Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876
1876-12-09
Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ,.j>lercur a-e"fvlet közlöny ES. A lap szellemi részét illető közlemények a s/crkoszlő lakásiii'a: Kuuti-a 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési ilipk, felszólamlások, \V a j (I j t s li.il i'O I y könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, mté/endök. Pápa, december 9. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egv íven. lOlofizetesi dijak: Egy évre 6 fr. félévre 5 Ir. Negyedévre 1 Ir 50 kr. A llil'dotó^i <lijak térfogul szerint számitalnak : 1 8Q centim. 20 kr, 50f~| centiméterért 50 kr, 7<lQ oentimeterért 70 kr, 100Q centim. 1 frt, 150Q centim. I frt 40 kr, 2 00Q centim. 1 ft, 80 kr, SOOn centim'. i Irt. iO kr, 40<O centim. 5 Irt. A közbeeső térfog;toknál a következő magasabb fok <líjja számitalik. Uélyegdij mindig kiilön lizetendő. I\iailn Wai<lití-i Ivál'Olv. III, év folyam. 50. szám. Felelős szerkesztő: Fül'odi All>iit. Neveljük gyermekeinket! a ! rX nevelés-oktatás egészen n legutóbbi évii— iii " ; zcdekig a családtól és a gyakorlati élettol 5 x kiilönöM'ii hazánkban. többnyire elzáralott. Kpen azért a ház csak nagyon ritkán foghatta IVI a n n a k v é g c é I j á t és ezzel együtt azon utat. melyei törekvésében követelt. Napjainkban azonban ezen üdvös tényező is lassankint kellő világításban mutatja fel helyes és célirányos működéséi. A ház is, a nevelés-oktatás elkerülhetlen támpontja, belátja a jo nevelésoktatás szükségességét, a jó iskola értékét és basznál. A midőn azonban a család ez állítás valódiságát nemcsak e I i s m e mi. hanem egyszersmind é I v e z 11 i is kezdi, csakhamar annak belátására jut, hogy az iskola a gyerm e k e k n e v e I é s e é s k é p z é s e k ö r ii I a i ház k ö z r e m ű k ö d e s ér e igényi tart és pedig n ein c s e k é I y m é r l é k b e n. Az iskola némely esetekben a ház nélkül igen csekély eredményt mutathat lel. A jó nevelés-oktatás első feltétele tehát az: h ogy a h á z és az iskola m ük ö dés é b e n ö s z h a n g z a t u r a I k o d j é k. A szülők feladata, hogy e g é s z s é g e s. de j ó gyermeket is neveljenek ; a jó házi növelés által előkészítsék az iskolai nevelést. A család az ember egyik leghatalmasabb ösztönén alapszik, a szülök legnagyobb és egyedül gyermekeikben találják fel: és ezek nélkül a nemek összeköttetéséi érdeknélkülinek, mondhatni. célnélkülinek lehet tartani, amennyiben a természet ezen ösztönt nem csupán az érzelmek kielégítése, hanem a nemnek m e n n y i s é g i és minőségi fejlődése végett oltotta belénk. Az utóbbinak célját az erkölcsi nevelés által mozdítja elő a természet, bele oltván a szülőkbe ama szent kötelességet, hogy magzatjaikat neveljék, ápolják, és n e in e s b í t s é k. A szülök ezen elmulaszthalatlan feladata nem halasztható el későbbi időre; a nevelés nincs bizonyos időhöz kötve, ez azonnal a gyermek szíjletésével kezdődik. - A gyermekből lassanként fejlődik az ifju. Az egyik kor benyomásai határozottan befolyásolják a másikat. ..A gyermekkor. mint a mag, a földhöz tapad, melyből lassankint elősarjaznak az élet fájának erőteljes ágai: egészen összevegyül a külvilággal; a család szelleme hatja át. A családi nevelés az ő látköre. ege, vére és lelkének tápláléka. Az élet második szakában már ez öszhang megzavartatik, a lélek szétszaggatja a 1'iiggé; bilincseit. Az élet folyója elszakadva a szülői tűzhelytől, s mint a tavasz melegétől fölengedi folyam, medréből kiáradva folytatja útját a világban *).** Epen azért a gyermekkor az, melyben alapját kell vetni a majdan felnövekedő ember éleiének. Csalhatatlan jele volna az a társadalmi sülyedésnek, ') Castelar E. ha a szülök a lét utáni küzdelemben annyi időt és kedvet nem tálalhatnának, amennyit gyermekeik gondos ápolása és nevelése igényel. Az emberiség dicsőítésére mondhatjuk, hogy n szülők oly példányai, kik gyermekeik iránt kevés vagy talán épen semmi szeretettel nem viseltetnek. ritkán fordulnak elő. Hogy azonban a legbensőbb és legtisztább szerelet is méreggé válhatik a gyermekre nézve, ha azt nem szorítjuk az ész bizonyos határai közé, azt két — jségkivül senki sem fogja tagadni. Sajnos, hogy nálunk a ház és iskola összműködése oly szük tért foglal el: a legtöbb család vagy egészen elhanyagolja gyermekéi vagy egyoldalulag mozdítja elő fejlődését; ,.nevel'* az iskola tekintetbe vétele nélkül ; ez meg „tanít** a ház tekintetbe vétele nélkül. Az utóbbi igen könnyen segíthet a bajon, ha gyakran érintkezik a házzal és helyes működéséi a nevelés-oktatásnál ügyesen felhasználja. Az előbbi azonban nincs mindig azon kellemes helyzetben baján, akkor, midőn épen ideje volna, segíthetni: nem mindenik szülő bir azon tájékozottsággal és tapasztalással. mely a helyes nevelés vezetésénél elkerülhellenül szükséges. — Épen ezek kedveért irjuk e sorokat, melyek szívből eredve, szívre óhajtanak hatni, hogy ott a jónak és helyesnek termékeny magvait hátra hagyják. Sch ir arc 3 Sámuel. fám M MILY JÓL ESIk . . . ily jól esik ez a béke, ^ Ez a csöndes nyugalom. Kimerülve önmagamban. Túl a zajgó vágyakon. Olyan vagyok mint az erdő Alkonyainak idején, Még csak egy kis szeli öcs ke sem .Játszik a fák tetején. Xem viharzik lelkem mélyén A küzdelmes fájdalom, Xem hangzik a síró panasz Megtölt szava ajkamon. Olyan vagyok mint a tó. ha Mélységei nyugszanak, Es szelíden ömlenek szet Kajla a holdsugarak. Xincscn bennem lángóhajtás Xincseii bennem büszke vájry, Mely a szívnek enyhiiletre Csendes élvet sohse hágy. Ilir, dicsőség rég elhagyták Lelkem fönkelt csarnokát, Xem hallani benne többé Hangos léptük zajlatát. Olyan vagyok mint az erdő kápolnája egymagán, Hol már régen némaság ül A hangzatos orgonán, kis harangja nem hiv senkit. Hallgat mint a kis madár, A kit hűvös éjszakára l'uha, meleg fészke vár. Hull körötte az erdőnek Aranyszínű levele, Sugarát a nap reája Elmélázva hinti le. S még az Idő, az is úgy megy Nagycsöndesen ottan el, Tudva, hogy a békességnek Van szentelve az a hely. Eródi 1). Etfy sajtóhiba következménye. (Humoreszk). Motto: Nők, tanuljatok főzni. (Folytatás és vége). Ebéd után fölségesen éreztem magam — olyan jó kedvem volt. Szokás szerint karszékembe vetém magam, hol rendesen az újságot olvasom. Talán már a „keleti ügy w-ről szóló tudósítást el is végeztem, és a „különfélék" rovatára akarék áttérni, midőn városunk egyik senatora — a szappanosmester — szétdúlt vonásokkal szobámba rohan s kiált: — A városházra! — az Isten szerelmeért, jöjjön hamar a városházra!— Az ellenség lovassága épen most nyomul városunkba. Már egy futárt küldtem ama szücslegényért is, ki Moldvából szakadt hozzánk, hogy tolmácsunk legyen; továbbá intézkedtem, hogy a polgárok kivilágítást rendezzenek. — |)e hát minek a tolmács, minek a kivilágítás? -kérdém én. — Hogyan, — gondatlan atyja városunknak : — hát ön nem is tudja? — Amit én már régen megjövendöltem, beteljesedett: a török itt a nyakunkon : — Franciaország leverve, Maison veszve, a törökök Varnemüiiduél partra szálltak és már városunk előtt tanyáznak! — A katonáknak mindenesetre szállást kell adnunk : azért tehát az Istenre kérem siessen! — a postamester lía már az előőrsöket fogadja, — a janicsárok rendes soraiból azonnal itt lesz 800 ember. Csak siessen, rendelje el a kivilágítást és szerezzen opiumpálinkát! Rögtön felkészülvén, bot és kalap után nyúltam; de csak nyúltam — mert ijedtemben azt sem tudtam, hogy fejem hol áll! Miután hosszas keresés után sem akadtam rá, a türelmetlen senator karon csipet! és csak ugy ragadott magával az utcára. Az erőszaknak ellen nem állhatván, kénytelen valék födetlen fővel távozni. — Oh balga emberiség! oh boldogtalan földszülei Le! — sóhajték magamban, midőn a végtelen Ii »sszunak látszó utón tova siettünk, - mily elégtelen vagv annak felismeréséhez is, hogy: mi válhat hasznod — vagy károdra! — Miért hallgattad meg, óh jó ég, a te hitvány szolgádnak jámbor kérését; miért indítottad c városkát irántam részvétre, hogy engem — a polgármesterek legszerencsétlenebbikét — épen azon időponton válasszanak a nyáj 50