Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-03-17
Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjevsztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tüzoK ó-egylet Ö UNT TST Pápa, IST 1 ?, március A lap szellemi részét illető közlemények a SZOrkOSZtO lalcásájra : Főutea 50. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. ' Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, Wajdits I Megjelenik e lap hetcukíut egyszer, szombaton, K.ál'* oly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, mté/ciidők. (v évre Kloíixetewi díj als.: 0 IV. Félévre .... ívedé vre 1 ír. ,'i(J kr. ír. A llirdetó.si díj a ls térfogat s/erinlszámílatnak: ISQ centim. ÍQ kr, 30Q centiméterért 30 kr, 70fJ centiméterért 70 kr, 100n centim. 1 frt, !?)()• centim. 1 frt ÍO kr, íOUfJ centim,. 1 ft, 80 kr, 500n centim. 2 írt, 40 kr, ÍOIO centim. 5 írt. A közbeeső térfog? toknál a következő magasabb tok cl íj ja számítatik. Húlyogdij mindig külön lizetetiiló. Felelős szerkesztő: Fixr*edi Alibin. Néhány tájékoztató észrevétel az- „ismeretterjesztő-egylet" által kiadandó \ népszerű munkák tárgyában. öztiépünk műveltségi kérdése hazánkban egészen a közel múltig valahányszor szőnyegre '•; kerüli, mindannyiszor pártkérdéssé sülyedl alá és mint ilyen nem részesült a kellő méltatásban. Az ujabb időben, midőn minden modern kultúrállam főfeiadalául tűzte ki, hogy a miveltség vívmányaihoz vezető utat, melyei; eddig a társadalom bizonyos körei tartottak megszállva, a kellő képzőeszközök helyes használata által kivélelnélkül mindenki elölt hozzáférhetővé tegye, midőn egyik főtörekvése az általános műveltség terjesztése állal az államban felmerülő ellentéteket kiegyenlíteni és helyes arányt helyre állítani., a népmüveltségi viszonyok hazánkban is lényeges változásokon mentek keresztül. Kezdjük belátni lassankint, hogy az állam jóléte nagyrészben a köznép műveltségétől függ* hogy szomszédaink által nemcsak ttilszárnyallatunk, hanem nemsokára utolsók leszünk*), közlük a szellemi téren, hogy az édes haza az ujabb ezer esztendőben nem lesz majdan Magyarország: mig ellenben az általános műveltség 1 biztosítja azt. Egyrészről egyletek, más részről könyvKiadu: "Wajdit.s K.ár*oly. munkák l > Talán ennyire még sem jutunk. Szerk. EGY ERDÉSZ TŰNŐDÉSEI. (Ajánlva L. Slraniera kisasszonynak.) IV. gyűjti a szél a felleget; V' Megbántották táu az eget: Azért morog hegy-völgyön át, I Csatarendbe szedve magát? Mii.t a sértett hű szerelem, Elkomornl a nagy elem; Oly szomorú, oly mogorva, Szemeiből könyek folyva! — Oh az eget sokszor bántják Pajkos ifjak hamis lánykák: Az én rózsám nem bánt eget, Hejh! de sokszor bánt engemet! Elnézem a fellegeket; Szivem tőlük vigaszt vehet: Bnrus idő, borús kedély iVein állandó; a bús reméli . . . V. "a a fába belevágnak, Könye sörked ki a fának; Könye-e, vagy talán vére? ^ er a könynek hü testvére .... Vérzik a sziv; könyez a szem; Sebet vágott a kedvesem! Sebet vágott, sajgót, mélyet; Keblem zajong, velőin réved Hajsza Barna. Esztike, — Falusi életkép. — Irta Szép Miklós. Esti hat óra volt. A Budapest felöl jövő esti vonat dübörgéssel vonult be egy jelentéktelen kis állomásra. Csermely völgy 1 perc! — kiáltott a conducteur, s azzal haladott tovább, mintha olyan kicsiny igényű nem is lehetne, a ki ily kalitka állomáson kiszállhatna. Pedig hát ott voltam én, a ki most e percben azt u kis állomást oda nem adtam volna Magyarország öszszes vasutjáért, meg ha mind garantirozottak vodiáuak is. De hogy is ne! öt év óta nem láttam ezt a kedves helyet, hol először pillantani meg a napot. Mennyi minden történt, változott öt év alatt. Öt év óta voltam én hivatalból besorozott katona, voltam újdondász, patvarista, minden, de minden, csak boldog nem; de hogy is lehettem volna az, ettől a helytőt távol s nem látva azt ily hosszú idő alatt egyszer sem. S mennyi változás e helyen! Öt év előtt az itteni indóház helyén Cser ístván uram kenderföldje állott, i híres jó föld is volt, s István bátyáin váltig esküdött, í hogy nem adná oda Chinácrí, s iine most oda kellett adni pár rosz forintért. Képzelem, hogy szidja az „angI liust." Midőn már-már a tovább indulás pillanatában végre kinyitották a coupé ajtaját, kiszállottarn, két ölelő kar emelt le onnét s mi előtt észre vettem volna magam, az a két kar nyakam körül csavarodott, azután egy ajk édes érintését éreztem arcomon. Csókolt az aztán rajtam tizet, százat, vagy mit tudom én mennyit, szóval sokat, igen sokat. Hej van-e is olyan sziv a világon, mint az anya szive! Dehogy van, dehogy van. Mily kevés örömöt mily sok bánatot szereztem annak öt év alatt s ime, nézzétek, feledve minden! — Tehát megjöttél végre . . . töredező, miközben sírt is meg nevetett is . . . megjöttél rosz gyerek . . . szólott, mi alatt őt a ránk váró kocsi felé vezetem! — Megjöttem anyáin . .. hebegem elérzékenyülve én is — megjöttem, hogy veled maradjak mindig s ue távozzam soha ! Midőn a kocsihoz értünk, Péter, öreg kocsisunk fogadott. — Az isten hozta a teés urat, köszöntött, kalapját leemelve fejéről. Láttam, hogy szemöldjének borzasztó munkát ad néhány kiszökni készülő könycseppet visszariasztani. Azután kezemre veté ki hálóját, mindenkép megcsókolni akarta, hanem ezt már csakugyan nem engedtem meg. Dehogy jutott volna az az öregnek öt évvel ezelőtt eszébe, amikor még csak iliurnak chnezgetett . . . pedig bizony eg}'átalán semmi érdemet nem szereztem rá azóta. Mily édes, mily megrievezhetlenül édes érzés lepett meg engem akkor, midőn anyámmal karomon beléptein azon házba, melynek minden talpalati IIyi földje, minden zuga, kertjének minden fűszála a mult; kiadó vállalatok alakulnak a népműveltség' általánosítása céljából. Az előbbiekhez tartozik a : helybeli „ismeretterjesztő-egylet^ is, mely március 4-én tartott közgyűlésében azon nagy horderejű és üdvös határozatot hozta, hogy időnként a köznép értelmét és erkölcsét mételyező ponyvairodalom lehetőleges kiszorítására népszerű munkákra pályázatot hirdet: a határozat kivitelével az egylet választmánya bízatott meg. Mielölt a választmány e tárgy fölölt tanácskozást tartana, engedje meg, hogy a kiadandó népszerű munkák készítésére nézve néhány alapelvet irányadóul íiggyelmébe ajánlhassak. 1. A népszerű munkák célja: a nép szellem —, sziv és jellemképzésének előmozdítása. 2. A népszerű munkák megfelelnek ezen célnak a) ha tartalmuk reális ismereteket nyújt az olvasónak a természet és emberiség országából : b} ha tárgyuk a konkrét életből van merítve vagy ettől nem igen távol áll: c) ha az előadott tárg} r alapjául szolgáló erkölcsi alapeszme világosan kitűnik, ha a tárgy erkölcsi értéke az emberi méltóságos szerelet kiképzésére és megszilárdítására alkalmas; d) ha az utánzásra vagy intő például felállított jellemek és viszonyok valódi erkölcsi értékkel bírnak: e) ha az előadóit tárgy a rokonszenv, felebaráti szeretet, hazaszeretet, vallásosság, munkakedv, tudvágy stb. érzésének felköllését tűzte ki céljául: f) ha értelmes, idegenszerű szavaktól ment irálylyal és az anyanvelv szellemében vannak szerkesztve. 3. Oly munkák, melyek csupán erkölcsi íredikációkal tartalmaznak, egyoldalii felekezeli elleggel bírnak, nem felelnek meg a népszerű nunkák feladatainak. Schuarcz Sámuel néjiíaniíii. Nézetek erdészetünk és erdeink jelen állapotáról. Collá nyomán irta Xousz-iedler János. (Folytatás;. A legkorosabb fa kiválóan előbb veendő a fia;alabbnál. A dolog természetében rejlik, hogy a legkorosabb fa egy és ugyanazon nemből legközelebb íll a használ hatáshoz, ha csak más tekintetek kitételt nem parancsolnak. Ily kivételt azonban a többi szabályok igen sokszor követelnek, amint azt a következő magyarázatok mutatják. Oly erdő állományok, melyek csekélyebb új•anövéssel bírnak, mintsem a helyet tekintve birliok kellene, előbb vágandók a korosabbnál. Gyakran találhatni oly ritkított állományra, íogy nagy területek kedvező helyzeti körülmények nellett csak kevés sarjadzást (újranövést) nyújt i-iák. minthogy igen csekély fát tartalmaznak ; egyszersmind azonban lehet az állomány teljesen zárva, uindamelíett csak csenevész törpe fákat, melyek •észint gyökér-aszkórban szenvednek, tartalmazhat, is ennek következtében nincs oly utánsarjadzása, nint a milyent a hely megengedne. Sík területű taaj gyakran a fa csekély kora mellett semmi utániarjadzást sem nyújt; igy a mély rétegű sem, rnintíogy roázul választott fanemnél sokszor a mély réegü talajon a korai szú korhadás áll be, — ami D. o. a íSylvesztris és Maritimánál fenyő) a mély