Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-24

moru, a viszonyok rohamosan fejlödnek, a segély azonnal szükséges, amiért jelen cikkünkben kifejezett nézeteket melegen ajánljuk, az illetők figyelmébe, s hazafias gon­dolkozásuktól elvárjuk, hogy az üdvös actiót minél elébb megkezdik. Harapófogó. Ezen cikk egy a helyi viszonyokat ismerő és a közjó iráut lelkesedni tudó városunkbeli kereskedőtől ered, s azon megjegyzéssel közöljük, hogy ide vonatkozólag nem szabad az események fejlődését közönynyel nézni, szükséges mozgalmat létesíteni; mi részünkről a netalán felmerülendő néze­teket vagy javaslatokat szívesen fogadjuk és közölni fogjuk. A megemlített ügy szomorú, — felette gondolkozni közhasznú dolog — s a bajon segíteni hazafias tett leend. Szerk. Tanügyi liirek. — Az ipariskolai enquéte az alsóbb ipariskolák iránti munkálatát teljesen befejezte. — A felsőbb ipariskolák szervezete tárgyában az enquéte megállapítván a főbb elveket, albizottságot küldött ki, mely, mint értesültünk, szintén közel van javaslatai­nak befejezéséhez; e javaslatok aztán természetesen az enquéte teljes gyülésébeu lesznek tárgyalandók. Ha az iparos-oktatás­nak eme két főága iránt a megállapodások teljesek lesznek, még csupán az úgynevezett szontan műhelyek kérdése fog szóba ke­rülni. De ezek mellett az enquétenek még némely más föladata van, t. i. a létesítés módozatai és a vezetés organisaliójára nézve ís javaslatokat keilend tenni. De az ide vágó kérdések már az eddigi tanácskozások folyamában is annyira meg vannak érlelve, hogy ez irányban igen könnyű lesz egyetértő megállapodásra jutni. Kivonatos is, hogy az enquéte, mely most már 3—4 hó­nap óta működik, mielőbb befejezze munkálatát, hogy annak alapján a folyó év nyarán meg lehessen lenni az előkészületeket az országos szervezésnek a jövő iskolai év kezdetén leendő megkezdéséhez. — A polgári leányiskola vizsgálatai f. hó 21 -én fe­jeztettek be. Számos szülő é-s tanügybarát érdekkel hallgatta végig a serdülő leánykák ügyes feleleteit. E tekintetben a ta­nári karé az érdem, N adja az cg, hogy városunk gyermekeit még soká vezethessék a tudomány csarnokában. Irodalom és mű vésze á. — Szerkesztőségünknek bekiildetelt „A házasságtörés drámái" című legújabb társadalmi regénynek 10-dik füzete. Irta Montepin X., fordította Mártonffy Fr. — Ara egy füzeinek 25 kr. Kapható akiadónál, Mehner Vilmosnál, Budapesten, IV. kalap-utca 4 sz. — Színház. Szombaton, jun. 16-án „A csatatér­ről" bohózat, mind végig derült hangulatban tartotta a közép számmal jelen \olt közönséget.— Vasárnap, június 17-dikén „Kossuth és Batthyány." korrajz. E napon tartatván a nő­egylet kóstolója, nagyon sokat elvont a színháztól, s (alán jobb is. Két oly egyén, mint Kossuth és Batthyány, kiknek neve min­denki előtt tiszteletben áll, nem kell :színpadra vinni, nem a gúny és megvetés tárgyává tenni a darabban előforduló egyéneket, kik még élők s kikről Ítélete! hozni a jövő hivatása. — Külön­ben a szereplők jól játszottak s úgyszintén az előfordult képek is jól sikerültek. — Kedden, jun. 19-én „A pók és a sze­gedi menyecske." Az előadás összevágó volt, s különösen Abonyiné (Virágh Lidi), Berkiné (Pókné), Mikéi (Molnár Pál) ügyes játéka többször zajos tapsokban részesült, közönség ke­vés számmal. — Szerdán, június 29-én „Boldogasszony templom harangozója." Az előadás egyike a legsikerül­tebbeknek volt, s igen meglátszott, hogy minden tag kedvvel és élénk érdeklődéssel jálszá szerepét. Különösen elismerést érde­mli 1 Berkiné (Fleurie), ki a gyermekének elrablása következté­ben kétségbeesett any r át igen jól szeméíycsíté. A fájdalom, a düh és gyűlölet, a boszuvágy, a gyermekrablás fölölti elkesere­dés, élénk kifejezést nyertek játékában. Hasonlóképen dicséret­tel kell megemlékeznünk Hunyady Margitról (Esmeralda) és Berényiről (Quasimodo). A sikerül' játék valóban megérdemelte volna, ha nagyobb számú közönséeg jelent volna meg.— Csü­törtökön, jun. 21-én Abonyiné jutalmául „Kényes Bertók." Színészeink ez alkalommal jól összevágóan játszottak. Abonyiné (Mari) több koszorút és csokrot kapott, később pedig tapsokat, miket valóban meg is érdemelt élénk, kedves játékáért. Elisme­réssel kell kiemelnünk Berényit (Berki) is, kinél megszoktuk ugyan már a helyes alakítást, de, mint ez alkalommal, még nem láttuk játszani. Kívánjuk, hogy ezentúl is hasonló sikert arasson. Mikéi (Hontvári) humoros játékával derültségben tartá a kö­zönséget. A sugó jól tenné, ha kissé lasabban súgna, mert na­gyon furcsa, midőn már előre lehet tudni, mit kell a szereplő­nek mondani. — Kedden, f. hó 26-án Berkiné Teréz és Berki Ferenc jutalmául adatik „Samyl vagy a cserkeszek sza­badságharca az oroszok ellen." francia szinmű 6 képben. Legközelebb Molnár közreműködésével adatott a népszínházban. Szombaton, június 30-án Liptay Laura jutalmául adatik „XXII. Cactus király, Tul ipa tán sziget uralkodója," legújabb vig operetté 1 felv., irta Mailhac, zenéjét szerzetté Offenbach J. Ezt megelőzi „A pajkos diákok." Vig operetté 2 szakasz­ban, Souppétől. — Látcső. K ü 1 ö n félé k. — Néhány statistikai adat az eddig létesített pá­risi ipartárlatokról. Az első iparkiállítás 1798. évben szept. 19-től okt. 2-ig a Mars mezőn épített és csténkint kivilágított, s 63 osztályból álló oszlopcsarnokban tartatott meg, melyeknek egyike az új méterrendszer mérték és sulymintái, ketteje pedig Severs-i művek és a Versailles-i fegyvertár számára voltak fenn­tartva. Egészben 110 kiállító volt, kik közt 12 arany érem és 15 dicsérő okmány osztatott ki. — 1801. szept. 19—24-ig a Louvre udvarán épült 104 osztályzatból álló oszlopcsarnokban 38 megyéből (Departement) 220 kiállító részvétele mellett tartott meg- a második iparkiállítás; melyen arany, ezüst, és bronz ér­mek, dicsérő és egyszerű megemlítési okmányok osztattak ki, néhányan a kiállítók közül éremben sorshúzás utján is részesül­tek. — 1806. szept. 25. okt. 19. a rokkantak palotája előtti té­ren felállított épületben 104 megye 1422 kiállítóval vett részt ezen harmadik kiállításban. Ez idő tájt I. Napoleon Németor­szágban levén elfoglalva, s azért ezen kiállításnál, — mely te­temes anyagi áldozatba került, s mely első alkalom volt a nem­zeti iparos fejlődéséről statistikai adatokat szolgáltatni, — nem működhetett közre. Öt rendű díjak osztattak ki. — 1819. aug. 5--szept. 30-ig a Louvre udvarán és annak némely földszinti termében tartott kiállításon 1662 kiállító vett részt, kik közül többeknek a szokott érmeken kivül érdemrendek és címek is osztattak ki; söt ezen alkalommal a kiállításban részt nem vett, de különben jó hirü iparosok, és kitalálok is részesültek kitün­tetésben. 1823. augusztus 25 — oct. 23-ig szinte a Louvre udvarán s annak több földszinti és I emeleti csarnokában tar­tott kiállításon 73 megye 1642 kiállítóval veti részt. — 1827-ben aug. 25—oct. 3-ig ugyanazon tartott kiállításban 76 megye 1795 kiállítóval jelent meg. A dijak személyesen a király által ítéltettek oda. 1834-iki kiállítás máj. 1 —jul. l-ig tartatott. — Az abban részt vett 2417 kiállító számára a Concord-téren négy Pavilon, — összesen 14288 • méter térfogattal, — építtetett, melynek költségei a 260000 frkot elérték. A király a dijak ki­osztása és a kitüntetések oda ítélése alkalmával egy buzdító be­szédet mondott. A bíráló bizottság (Jury) jelentései mér kiter­jedtebbé kezdtek lenni. 1839. szinte máj. 1—jul. l-ig, de most már az Elysée-i mezőkön 79 megyéből, és az Antillákból ösz­szesen 3381 kiállító részvétével alakult tárlat egy 16500 • m. térfogattal biró épület, és egy a Mulhouse-i ipart befogadó szárny­ban tartatott. 1844. máj. 1—jul. l-ig 3960 kiállítóval ug3 r an­azon helyen mint az 1839-iki 20000 mitres területen. A költ­ségek közel 340000 frkba kerültek. 1849 jun. 1—jul. 31-ig ugyan az Elyseé-i mezőkőn a nagy négyszögben. A szerkeze­tek és épületek 22291 • méter térfogattal birtak, melyből azon­ban csak 9534 • métre volt födve. A kézműipar és földműve­lés Franciaország és Algírból 4494 kiállítóval volt képviselve. Nov. 11-én az Igazságügyi palotában a köztársaság elnöke ál­tal nagy pompa és fénye álla! 3738 dij ítéltetett oda. A költ­ségek 560000 frkra rúgtak. 1855-iki világtárlat máj. 1 — nov. 3l-ig az Elyseé-i mezőkön szilárdul épült iparpalota és Ismét a fürdői erdőhöz értünk. Ez az Esterházy-szálloda i En nem voltam a kóstolók között, barátomra támaszkodva néz­24 kényelmes vendégszobával, kávéház- és csinos étteremmel; jelenlegi bérlője: Karlberger úr, Ízletes magyar étkekkel és jó hazai borokkal látja el vendégeit. — Az Esterházy-szállodával szemközt, vagy is a gyógytér jobb oldalán a „nagy szálloda" 72 elegáns, uri fénynyel berendezett szoba ét- és táncterem s nagy kávécsarnokával az előkelő vendégek gyülhelyét képezi; a nagy szálloda mellett a Horváth-ház, kilátással a sétatérre, a Balatonra és a templom-utcára 130 kényelemmel berendezett, s dr. Mangolt úr kezelése és felügyelete alatt álló vendég-szobá­val, Füred egyik díszes épületét képviseli. Most haladjunk fel a templom-utcán; mintha cukorból készült volna, mosolyog felénk kis oszlopsorozatával a kápolna. ... A nyaralók régiójába ér tünk, ez mindjárt, ez a kis paradicsomi lak dr. Huray fürdő-fő­orvos úr tulajdona; a díszes kert, melyben most oly sok és szép rózsa nyílik, egy régi döcögős útnak helyén áll; igy épít a szor­galom, igy épít a gondolkozó ész! Ama büszke uri palota ott a háttérben Döry villája. Itten Lonkay úr építe magának nyári la­kot. Ez itten a múzsák palotája — Jókai Mór úr nyaralója; a mellett Écsy László úr az intézet gondos igazgatója emelte ezen pompás villát, s az egészet gróf Esterházy László tündöklő nyári kastélya zárja be, azontúl szántóföld, mely epedve várja a va­rázsütést, hogy díszessé, cultiválttá tegyék, Harangszó! Siessünk a misére. Botzenben (dél Tyrol) hallottam tizenkét évvel ezelőtt az utolsó katholikushitszónoklatot. A mostani kielégített. Es miért? Miért, mert a hivő nyelvén, a nép nyelvén volt ez tartva; a hivő szivéhez szólt, a nép szivéhez, felemeli őt a földről egy szebb világba, megnyugtatta keblét, s a küzdésre új erőt csepegtetett lelkébe; az emberiség szenvedése iránt érzelmet gerjesztett a különben érzéketlen földműves keblében; megáldván a varázserejü forrást, Isten kegyelmét kérvén a szenvedők javulása és vi­gasztalásaért. A mise megkezdődött. Az Ur testének felmutatása után, kint a tarack lövések jelenték, hogy a szertartás vége felé jár. Véget is ért. Elégedett szívvel hagytam el ezen kisded, művé­szileg épült kápolnát. A sokaságot követve, elértük a gyógytért, »I a savanyu viz kútját. A Veszprémből jött zene megszóllak, 4*^ifeg k^tQhágjtUal a, fürdői ivad, tacgnyiltuak jelentetett. [ tem-neztem és merengtem, s midőn Écsy László igazgató me­rített — egy emlékkő felirata jutott eszembe, mely a gondos, nagy rendezői tehetségggel megáldott igazgatóra oly szépen illik: „Ein thätiger Geist, eine sinnige Hand! Sie ziehen den Segen iifs Vaterland!" Az ünnepély véget érti A nap modern temploma a „Balaton gyöngyszeme" meg volt nyitva. Csamo k. REQUIEM *). (Hátszeg), Köröttem minden oly mogorva, Oly szeretetlen, idegen — Alkonypárázat a mezőkön, Felleg és köd a hegyeken. Koronás homlokával némán Tekint alá a Retyezát; Szél zúg a közel erdők mentén S szárnyával durván szembe vág. Oly bús vagyok, oly rideg én is, Fáradt, magányos és beteg; Mint hogyha (ávol temetésről, Síroktól tértem volna meg. Árván, szomorún elbolyongok Az éj éledő menny alatt, És hallom, a mint a göröngyök A koporsóra hullanak; Hallom a tompa, gyászos lármát, A távol temetési zajt: A mint a pap imákat mormol S egy-egy szív mélyen felsóhajt. •) Mutatvány a szerző sajtó alatt levő kötetéből, mely legközelebb fog megjelenin J Petőfi-társaság könyvkiadó vállalatában.. [anyai szolgáltak kiállítási helyiségül. A kiállítási tér felülete 152052 • m., melyből 18726 • m. nem volt födve, és 100060 • méter különösen nyers termények számára tartatott fenn. — A Marbeuf Avenue-ben 17779 • m. tér foglaltatott el 2175 kiállító által művészeti tárgyak elhelyezésére. A különféle nem­zetek iparosai és földművelői közül 21779 kiállító vett részt ezen első párisi világtárlaton 22243 különféle tárgygyal, me­lyeknek értéke 75 millió frankra becsültetett. A 10564 dijnak kivsztásaezen iparos palota középhajójában nagyszerű ünnepélyes­séggel történt. Az összes 11336522 franknyi költségből 3202485 | frankkal, a belépti dijak lejében előre biztosított összeggel rész­ben fedeztetett. A látogatók száma 5163330 volt. 1867-íki vi­fárlat a Mars mezején 460000 • mtrnyi téren és Billancourt szigetén tartatott meg. A 20000000 frank költségben az állam és Paris városa egyenlő részben 12000000 frnyi segélylyel já­rult, a hiányzó 8 millió nyilvános aláírások által fedeztetett. A tárlati fő épület 146000 Q méter, az azt körül vezeit Pare 300000 • in. felülettel birt. A gazdászati tárgyak részben e Pareben részben, — az élő állatok pedig kivétel nélkül, — Bil­lancourt szigetén helyeztetlek el. A palotában levő tér követke­zőkép osztatott fel: Franciaország 61314 • m. tér 11645 ki­állító;—Holland: 1897 • m. tér 504 kiállító; Belgium: 6881 • in. 1448 kiállító; — Poroszország 7880 • m. 2206 kiállító; Délnémetország 7879 • m. 1Í82 kiállító: Austria (Magyaror­szággal) 7880 • m. 3072 kiállüó; Schweitz 2691 Q m. 986 kiállító;—Spanyolország 1664 Q m. 2071 kiállító; Portugalha 913 • ni. 1026 kiállító; — Görögország 713 Q m. 892 kiál­lító;— Dánia 751 • m. 283 kiállító; —Svéd és Norvégország 1823 • in. 989 kiállító; —Oroszország 2á53 • m. 1392 ki­állító;—Olaszország 3249 • ni. 3992 kiállító; Róma 554 • ni. 140 kiállító; — Törökország 1426 Q ni. Dunai fejedelemsé­gek 554 Q ui.=rössze«eu 4499 kiállítóval, Egyptom 396 • in. 70 kiállítóval; — China Japán Siam 792 Q m. 109 kiállítóval, Perzsia 713 • m. Tunis és Marokko 1030 Q m. 87 kiállító­val;— Americai Egyesült-Államok 2867 • m. 778 kiállítóval; Brazília és Anoricai köztársaságok 1808 • m. 1247 kiállítóval Anglia 21653 Q m. 3609 kiállítóval = összesen 140184 Q mé­ter 42217 kiállító számára. Julius 1-én rendkivüli nagy ünne­pélyességgel történt az első díjkiosztás, melyen a császári csa­lád kíséretében jelen voltak még a többek közt Abdul Azis sul­tán, a Walesi, Aosta, Cambridge, Humbert, Mehemed Murád, és Abdul Hamid hercegek s a porosz koronaörökös sat. Az ün­nepélyt. M. Rouher egy nagyszabású szónoklattal nyitotta meg, mire III. Napoleon egy lenkölt beszéddel felelt, dicsőítvén a munka áldásait, és üdvözölte a nemzeteket e nemes verseny r te­rén. Ezután kezdődtek a dij és érem kiosztások, de ezt megelőzte mintegy 3S3 a kiállítás létesítése körül érdemeket szerzett egyé­neknek, valamint a kiállítók közül is némelyeknek a becsület­rendbe történt kinevezése, illetőleg előléptetése, mire közel ezer arany érem osztatott ki. Oct. 31-én volt a második dij kiosztási ünnepély, mely egyszersmind a nemzetközi kiállítás berekesztése is volt. Voyta Adolf. — A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület árucsarnokot és állandó kiállítást fog létrehozni, mely célra a fő­városban levő rokoncélu egyleteket egy, ezen ügyben tartandó értekezletre meghívta, melyben az iparegyesület, központi házi­ipar és női ipareg-yesület küldöttei teljes számban résztvettek. Ez érdekes tanácskozásban egy központi épület közös erőveli emelését elharározták — melyben nemcsak az árucsarnok és ki­állítás, hanem minden az ipar emelésésére szolgáló intézmények is ott. összpontosítva lesznek. E terv kivitelére egy alkalmas te­lek már is ki van szemelve. A részletes tervezet kidolgozását, három tagu bizottságra bízták, melynek tagjai: Kerkapoly Ká­roly, Mudrony Soma és Ráth Károly képviselők. — Kirabolt vonat. Londoni hirek szerint - a Mexico­ból Vera-Cruzba menő vonatot május 16-án a fővárostól mint­egy 8 mrföldnyire rablók feltartóztatták és körülbelül 30,000 dollárt, mely Európába volt szánva, elraboltak. Megyei és városi ügyek. Pápa városának közgyűlése f. hó 9-én, (Folytatás és vége . Főjegyző felolvassa a megye határozatát, mely a városi statútumok oly módon megváltoztatását, miszerint az árvaszéki tanácsos, ügyészi és árvaszéki előadói címmel ruháztassák fel, megtagadta. Ide hangzik a bús harangszó, Az ének és a gyász-zene; Hallom, ah! hallom újra s majdhogy A szivem szakad meg bele. Égő könyekkel, fájdalommal Bolyongom át a temetőt. Pedig oly messze nyugszik innen, S már oly rég eltemettem öt! Endrődi Sándor. A KIS ÁRVA*). (Pápa, 1873 ) Ne bántsátok azt a kis lányt, Csak hadd járjon el naponta — Hadd vigye ki koszorúját A gyászos kis sírhalomra. Kis testvére nyugszik ottan, Kivel együtt koldultanak. ff Ok vaIának legszáuandóbb r t Arvai a nagy falunak. tt 0 csak egy sirt koszorúz meg; Egyet sirat meg naponta; Nem ímlja, hogy ott nyugosznak Édes apja, édes anyja. Mit is tudna szegény, róluk? — Aajok meghalt, — s ők születtek; Nemsokára anyjukat is Sírba tették . . . árvák lettek! Hadd vigye ki, hadd kösse fel, Gyönyörködjék pici keble! Hisz ha tudná, mily helyen jár: A szive is megrepedne! Újvári Elek. Az elhunyt, ifjú sajtó alatt lévő költeményeiből.

Next

/
Thumbnails
Contents