Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-11-18
IV. évfolyam. Pápa, vasárnap 1877. uovember 18. 46. szám. A szerkesztő és lclad.6IiivataL "W a j cl i t s Károly könyvkereskedésében van, ahoya az előfizetési és hirdetési díjak is intézendők. » Kéziratok .nem adatnak vissza. Vegyes tartalmú hetilap. 18 VAS. G 26 B. assz. olt.) - G 25 Jenő, Odo)^ 19 Hétfő Magy. Rnssébet )^ Erzsébet ) 20 Kedd Bódog" hitv. Bódog 12) 13 )s "ja. 14 )~ Előfizetési díjait: Egy évre 6 fr. — Félévre 5 fr. — Negyedévre 1 fr. SO kr. Egy szám ára 15 kr. Hirdetésele 6 hasábos pelitsorban 5 kr, nyilttéx^ben soronkint 'ÜS krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Heti naptár. 21 Szerda B. assz, a vattata.su (kath.) Ilma (jirot.) 15 (Jzr.) 24 Csütörtök Cicelle )^ Cicelle H t<» Beer ").. 23 Péntek Kelemen püspök')*- Kelemen jf l? ÍN 22 Szombat Flóra sz„ Játios)^ Firmina ) Z. 18 )~ Pápa. 1877. november 18-án. Furcsa ország, és furcsa nép ez a mi népünk. De társadalmi helyzetünk, még is a legfurcsább. Van is itt panasz elég. akad feles számú orvos is. kik bajaink kuruzsolása végett, boszorkány kazánjukban főit gyógyszereikkel, minden pillanatban elöállani készek, s elő is állanak — hogy aztán szépségesen kijelentsék miképen itten bizony már nem lehet segíteni. Es ha valaki a nép szabadság iránt nem viseltetik Önzetlen odaadással, és ha valakinek keblét nem tölti el a haladás iránti hit, és ha valaki nemzetünk jellemvonásait, erényeit és hibáit nem ismeri, az kezeit Össze csapva csak hamar itéí« let hoz sorsunk , jövőnk felett s egyedüli mentségünket, a kartcsuka rendszer életbeléptetésében véli nagy bölcsen feltalálhatni. Ezen bölcsek száma sajnos meglehetős nagy,, s eredetöket a népjogot gúnyoló és lábbal lípró Bach iskolájából vették, s az ezen iskolában beszívott reactiónárius tniasmák miatt nem képesek elgondolni, hogy zsandár és policáj nélkül, egy országban rend is lehelne. Természetes dolog, hogy a nép eme utálalos ellenségei egyszerűen azzal okadatolják kopott és szálfoszlott érvelésüket, hogy: „ime rendellenség uralkodik jelenleg a városokban és a megyékben, melynek nem lehet egyéb oka mint az önkormányzat kijavilhallan rozzantságú épülete"; miből aztán nagy bölcsen kisütik, hogy el kell venni a néptől az önkormányzat jogát s vissza kell térni Einathen. Bach és társainak rendszeréhez! Mi jól tudjuk, hogj önkormányzatunk rosz, mi jól tudjuk, hogy országszerte a visszaélések e téren majdnem eltürhetlenek — hanem mi ezt tudva és elismerve, tudjuk azt is, hogy nem az önkormányzati rendszer ennek az oka, hanem elsősorban a nép. második sorban pedig azok kik az önkormányzat élén állanak s kötelességüket nem teljesítik. Mi továbbá azt is tudjuk, hogy az önkormányzat terén befolyással bírnak', azok is kik folytonosan ezen jog elvételét hangsúlyozzák, s ezért ezen reaktionárius elemeknek joggal szemükre vethetjük., hogy ha a rendnek oly lelkes hivei, hát miért nem gyakorolják meglévő befolyásukat a visszaélések megállása és megszüntetésére? A reaktionárius urak természetesen azt szokták mondani, hogy hasztalan min den, nem lehel helyzetünkön javítani a meddig az önkormányzat fenn áll, melynek rendszere kijavithatlan rosz í Mi ez alkalommal az efféle ráknézelekre egyszerűen a tapasztalatból nyert azon igaz tény felemlitésével felelünk, hogy: az illetők azért nem fáradoznak a helyzet javításán, mert részint szellemi inferíoritások. s igy képtelenek, részint pedig minden szabad gondolA 5v Pápai Lapok" tárcája. A muszkák portraija s jelleme. Eddig a despotismust fejtegettük. Most folytassuk tárgyunkat, megmutatván, milyen volt a despotismus befolyása, az orosz nemzetre ? Mielőtt azonban a muszkák erkölcsi s fizikai portraiját adiiók, szükség, hogy az olvasó némely földleirási észleletek megfigyelésében kövessen bennünket, mint melyek e nép erkölcsi s természettani állapotának megismerésére elmaradhatlanul szükségeltetnek. Az elRŐ dolog, mily Oroszország figyelmes szemlélőjét megragadja: a jellemek, s testi alakok csudálatos egy ön tetüsége az egész országban, néhány déli tartományt kivéve. E nemzetiségi kinyomat rendszeressége azonnal meg van fejtve, mihelyt a moszkvai birodalom földtani alakzatára egy szempillantást vetünk. , Oroszország egy rengeteg síkság, mely Pétervárról egész Tobolsfcig nyúlik; egyetlen hjegyláuc hasítja azt át délről éjszakig, a hosszúság 75. foka alatt. A némely tájakon, mint pélpául Moszkvánál, kimagasló dombok, s halmok igen alacsonyak. Keletről a nyugotig 700 mérföldnyi vonalban, semmi magasabb pontocska nem található. Mindenütt a rengeteg sivatag, a lelket ölő egyhangúság. Mintha a természet mosolya is örökre elfordult volna e rideg hely — s néptől! ... Oroszország e része tehát a szemnek csak határtalan síkságot nyújt, mely néhol majdnem alacsonyabb a tengernél. Nem találni ift mint másutt a táj hirtelen változásaira, különböző földtani alakulásaira, mik oly különféle népek teremtői szoktak lenni. — E végett a föld terményei is — egyhangúak. Annak a sok mindenféleségneki melylyel másutt tele a föld, itt semmi hire. Pétervártól Tobolekig csupán rozs, zab, tenyő, s nyirfa terem. Ezenkívül hiába keresnél itt más növényt. Mily iszonyú •eacüó korszaka, s ez demoralizálta, nem csak a szajadságot nyert osztályt, hanem demoralizálta a ^zabádsági harc alatt vagyonát nogyreszben elvesztett shajdan ehetséges nemesi osztályt is. Midőn a reaclió otromba ujcsija Solferinónál nyikorgó kerekeit elvesztvén, Bach iramék kényelmes üléseikhői kipotyantak. alkotmányunk ás megyei intézményütik is elhagyván sírjai új életre •ámadl. Az új korszak bekövetkezte után egyrészt az alkotmáiiyosélet fogalmaival nem biró hanem csak a zsarnokság befolyása alatt éil köznép, másrészt a viszonyok és üldözések miatt jelleméből kiforgatott nemest osztály, úgy használta fel az isméi visszanyert alkotmányos jogokat a mint azl értelmezni tudta A műveletien szavazót vezették, a vezetők pedig családi érdek szerint tömörülve beültek az önkormányzat székeibe s mivel a nép nem fogta fel azon jogokat, miket az alkotmánytól nyert, azoknak előnyeit sem értette meg, a miért kizárólag a hatalomra került néhány embernek illetőleg családnak váll az anyagi előnyére és javára. Természetes, hogy ezen .,családi 4 politika áldozatául esett a közjó s a bekövetkezett családi gyöngy élet gyümölcse az lett. hogy ország,- világ- szerte zúgolódtak a ..magyar gazdálkodás'"" ellen, s a minden oldalról kényszer helyzetbe terelt felelős kormány nem tehetett mást, mint a bajt gyökerestől kiirtani, vagy is az önkormányzati jogok megszorítása által a népre tűrhetőbb állapotokat hozni. Ez volt tehát egyedüli oka annak, hogy a megyei rendszer szűkebb mederbe lereltetett, s az onkor-"ányzallól tok olyan jog elválasztatolt, mely azzal elébb egybe volt kötve. A tűrhetetlen helyzet és a visszaélések okozója tehát a megyei „családi gyöngy élet" virágzása volt, s ezen gyöngy élet részben még mai nap lenn áll s ha önkormányzatunk végkép elbukik akkor bizonyára, ezen gyönyörűséges gyöngy élet leend a megbuktatás fő faclora. A megyékben virágzó ..családi politikádnak köszönhetjük, hogy társadalmunk éleiében a furcsa állapotok és viszonyok magukat befészkelték s a nép erköksét megmételyezték, úgy anyira, hogy nemzetünket ősi erényei és jellemébői oly mérvben kivetkőztették, hpgy az elfogultján vizsgáló megdöbbenve kérdi: váljon magyar nép-e az. mely a Tisza és Duna rónáin lakik? Különben maga a nép is elviselhettennek tartja már jó idő óta a .,családi politika*' lidérc nyomását, s megkísértette véle a megküzdést Ezen küzdelem nem sikerült; mivel a nép ugyan azon „családi politikával 1 * ált elő. meJy ellen küzdöli; s igy fáradságát nem hogy siker koronázta hanem inkább a helyzetet még bonyolultabbá tette. szomorú táj lehet ez! — Ugyanezen egyhangúság uralkodik az állatvilágnál is. Az erdőkben mindenütt ugyanazon vadak, a vizben ugyanazon halak. A Moszkva tájékán itt ott látható néhány csenevész gyümölcsfa, s a Sibéria óriási mocsarait fölkereső néhány vizi madár, mit sem változtat az átalános szabályon. Ha valaki egy, bármely tartománybeli oroszt látott, —az bátran mondhatja, hogy ismeri az egész nemzetet. Mindenütt —* egykét jelentéktelen. eltérést kivéve — ugyanazon erkölcsök, ugyanazon észjárás, ugyanazon tulajdonok s hiányok,j szenvedélyek, szokások, lakás, viselet, erkölcsök és bűnök — mindenütt egyformák. Az orosz folyókuak a talaj csekély et?é»e miatt, igen lassú a futásuk. A nagy esőzéseket és hóolvadásokat ennélfogva nem képesek magukba fogadni. Minélfogva a föld mindenütt nedves télen s nyáron egyiránt. E nedvességnek iszonyú befolyása van az egész életre. A muszka bőre, a rettenetes gőzfürdők által, úgyszólván meg van sülve s még jobban megkeményítve, a gőzfürdőkben! önkorbáesolás által. Montesquieu mondotta: „ha az oroszba érzést akarsz önteni, előbb hala Imásan dörzsöld meg őt". — Az orosz muzsik .([paraszt) száz kancsuka alatt meg se kukkan, a fájdalom legkisebb jele nélkül fölkel a földről, ruháját leporolja, s szépen munkájához lát mintha csak egy miatyánkat mondott volna el! — A nedvesség befolyásának másik eredménye az oroszoknál : a lymphatikus és görvélyes véralkat fölülkerekedése. De a görvélyes képződésnek még más hatalmas indoka is yan: a venerikus nyavalyák befolyása, melyek itt a; szó legszigorúbb érteimében közönségesek. A nép minden gyermeke meg van támadva e rettenetes nyavalya által, melyet ha máskép nem, a közös gőzfürdők által terjesztenek odább. A nedvesség és bujakór gyümölcsei—a görvélyesek, nyomorékok, testben és lélekben. De havalaki mindezen bajoktól érintetlen maradt, az aztán igazi óriási — orosszá lesz, oly sérthetetlen mintha csak Styx vizében mosatott volna meg, olyan mint a cement, mely annál keményebb minél jobban égeti a napsugár. Az ilyen aztán ép oly jó izün eszi a nyers uborkát és krumplit mint a legaristokratikusabb ételt, a döglött s félig rothatd halat ép oly gyönyörrel rágja be, mint a legpikánsabb falatot. Az ilyen orosznak semmi seit» árt. A legmelegebb gőzfürdőből kiugrik, ráfekszik a jégre,i ott elalszik, mikor fölébred oda van a bőre fagyva, s még sincs — baja! . . . A legerősebb munka ép ugy nem töri még, mint nem bántja a henyélés. A legszigorúbb bojt után agyon eszi magát ugy, hogy mozdulni sem tud. mindenféle húsokkal sinég sem kap gyomorfájást; egy hagyma, répa, oly jó neki, mint a legkényesebb csemege. Ez mind szép dolog lehet: hanem épen ez fosztja meg e népet az idegek minden érzékenységétől, minden önakaratu értelmiség, — minden rugó, sőt még minden lángelmétől is. Az orosz minden anyagi szépsége mellett is, ravasz, alattomos és képmutató. A nők kecstelenek, sőt rútak, mit kiáltó piszkosságuk még feltűnőbbé tesz. Itt csak az eredeti ősoroszról van a szó, a kit a civilisáít élet még nem másított meg. Kezdjük el az átalános typusnál. Az orosz nép legpiszkosabb vonása hihetőleg: hogy csodálatosan tudja magáévá tenni más népek szokásait, eszméit és nyelvét. Mirabeau azt mondotta: hogy az oroszok egész a végtelenségig kalapácsolhatok. Igaza van: a moszkvai parasztból minden kikerül. Urának keze alatt, minden képzelhető bélyeget lehet ráütni, lesz muzsikus, művész, udvaronc, úr és. szolga, okos és buta, müveit és durva, hanem mindenben csak bizonyos határig, a nélkül, hogy túlmenne ama magaslaton, melyet az utánzási tehetségnek elég elérni, de melyen túlmenni csak a lángelmének szabad, [gaz: hogy ezen nevelési rendszer egyetlen ágense a bot, de meg.keli engedni, hogy e durva preceptor csodákat mivel. Mi sem furcsább például mint a mód, melylyel a katonákat nevelik. Mikor valamely tisztre egy zászlóalj újoncot bíznak, e szerencsétlenek számára szükségeit posztót és bórt. is kikapja. Az ember azt gondolná, hogy a tiszt kérdezni fogja • : M* kod ás és mozgásnak ellenségei lévén, öröm-! mel látják és tűrik a rendetlenségeket, mivel ezek meg- Í maradása képezné szerinlök azon archimedesi pontot.! melyenf az önkormányzat gépezetéi tengelyéből kiemel-; hetni vélik; hogy aztán a népet a despolismus mocsárjába terelhessék ! Ismerni kell ezen elemekel. s garázdálkodásaikal fel kell lárni a nép elölt., hogy a fenve-' gelet alkotmányosság fő-alapját az önkormányzatot meg: lehessen menteni. Az önkormánvzalnak azonban a reaclionarius ele- j meken kivül még más ellenségei is vannak. Ezek a' porosz káplár rendszer imádói, s noha magukat s z a- j b a d e 1 v ü e k n c k (ledarálják még is öntudlukon kívül a reaclió embereinek malmára hajtják a vizet, azl állítván, hogy alkotmányos országban felelős képviseleti kormányzat mellett, önkormányzatról szó sem lehel mivel a központi hatalom és a municipiális önkormányzat ellenlábasak, s fennállásuk eaymással összeférhetlenek. Jelenleg ezen centralista liberális nézet cáfolatába nem bocsátkozhatunk s ha felemlilelliik csak ezért volt, hogy kimulassuk mindazon romboló erőket, melyek a magyar selfgo vernementalis rendszernek szétbomlásán munkálkodnak. Szükségesnek tartoltuk az ellenséges erők felsorolását azért, mivel ezeket ép oly fontos ismerni, mint a milyen fontos és szükséges tudni, hogy tulajdonképpen miben rejlenek hát önkormányzatunk hiányai, illetőleg honnan erednek azok. E cél eléréséhez és az egész bajnak megismeréséhez szükséges vissza pillantanunk a régi megyékre. Köztudomású dolog, hogy a dicső 48-as éveket, megelőző korban hazánk feudálikus ország volt, s politikai jogot csak is a fő- és köznemesek bírtuk, minek következtében ezen kél osztály kizárólagos privilégiuma volt a megyei ügyeket vezetni, s ezen osztály kebléből származtak a régi megyék intézői, vezetői és befolyásos emberei. — A régi megye tehát tulajdonképpen nem a j mai értelemben vett népért, hanem csak is a nemesi osztályért volt, s ennek érdekeit és jogait képviselte és védte is. A nagy reformok kimondása által jogokat nyert a haza minden rangú polgára, azonban a nyert joggal, nem volt a szükséges műveltség és értelem is adomámányozható, mit a jogot nyert osztály csak az évek hosszú sora múlva önszorgalmuk által sajátíthatnak el. s igy természetes volt az, hogy a meddig a jogokat nyert otezlályok szellemileg a már rég szabadságol élvezőket, után nem érték, addig az ügyek vezetése azok kezei közölt maradt, a kik erre már előbb is képzettséggel bírtak. De mielőtt a jogokat szerzett nép az önkormányzat terére léphetett volna, bekövetkezett a
