Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-24

III. évfolyam. 2íí. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap \ pápai jótékony nőegylet- az ismeretterjesztőegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Memir^-eírvlet ^ » A lap szellemi rés/ét illető közlemények i s/ei Uosztö lakására: Anna-tér 1-240. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel meghízott \\ 'a. j < 1 i I Ivái'ol úr könyvkereskedésélje: megvebáizal szemben, intézendők. Pápa. 1 **7(i. nyárelő 24. Megjelenik e lajt hetenkint egyszer, .szombaton. egy ive II. La/tlulajilonos s felelős szerkesztő I*. Szabó Karol. Előlizetési «lí.jak: Egy évre C fr. Félévre 3 lr. Negyedévre | fr. 50 kr. A Ii i l < I < M < i <1 í ja lv térfogat szerint számítatnak : 18Q ; eentim. 20 kr, nOQ eentimeterért .'»0 kr, 70Q eentimeterért 70 kr. I00Q centim. I frt, I ;i(lQ eentim. I frt 40 kr, SOOQ centim. 1 ft, Sil kr, 500Q centim, i frt. i(l kr, itlOQ eentim. ."> Irt. A közbeeső I térfog: toknál a következő magasabb fok clíjj;i számítatik. Itélyegdij mindig kiilön lizetemlö. Tutlomáiiymik egy nagy hiánya. j c> J c> J élkcdni. búvárkodni és végre fölfedezni! Ez azon üdvös úl. melyet az embe1 riség céljától álhatóit tudósok a mi legnagyobb mestereink tapostak. Oly időket élünk, midőn azt mondhatjuk, hogy minden egyes szerkesztőnek e nagy mesterek nyomában kell haladnia: meri ha nem leszi ezt. nem fogta lel helyesen működésének nemes feladatát, rendeltetéséi. Ha nem kétkedünk, nem haladunk előre. Már pedig a XIX század jelszava: „Előre!** Ha nem búvárkodunk, nem jutunk semmi oly fölfedezéshez, molylyel az összemberiségel magas hivatásában csak egy lépéssel is előbbre tolnok. Pedig az emberiségnek erre van legnagyobb szüksége. Támogatást vár legkitűnőbb. Irgludotnányosabb alakjaitól. Ezl tutijuk, ezl érezzük! Verulámi Baco letűntével Boyle áll elöltünk, kit egész bátran Newton mellé helyezhetnénk, ha. mint eredeli gondolkodó fő, nem állana annyira alatta ! Hogv mindazáltal mennvire méltatható Boyle c* J % J J a tudományok világában kifejtett éleselmiiségeért, arra nézve elég bizonyíték, hogy Boyle épen az volt a hydrostaticára, ami Galilei a mechanicára. Copernicus, Kepler s Newton az astronomiára. Pontos kísérletei a hő és szin közötti összefüggés körül, melyekkel a fény-, és hőtan közli összefüggés alapjai letelte*), sokkal inkább mellettem bizonyítanak. semhogy e kérdés bővebb bolygatásai szükségesnek tartanám. Eszembe jut azonban ill egy kis hálállanság, mely kicsiben aféle, érdemileg azonban egeszén olyan, mini a Crisloforo Colombo és Emerim Vespuci közöli levesen elvilaloll amerikai fölfedezés. Azt az ériékes és tudományos szempontból annyira termékeny igazságul ugyanis, hogy a lég ruganyossága annak sűrűségéhez képesl változik. lí)50-ben Boyle fedezte föl. s M>7(>-ban, lehal egy negyedszázaddal illanna Mariul te erősítette f meg. de csak is megerősítette. e természettudományi törvényi igen sokan mégis csak Mariolle törvényének nevezik, holott az lmlározottan Hoyle törvénye! A tudományok történetéből hogy miért szakítottam ki e lapot, a következőkből (inként érthetővé válik. A magyar orvosok és tcrmészetvizsgálókiiak 1874-ben Győrött tartott XVII. nagy gyűlésén Xantus János akkori alelnök a lermészelludományokban ujabb időben történt előhaladásokról értekezvén. többi közöli kiterjeszkedett a tengerparti meleorolog észleldékre, s azon 21 órával később bekövetkezendő égalji tüneményekre. melyeket a nevezeti észleldék pontos jegyzetei alapján előre megjövendölhetni. Ezek közé számíthatók a tengeri szélvész, cső, viharok slb. *) Méjí t'^y líoyk'ia van >/.iikst'ge a tudománynak, liogv <> kel tan i'gvgvr Irgvon. Elöhaladás-c ez a tudományokban? Xem vitalom. Csak azt jegyzem meg. hogy a z eső l ö rv én yei I még nem sikerüli ;t tudománynak fölfedeznie, bármennyire legyünk képesek azt jóelöre iiiegjósolni. Már pedig inig e fontos törvény el lesz zárva ismeretkörünk elöl, addig igen sokan mindig természetfölötti okoknak fogják azt tulajdonítani. Ks a népet c tudatlanságban kik vezetik oly mélyre. Mindenesetre azok, kik esőért és száraz időért imádkoztatják a világtalant. IIa valahol ill valóban vak vezeti a vil áglalanl! Hogy e babonáiul megszabadulhassunk: egy nagy szellemre van szükségünk, ki az eső törvényeit megismertesse velünk , fölfedezze nekünk! De hogy e nagy szellem eljuthasson hozzánk, készítenünk kell szamára az ulal. Fokoznunk kell a kétkedés szellemei tanítványainkban, hogy annal nagyobb kedvvel legyenek a búvárkodás iráni! Csak így lehet reményünk az eső törvényének kísérletileg bebizonyít haló fölfedezéséhez! IJoylenak fentebb szóba hozott fölfedezését senki sem vaua. Epen azért aludni hagyták egv negyedszázadig. Akkor sem tulajdonítottak neki nagy fontosságot, inert a XVII. században mig egy részt kötve tnrlá a gondolatokat a nagy lalinizmus, másrészt el tudlak lenni az iparosok is természettudományi ismeretek nélkül, melyek rajok nézve ma már oly nagy hasznot hajtanak Jelenben inkább es inkább fokozódik a tndvágy, s kíváncsi a tmlősvilággal együtt a nép ^ yi-sJb c KMI.ÉKKZÉS. -leszállt a titkos leplii éj, j A löldi zaj pihen, S ny ugszik vele a bánat is Olv soknak kebliben. v? Az éj magány és e néma csend Hómat fokozza csak; Mig szárnyat öltve képzetim Széjjel csaponganak. Klóvarázsolják a mult 9 Edes örömeit, -- Melyekben megelégedés S megnyugvás részesít. Nem ére baj és sorsveszély , Nyugton folyt életem, S bizton haladt kis csónakom Az élettengeren. l)e im! az eddig tiszta ég Oly rögtön elborult, S létem fölé kétségbeesés Arnyfellege tolult; Kis csónakom, mely eddig oly .Nyugodt — bizton haladt, Már-már sülyed az életgond S bánat teher alatt. Felkél azonban biztatón A józan ész szava: „Sorsod Isten kezébe' vau S ö még cl nem hagya." S mig igy elűzve gondjaim Nyugodtan alszom el,— A bús jelent egy szebb jövö Keménye váltja fel. í" s e r h á t v llorki bácsi. — lüirrniz. — Irta Belányi Ferenc. (1 4. folytatás). — Hát Margit akarná-e? — kérdé Horki. — Bizza azt én reám — feleié az orvos, ha akarja, még ma meghozom beleegyezését. Megint szünet állott be. Az öreg földes ur megint gondolkozott, ugy látszik, sehogyse birt rendbe jönni gondolataival. Megint visszafordula. — Hát a grófnő - a grófi család, — a gyám — kérdé tovább. — Ezt is magamra vállalom, — viszonzá Somkuti, — azt hiszem a grófnő hatalmamban van, — teve félhalkan hozzá. llorki kezdett fel és alá járni. Eleinte gyorsan, hosszít léptekkel aztán lassabban és léptei rövidebbek, nyugodtabbak lettek, végre megállt ífju barátja előtt. Legyen — mondá, — reá állok. Öreg napjaimra azt fogják mondani , bolondot tettem; de jól esett szivemnek azt gondolnom, hogy van minek élnem, mikor ötven évet semminek setn éltem. Kezeibe adom magam, tegyen a mit akar velem e nö, érzem, varázszsal bir reám nézve, mely az éltet kedvessé teszi nekem, érzem, hogy fájna, ha odahagyná kúriámat, melyet kedélyével, csínjával és jó Ízlésével paradicsommá varázsolt. Szintén megvagyok nyugtatva a gondolat által, hogy el nem vesztem öt. Az orvos megörvendeztetve ugrott fel székéről, — Akkor rendin van minden — mondá jókedvűen megrázva llorki kezét, — s most kimegyek kocsijával, ha megengedi, Ilorokfalvára, s hozom az „igen" szót, ha nem csalódom Margittól; — ön pedig legyen addig türelemmel itt nálam, vagy szórakozzék a városban, este megyünk Keresztszeghyhez az örökbe fogadást rendbehozni. Horki csodálkozva nézett a szólóra, — On nagyon biztosnak érzi magát, — uo>" mond — pedig több féltől függ a dolog, kiknek tán nem mindegyike fog oly könnyen ráállni, mint én. Somkuti megragadta látogatója kezét. — Urambátyám, — mondá átinelegült hangon — én tiatal korom dacára hivatásom és világlátásom folytán azzal hízelgem magamnak, hogy ember26