Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-01-08

Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylef- az ismerettől•jesztöeg'ylet. kertészeti társulat, lövész- és önkénvtes tüzoltóeirvlet V lap szellemi részét illető közlemények i szoi'kos/lö JaUÚsáia: Anna-tér l'Jiti. sz. a küldendők. Pápa, léi hó s. Klőfí/etősi ós hirdetési díjak, felszőllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott W.i.jriit» Iviíiol úr könyvkereskedésébe: meiryebázzal szemben, intézendők. Megjelenik e lap hetenkinf egyszer. szombaton. vory /ven. L(i/)tiilti]tli>?ios s felelős szerkesztő I». Szabó Karol. l]loflzot<'si <ll.j;lk: Kgy évre 6 IV. Félévre ."» tr. Negyedévre I lr. ,'»0 kr. A llil*«Iot ósl «1 í.jíllv térfogat szerint számitalnak : 18Q eentim. 20 kr, ;»0Q] centiméterért .'>U kr, 70Q eentimeterért 70 kr, IO(lQ eentim. t tri, 150Q eentim. I frt iO kr, áOOO centim. 1 17. SO kr, 30«D •"iilim. 2 frt. 10 kr, 400Q centim 5 frt. \ közbeeső lérfogrtoknál a következő magasabb tok díjjá számitatik. Hélyegdij mindig külön lizetemlő. A nyilttér minden «ora 10 k G Pár szót. Cpsodálalos emberek vagyunk mi. ha elkezdjük. Q-'lla valami műélvezet elrairadl henniinkel. lel— v- keyedésiink első percében készek volnánk tán sok áldozalra is: de amint e mámorból a számítások kijózanítottak. még a fehéret is feketének látjuk, s terveinket a sziirke jövőbe taszítva, mindent elrontunk. Egy időben, pár évvel ezelőtt, táneolluuk egy építendő színház javára. Akkor rajongtunk ez eszméért és aliij vettük számításba az építés költségeinek terhét. Pár év alatt összeszereztünk néhány ezer flot. De mi ez mind egy rendes színház fölemeléséhöz. Kezdettünk lemondani a reményről, hogy Pápán egyhamar állandó színház. vairy csak cí>v alkalmas színkör emelkedjék. Olykor-olykor szállt ki keblünkből eirv-effv keserves sóhaj, midőn nyári színielőadások alkalmával a legközelebbi színkör-helyiségnek szorult. férkezhetlen voltát, esős időjáráskor kellemetlenségeit és a cincából táplálkozó biiszhödt levegőjét kellett éreznünk. — vagy midőn télen tömegesebb összejövetelekre alkalmas helyiséire! hasztalan kerestünk. A magával jóteheletlen es elcsüggedt lemondás adta végre a révpartot. hol tévedező gondolatunk pihenni és vesztegelni megtért. Ekkor előáll egy áldozalra kész szabadító, aki világot akar gyújtani a tapogatódzó sötétben. aki rámutat az alkalmas helyre, ahol. a forrásra, amiből színházat emelnünk lehet. Azt mondja e polgártársunk: én építek, előre szakértők ;ill;il megbírált terv szerint, rendőrileg megvizsgált helyen alkalmas színkört, nielv télen fűlhető is

1 legyen" ..és ha én e bizonytalanra több ezer forintot befektetek, csak azt kérem a várostól, hogy a hozzánk jövő különböző mutatványok tulajdonosait ezen állandó, a színház helyiséírére utasítsa" — Ali nem kapunk ez alkalmon, nem ragadjuk meg a kínálkozó áldozatkészséget, mint tennének más városban: hanem inkább erőltetve is gondolunk ki különféle érveket, önmagoktól összeeső kifogásokat a terv ellen, és csak bog} elejtsük a magában, vállalkozásikor uiryan merész. de városunkat illetőleg valóban nevezetes tervet, készek vagyunk még a volt színkörnek egészségi és rendőri szempontból egy iránt roszalandó helyisége és fenállása mellett is küzdeni. Igazán, nehéz megérteni. Ez ügy most egy bizottságnak kezébe van letéve megbirálás végett. 31 í fólleszünk e bizottságról annyi megfontoló higgadtságot, hogy félre dob inasától minden egyéni szenvedélyt, és ellenséges indulatot, és ez ügyet magasabb szempontból. általános társadalmi tekintetben bírálva itélendi meg, és így lehetővé teszi, hogy a legközelebbi nyáron már e kérdéses helyen sryönvörködhetiink kényelmesen a szinielőadásokban. Adja Isten , ugy legyen ! Pápai. I\íp;i városa kéj>\ iselű testületének 187.5. évi dec/., .'JO-áu tartott mulkiviili közgyűlése. Polgármester ur a meter mértékek behozatalával bekövetkezhető zavarok elkerülése végett közönség tel\ ilágositása iránti intézkedések tételére vonatkozó óhaját fejezvén ki. Kliez képest a \;iros hirtokahau levő minta mérlékek a piaeon közszemlén' kitétetni s egy rendőri tisztviselőáltal a népnek megniagy aláztatni határoztattak. különös tekintettel a régi és uj mértékek közötti kiilönibségre. Tartoznak továbbá a kereskedők sensaljaiknak nyomtatott jegyeket adni, melyen a vevő neve és lakásán kívül, kii lön nyomtatásban az is kitetessék, ha vájjon Mily, *agy űrmérték szerint történt-e az eladás. V tái'firvsorozathan : 1. Szörény megye felhívása, n megye területén levő, s a ííl-iki események után elásott szent korona rejthelyén épült kápolna . illetőleg az alioz vezető ut lentartásához szükséges alaphoz járulás iránt felolvastatván. K ezélra IO ft. o. e. a közpénztáihol kiutaltatik. íd. Késmárk sz. kir. város a közigazgatás reorgaiiísatiőja tárgy ában belügy ministen' törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Tudomásul vétetett. Kereskedelmi és ipariskola ügyében az Iskolaszék előterjesztésére: Megbizatik az iskolaszék, hogy magát ;iz illető kereskedelmi és iparos testületekkel érintkezésbe téve. részletesebb tervet dolgozzon ki s terjesszen be. 4. A koldus ügyre vonatkozólag: A tanács indítványához képest a koldulás esak f. évi ápril 1-ével leend megszüntetendő, addig a régi rendszer maradván életben. 5. Az uszoda térületéért a város részére fizetendő' évi bér összege: I darab aranyban mcgállapitatott. IIAI.OK A TÁVOLBOL. 0

1. (IH7$. november ti.) h érzem, érzem, ugy susogja ••'s) % Egy belső titkos sejtelem, ch Hogy tiszta kebled gondolatja * Most is foglalkozik velem. Vasárnap délután van;— ott ülsz Kis kertedben magánosan. Halvány arcodon méla ábránd És bánatnak borúja vau. Hullatja a fa sárga lombját. S reád hullatja kedvesem: .Sóhaj tör elő kebeledből. — Oh. az nekem szól. énnekem. S az őszi szellő ott körülted Te néked is megsúgja tán. Hogy szép emléked ott ragyog még Fáradt lelkem gondolatán. Hogy inig az árba elmerülve Mint más, szerencsém hajszolom: Kreklyeképen kedves arcod Mindig szivcmbcu Iwrdozoin. S most, inig mások vigan zajongva Derült órákat töltenek , Merengve eltűnt napjaimról Ünnepet néked szentelek ! I' a p K á I m á n. Egy íe^enc emlékirataiból. Klbeszélés. — Irtn Szép Miklós. (2 folytatás). Midőn magam előtt látva munkám óriási tömegét; midőn rágondoltam arra, hogy mig mások e korban az életnek csak szép és elcsábító oldalát ismerik, addig nekem annak csak terhes részét tehet ismernem : eszembejutott Ernesztin s az este, melyet nála töltendők — s feledve volt minden. Oli miiy szép eatéket tölték ott. Ernesztin s én, ez utóbbi Ízletes pongyolában- ültünk a kis tliea asztal mellett, fecsegtünk sok semmiségről, esak a házmester csoszogó léptei adták tudtomra azt, hogy a kapuzárással az én hazamenetelem ideje is elérkezett. Hiába mondjátok nekem azt, a csáb, az inger szava ellenállhatatlan ; megtörik ennek támadása a tiszta becsület, a romlatlan erkölcs vértjén. Ernesztinnek nem volt szüksége haszuálni ama vértet, meg volt az nálaui. ha tán egy pillanatra meglazult volna is az azt feutartó kapocs, újra cs szorosabban oda láncolta hozzám a haldoklónak adott szavam. Említem, hogy boldogságom óta tél év múlt el. Egy estén, épen dec, 2-ikán, midőn névnapom előestéje volt, a szokottnál nagyobb ünnepélyt rendezenk Ernesztiuuel. Kis asztalkánk fedve volt minden süteménnyel s kivételkép egy kis palack bor is állott azon. Ernesztin szemben ült velem, majd közelebb húzódott hozzám. A kis bohót rendkívüli félelem lbgta el, midőn a hideg decemberi szél sivító zúggással vonult el ablakunk előtt, meg-megarázva néha azt, majd süni hó zúzmarát, csapkodva hozzá. — Kis papa én félek - mond Ernesztin, bájos mosolylyal. — Mint a rosz lelkiismeret szokott — teleiéin tréfásan neki. — Ejnye maga rosz ember — durcáskodott a kis csintalan — most azért sem adom oda a névnapi ajándékot ! — Oh tehát meglepetés. Mutassa kérem s akkor nem leszek tosz többet. — Jó ! ezen föltétel alatt megteszem,— hanem mit tegyek akkor, ha nem tartja meg szavát V — Akkor zárjon ajtót előttem (mily könnyen és sejtelem nélkül lebbentek el ezen végzetes szavak ajakiuiou). — így tehát kész a béke . . . íme fogja ! — ezzel bájos kis kacsóival ízletesen hímzett papucsot vön elő széke mögül. Istenem ! mennyit nevettünk mi annak a papucsnak, pedig mennyit sírtam később, midőn rágondoltam.