Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-04-01

tollal, ellene a levegő, melyei egykor dicsőséged harsogásával löltötlél he. A cupressus funehris ágacska, a feltámadás jelképe, melyei Deáknak kiildötlél. nem fog ellapostalni a járókelők állal, szivünkben lombos fává fog az nevekedni, hogy hirdesse Den k és Kossuth halhalallanságál: hirdesse azl. a mii a „Pesti Napló" igy fejez ki: Akárhova fekszik Kossuth, az ő temetője nagy Magyarország lesz. szemfödele a nemzet bánata, emlékoszlopa az örök dicsőség! Peresz-U'iuji .hí // os. Pápa város pubániM'stnviu'k évi jelentése 187.1-nil. (7k folytatás). 1. Kórházi költségeknek vagyontalan egyének utáni megtérítésével az illetőségi községekre rótt, s városunkra nézve rendkívül súlyos teher enyhítése érdemében még a múlt 1874-ik évi jelentcseni o-ik pontja szerint történt felterjesztésünk eredményeként tekinthető, a nyilvános beteg ápolás költségei tedezéséröl szóló 1875-ik lilik törvénycikk létrejötte, s ennek alapján a megyei bizottmány részéről történt azon intézkedés, miszerint -%

7

5 számú határozatával megállapította, hogy a városok és községek összes állami adójának minden forintja után évenként 1 „ kr pótadót kivetve és azoktól beszedve, ezen összegből a megye kezelése alatt egy külön pénztár alakítassék, mellyböl azután az ily kórházi költségek fedeztessenek ; ezen rendszer ugyancsak a meevei bizottmánvnak 7

,\- = számú határozatával az 1875-ik év II. telével életbe is léptettetvén, városunk e célra félévre H>8 frtot fizetett, és igy ebbeli évi terhe 300 - 350 frt körül fog forogni, s hogy ebez képest előnyös, annak tényleges tanújele az, hogy az előbbi rendszer mellett városunk közpénztárából ily megtérítések fejében az 1875-ik évben 750 ft. 81 '/o kr. fizettetett ki, pedig ezek egy része még fizetetlen. 5. Az országos képviselők újra választása szinte az 1875-ik évre esvén, a városi képviselőtestületnek Junius 12-én tartott ülésében 78. jk. p. a. felolvastatott az országgyűlésre külön képviselőválasztás!' joggal felruházott városunkat is meghivó kir. levél, melynek folytán a képviselő választás a könponti választmány által julius 3-ra kitüzetett, mely azonban általános szavazattöbbség hiánya miatt eredménytelenül maradván, ujabb választásra ismét julius 17dikc tüzetett ki, a midőn Uáth Károly ur ."»'>1 sza vazattal 320 ellenében megválasztatott. <». A városi képviselőtestület választott tagjai fele részének 3 évi miiködés után a törvény értelmében kisorsolása szinte az 1875 ik évben történt, és pedig a közgyűlési jkönyv 143. pontja szerint oly eredménynycl, miszerint a o;> kisorsolt tag közül 12 újra megválasztatott, 23 helyett pedig ujak választattak, 7, A helvben székelt kirátvi törvénvszék 4-ik évi működése után 1875. Oct. 1-vei bosziintetett, s a i Veszprémihez csatoltatott. 8. Az ujabban felállított királyi közjegyzői intézmény városunkban 1875. Aug. 1 én lépett életbe. í). A helybeli jogacademiának az ujabb rendszerhez képesti szervezése elhatározva lévén, s annak ez által szaporodandó fenntartási költségei tekintetéből Komáromba vagy Fehérvárra leendő áthelyezése iránti nézetek is merülvén fel, városunkra nézve előnyös itthagyatásának biztosítására a város ;i 08. számú közgyűlési határozat szerint annak fentartási költségeihez évenként 10,000 Írtnak 0% kamuijával vagy 00») frtal járulni ajánlkozott, az ajánlat elfogadtatott, s törvényhatóságikig is jóváhagyatott. fliW. Közgy). kdJ j 10 A pápai népbank a város kisdedovodája részére 1<>00 Irtot alapítvány képen kezeltetni rendelő okmányt nyújtott át, mely szerint ezen alapítvány kamatai 1N75 Julius 1-től félévenként a kisdedovoda fenntartási költségeire a Városi közpénztárba fizettetnek. (Folytaljuk Belföldi levél a szerkesztőhöz. T. szerkesztő úr! Nem azért irtani: belföldi levél. mintha én azt belföldről, vagy ís belölről a földből, boi a pápai t. publicum engem lenni vél — írnám, hanem azért, mert már kezdetben elakartani árulni, hogy itthon vagyok, megérkeztein Pápára, a tarkaságok hazájába. Sokat csatangoltam, mióta elváltam öntől, s hogy ismét vissza vetődtem, higyje el, nem az én érdemem. De hát ugyan kié? fogja ön kérdezni. Megmondom, — a Tapolcaé ! Igen a Tapolcáé. Széles Magyarországban nem találtam oly folyót, melybe a kender-áztató illatos vizét, a tiniárok, festők jó ízű és egészséges moslékját bele eresztve, vizét ivásra használja, oly jótékony befolyást gyakoroljon az emberi egészségre, mint a Tapolca vize. Emiatt nem voltam képes már tovább nélkülözni, ez hozott tehát vissza. Ajánlottam is mindenütt, a hol csak megfordultam, hogy l'ápától vegyenek példát. Hanem persze: még másutt igen hátra vaunak. Dehogy eresztenének az ivó vizbe legkevesebb rondaságot is! azt hiszik a jámborok hogy a pap és mesternek ugyancsak volna szüretje, ha azt tennék, pedig iine: Pápa kiváltságos városa élő cáfolat hitük ellen. Elhagyom azonban a haza tértein okának további niagvarázgatásál. inkább körülnézek a városban. Szerkesztő úr! Sok itt a váilozás, mióta elmentem. Tegnap láttam a színház építési s mondhatom, nagy örömömre szolgált, Imgv a sziuház-épílö bizottságba vetett reményeimben nem csalatkoztam. Tehát nem hiába volt azon megfeszített munkás.ság, melyet ezen érdemes bizottság kifejtett, ime! itt a gyümölcs, nem sokára élvezhetjük. Igaz ugyan. - amint nekem beszélték, — miszeriit a bizottsági tagok az utóbbi időben annyit lótottak-futottak, hogy az izzadság csak ugy szakadt róluk — miből ezen esetet elbeszélő ismerősein azon alapos következtetést vonta le, hogy a Hakonyerének kiáradása csupán ezen urak verejtékének köszönhető — de végre is az érdem tőlük elvitázhallan sjutalmukat ebben lelhetik. Hallottam azt is, hogy dacára a nagy hidegnek, az elmúlt télen a városházban nem egyszer dörgött, sót hogy le is ütött volna, s hogy a villany vezető az ön lapja volt. Szerencsére azonban, nem gyújtott semmit, legalább önnek lapja nem gyúlt meg, miután azon az égésnek nyomát nem látom. Egy nagyot csattant — mint mondják, — azután kisebbet csattant, azután pedig í elhallgatott. — Az igen kegyes villám, mely csak megijeszt, de nem bánt. Kémes híreket is vettem. Kardcsörgésckröl szólott, a hír. Kél ízben is összemérték a gyilkoló eszközöket. Most isten önnel szerkesztő úr. IIa megengedi, bátorkodom megzörgetni néha ajtaját. Tróján. Böjti mulatság. A böjti napok egyhangú folyását kellemesen élénkité meg f. hó £0-án, Ajkav Imréné ó nagysága által, több helybeli s néhány vidéki család közreműködésével, ugyan ő nagysága termeiben rendezett piquenique.— A vigalom már szokatlan voltánál lógva is jó eleve felkölté kívánságunkat, érdekeltségünket, — s méltán, mert az oly sikerült volt, miszerint, minden várakozásunkat felyül multa. — Hét és nyolc óra között, a kiváló fényes meglepő csínnal rendezett termekben, a meghívottak, százat túlhaladó díszes, válogatott serege hullámzott. A hölgykoszorú! illetőleg bátran állíthatjuk, hogy a szépség, a kellem, a kedvesség ily mérvben sem a farsangon, sem azóta egy alkalommal sem valának képviselve, mint e mulatságon. Hölgyeinket még bajosabbá tették a keresetnélküli, minden lény és pompától ment házias tóilettek ; mely körülmény, — minden esetre azonban legelső sorban a ház úrnője lekötelező ny ájassága, személyes előzékenysége, gyengéd s mindenkire s mindenhova kiterjedő figyelnie, —- hogy az estéknek még barátságosabb színezetet kölcsönzött, hogy azt minden fesznélkülivé tette, mondanom szükségtelen. Bármerre tekintett az ember, mindenütt, de mindenütt, a természetes jókedv tükröződött az arcokon. Nein csak a táncteremben, a fiatalság között, de a társalgóban, a gardede-dasiieoknál, a kárty a s az éttermekben is az öröm. a vígság ütött tanyát. —• De, hogy iniuö kedv uralkodott, legjobban tanúsítja az, miszerint az első négy esi ü(» pár láncolta, s az ötödiket reggeli 0 makor Imgy a társaság csak S óra után oszlott szét. s igy tizenhárom óra kelleti, mig rájöttünk azon gondolatra, hogy ..talán maielég is volt a jóból." V hulíetbcu az asztalok a legízletesebb s legválogatottabb eleiekkel valának telve, leiives hizoiivságol n • • P tevén, Imgy hölgyeink nemcsak kitűnő hodilök, elbájoló táncosnők, de páratlan gazdaasszonyok is. Előbb említeni, hogy a pí<|Ueni<|iieiiek reggeli H órára lelt vége, hozzá kell azonban tennem, hogy csak ideiglenesen, mert ti'-J-én este. mi hclvhcliek ismét lölvEzzcl Pál szolga elmélkedése véget ért, s mindiír fokozódó kortvogással adta lelki távollétének laD « o mijeiét. A hortyogást a házi úr igen zokon vette, nem, mintha maga is aludni akart volna ; hanem megzavarta kémlelödéscit, melyekkel a legkisebb neszre is figyelt, a mi hálószobájából jött. Nyughatatlanságig menő érdeklődés fogta cl ismeretlen vendégével szemben s aggódva várta, tog-e gazdaasszonya hirt hozni föleszméli se felöl. Várakozása sokáig eredménytelen volt. A mit Zsuzsa asszony lépéseinek vett koronként, rendesen Pál szolga kissé változatos hortyogásának bizonyult később s igy llorki bácsi türelmetlen kezdett lenni. Fölkelt, kiment a folyosóra hallgatódzni. Semmi nesz ; visszament, később megint kijött — s végre odament az ajtóig. Itt valamibe botlott; kutyája volt Caro, mely a kijáratot látszott örzeni, s mikor ura a kilincset megfogta, hízelegve simult hozzá. Az ajtónál hallott már többet. Zsuzsaasszony sürgött lörgott, hol vizet facsart, hol csillapító biztató szavakat mondott, míg az idegen izgatottan lélckzeni és mélyen sóhajtozni látszott, mint nagy betegek szoktak. Ez nem tetszett neki, koeogot erősen, hogy Zsuzsa asszony is hallja. A gazdaasszony meghallotta s kidugta fejét. — Nos, magához tért ? — kérdé az úr. ' O — Magához, magához — feleié az asszony, ezen nem megnyugtató hangon, — hanem nincs köszönet benne, lázban van és nincs eszénél. MI» WD KS VAU». Ketten ültünk asztalodnál, Te varrtál és én néztelek; Néztem. Imgy mi gyorsan járnak A parányi kis kezek. Néztem kedves angyal-arcod, r Ejirigyelt szemedet, Minek egy-egy pillantása ltohloggá tőn engemet. Néztem hosszan és csudáltam liájid nagy sokaságát. Mit az isten jó kedvében (Ily pazarul hinte rád. Majd gyűrűdre tévedt szemem, .Mely ckíté hó— kezed . . . Iteusöm zajgott . . . koszt pénzemen N ettem óh lánv azt neked. IIa t u. K<£\ társas kirándulás élméiivei. (9. folytatás). I t > lépcsőn haladtunk, hol le, hol fel. A belső hömérsék — 4 és 7° közt változott. Mint mondják— a föld alatti üregek sajátságatói cltérőleg e hömérsék nyáron emelkedik, télen száll, azaz kevesbedik. Valamivel tovább voltunk benn egy óránál. Kijőve: ki Írhatná le a kellemetes érzést, mellyel az üde májusi szabad lég bcszivása töltötte el keblünket!? Neveinknek jegyzőköny vi beírása után, a mintegv .">00 lábnvi viszonylagosan magas helyről — hol keletnek arccal tátong a földalatti üreg szája — lehocsajlkozva, a látogató utazók számára lenálló elég nagy kiterjedésű emeletes fogadóba menüink, Imgy testi szükségeinkel kielégítsük. Ebéd ideje alatl mig egyik növendékünk örök emlékül a regényes völgy egy részét rajzolta albumába; a másik a maga nemében eredeti typusu s az ajtó küszöbén támaszkodva bámulásunkba elmerült vezetőnk arcvonásait örökíté meg. Képzelni kell bárgyú mosolyát, midőn a neki megmutatott v ázlati rajzban képmására ismert! Délután 4 órakor viszszaindultunk a párját (>öinör megyében is ritkító Sztracinai völgyön haladva, hol egyenes, hol kany argós irány ban — újból Dohsinára. Megállapodtunk (•ölnie vize által áztatott Szlracina nevű faluban, a munkában levő vashutát szemlélni. Kp akkor folyott a kemencéből kibocsátott olvadt anyag — tüzes lávaként — a számára szolgáló földcsatornába, sisteregve és szikrázva. — Másodízben a völgy határát képző s átkclhetés végett keresztül szikla tömeg valódi vaskapujánál, — hol a természetvizsgálók 1807-ki kirándulásuk alkalmával akkori elnökül Coburg — Koháry tiszteletére egy kőtáblát illesztettek be. kis karavánunk pedig az ezzel szemben levő kis szigetecskét (.'ölnie vizében nevemről nevezte el. Kinek fog közülünk — talán életében újra megfordulva azon regényes helyen — eszébe jutni a nyomtalan emlék ? IIa senkinek nem is, — nekem bizony ny ára, ki az egész kirándulás alatt tapasztalt szeretetteljes ragaszkodás enlékét bűn nélkül akarva sem űzhetném ki hálás szivemből ! . . , Este 8 órakor ériünk vissza Dohsinára. Dacára a késő időnek -mcit a kérlelhetlen iiiciictterv másnap korai távozást parancsolt - még az nap megtekintettük a tan és nevelő intézeteket, t. i, az elkülönített hatosztályú elemi iskolát és Eröbel féle gyermek kertet. A látottak és hallottak arról győztek meg, hogy Dobsiua városa roppant bánya jövedelméből— mely meghaladja a 100