Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-04-15

I

II, év folyam. 10. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az isineretterjesztöegylet. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „.>lemn

,

;"-etfvlet A la|> szellemi részét illető közlemények i s/orkos/to I Ivi'l'—ál'íl I Anna-tér 1216 sz. a kühlen<lök Klőti/ftési és hirdetési díjak, l'elszöllamlások, a ki;idúi teendőkkel meghízott W'a.jíl i I Ivál'ol úr könyvkereskedéséhe nieLíveházzal szemht'ii, intézendők. Pálta. lavas/lió i.V Megjelenik e lap lieteukint egy szer, szombaton. egv íven. I.if/iliihijrfnnos s felelős szerl.eszlö l*. S/.al»ó Ivái'ol. I^lolizetosi (lijalvi Kgv évre 6 fr. Félévre; 3 lr. Negyedévre III. ;»(• kr. A Ii i i'del <'">•. i (I í.ja U térfogat szerint számítatnak : 1KQ ! eentim. 20 kr, ÖOQ eenliuieterért 50 kr, 70Q centiméterért 70 kr, 100Q centim. I frt, l.'iOQ centim. I frt 10 kr, 200O centim. 1 ft. 80 kr, 300Q conlint. 2 tri. tO kr, iOUQ centim. ."> frt. \ közbeeső térfog; toknál a következő magasabb lök dijja számitatik. Itélyegdij mindig külön tizelendő. A linsvéti lobogó. Cl Ljl 'S'J I PJ >í 7 í »V -J NEM AZ . . . ein az a fénye* palota. A mely kivül belől ragyog, S a hániulók hosszú sora Irinyii benn a boldogot; A kit az unalom gyötör; Vagy hízelgők vesznek körül. Életunttá tett a gyönyör; Pénzért busul, pénzért örül. Az a ház a boldog háza llol egybe forrt két sziv lakik; Hol két lélek egygyé válva Érti egymás gondolatit: Hol mint mellék a virágon: Zsibongnak a kis gyermekek; A bú jön megy , mint egy álom, ('sak egy örök — a s z eret e t. Nem az a pénztözsér gazdag, ki kincseit őrzi. félti. Csak nagy uzsorára adhat, Készvétül vannak — részvényi, S a mi az ég felé vezet, Nem ismeri azt az utat; Nem ismeri, mily élvezet A jó tettért, az öntudat. Az a gazdag, ki kineseit Nem zárja el a világtól, ÍS mint a forrás nö, ha merik; Ugy gyűjt kincset a munkából. Boldogsága — ha jót tehet. Adósai — kiken segít. •S ily gazdag mindenki lehet, Kit munka közt jó szív hevít. Nem az a hós, kinek hire Befutja a félvilágot, S egy eltiport nép véribe Temeti a szabadságot, A dicsőség templomába Azok hörgő keblén lép be. Kik dicsőbbek voltak nála, S róluk nem szól egy emlék se. Az a hös, ki rendületlen Kiállja azt a kis harcot. Mire hívja sok szemtelen Nagy gazember, s sok kis zsarnok. Ellenfelét feltalálja Minden nemes tiszta jellem: S vágná le — nem volna már ma Oly harc, hol nép küzd nép ellen. Nem az a bölcs, ki megtömte Kemény fejét tudománynyal, lle szive nincs, lelke törpe, l

Tres keblében homály van. E kigyófaj uralkodik Ma is fulánkkal fejében . . . fS várjátok, hogy ez boldogít?! Ettől pusztult el az éden. I)e az a bölcs, ki élni tud, S mást is élni tanít, segít. Megmutatja: az igaz ut Mint vezet löl az egekig . . . Talpig ember, tiszta jellem, Lángoló ész, nemes lélek; Élte örök szép küzdelem, S örül a jók győzelmének. Palotában keresitek Még ma is a boldogságot? Ma is azok hőseitek, Kiket romok közt csudáltok? S ott vagytok a tudománynyal, A mivel a kígyó kezdte? A fény vakít, — vagy az árny csal, Eff vi k k e 1 se mentek in es z ze! Csak a való kell, s az anyag: Gyermek vagy még, vagy már öreg. Az — azért él, mit lát, foghat — Ez — az anyag fogytán remeg. Más az ifjú, más a férfi. Övé a tett eszme n y k o ra . . . Igy éltem, igy fogok élni Lelkem meg nem vénül soha! Csepeli Sándor lt) llíÜeng a húsvéti lobogo. ..reltámadás

1* — e szo melege rezgi ma tt w ál a keresztyén hivők millióinak kebeléi: e magasztos eszme, vidor arcrai járja be ma a keresztyén társadalmak téréit.— Az élei. a halhatatlanság fehér angyalának szárnyai lengenek mindenfelé. Nagy. magasztos ünnep is ám ez a húsvét ünnepe.— A tudomány, a vallástól elfordult kutató ész szava, c nap világtörténelmi értékét kezdi ugyan kétségbe vonni: szerinte, nem lehet annak feltámadni, a mi meg se halt: és nem lehet feltámadni annak, minek végzete a részekre oszlás, a halál, enyészel, az örök változás, átalakulás. — E rendszer, s világ néz lel hőseivel nem vitatkozunk : ök a realisinus, a durva materialismns ingoványain libegnek: s az ész parányi mécsével botorkálnak a lezajlott századok égbemeredö sirormai. sötél »» fejfái között. — Ok. az emberi szellem alaps z ü k s é g I e t e i közé a vallási, a h i I e I nem sorozzak: ók látni. I a p o g a 1 n i. de h i 11 n i nem akarnak. A durva malerialisinus ezen gyász lovag«« jaihoz nekünk semmi közünk.— Ok a realismus alacsony völgyein andalognak, mi pedig a hit. a fe n k o 11 es z m ék azon napsugaras ormairól kívánjuk szemlélni a tüneményes világ dolgai!. melyeken azon korszakalkotó nagy szellemek jártak, kik embernemünkre lenyl. iidvöl. világosságot derítettek. Oh. az e s z m é ny i s é g szempontjából magas/, los fényben tűnik fel előliünk a húsvéti orom ünnep valláserkölcsi értéke es hordereje. — IIa valami, ugy e nap az öröklő eszmék, a hallt a I a 11 a n gondolatok régióiba varázsolja át lelkünket. s azon f e 11 n k o 11 Ii i I e r ő l érleli meggyőződéssé bennünk, hogy a tüneményes világ zajló tengere mellett, az e s z in é n y i s é g. a hit paradicsoma virágzik, a jó és gonosz tudásának fájával, üde virágai s tavával, s ennek rengő habjain az örökélet fehér hattyúival . . . Oh! magasztos, nagyszerű az eszmék világa. a szellem ama tündér földe, melyen a I szép. jó, nemes virágai tenyésznek! . . . Ennek létezéséről győz meg bennünket a húsvét ünnepe ! . . Krisztus a Golgolhán vérzett el; de eszméi. gondolatai élnek ma is, s élni fognak örökké. Krisztusban azt, a mi földi voll, meggyilkolhaták, de eszméi húsvéti erővel keltek lel a vérpárnáról. oda üllek a civilizáció hajójának ormára, | s azóta ez eszméké a történelem, ez eszméké a | jövendő termése. Van Isten, van szellemvilág, — A nagy világvezérlő férliak s géniuszok sirormán otl ülnek mais a fehér ruhás angyalok: az eszmék a gondolatok: ezek nem halnak meg soha; jönnek, mennek, dolgoznak folyvást: építik a | szabad szellem, a szabad eszmék templomai, oltárait. I Vajha hazánkra, társadalmunkra is derülne már kedvezőbb idő. — Sok ilt a baj: annyi, hogy azt sem tudjuk, melyiknek a gyogyításához kezdjünk előbb. Nagypénteke elég volt már hazáidinak. vajha lenne már húsvétja is!.. Xode ne féljünk: a magyar társadalom is kezd már gondolkodni, hivatásával, jogaival, kötelmeivel kezd tisztába jönni; sok a tenni, javílani való: de az életvágv. az iigybuzgahnn, mely társadalmunk idegeiben lobog, nem hág) kételkednünk, hogy lesz még társadalmunknak |nem csak egyházi, de polgári húsvétja is. Mi óhajtjuk, adja Isten, hogy ugy legyen!! Pereszlényi János. Pápa város polgármesterének é\i jelentése 1875-ről. (5. folytatás). III. Arra-iifjtj. A városi árvaszék ügyforgalma és működése a lejárt évben a következő volt : Az elözö 1874 ik évről elintézetlenül maradt *! 16 darab hagyatéki ügy: i Ebez a legközelebb lejárt 187í)-ik évben, részint különböző bírói és közigazgatási hatóságoktól beérkezett és iktatva lett 559 ügy darab, került tehát elintézés alá összesen 575 db, és igy az ügyforgalom az 1874 évhöz képest 135 darabbal szaporodott Ezekből elintéztetett összesen 573 db. e szerint - az elmúlt évről a folyó 187ti. évre elintézetlenül át i maradt 2 db,