hever, s e miatt a házak értéke egészen problematikussá vált, sőt el sem adható többé. Ez azon kézzelfogható tény. a mely ijesztő szavakkal szól minden capitalista — és oly intézethez, mely kölcsöneit kizárólagosan a fekvös egekre nyújtja, pedig könnyen megtörténhető dolog leend, hogy ama tízezerre becsült és ölezer forinllal dotált telek holnap talán négy ezret sem ér, s ennek folytán épen a legbiztosabbnak vélt speculalió fogja az illetőket édes álmaikból oly mérvben felriasztani, aminőre a jelenlegi édes nyugalmukban talán még nem is gondollak. Es ezért, még a veszélyes 12 óra ülése előtt hangoztatjuk, hogy épen a biztos speculatió érdekében szükséges az, hogy a még kárt nem szenvedtek közbelépése által a közveszély tova harapódzásának határ szabassék. a nyomor az üzletek lendítése által megszünteltessék, s a szünetelő keresetforrások újbóli megnyílása, véglére eszközöltessék. Nincs sok idő hátra, mert minél később fogunk a munkához, annál nehezebb le end a siker elérése, tehát valamit tenni, gyorsan tenni kell, hogy az általános elszegényedés veszélyétől megmenekülhessünk. Hogy pedig bajainkon segíthessünk, szükséges a bajok forrását felkeresni, s aztán ha ezt megtaláltuk lehetséges leend eszközökről gondoskodni, melyek alkalmazása majdan anyagi állapotunk javulását fogja eleid ézni. Nálunk e célból szükséges a szerencsétlen 1873. évre visszatérnünk, melynek borzasztó katasztrófája szolgáltatta szegénységünk máglyához azon tápanyagot, melynek lángjai mindenünket elnyelni törekszenek. Megbocsálhallan bűnös eljárás volt a börzepapírok üzérkedését városunkban meghonosítani, sőt protegálni; a könnyű vagyonosodási mánia szorgalmas kereskedőinket és polgártársainkat elkábította; ők hittek a csengő ígéreteknek, s a mihez előbb minálunk nem is konyított senki, ahoz most egész lázas mohósággal fogott mindenki, s a csalékony üzlet martalékává dobván mindenét. Ez volt elszegényedésünk egyik előidézője, ez volt anyagi állapotunk főmegrontója, s az innen eredő veszteségek okozzák polgártársaink romlását és ezeknek utóhatása alatt görnyedeznek közöltünk még ma is nagyon, de nagyon sokan. Es a mi legfurcsább és megfoghatlanabb az, hogy az ilyen üzletet terjesztő pápai kereskedelmi bank, nem tudni mi oknál fogva, nem elégedett meg azzal, hogy egyes committenseit roppant veszteség érte, hanem eltérvén más, hasonintézet eljárásától, a nála felhalmozott s nagyon kétes értelmű tartozások részletfizetés utján való törlesztésre kényszeríté a szegény áldozatokat a helyett, hogy az egész ügyet gyorsan lebonyolította és igy a helybeli piacot a végromlástól megszabadította volna. Sokan öt, tiz, sőt harminc évre is a hitel tekintetében meg vannak bénítva, s az infinitivumig folyó liquidatiónak utóvégre is mi leend az eredménye, az egyes részvényekre — azt ugyan senki sem tudja — de azt tudja és látja mindenki, hogy ezen eljárás által családok tönkretéve, üzletek megsemmisítve és sok szorgalmas kéz életfogytiglan lenyűgözve van. Ennek következménye aztán az, hogy a mindenütt bizonytalanságot szagló lökepénz a hitelt mindig szűkebb térre vonta, s ez által a munkálkodó erők: töke és hitel az üzleti élettől megvonva, minden mozgás és vállalkozás megköttetett és helyi engedett azon szomorú állapotnak, mely mint az üzleti pangás a lakosság minden osztálya között kereselhiányt létesített, mely ha még tovább is fennáll, általános tönkrejutásunkat fogja előidézni. Ami pedig az ezen bajokat orvosló eszközöket illeti, igénytelen nézeteink szerint következőkben állnának. Mindenek előtt a leszámolás alatt álló szerencsétlen kereskedelmi bank hívjon egy közgyűlést egybe, melyen azon tartozások gyors lebonyolítása mondatnék ki, melyek a börzespeculalioból származtak, hogy ez által a bizalom némileg helyreállíttassék. Más városok mintája szerint állapíttassanak ugy a kereskedelmi, mint iparos körökben úgynevezett h i t e 1egyletek kellő tartaléktökével, melyeknek alapításánál pedig ami privát capitalistáink is betéteik által activ részt vennének, ezen egylet aztán az itteni takarékpénztárnál tekintélyes hitelt eszközölne ki a résztvevők számára; ez állal a kereskedelem és ipar olcsó pénzhez jutván, nagyrészben felkaroltatnának s viszonyaink jobb karba hozatala elősegítve lenne. Végtére pedig előmozdíthatná helyzetünket még az is, ha az itteni népbank kellő szakerők által gyökeresen átalakíttatnék, illetőleg kereskedelmi bankká a szó tiszta értelmében átalakulna, mely ellen az illető részvényeseknek mi kifogásuk sem lenne, holott ezáltal kereskedelmünkön szintén javítva lenne. A helyzet szőri „Pápai Lapok'* tárcája. Balatonfüredi levél. II. „A gyöngyszem.

u A jó és gonosz, a szép és rút, a nemes és nemtelen, a haladás és visszamaradás, az élet és halál: a meleg' és hidegben leli képmását. A meleg — a nap, — a jó szellemet; a hideg a sötétség — a természetben a gonosz szellemet jelenti. Ha a nap mosolyog, a természet ünnepi szép öltönyt vesz fel; ha sugarát ködfátyol takarja, gyászló alak még a különben pompás virány is. A nap ünnepe életet jelent; sugarai a milliárd alakú természetben munkát, érzést, gondolatot, szerelmet ébreszt; de ha derült arcát a föld kérgétől megvonja: visszamaradás, munkátlanság, halál következik be. De hová tévedtem? Hiszen a nap működéséről, a természetről beszélek, pedig fürdőről kellene szólnom 1 Nem tévedtem; mert templomban vagyok, a nap modern templomában, s gondolataim csak e felett merengtek ; s ha a templomról kell irni, akkor azon érzelmek is tolmácsolhatok, melyek ahoz láncolva vannak; s hogy a nap modern temploma a „fürdő," s hogy ezen fürdő megnyitási ünnepe mostan épen május hó 21ére esik, mit tehetek én róla? Bizonyára nem tehetek róla; de örveudek, hogy azon áldozatokért, melyeket a nap-templom oltárára leteszek, gyenge testem erősbül és t, egészséget nyer! De hogy szokták az ilyen templomokat megnyitni, hogy felszentelni? Egyszerűen. A szertartás ép oly magasztos, mint szép szokott lenni, ha a nap ugy akarja. Balaton-Füred, mert hiszen imádott hazánk e gyöngye tárja fel ma vendégszerető csarnokát — Balaton-Füred rendes alkalomkor minden évi május hó 15-ére következő vasárnapon ünnepli az ivad megkezdését. Ez évben ezen vasárnap éppen a hó 21dik napjára esett, s igy a megnyitás látszólag késett, de csak is látszólag, mert az oly sokszor dalba fűzött május most az egyszer savanyú arcot öltött és a szabad levegő után epedőket a nagy városok falai között fogva tartá, tehát kevés volt a vendég! Kora reggel tarack-dörgés ébresztett fel; ez jelszó a lobogók kitűzésére. Siettem én ís nézni a látnivalókat, a fürdői kápolna felé haladva, szándékom volt jelért lenni a megnyitást emelkedetté tevő szent misén, ütamban minő kellemetes találkozás; nem reméltem volna, hogy meghitt kebelbarátomat ma már karjaim közé szoríthassam. „Jöjj velem barátom, jöjj velem a misére, mert én oda megyek." Te misére? mit hallok, te vaskalapos kálomista — s minden iránt protestálni szerető ember, te misére sietsz? Hihetetlen!! Hihetetlen talán, de való; látod, én a rideg tagadás hive nem voltam soha, a nemes érzelmeket, a magasztos gondolatokat, a szépet, bárhol is találja kezdetét, örömmel üdvözöltem, szivem és lelkem kielégítésére felkerestem. És ki tagadhatja a kath. szertartásban oly magasztosán, ethikailag oly szépen öszpoutosuló, mély gondolatokat, ki tagadhatja el az abban rejlő és tündöklő nemes érzelmeket, jogot, egyenlőséget és a feláldozó emberi szeretetet? Ki a morált? Bs a művészet, a költészet, a zene nem itt leié legszebb és legfenségesebb kifejezését? Elmegyek, mert a már magában keblet emelő isteni tisztelet, ma, még a gyógyintézetért, tehát a szenvedő emberiségért emelendő imával párosulva — az ég, a mindenható áldását kérendi le azon varázserejü forrásra, melynek létele, a balatonparti „gyöngyöt," a fürdőt idézte elő! Most értelek és igazat adva, követni foglak én is. Ezen kölcsönös beszélgetés közben elértük a kápolnát. A mise azonban 10 óra után veendi- kezdetét, s most csak 8 óra van, tehát még éppen elegendő idő marad arra, hogy barátomat a fürdő épületei és ezeknek berendezésével megismertethessem. Mert barátom azon magyarok egyike, kik "u külföldi „Badokat" mind ismerik, de a hazai fürdőket nem! . . . * A fürdő éjszaki részét szegélyző erdő lombos árnyai — és kellemetes sétáival a gyógyintézet parkját képezi; nem nagy, de annál kedvesebb; szépen kigyódzó utai tisztán tartva, százakra menő ülőhelyekkel ellátva a legszebb sétákra nyújt alkalmat. A lombok között számtalan éneklő madár, melyeknek dauolása édes vágyakat kelt a kebelben; az erdő közepén a díszes nyári színház, melynek deszkáin majd a nagy ivad alatt a magyar múzsa leend hivatva naponkint a vendégeket szórakoztatni. A ligetből a gyógytérre érünk. Nagy városi tér ez, közepén a hires gyógyforrásssal, tovább a naponta játszó zenekar számára csinos emelvénynyel, oldalvást pedig egy szép kiosk a legkitűnőbb savót áruló szép leánykák számára. Ezen tér egyszersmind sétatér is, melyen az elegáns világ fel s alá járkál. A tér bal oldalát egy óriási háznégyszög a „fürdő házak" zárja el. Lépjünk be; még pedig a kényelmes főbejáraton. Vendégszobák, egyesek és családok számára, de milyen gonddal, milyen kényelem és ízléssel berendezve. A fővárosok hoteljei csak ritkán mutatnak fel ily fényes lakosztályokat. A kilátás elragadó szép; egyrészt az élénk sétatérre, másrészt pedig a magyar tenger sima viz tükr rére. — Lépjünk ki az áltányra; áltány? nem; ez oszlop-csarnok, mely az épület homlokát félkörben díszíti. Előttünk a parti kert — számtalan rózsabokraival, regényes utaival; dalt, ismét dalt hall az ember, a fülemüle, rigó, csalogány és ki tudja felszámlálni és ki megkülönböztetni a nagy koncert egyes énekekeseit. Bal kézre, gróf Esterházy Pál 0 Excellentiájának a vendégek számára is nyitva álló kertje, lábainknál egy pompás rajzú virágszőnyeg, jobb kézre Tihany szirtéi láthatók, a kikötő keblén pedig egy óriási épület, a hideg fürdő. Minő festői látvány! De tovább-tovább; nézzük meg a meleg fürdőket. . . . Meglepő izlés, fény, kellemes tisztaság és gondos berendezés. Ezek itt a porcellán-fürdők, itt az érzékenyebb hölgyek számára csinos famedencék; ez megint az úgynevezett szénsavas fürdő, melynek szerkezete 1000 forintba került. De térjünk az olcsóbb másod osztályú fürdőkbe, itt is ugyanaz a csín, csak természetszerűen egyszerűbb berendezéssel Hogy minő hatásúak az imént látott ásványvizü fürdők, azt Orzovenszky Károly volt fürdői főorvos urnák Balaton-Füredről irt s előnyösen ismert művéből legjobban meglehet tudni; én nem vagyok orvos, s csak pár napi tapasztalataim nyomán erősíthetem, hogy edző és étvágyot gerjesztő hatása fölülmulhatlan. Lépjünk a gőz-fürdőbe; ez a tükörfürdő; ugy kell ezt tekinteni, mint unikumot, mert a hires „Badok" nem képesek ezen erősítő és az idegrendszert fölelevenítő tükörfurdőt utánozni, mivel nincsen annyi savanyu vizök. Itt a zuhany, majd a gőzfürdő, amit a legújabb tudomány. e téren feltalált, Füreden mind alkalmazásba van és ezért Füred megérdemli, hogy a világfürdők sorába száraláitassék és sajnos tény az, hogy mi magyarok saját kincseinket nem ismerjük, tekintetbe nem veszszük, s méltánylásunkban nem részesítjük. No de sebaj, csak tovább, mert már 9 óra, s még csak azt tudjuk, hogy az áj fürdő-palota 76 elegáns lakosztályt, a régi fürdőház 42 csinos vendégszobát, a távírda hivatalt, a melegfürdőket és a gyógyszertárt foglalja magában.