Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-03-25

Városunk életkérdést 1. J T. lcirkozelchhi városi közgyűlésben íiviikrali­bán luillollunk bizonyos életkérdésről. Már ; szinte azt hittük. hogy csakugyan valamely komolv ügvgvcl állunk szemben, melynek talpraesett megoldásától lugg társadalmunk jólléte. Mi az életkérdés utalt mindég oly neveze­tes és fontos iigvel ériünk, melvlöt ug\ az egyes­nek. mint akár bizonyos osztálynak, vagy épen a társadalom összegének léte függ: mely nél­kül fennakad minden munkásság s mely a lé- \ tezésnek kiniarndhntlan alapföllélele. Mi valami iívesre számítottunk az életkérdés hangoztatásánál. S íme, a dolog felől felvilágositatunk: és risum tenealis amiéi! a begyek egerei szülnek. Városunknak egy nevezetes osztálya életkér­déssé emeli a disznópiae iigyél. azzal, hogy an­nak ismét a régi belvére kell visszahelyeztetnie. Nem tagadhatjuk meg magunktól azon vallo­mást. hogy mi nem vagyunk képesek belátni, mikéj) függjön oly szorosan össze bármely tár­sadalmi osztály érdeke is a disznópiae helyével. \ ho«>v az csak ezzel emelhető vagy ezzel sem­míthető meg. .lói van: a v isszahelyezes szavazattöbbség­gól kimondatott. Ezért arra kérjük a városi kép­viselőtestületen kívül álló. netán nyugtalankodó ellenfélt, hagyja nyugodni az ügyel ezen újabb állásában. Maradjon e vásártér visszaadóit régi liehen, lioirv a kérdésnek netán felújításával is­inél és ismét órákat vonjon el meddő vitákra a közgyűlésnek idejéből. IIa már egyszer a disz­nópiacnak visszahelyezett s régi helyétől fiigg egv társadalmi osztályunk eleikérdése: ám lássuk meg. segít-e iigviinköu valamit annak ily el­intézése. Készünkről szabadjon kijelentenünk, hogv mi nagyon határozottan kételkedünk abban, mintha ez volna életkérdésünk. mintha ez emelhetne ki minket a sárból. \ társadalomnak általában, lehat .in­nak ugy egyes osztályaiban, mint az egyének­nél é l e t k e r d é se: n kitart ó m u n k á s s a g. józan takarékosság és folytonos ö n­m ii v e I ő d é s. foglalkozási pályájára lehelő lö­kéleles kiképzés. Ivellő szakképzettség, szakmű­veltség nélkül hasztalan kutatunk szabaditóra erőltetett viszony s körülmények teremtésével. A mai kor követeli most már a polgári elem képzését ipar- és kereskedelmi oszlálylyal meg­toldod felsőbb népiskolában vagv épen a pol­gári iskolában. Ez életkérdésünk. Ismételjük, ezekben áll társadalmunk elei­kérdése s Ián mondhatnók e leik é p e s s é g e is. (Vak azon osztálvtól és egyéntől várhatunk mai napság clőbbremenelelt. ahol a megkívántató | szakképzettséget kiegészíti és érvényesíti az er­nyedetlen szorgalom és a számító takarékosság. De ezek nem hatósági s gyűlési határoza­tok s intézkedések utján hozhatok be. hanem az egyeseknek szent és komoly elhatározása és jó akaratával. \hol azután ezen alanyi rugók fel­támadnak. a pokol kapui sem vehetnek diadalt, bárhol legyen is a vásártér helye. \zonban. ha akarnánk városunk életkér­déséi az egyének lelkén kívül is keresni és külső dolgokban feltalálni: rámutatunk mi erre is. tili van az iható vizében. Tapolcánk a mi \árosuii!\ főélelere.— mely annyira saluralva van egés/.ségronló elemekkel, hogy mihelyt jár­vánv uralkodik, nálunk egész kényelemmel szedi áldozatait. Tehát városunk ivó\izének rendezése lehetné már egyszer az élénk viták tárgyéit. Óhajtjuk, Iiogv a felmulatottakbau keressük és találjuk fel mindannyian élei- cs létkérdé­sünket. — és ezen utón törekedjünk azután a magunk és társadalmunk sorsán könnyíteni. (* a ssi hs. Papa város |uilgámii'strréiirk ni jrlrntrsf I^T.l-rül. (2. l'olytal;í-). 2. A városi képviselőtestület egy községi rajz­ickolának — és pedig a helyiviszouyokhoz kéj)est leginkább az iparrajzbau képezésre —leendő felál­lítását is halaszthallan szükségesnek ismervén, e célra már mult évi jelentésem szerint a kisdedovoda lelkén épült egy rajzterembeli a tanítás 1875. april "J l-éu szinte megkezdetett, s azon év folytán a sziin­O w idő alatt -I tanuló, a télóta 20 kömívcs, ács és asz­talos tanonc, I 1 kömives és ács segéd mindennapi, l'J különféle iparos tanonc pedig vasár és ünnepna­pi oktatásban részesültek. Ezen intézetünk fentartási terhét jelentékenyen i megkönnyítő XI MM EK MAN JÁNOS városun k szü­lap >zellemi illető közlemények » -.zcrkeszlö lakájára : Vnna-tér 1216. sz. a küldendők. Klólizi trsi és l.inli'li'si dijak, felszóllaiulások, a kiadói teendők­kel iiiegki/otl \\'aj(lils líál'Ol úr könyvkereskedéséi.e: mt'jfVfliázzal szemben, inlezendők. •Vt|>a. IM«. íavas/eSő 25. Megjelenik e la|> lietenkint egy szer. szombaton. egy íven. I.a/ituhijilono.s s felelős szcrl>es<lő 1*. Szalió Kiii'ol. Klolizetesi di.jalvl Kgy évre 0 fr. Félévre ."» Ir. Negyedé vre 1 Ir. .'»n kr. A Ii il*<lcf ó>i <1 í.j;» lv térfogat szerintszámítatnak: 18{~ centim. 20 kr, őOQ centirncterérl 51) kr, 70Q ccnlimeterért 70 kr, I0UQ centim. I Irt, i:><0 centim. 1 frt ín kr, 200Q centim. 1 tt. so kr, ">noQ c 'nlim. 2 frt. In kr, ínOQ centim. frt. A közbeeső térfog: tokn.il a kővetkező magasaid» fok dijja szániitatik. líélvegdij mindig kiilön ti/elendő. \ iiviittér minden sora 10 k. A pápai jótékony nőegylet- az ismerettei jesztoeg} let. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Aleicni"*-egylet KIÖZILi Ö Y JS. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap ^J síz ÍSi S-Á O J JÓ XÉMELYKoR . . . c-ló nemelykor a mult, sötét M) Századokra visszanézni! %'Mint mikor bús, borult az ég: Fátylából egy csillag néz ki. Feltűnt egykor egy egy csillag. Hogy a hajnal kél—jelezve: Vérző hősök csatát vívtak, A mártyr szent dalát zengte . . . Az éj, egy szép tündérvilág. Hol röpkédnek a szép álmák, Gyilkolnak a haramiák, S vigyáznak, a kik őrt állnak: Igy rajongott sok szép lélek. Sok bős HZív igy állt őrt ébren. Az eszmékért, mik ma élnek. S a gyilkos — clporlott régen! A bölcseség éji madár, Halált jelent buliogása. Ha a fa elkorhada már. Ott lakik mély odújába. Ks éjenként fel-felsivit, Rémes hangja van szavának. A velőn áthat a szívig. Sápadnak, kik tivornyáznak. A történet ily bölcseség, Igy tárja fel azt a multai, Hol az ész örök mécse ég. S lángján mindenki tanulhat. Szava halál, — de csak a gaz Rothad cl, s igy nyer életet Az eszme, mely örök, igaz, Bár századok üldöztetlek. Jó némelykor a mult sötét Századokra visszanézni. S tudni, mit nyom a büszkeség Miben nagy sok államférfi. Hátra visz-e, vagy előre? Az ár ellen, vagy az árral? Múlthoz mérve—hós, vagy törpe? Vagy már korán is túlszárnyal? Mi nagy, remek, örök, dicső. Arra csak a mult tanít meg! Az angolnak — pénz az idő De múltjához ö leghívebb.. . Kik multjokat elfeledve Csak az angol kincsen kapnak: Kifelejtik a jelenbe Mit vetettek ö k a I ap n a k. Az nem újság, hogy az utód Csak a jelent aknázza ki, S kik teremték — földönfutók . . . S az áruló? — lesz hazafi . . . Mi elbulyt. előjön u moly Hágódni,— s a fényben repked... Halált sivít, a bölcs bagoly \zoknak, kik igy felednek!... C s e p e 1 i S á ndo r. Keletről. E. (Folytatás és vége). A tábornok egészeu el volt ragadtatva, ez ál­tala még eddig ismeretlen isteni ételtől s kérte a eonsult, ki öt Konstantinápolyig kisérte, nem vol­nának-e még madárkái ? ha igeu, a hány üveggel csak lehetséges, vigyenek magukkal az útra. Mire Konstantinápolyim érkezett a tábornok, a nyugtalanság és zavar a legmagasabb fokot érte már el ; mert mindinkább lehetetlenné vált a győ­zelmesen előrenyomuló Dicbitsnck ellentállani, Mali­V ' nmd sultán még mindég erősen vonakodott az oro­szok által ajánlott béke föltételeket concedálni. A tábornok azonnal utasítást adott Teccernek biztos követek kiküldésére, kik meghozzák nekik ... az orosz tábor állásáról s dolgairól a legbizonyosabb híreket. Azután látogatást tett a nagy vezérnél Clios­ref basánál s másnap ünnepélyes audientiát kapott a magas Portatol, beléphetett Mahmud sultán elé ; ki az általa is tekintélyül elismert porosz király követét szokatlan kitüntetéssel fogadta. 13

Next

/
Thumbnails
Contents