Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-03-17

rétegű talajon gyakran megtörténik. Az ilyfele állományok kiváltképen előbb vágandók a jó növésű korosabbaknál. Ha az ifjú növendék még el nem csenevészedett, még ép és elegendő mennyiségben jelentkezik, ugy a vágás mint a sarjerdőüzem-kezelés leginkább ily helyen eszközlendö; mert ez által az utánsarjadzás biztosan és költség nélkül érhető el, s még ezen kívül több évet is nyer részint a fordában vészint a növésben. Azonban nagyon kell óvakodnunk, nehogy ezen sarjadzást oly növényekből is várjnk, melyek már csenevedésnek indultak ; a re mélt előnyök helyett általuk gyakran a legnagyobb kárt szenvedjük. Hasonló okok elönyösebbé teszik a vágást leginkább ott alkalmazni, hol a létező mag és a talaj tulajdonsága az óhajtott újra erdősítést kilátásba helyezi. (Folytatjuk). Közigazgatási bizottság. (V.) Főispán úr ö méltóságának távollétében a gyűlésen a megyei alispán úr elnökölt. Az egyes szakjelentésekből mint fontossabbakat kiemeljük. Az alispáni hivatalhoz a lefolyt február hóban beérkezett 742 ügydarab, januárról elintézetlenül maradt 25 ; februárban előlegesen elintéztetett 207, véglegesen 490, az április- és május havi közgyűlésre fentartatott 52, mint gyűjtő-szám nyilvántartásban hagyatott 9, elintézetlenül maradt 9. A megye egész területén megejtett újoncozás eredménye kielégítőnek mondható, minthogy a kivetett ujoucjutalék a póttartalékosokkal együtt mindenütt fedeztetett; a veszprémi, enyingi és devecseri sorozójárásban pedig a honvédség részére is jutott néhány újonc. Az elmaradottak száma aránylag esel.ély. Jelen deíicites korunkban minden esetre fontos és a leghelyesebb takarékosságról tanúskodó jelenség az, hogy a megye épen nem pazar budgetjéböl 2382 frt 46.13 kr. lett megtakarítva. — A belügy míníszteraz 1877. év felterjesztett költségvetéséből egyelőre 900 í'rtot törölt, de miután az alispán az árlejtési szerződéseket felterjesztette, póthitelkép engedélyezte. A közbiztonságot illetőleg fölöslegesnek tartjuk a tót-vázsonyi és más leginkább gyújtogatásokban mutatkozó szomorú tüneteket itt még egyszer felsorolni Oly rendkivüli jelenségek ezek, melyek netaláni ismétlésének meggátiására rendkivüli eszközök lesznek szükségesek. A megye erélyes elöljárósága eddig is megtett minden tőle kitelhetöt és a jövőben is ineg fog tenni; a körülményekhez alkalmazott erélytöl a legszebb sikert várjuk. A közgészségügy február hóban különösen a gyermekeket illetőleg kedvezőtlenebbnek mondható, mint volt a lefolyt hóban — Leggyakrabban eiőíorduló kérésetek a légzőszervek bántalmai voltak, melyek némely helyen járványos jelleget, öltöttek, különösen Oskú és Csernye községekben, az elsőben okt 24-töl febr. l3-ig megbetegedett 47 gyermek közül meghalt 41; az utóbbiban januártól febr. 24-ig meghalt 31 gyermek, gyógykezelés alatt maradt 5. Vaszar és Uecse községekben a kanyaró dúlt, de csendes lefolyásáról tanúskodik az, hogy az elsőben fii beteg közül csak 1 ; az utóbbiban 20 közül egy sem halt meg. A megye területén levő kórházakban az 1876. évben gyógykezelt 185 beteg közül elbocsátott 132, meghalt 14, ápolás alatt maradt 49. A k adófelügyelö jelentése szerint január hóban bolyt a veszprémi adóhivatalnál 40387 frt a pápainál 29236 ,, a zircinél 9022 összesen 78645 irt mely össze habár 45260 frttal több a mult év megfelelő havában befolyt összegnél, a várakozást még sem elégíti ki, minthogy a hátralék a folyó évi lejárt első részletnek hozzászámításával 633301 irtot tesz ki. A közvetlen adófizetők után az ]876. évi dec. végével a pápai szolgabírói járásban 5006 frí 73'/

2 kr., a devecseriben pedig 3987 frt 26 kr. maraot hátralékban. A február havi adófizetési összeg a i 10 ezer irtot alig haladja meg, mi a mult havi befizetéssel együtt a folyó évnegyedi előírásnak még felét sem teszt. Ha az adóbehajtó közegek a törvények betűje és a kormányrendeletek szerint fognak eljárni, aminthogy máskép nem is tehetnék, a megkezdett március hó súlyosan fog a lakosságra nehezedni, ekkor ugyanis a folyó év első kegyedének adóján kivüt az 1875. és 1876-diki hátralékok egészen, az 1875-iki adósságnak pedig 50%-ja fogja behaj tani. A m. k. államépítészeli hivatal főnökének jelentéséből kiemeljük : Az 1876. évre összeírt 62990 kétfogatú, 302 egyfogatú és 77676 gyalog közmunkanapokból megváltás alá előirányzott 14577 két- 13\ egyfogatú igás és 21)57 gyalognap után 23096 frt 60 krnak kellett volna befolyni; befolyt pedig tényleg 2l004 frt 88 kr., mely ősségben benlfuglaltaíik a természetbeni leszolgáiás alá előirányzott, de idő közben megváltott közmunka után 797 frt 6 kr.. behajtandó még 2888 írt 78 kr., mi az egész összegnek l3.5°/

0

t teszi.— A természetben leszolgálandó 484(5 két228'/, egyfogatú igás- és 56519 gyalognapból leszolgáltatott 44586% két-, 214V

2 egyfogatú igás és 51476 \„ gyalognap. A hátralékok az igásoknal 8' a gyalogoknál 9%-t tesznek. Építtetett pedig az országúthálózatban 7 helyen 845 folyó ölnyi úttér köalappal és 2 helyen 30l ölnyi köalap nélkül : a je lentékenyebb közlekedési úthálózatban (3 helyen |414 futó ölnyi úttér köalappal és 5728 ölnyi koalap nélkül. Az országúthálózatban épüli 4 kő- é« 8 fahíd : a közlekedési-úthálózatban készült i ktt kijavíttatott 1 fahíd és 5 vízáteresztő kövezett csatorna. Heti szemle. Március lü. Tisza Kálmánt a kormánypárti körben interpellálták Auersperg herceg osztrák miniszterelnöknek azon nyilatkozata tárgyában, mely szeriut a magyar kormány a kiegyezési tárgyalások kezdetén a delegatíók megszüntetését szóba hozta volna. Tisza határozottan tagadta, hogy ily irányú inditványnval fellépett volna. íS igy alaptalan volt Tisza közlönyeinek a fusió alkalmával többször fölmerült azou híresztelése is, hogy Tisza a delegatiók megszüntetését annak idején szóba hozni szándékozik. A keleti ügy sorsa még mindig függőben van. Ignatiev, mint a K. N. mondja, szeretné Angliát rávenni, hogy a nemzeti jegyzőkönyvet aláírja. Azonban Anglia Oroszország terveivel és Ignatiev missiójával szemben oly bizalmatlan és gyanakodó, hogy valószinü, miszerint vonakodni fog a kivánt aláírást megadni. A porta és Montenegró közt folytatott békealkudozásokra nézve március 14-röl a K. N.-hez intézett távirat a következőkről értesít: ,,A miniszter ma is Montenegróval foglalkozott. Holnap alkalmasint értekezlet tartatik, Ha a porta teljesen vonakodnék a Niksics és Morava jobb partja és a tengeri kikötőt átengedni, akkor a montenegróiak elutaznak. Az esetre ha. követeléseik csak részben vettetnének el, a küldöttek utasítást fognak kérni Cettinjéböl." — A ,. Veszprém" legutóbbi számában Tarczv Dezső, a „Pápai népbank" titkára az ugyanezen lapban megjelent hir ellenében, mintha a nevezett bank liqidálna kijelenti, hogy ez épenséggel nincs szándékában, s a részvénytársaság mérlegéből bárki is meggyőződhetik az intézet activ állásáról. A részvénytársaság a febr. 28-án tartott közgyűlésében Békássy Lajos, Eőri Szabó Sándor, Woyta Adolf, Steiner Ignác és H

offner Albert urak személyében megválasztotta az igazgatóságot. — nak. a gyermekkornak egy-egy édes é.s félejthetien emlékét, varázsol a elém! Az udvaron először „Dudás" kutyánk fogadott; larkaesóválva rohant elő s midőn engem megpillantott először keményen morgott, azután rám nézett okos szemével, mintha a mult emlékeit kutatná . . . egyszerre csak elnyif'fantva magát, mellemre telte két lábát és nyalni kezdé arcomat. Amily kényes voltam máskor ingem tisztaságára, most oly kevéssé jutott eszembe azt megmenteni. .Azután következett öreg dajkám, két más nőcseléd, meg a napszámos asszony; ez utóbbi mindenre erősttette, hogy nekem ismernem kell őt, az öreg (íombinét, mert hiszen hajdan sok csókaíiat hozott nekem. Pedig én nem ismertem a jámbort, hanem ezt dehogy mondtam volna meg. Midőn végre ezen necessáriumokon keresztül estem s abban a helyzetben voltam, hogy anyámmal egyedül za vari alánul beszélhettünk, hozzám fordult ő, hogy mondjam el most már, mi történt velem öt év alatt, de cl ne hagyjak belőle egy szót sem, meri ő mindent, de mindent tudni akar. Erre azután elmondtam anyámnak, hogy hányszor ültem kurta vason hosszú fogságban, hányszor nézte le üres tárcám az anyagiság embereit, kik ebédelni siellek, szóval egyelőre minden roszat, ami csak terhelt, utoljára hagyva azokat, a. mi jó és szép történt velem, hogy beszédem vége hatásos legyen; midőn azonban e pontra értem, biz isten nem jutott eszembe semmi. — De hát mit is érdeklik e dolgok önt anyám, hisz megírtam mindent, de mindent, a mii említeni érdemes, hanem itt . . itt . . . e helyen, e csendes kis faluban sok minden történhetett olyan, mii tudni jól esnék nekem. Beszéljen hát ezekről jó anyám, sokat igen sokat . . . beszéljen ismerőseinkről, különösen Darvasokról s az én kis Esztikémről. Anyám ara elkomorult e szavakra, észrevettem mindjárt,, ho°y ama név említése fájdalmas benyomást költött benne. — Mi lelte kegyedet anyám — kérdezem ó'f — hisz az előtt — igazad van, azelőtt nem volt. okom komorrá lenni ama névre, melyhez minket oly meleg barátság s őszinte lisztelet kötött, de most az összekötő láncszem megszakadt, s az az erő, mely eddig minket egymáshoz oly szorosan kötött, most épen olyan mértékben faszít eh — ö mi okoj&ta e»cu váratlan fordulatot? — Oh az egész történet, feleié anyám. — Mondja el kérem, legalább hadd liuljam meg, mit kelljen róluk tartanom. i — Mintegy három évvel ezelőtt — kezdé anyám -: Darvasok udvarán egy reggelen borzasztó sikoltozást,! j lólás-futás zaját hallottuk. Boldogult atyád a zaj okát j ! megtudandó, átszaladt s csakhamar észrevette, hogy ked- i > veuc buldog ebe a „Briganti" Darvasok egyik legszebb! 'lovának, az annyira bámult „Hollónak"" függ az orrán si a neki vadult ló őrült vágtatással vitte az ebet maga-J i val. Mire atyád a lovat az ebtől megszabadíthatta volna, j Ja konyha ajtóból Jövés történt s Rolló élettelenül terült! j el a földön. Darvas ur lövése, a melyet természetesen a I buldognak szánt, a lovat találta, Briganti pedig* ép bó'r! rel menekült haza. i -- Csak ennyi"? , . . akarám kérdezni. — A dolog csattanós vége ezután jő - folytaíá ; anyám. Darvas, ki különben is ingerült, szenvedélyes férfi \ volt s kinek gyengcdtelen modora csak boldogult férjem 1 szelid magatartásán volt képes lesiklani, mondom Darvas I megpillantva atyádat, fegyverének másik csövet ráiráj nyozá dühében, azonban még sem lőtt, hanem e helyett I atyádat a legaljasabb szavakkal illetve kitiltá házából. I Képzelheted, mit érezhetett atyád oly sok ember jelöniétében történt meggyaláztatása felett s mit. érzett akkor midőn kézbesíttetett neki a z , . . i törvényszék végzése, melyhői megtudtuk azt is, hogy Darvas beperelte atyádat, agyonlőtt lovának áráért. Atyád ekkor azonnal j kártérítést ajánlott fel. pedig tudjuk, hogy erre nem köI telezhetné őt senki. Darva.s azonban erről tudni sem j akart s perrel akarta compromittalni atyádat. ; A per vége az lett, hogy Darvas keresetével el jetf utasítva s tartozott volna költségeinket kifizetni, mi azonban nem kértük tőle. hanem annyival inkább kérte saját ügyvéde az övét. Darvas ur arról mit sem akart tudni, mert — saját kifejezése szerint — „pervesztö íiscálisnak semmi sem jár." S nem is kapott volna semmit, ha Darvas uroti múlik, hanem az ügyvéd inegexequáltatta. Darvas ur még ekkor sem akarta hinni a dolgot, hanem azután mikor lefoglalt hintója lelett megütötték a dobot, hallatlan düh roham vett rajta erőt s ennek befolyása, alatt kiszórta házából a végrehajtót, s még a dobost is. Hogy mi lett volna ennek következménye, azt tc tudod legjobban, azonban Darvas ur e földön nem nyerheté el büntetését, mert a fentebbi eset után erős epeláz lepte meg s abból nem is kelt. fel többé. -- Es Darvasok halálát atyámuak róják fel ? kérdezem anyámat. — Úgyannyira —feleié anyám, — hogy midőn egyévvel ezelőtt atyád temetésekor, a nagytiszteletü ur kérdező Darvasáét, váljon boldogult férjemet kikiséri-e? Darvasáé oda nyilatkozott, hogy ő nem, de átka ki fogja kísérni. — Borzasztó í ... kiáltám fel méltatlankodva, tehát a minden szép és nemes oltárául teremtett női sziv ily mérges szörnyeket is rejthet mélyében? Es Esztike? — A hő jó angyal — feleié anyám. Szerény ibolya melyet mérges növény mellé kárhoztatott sorsa, de azért annak pusztító nedvét, nem szívja magába. — Tehát ő ueiu osztja anyja gyűlöletét? — Nem, ezt elég alkalmam volt tapasztalni. Darvas halála utáni időben történt, hogy én egy vasárnapon a délelőtti isteni tisztelet alatt, egyedül, elvonultan ültem Darvasokkal közös székünkben, midőn a szentbeszéd alatt Darvasné leányával megjelent. Az előbbi engem későn vett észre, de ekkor ingerült mozdulattal megkapta lánya karját s őt a hivek méltó megbotránkozlalására kivonszolta az ajtón. Esztike hangos zokogás között hagyta el a templomot. Ez idő ótíi sem ők sem én nem látogatjuk a templomot, minek is vinnék gyűlöletünket az isteo szent házába .... — Es azóta ? . . . — Az óta is találkoztam Esztikével gyakran az utcán. Szegény gyermek! Oly félve közelít hozzám s midőn kezet csókol, rendesen megkérdi tőlem, hogy „kedves néni ugye nem haragszik? . . . látja én ... én semminek sem vagyok oka." Azután gyorsan távozik tőlem, mintha nagy hüut követett volna el. Bizony anyja előtt nem is követhetne el nagyobbat. Midőn anyámmali beszélgetésünk véget ért a én hálószobámba vonultam vissza, dacára a nap fáradalmainak, sehogy sem akart álom jönni az én szemeimre. Esztike arca lebegett elöltem, az egykor gyermek Esztikéé. Minő szép növésű, minő kifejlődött lehet ó most öt év után? Mily szépek lehetnek most azok a gyermetegen mosolygó szemek, az az eper piros ajk. mily bájos csengő lehet az az egykor üde tiszta hang. Bizony sajátságos teremtése az égnek az ember, különösen a fiatal ember! Mig nem bírtam tudatával annak, hogy nem lehet látnom őt, közelitent hozzá, addig alig gondoltam rá s akkor is ugy.. mint kis lánykára, ifjúságunk ártatlan játszótársuojére gondolni szoktunk. S ime most . . . az a gyermek egy egész álmatlan éjet szerzett nekem. Reggel első dolgom volt a kertbe sietni, ittbizo-