Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-03-25
Városunk életkérdést 1. J T. lcirkozelchhi városi közgyűlésben íiviikralibán luillollunk bizonyos életkérdésről. Már ; szinte azt hittük. hogy csakugyan valamely komolv ügvgvcl állunk szemben, melynek talpraesett megoldásától lugg társadalmunk jólléte. Mi az életkérdés utalt mindég oly nevezetes és fontos iigvel ériünk, melvlöt ug\ az egyesnek. mint akár bizonyos osztálynak, vagy épen a társadalom összegének léte függ: mely nélkül fennakad minden munkásság s mely a lé- \ tezésnek kiniarndhntlan alapföllélele. Mi valami iívesre számítottunk az életkérdés hangoztatásánál. S íme, a dolog felől felvilágositatunk: és risum tenealis amiéi! a begyek egerei szülnek. Városunknak egy nevezetes osztálya életkérdéssé emeli a disznópiae iigyél. azzal, hogy annak ismét a régi belvére kell visszahelyeztetnie. Nem tagadhatjuk meg magunktól azon vallomást. hogy mi nem vagyunk képesek belátni, mikéj) függjön oly szorosan össze bármely társadalmi osztály érdeke is a disznópiae helyével. \ ho«>v az csak ezzel emelhető vagy ezzel semmíthető meg. .lói van: a v isszahelyezes szavazattöbbséggól kimondatott. Ezért arra kérjük a városi képviselőtestületen kívül álló. netán nyugtalankodó ellenfélt, hagyja nyugodni az ügyel ezen újabb állásában. Maradjon e vásártér visszaadóit régi liehen, lioirv a kérdésnek netán felújításával isinél és ismét órákat vonjon el meddő vitákra a közgyűlésnek idejéből. IIa már egyszer a disznópiacnak visszahelyezett s régi helyétől fiigg egv társadalmi osztályunk eleikérdése: ám lássuk meg. segít-e iigviinköu valamit annak ily elintézése. Készünkről szabadjon kijelentenünk, hogv mi nagyon határozottan kételkedünk abban, mintha ez volna életkérdésünk. mintha ez emelhetne ki minket a sárból. \ társadalomnak általában, lehat .innak ugy egyes osztályaiban, mint az egyéneknél é l e t k e r d é se: n kitart ó m u n k á s s a g. józan takarékosság és folytonos ö nm ii v e I ő d é s. foglalkozási pályájára lehelő lökéleles kiképzés. Ivellő szakképzettség, szakműveltség nélkül hasztalan kutatunk szabaditóra erőltetett viszony s körülmények teremtésével. A mai kor követeli most már a polgári elem képzését ipar- és kereskedelmi oszlálylyal megtoldod felsőbb népiskolában vagv épen a polgári iskolában. Ez életkérdésünk. Ismételjük, ezekben áll társadalmunk eleikérdése s Ián mondhatnók e leik é p e s s é g e is. (Vak azon osztálvtól és egyéntől várhatunk mai napság clőbbremenelelt. ahol a megkívántató | szakképzettséget kiegészíti és érvényesíti az ernyedetlen szorgalom és a számító takarékosság. De ezek nem hatósági s gyűlési határozatok s intézkedések utján hozhatok be. hanem az egyeseknek szent és komoly elhatározása és jó akaratával. \hol azután ezen alanyi rugók feltámadnak. a pokol kapui sem vehetnek diadalt, bárhol legyen is a vásártér helye. \zonban. ha akarnánk városunk életkérdéséi az egyének lelkén kívül is keresni és külső dolgokban feltalálni: rámutatunk mi erre is. tili van az iható vizében. Tapolcánk a mi \árosuii!\ főélelere.— mely annyira saluralva van egés/.ségronló elemekkel, hogy mihelyt járvánv uralkodik, nálunk egész kényelemmel szedi áldozatait. Tehát városunk ivó\izének rendezése lehetné már egyszer az élénk viták tárgyéit. Óhajtjuk, Iiogv a felmulatottakbau keressük és találjuk fel mindannyian élei- cs létkérdésünket. — és ezen utón törekedjünk azután a magunk és társadalmunk sorsán könnyíteni. (* a ssi hs. Papa város |uilgámii'strréiirk ni jrlrntrsf I^T.l-rül. (2. l'olytal;í-). 2. A városi képviselőtestület egy községi rajzickolának — és pedig a helyiviszouyokhoz kéj)est leginkább az iparrajzbau képezésre —leendő felállítását is halaszthallan szükségesnek ismervén, e célra már mult évi jelentésem szerint a kisdedovoda lelkén épült egy rajzterembeli a tanítás 1875. april "J l-éu szinte megkezdetett, s azon év folytán a sziinO w idő alatt -I tanuló, a télóta 20 kömívcs, ács és asztalos tanonc, I 1 kömives és ács segéd mindennapi, l'J különféle iparos tanonc pedig vasár és ünnepnapi oktatásban részesültek. Ezen intézetünk fentartási terhét jelentékenyen i megkönnyítő XI MM EK MAN JÁNOS városun k szülap >zellemi illető közlemények » -.zcrkeszlö lakájára : Vnna-tér 1216. sz. a küldendők. Klólizi trsi és l.inli'li'si dijak, felszóllaiulások, a kiadói teendőkkel iiiegki/otl \\'aj(lils líál'Ol úr könyvkereskedéséi.e: mt'jfVfliázzal szemben, inlezendők. •Vt|>a. IM«. íavas/eSő 25. Megjelenik e la|> lietenkint egy szer. szombaton. egy íven. I.a/ituhijilono.s s felelős szcrl>es<lő 1*. Szalió Kiii'ol. Klolizetesi di.jalvl Kgy évre 0 fr. Félévre ."» Ir. Negyedé vre 1 Ir. .'»n kr. A Ii il*<lcf ó>i <1 í.j;» lv térfogat szerintszámítatnak: 18{~ centim. 20 kr, őOQ centirncterérl 51) kr, 70Q ccnlimeterért 70 kr, I0UQ centim. I Irt, i:><0 centim. 1 frt ín kr, 200Q centim. 1 tt. so kr, ">noQ c 'nlim. 2 frt. In kr, ínOQ centim. frt. A közbeeső térfog: tokn.il a kővetkező magasaid» fok dijja szániitatik. líélvegdij mindig kiilön ti/elendő. \ iiviittér minden sora 10 k. A pápai jótékony nőegylet- az ismerettei jesztoeg} let. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Aleicni"*-egylet KIÖZILi Ö Y JS. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap ^J síz ÍSi S-Á O J JÓ XÉMELYKoR . . . c-ló nemelykor a mult, sötét M) Századokra visszanézni! %'Mint mikor bús, borult az ég: Fátylából egy csillag néz ki. Feltűnt egykor egy egy csillag. Hogy a hajnal kél—jelezve: Vérző hősök csatát vívtak, A mártyr szent dalát zengte . . . Az éj, egy szép tündérvilág. Hol röpkédnek a szép álmák, Gyilkolnak a haramiák, S vigyáznak, a kik őrt állnak: Igy rajongott sok szép lélek. Sok bős HZív igy állt őrt ébren. Az eszmékért, mik ma élnek. S a gyilkos — clporlott régen! A bölcseség éji madár, Halált jelent buliogása. Ha a fa elkorhada már. Ott lakik mély odújába. Ks éjenként fel-felsivit, Rémes hangja van szavának. A velőn áthat a szívig. Sápadnak, kik tivornyáznak. A történet ily bölcseség, Igy tárja fel azt a multai, Hol az ész örök mécse ég. S lángján mindenki tanulhat. Szava halál, — de csak a gaz Rothad cl, s igy nyer életet Az eszme, mely örök, igaz, Bár századok üldöztetlek. Jó némelykor a mult sötét Századokra visszanézni. S tudni, mit nyom a büszkeség Miben nagy sok államférfi. Hátra visz-e, vagy előre? Az ár ellen, vagy az árral? Múlthoz mérve—hós, vagy törpe? Vagy már korán is túlszárnyal? Mi nagy, remek, örök, dicső. Arra csak a mult tanít meg! Az angolnak — pénz az idő De múltjához ö leghívebb.. . Kik multjokat elfeledve Csak az angol kincsen kapnak: Kifelejtik a jelenbe Mit vetettek ö k a I ap n a k. Az nem újság, hogy az utód Csak a jelent aknázza ki, S kik teremték — földönfutók . . . S az áruló? — lesz hazafi . . . Mi elbulyt. előjön u moly Hágódni,— s a fényben repked... Halált sivít, a bölcs bagoly \zoknak, kik igy felednek!... C s e p e 1 i S á ndo r. Keletről. E. (Folytatás és vége). A tábornok egészeu el volt ragadtatva, ez általa még eddig ismeretlen isteni ételtől s kérte a eonsult, ki öt Konstantinápolyig kisérte, nem volnának-e még madárkái ? ha igeu, a hány üveggel csak lehetséges, vigyenek magukkal az útra. Mire Konstantinápolyim érkezett a tábornok, a nyugtalanság és zavar a legmagasabb fokot érte már el ; mert mindinkább lehetetlenné vált a győzelmesen előrenyomuló Dicbitsnck ellentállani, MaliV ' nmd sultán még mindég erősen vonakodott az oroszok által ajánlott béke föltételeket concedálni. A tábornok azonnal utasítást adott Teccernek biztos követek kiküldésére, kik meghozzák nekik ... az orosz tábor állásáról s dolgairól a legbizonyosabb híreket. Azután látogatást tett a nagy vezérnél Cliosref basánál s másnap ünnepélyes audientiát kapott a magas Portatol, beléphetett Mahmud sultán elé ; ki az általa is tekintélyül elismert porosz király követét szokatlan kitüntetéssel fogadta. 13