Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-04-29

Pápa város polgármesterének évi jelentése 1875-ről. (7. folytatás). IX. Állandó színház alap: Az 1874. év bezártával maradt alaptöke 3121 45 1875. évre iáró kamat 201 64 Összes bevétel 3323 9 Kiadás. Lászy színigazgatónak határozat szerint ki fizettetett 200 — Marad 1876-ra 3123 9 F e d e z e t. 2 db. pápai takarékpénztári könyv szerint 3003 egy népbank betéti „ ,, 120 9 9 ()sszesen mint fent 3123 9 Ä. Temetöpén ztár. Az 1874. évi számadás szerint maradt 703 67 1875. évi temetkezési helyek után bekellett volna jönni 140 — A takarékpénztárba elhelyezve van töke után járó időközi kamat 37 >2 Összes bevétel 881 19 Kiadás. A lezárt 1875. számadás szerint kifizettetett 72 35 1875. számadás szerint kifize

ttetett 20702 — Marad 1876-ra 49553 93 Ezen plébánia alapnál a 20000 ft apadást az Anna kápolna átépítése idézte elö, R u s z e k rokonok alapja. Az 1874. évi számadás szerint maradt 21076 98 >/

2 1875. évre járó kamat 1064 06 A bevétel összesen 22141 04 V

2 Kiadás. Ruszék rokonainak a végrendelet értelmében kifizettetett 855 50 Marad 1876-ra «08 *4 A7. A város kezelése alatti egyél) pénztárak. Alapítvány i p é n z t á r Az 1874. évi számadás szerinti maradvány 52422 68 1875. évi kamatok és új alap

ítványok 3751 59 Összes bevétel 56174 27 Az 1875. számadás szerint ki

fizettetett 2574 59 Marad 1876-ik évre 53599 68 Itt niegj egyeztetik, bog) a lefolyt 1875. évben a szegények alapja büntetések által 347 ft. 60 krral szaporodott. Városi takarékpénzt á r. Az 1874. évi számadás szerint maradt 6I47 21

1/* Az 1*75. évi kamat jövedelem 277 ;>4 A bevétel összesen 1875 ki számadás szerint az illető betevőknek kamat és tökében ki

fizetett Marad 1876-ik évre Polgári ápold a. Az 1874. évi számadás szerint maradt 13190 — 1875. évben részint házi és földbérekben, részint kamatokban befolyt 1629 40 7 %> A bevétel összesen Marad 1876-ra Összesen 21285 54/

2 Ruszék szegények alapja. Az 1874. évi számadás szerint maradt 12618 13 1875. évre járó kamat 647 1 < Összes bevétel 13265 30 480 70 12784 60 6424 75 V; 709 i3 57I o 62 '4 1875-ben a szegények tartására kifizet n J tetett Kalmár István gondnok úr száma dása alá Marad 1876-ra 14S|9 40 7329 40 13490 53599 68 5715 62 Vo 354 // 49553 92 \ 21285 54 \ 12784 60 6702 08 V

2 3123 9 808 84 Alapítvány Városi takarékpénztár Kuszek plébánia alap Kuszek rokonok Ruszék szegények Hatod pénztár Szinház alap Temető Összesen tehát 3f>4 // 3 10424 3(5% Kezeltetik a város által a kövezetvám, közpénztár és országos adón kívül. A város kezelése alatt levő összes pénztárak a lefolyt 187Ö ík évben két ízben váratlanul megvizsgáltatván, mindenkor rendben találtattak. (Folytatjuk). Ipartársulati céhek. E cini alatt az Alföldi Iparlap t. évi 12. számában egy talpra esett cikk jelent meg, mely ipariigyeink lassú haladásának egyik föokára mutat, mely iparviszonyaink rendezhetéseuek egyik botrányos akadályát emeli ki, hogy tudniillik hazánk sok helyein az előbbi ípareéhek tölvették ugyan az ipartársulati nevet, de a régi üzelmeket folytatva, kijátszák a törvény célzatait és az ipar pangásának nevezetes forrásaivá lettek. E cikk komoly intését és figyelmeztetését felfogva városi egyik iparosunk, ugyan az A. Iparlapban (14 sz) igazságot ad amaz előbbi közlemény Ezen alap 300 írttal szaporodott. Kuszek a 1 a p i t v á n y. T I e b á n i a i a I a p : 1S74. évi számadás szerint marad tő kében 334 // és M027 50 Hátralevő kamatokban 131(5 93 Készpénzben 90 32% 24 darab / mely kamatban folyt he, beváltatván f> ft 24 kr jávai 127 22 |K7;Y évre járó kamatban befolyt 20 db.// 27Ö3 95 Az o>szes bevétel 354 // szavainak, midőn írja : „Ha az ipartörvény 83 mindenütt szigorúan végrehajtatott volna, és az illető társulatoktól a vagyonK j a d á s. Végrendelet szerint kültoldi missiókra és pápai roko

noknak Marad 1876ra Hatod p é n z t á r. Az 1874. évi számadás szerint maradt 5807 72/

2 1875-re járó kamatokban és a gyámi alapítványi s takarékpénztári hatodba befolyt 1699 12 Összes bevétel 7506 84 V

2 Kiad á s, az 1875. számadás szerint kifizettetett 804 76 Marad 1876-ra 6702 08»/, 1 Összesítés. Gyámi pénztár maradv. 1875. év végével 161850 17 3l.')92'/

t kezelés, évi rendes számadások az iparhatóságok által] szignruan beköveteltettek volna: akkor ily visszaélések p. o. lakmározások vagy plane pénzfelosztások rég megszűntek volna, — s hogy épen csak ezen két dolog az. mely azon sok kisebb társulatokat (tisztelet a kivételeknek) egyesüléstől visszatartja, kétséget sem szenved. A társulati alapszabályokban tudtommal a kormány az új tagoktól nem többet, mint 20 ftot engedélyezett követelni. Ámde itt is igen szépen játszatik ki az iparhatóság; mert vannak olyan társulatok melyek mindenfele cini alatt az illetőktől 30, sót 50 ftot is zsarolnak ki. És mivel indokolják e zsarolást? Csak azzal, hogy azt mondják, miszerint az illyen társulatban levőnek több joga volna, mint annak, aki egy általános vagy vegyes társulatnak tagja. Hogy ez csak merő ámítás, azt az illetők természetesen csak későn látják be, amikor sajnosai! tapasztalják, hogy a törvény előtt semmivel sincs több joguk, mint amazoknak. Az iparosok sorsa tehát ily apró szétszórt társulás által hogy nemcsak elő nem mozdítatik, hanem még inkább visszaesik, az mindenki előtt világos körülmény. Ugyan mit eredményezhetne városunkban oly ipartársulat, melynek az összes iparosok lennének tagjai? Klöszöi a kérdés anyagi oldalát tekintve, — van Pápán körülbelül 000 iparos; ha mindegyik évi dijban csak egy ftot fizetne is, már ez maga tenne 000 ftot. Knnyi iparos közt szegödtetéseket egy évben IOO-at,2 ltjával tenne 200 ftot; szabadítást szinte IOO-t. * ttjával 400 ft; új tagok fölvételi dijjából csak 20-t számítva 20 ltjával (ennyit a törvény megenged ) és egyéb jövedelmekből befolyhatna 000 ft. Az évi összes bevétel tehát tenne 1800 ftot. Ha levonnánk ebből a társulat helyiségénak bérét, a titkár, pénztárnok s szolga fizetéseit 400 ftot; még nevezetes összeg, 1400 ft maradna évenként alaptőkének , mely et gyiimölesöztetes végett vagy takarékpénztárba elhelyezni vagy tökéletes biztosság mellett iparosaink között kiadni lehetne. Ha az összeg 5 -0 éven át igy kezeltetnék, egész biztonsággal mondhatnók, a társulat 8 —IOOOO ft felett fogna rendelkezni. Kzen tőke kamataiból mily szépen lehetne a szellemi működést is megkezdeni p. o. ipariskolákat állítani, szaklapokat járatni, a társulati tagok tovább képzését előmozdítani ... A társulat munkássága egyöntetűséget ny erve, könnyebb volna rendbehozni a niunkásviszonyokat is; lehetne kórházat állítani, melyben a munkás csekély heti bér-levonás mellett a legjobb gyógykezelésben részesülhetne . . . Az általános ipartársulat megalakulván, körében lenne minden iparágból egy szakosztály, mely saját belügyeit intézné." Az iparügyeket és viszonyokat szakértelemmel és ügyismerettel rajzoló e :közlemény egyúttal felmutatni törekszik amaz előnyöket is, melye \ ;; ki sebb ipartársulatoknak szétforgácsolt erűi egyesítéséből származó általános ipartársulat mii1 r ködösével okvetlenül elöállanak. Es ez nincs is különben. A ,,

viribus unitis" jelszó érvényesítésével már sok oly ügy lett virágzóvá, amely az erők feldarabolása mellett semmikép sem tudott zöld ágra vergődni. A példával sem kell messze mennünk, hogy iparosunk állítását igazoljuk. Már eddig is van városunkban egy általános ipartársulat, csakhogy mellette még sok kisebb ipartársulat kísértet a középkor avult lelkével. Ezen nem egészen akaiános ipartársulat teremtette meg az iparrajz iskolát is Rpe A grófnő levele igen udvarias hangon volt irva a „kedves Margit" oly beteg, hogy leveleket A nöi tapintat iparkodott helyre ütni a fiatal gróf olvasnia hónapokig sem szabad által vétett hibákat. A levél igy hangzott Dr. Somkuti Lajos. , Uram E receptnek két következménye volt. Az egyik Családom távoli, de kedves rokona, Illey Mar- j az, hogy Dr. Somkuti Lajos a legközelebbi napok- git, ki gyámságom és védelmein alatt áll, — jobban ban egy illatos levelet talált asztalán, melyben az mondva, kit irgalomból és rokoni szeretetből tartok öreg Szemlaki grófnő meghívja magához falura egy házamnál leányom társaságában, — meggondolatlan fontos orvosi tanácskozásra ; — a másik az, hogy a felhevülésben, egy kis családi félreértés miatt, mely második illatos levél, mely a libériás inas utján a közte és fiam között keletkezett, odahagyta az éjcuria elé került, már „Nagyságos llorki Mihály, jel házamat éá Nagyságodhoz menekült, földbirtokos úrnak" volt címezve. A szerencsés véletlen, hogy az ön kastélyában Hogy az orvos mit végzett a grófi lakban, nem lelt menhelyet, reám nézve megnyugtató; mert meglehetett egyelőre megtudni. Az öreg Horkinak is csak óvta családomat, és a szegény árva leányt a szé ugy hozzávetőleg emiitette meg, hogy ott volt, neinis gyentöl és rosz következménytől. Átfogja azonban tudta senki, vele kapcsolatban állt e azon körülmény, látni, hogy rokoni kötelességem, mint a leányka hogv a kastély látogatása után való napon kijelen- második anyjáé, megkívánja, hogy öt azonnal hajtette, miszerint ugy veszi észre, hogy a beteg gyó- lekomba visszakérjem, miért is kocsim a délutáni gyulásában megállapodás nyilatkozik, mely lehetővé órákban érte fog menni. teszi, hogy teljes felgyógyulása talán még tovább is | A betegséggel járó kiadásokat, melyek mint fog tartani semmink gondolták, llorki bácsi ezen hallom, igen jelentékenyek voltak, uradalmi kor megállapodásról nem vett ugyan eszre semmit, ö ugy Hiányzóm legközelebb kifogja egyenlíteni, találta, hogy védence virul, mint a rózsa tavaszszal, Fogadja samaritáuus cselekedetéért legmélyebb de tudják, hogy nem bánta, ha az orvos a gyorsan hálámat, moly Ivel maradok megkedvelt jövevényt tovább marasztja házában özv. gróf Szemlaki Károly né Hiszen a grófnőnek is oly feleletet adott, hogy szül. berezeg Brettcnstein Árpádine." másodszori békés kísérletre a grófi lakban gondolni I llorki bácsi nem soká késett a válaszadássem lehet- tt. I sal, hogy a kocsis hiába be oe fogjon. — A fe-> lelet sem maradt hátrább sem illedelmességben, sem határozottságban a grófné levelénél; csakhogy nem volt oly hosszú Kijelenté, hogy azt, ki leg} en a nála levő úrhölgy, a levélből tudta meg először, s hogy nem is fog késni öt azon percben, a mikor az orvos megengedi és ö a beteg — kívánja, oda szállítani, a hová ö maga menni akar; miután pedig az orvos most a legkisebb felindulást is veszélyesnek tartja, maga a beteg sokkal gyengébb, semhogy vele jelenleg ez ügyben értekezni lehetne, s igy a grófnőnek nem marad egyéb hátra, mint magát türelemre adni. A mi a költségek megtérítését illeti, hogy az ily kiadásokat csak akkor számítaná föl, ha látná, hogy el nem birja, — az pedig aligha fog nála előfordulni. Különben hódoló kézcsókokkal marad stb. stb. Most a grófné ügyvédjét küldötte nyakára. Az ügyvéd az öreg Keresztszeghy -- régi jó barátja volt Horkinak ; ha a forradalom óta össze nem kerültek is, oka az volt, hogy Horki úr nem járt a kúriából, a prókátor pedig annyi ügyes bajos dologgal bírt, hogy vendégségre is csak perpatvarkodás miatt ment. A mint a látogatást bejelentették az öreg remetének, — kitáratta a kapukat, s nagyszerű ebédet csapatott. Ebédelött annyira elmélyedtek régi emkeikbe az öregek, hogy az ügy, mi végett KeresztBzeghi jött, szóba se jött. Csak a fekete kávénál, hatalmas sziiz dohány illatos füstjébe burkolva indította neki az első rohamot. (Folyiat|uk>.