Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-27

törvényes alakban, és akadálytalanul tehesse, köteles a gazda a cselédnek 15 kros bélyeggel ellátott elbocsátási bizonyítványt adni, oielyre a cseléd a szerint, mint az a szolgálati könyvben történni fog, minősítendő és megjegyzendő, hogy a cseléd rendes szolgálati könyvvel bir. IIa a gazda e bizonyíiványt felmondás után 48 óra alatt kiadni vonakodik, s arra törvényes oka nincs, a/J a hatóság teljesíti, s az ily gazda annyiszor, a mennyiszer lt) frt ig terjedhető birsággal sujtathatik. »0. Fzen elbocsátási bizonyítván) t a cseléd szerződéskor az új gazdának átadni, ez pedig azt átvenni és megőrizni köteles. A mely gazda ezt elmulasztja 25 Irtíg terjedhető birsággal fenyítendő, s azon fölül az esetben, ha a cseléd később egy másik gazdához szegődik, ki e bizonyítványt magánál tartja, az előbbi az utóbbitól kártérítést nem követelhet. A c s e I é d s z e r z ö k r ö I. 82. ('selédszerzéssel csak az löglalkozhatik, ki a> illetekes hatóság által kiadott szabályrendeletnek megfelel. s üzletet ezek alapján szervezi, és gyakorolja. Azon cselédszerző, ki személy e fölött nem rendelkezhető egyént az atya, vagy gy ám, vagy gyámhatóság beleegyezése nélkiil, vagy oly egyent ajánl elszegödésre, ki arra még, vagy már nein jogosult, a cseléd szerzési dijak vissza térítésén kiviil 5 írttól 50 frt ig, azok pedig kik a jelen törvény ellenére foglalkoznak cselédszerzéssel, a Mól eltiltandok. s i

t mellett 10 fttól 100 Ittig terjedhető birsággal sujtandók. I gyanezen büntetés alkalmazandó azon cseledszerzöre is. ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábít. ! IH. Azon cselédszerző, ki tudva rosz. haszon\ ehet et len, vagy oiegbizbal lan cselédet ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítandó mindazon károkért, melyek az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háramoluak. liemlőrséy. A május 20-i fagy után. A mitől a komoly s számító emberek tartottak csakugyan bekövetkezett, hazánk sok vidékén a május 20-án virradóra jött fagy elvette az idei szöllö és gviimülcstermést, vagy legalább benne sok kárt {">.. ' eV o okozott, ugv szinte a rozsokban, kukoricák és babültet «'iiyekben Pedig most lehetett volna gondoskodni óvsze<* n reknl es a gvümölesösöket megun nti ni az Ív eszestol, inert a lég lehűlése lassan jött be, és, a kár ideién is, nem szállt le rendkiviili tökig. Több száz évi följegyzések világosan miitatiák, hogy május i) 1" körül a deli és délnvugoti v> J .t CJ szelek eszaknyugoti és északiak a válnak és igy a lé"inérs«'k!«:t hirtelen alább szokott szállani. Nálunk n ehhez járul még az ezen idő tájban megindulni szokott hóolvadás is a szomszéd íSteier és Kárpátok I.avasain. Igy mindég várhatni a leg meghűlését kisebb nagyobb mérvben ezen idő koriiJ. Az idén a lég h ülése tn á r á p r i 1 25-én kezdődött - legalább itt, a mí tájunkon, a Bakony lábánál; és pedig oly annyira, hogy a téli ruháknak, elö kellett kerülni. Kora reggelenként a hévmérö sohasem volt magasabban 3—5° R-nél ezen idő óta, tehát mintegy 24 napon keresztül. Már a fagyos szentek közelgése aggodalomban tartott minden tigyelö embert; de ezek mégis minden baj nélkül szerencsésen elmentek. Már a könnyen bizakodók eldobtak minden aggodalmat és egyúttal minden elö vigyázatot, a mire különben is a magyar ember oly I nagyon hajlandó. Azonban 17-e körül fordult a szél erősen északnak és irányát három napon át semmit se változtatta, lilén estve 7 órakor a lég 6° R. volt, (.> orakor 4° 11. 12 órakor 3°, 1 órakor 2°, 3 órakor 1°, és tél órakor 0,5°, szabadban, a szöllö hegyen; és igy semmi fagy sem történt, csak a szöllölábaknál szenvedtek a babok és uborkafélék. — án egész nap hűs volt, ugy hogy estve 8 órakor már 4" 11. volt a lég melege, — 10 órakor 3°, 12 óra kor pedig 2°. Igy reggelre várhattuk a még erösebb hideget. Azonban éjfél után 1 órakor, az előbbi szélcsend után, ragyogó tiszta csillagos ég alatt, kezdett keletről erösebb légáramlat húzódni, mely 3 óra felé egészen délivé nőtte ki magát. Ezért maradt a hévmérö folyvást 2°-n, és csak napfeljötte után szállt le l,7°-ra lí. szerint. De bár a magasabb pontokon kevésbé liiilt le a levegő, mint az előző napon, mégis a lapályos helyeken és kertekben nagyobb dér, sőt fagy nyomai ís jöttek elö a kényesebb természetű növényeken, mint a diófa levelei, salátafélék, uborkák, észrevehetőkké tették. Tehát mi pápaiak, bár körülöttünk s szomszéd vidékeken, mindenütt nagy károkat tett a fagy, Somlyó alján is, most az egyszer minden nagyobb csapás nélkül kerültük el a fagyot; igaz, bogy mi elhárítására semmi elővigyázattal és füstölési gondoskodással sem voltunk. Máskor nem lesz tanácsos magunkat a véletlenre bizni. Kornél. Tü zo /lóeyyleli ügy* A pápai ünkénytes tüzoltóegyletnek f. évi május 13 án tartott választmányi ülése határozata folytán, felhivatnak az egylet alapító és pártoló tagjai közül mindazok, kik az elmúlt évek bármelyikéről tagsági díjakkal hátralékban vannak, miszerint tagsági díjaikat e felhívás megjelenésétől számítandó 15 nap alatt, annál bizonyosabban lefizessék, minthogy ellenkező esetben minden további felszólítás nélkül azonnal befognak pereltetni. Pápa, május 20-án 1S70. Szolioli) Ignác főjei/íjző. A pápai önkónytes tüzoltóegylet tüzörsógo május '^7-től junlus2-ig. Orfigyelő hetiparancsiiok: Gergelyi József szertárunk május 27-tol junius 2-ig. Május 2?-én. Őrparancsnok

: Spitzer Ueno csoportvezető. Örök: llujáky István. Fóki János, llalog János, IVlarx Kde. Május 28-án. Őrparancsnok: Steklovies Antal. Örök: Sticz János, Németh Gábor, \agv Ignác. Szimacsek Gáspár. Május 20-én. Orparaucsnak: Messzerer Vilmos szakaszvezető. Örök: Kószeghy Sándor, llerger Mór, Schillner Ferenc, Szabó József. Május 30-án. Őrparancsnok : Farkas József csoportvezető. — Örök: Kunt Mihály, Szagmeisier Ignác. rireieh Mihálv. Szabiik Ferenc. • ft Május 31-én. Őrparancsnok: Verne.- Vndrás csoportvezető. Örök: Popp} Mátyás, Stern Ferenc, Kemény József, S'zalczer Ignác. Junius I-én. Őrparancsnok: Veszele Is:, szertár-felügy elő. Örök: Tóth Kárul. Meilinger ka. o. flaiid t'nnrád. I'ápay Imre., J ii 'litis 2-án. Őrparancsnok : Szeifert István. Örök: kavács József, Sárköz} \ntal. Kocli György, Manheimer Fülöp. Pápán, 1870. május 23-án. . 1 parancsnokság. különfélék. — A |i á p a i ni e r e u r k e r e s k e d e I ni i ö n k é p z ö egylet saját helyiségében ma este 8 órakor tánckoszoI rucskával egybekötött majálist rendez. A tiszta jövedelem egy része a pápai jótékony ne gvlet alaptőkéje javára fog adatni. Hisszük, hogy a .igáimon ezúttal is érdekes cs szépszámú társaság ad ;alalkat, és az egy let által ez ideig rendezett jókedelyii nilatságok ma este ismét egygyel fognak szaporodni. — Védegyleti mozgalom a nők között. Az országos nöképzö egylet mólt heti közgy ülésen Veressné — Benitzky llermin asszony elnö\i megnyitó beszédéjben azon eszmét pendítvén meg. hogy a mag}ar nőknek kellene a hazai ipar ügyet felkarolniok, a hazai iparcikkek fogyasztása által: Szalhmáry Károlué és Szentpály Janka érdekes indokolás kíséretében határozott indítvány t tettek egy országos női védegy let alakítása iránt. A kezdeményezők szavait tetszés követte: a védegylet eszméje elfogadtatott. \z elnök megbízást nyert magát az öszszes hazai uőeg} letekkel érintkezésbe tenni, és ezek elnökeit, ket-ket taggal az ős/re országos védegyleti értekezletre meghívni. Készünkről óhajtjuk, hogy hazánkban mindenütt osztatlan pártolás által valósuljon a védegylet. — Jó tanács szülők s z m á ra. Fg} komáromi ügyvéd, a nőknél is elharapóo.aiu kezdő öngyilkosságok alkalmából, a Gy. K.-beu következő jó tanácsokkal szolgál a szüléknek: Tanítsátok meg a leányokat tápláló ételt főzni, mosni, vasalni, 1 irisnyát kötni, ruhájukat szabni és megkészíteni: tauí' - itok meg kenyeret sütni, és arra. hogy jó konyha inel lt sokat megtakaríthatni az orvosságon. Kilessétek e-g velők, hogy egy megfizetett karton ruha szebben a. mint az adósságra Csináltatott bársony vagy selyem, hogy a kendőzött arc meg sem állhat ott. Ind az ártatlanok üde arca a néző gyönyörűsége. Tanítsátok egyszerű, egészséges s józan gondolkozásra, o.»bizalomra és munkásságra. Tanítsátok kerti iniin' ira s a természet munkásságának szemléletéből ere dvezetre. N'égre tanítsátok meg őket, bog} a házasság szerencséje u e m a l é r j u e k k ii I s ö s z é p s é g é t ő I, ni h a z a t á n a k d iv a t s z e ri n ti változtat a sától, t á rs a Igá si ii g } e s s égét ő I a v a g y p é u z é I ó I fii g g. h a n e m egyedül jellemétől-' Hisz ez mind nagyon ismert köMoiiére és a Mizantróp.'! (Hoyeanl francia hinilo elűwiá.sa). MOLNÁH G^ ÖHGV> KIv a „M i z a n t r o p" eimii vígjátékban, a pápai színházban május 30 dikán való töllepése alkalmaból a „Hon" tárcáj . után. M o 1 i e r e darabjai többnyire lenieket képeznek. — A remekek legremekebbike a ,,Mizantróp

4' — és e tníi azért is nevezetes, mert ebben van b elöl e, szenvedéseiből , fájdalmából , gondolkodásából legtöbb, Mert M o 1 i e r e a víg színész és nevettető vígjáték iró, magán életében szerencsétle'i volt. Ezen ellentét M o 1 i é r e n e k jellen e és müve között igen érdekes : ö olyannak látta az embert és társadalmat, amilyen az a valóságban ; a sz nészi follengzö kepzt lödés és könnyű elet, nem födek el a társadalom és ember gyöngeségeit, hibáit előtte ; ö a t á r s a d a I m a t b ö I e s é s z i s z e ni p o n t b ó l vizsgálá, melyre az élet megpróbáltatásai emeíék föl. Tizenöt év alatt 3l darabot irt. Színmüvei közül formai tökély tekintetében első sorban ,.A tudós nők" van ; de a tartalmat es az eszmék fontosságát tekintve, a ,,Mizantróp" áll legfölebb Ebben sem nagy " cselek vény, mint általában • • • i a klassikus darabokban, hanem ami történik, az a jellemek bői ioly. azok fejlődésének szükségszerű fo lyomán\ a A „Mizantróp" tárgya ösmeretes Aleest, n becsület' , szigorú erkölesbiró, szerelmes a kacér Ueliinenébe, ebből foly a komikum. De a ncvetes alatt köny van. Moiiére vígjátékai tragikai alapeszmékkel bírnak ; a hibát és bűnt önmagával büntetni, .i nevetséges ember egyszersmind szenved a darabjaiban : önkinz.ísábaii van büntetése. A ,,Mizantróp éban Aleest, egyszersmind a társadalom elleni tiltakozást, Philinte a mindent közvetítő szellemet képviseli, amint hogy már első párbeszédükben is igy fejtik ki társadalmi nézeteiket. A mii minden jelenetében valami társadalmi hibába ütközik a hős, ki nem akarja a hibákat elnézni, nem akar pöre után látni, varja a szigorú igazságot és gyakorolja is a rosz költő Oronte iránt ép úgy, mint kedvesével szemben. A 2-ik fölvonásban a 17-ik század szokásos társalgása van mesterileg gúnyolva, amely társalgásban még inkább látja Aleest a világ hiúságait. Mindenütt egy-egy társadalmi vagy egyéni hiba fokozza Aleest elkeseredését, ki elveiből nem enged és mégis nevetségessé lesz egy gyöngesége : a kacér nö szerelme által. Ez maga Moiiére; az ő neje is hűtlen volt; Richelieu abbétól az is levelet kapott és mégis — Moiiére is megbocsátott. A teremtő lángelmék természete, hogy műveikben az á Ital á nos emberit és az egy é n i t fj J úgy fejezik ki, lmgy különböző kommentárokra szolgáltatnak alkalmat. Igy küiönbözöleg van magyarázva „Faust" és igy magyarázzák küiönbözöleg a „Mizantrópot ' is. A bírálók egy része nem lát benne egyebet, mint egy komoly, becsüles ember és egy kacér nö szerelmét; másik része az embergyűlölő kigúnyolását keresi benne. De megjegyzendő, hogy Aleest nem oly önző, embergyűlölő, mint IS h a k es p eure ,,Timon"-ja ; ez elpusztítaná a társadalmat és emberiséget; de Aleest nem. Es hogy M o I i é r en e k nem volt főcélja ez alakot nevetségessé tenni, sőt, hogy nagyon gúnyolni sem akarta, bizonyítja az, hogy minden más darabjában, melyben valakit nevetségessé akar tenni, szembe állít vele egy követésre méltó, komoly, mérsékelt embert is; ilyen (Jhrysante a „Tudós nök"-ben, ilyen Cleander „Tartuffe"-ben. De a Mizantrópéban Aleest egyedül becsületes és komoly ember, ha valakit választani akar, legközelebb hozzá van : igen, mert M o 1 i é r e benne önmagát egész rokonszenvével fejezte ki. Alcestben maga Rousseau is a becsületes' séget látta és ezért kérdé „Miért tette Moiiére nevetségessé az erénytV

1 igen, Aleest az erényt képviseli, de nincs nagyon nevetségessé téve , csak túlzásai és vak szenvedélye teszik nevetségessé; de végül mégis igaza van. Ellenkezői g nevetséges egész o r> D o o o p környezete , a kacér nö, Philinte, a két marcjuis Es mindezek élő alakok voltak, Celimene : Moiiére neje volt ; Arszinoe du 1' a r <| ue kisasszony ; a két marquis : d e (i u i c h gróf és 1> laus a n urak I voltak. Ez nem találgatás, mint átalában a költészeti alakok eredetijénél szokás; ezek biztos adatokra alapított tények, aminthogy ép oly kétségtelen, hogy I Aleest : maga M o 1 i é r e. A kritikusok egy része e darabban csak egy becsületes ember és egy kacérnö szerelmi komédiáját látta, más része a „Mizantróp" félszegségeinek kigúnyolását, harmadik rész M o 1 i é r e szubjektív ! emlékeinek kifejezését. Mindez igaz együtt véve is, mindenik ki van ama darabban fejezve; sőt még i több is. Mert ezeket ki nem zárva, sőt azokat föl! ölelve, van abban a 17-ik század társadalmának éles i bírálata is ; hisz a hízelgő udvaroncok, a szószá • tyár társalgás, a társadalmi könnyelműség vannak abban kigúnyolva Es noha Aleest mindenre dühös és dühösen mondja ,,.... Atalán mindenkit gyűlölök, Az egyiket, inert rosz s gonosztevő, A másikat mert jó a rosz iránt, Es nem gyűlöli oly erélyesen, rv v j Mint az erénynek illenék a bűnt!" de azért egyszersmind melankholikus is: érez, szenved azon társadalomért. Es ha a darab végén elmegy, ott hagyja a társaságot, kérdés vájjon nem csupán a 17-ik századbeli francia udvar társaságát és ledér társadalmát érté-e alatta ? Az ö gyűlölete nem terjedt ki m i n d e n társadalomra általában, és nem csak arra a könnyelmű ledér társadalomra, melyben élt.