Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-01-01

eszmék, gondola tok, fénylő tervek, melyek túlélik már e földön megistcniilt alkotójukat: melyek túl élik az idol. sa rohanó évszázadok zajló tengeréből ugy emelkednek ki. mint óriás kőtornyok. mint égbenyúló sziklacsúcsok, melyekről a vihar szárnyai csak a port verik le. de beszennyezni vagy plane eldönteni egyáltalában nem képesek. Végetlen az élet. ha végetlen eszmék, közjóra irányuló tervek, gondolatok gyémánt- láncolata alkotja azt. Tettei d. k ö z h a s z n u miink á s s á g o d . t á r s a d a 1 o m- s z é p i t ő é < nemesítő gondolataid n e m v e s z n e k el; ezek oda ülnek koporsódra, virágot ültetnek sirhalmodra minden elhanyatló évvel. — Te meghalsz. de eszméid nem. soha.— K szellemvilági magzatok, mikor meghalsz, előtted mennek, hogy kinyissák neked az örökkévalóság kapuját, azután visszajönnek tovább küzdeni a földön nemzetségről nemzetségre. — A nagyok emlékszobrait összetörheti az idő. de az állatok képviselt e s z m é k s /. a r n v a i i r á n v I a d n a 1> — • az időnek. Kzredévek temetkezhetnek az enyészet sírjába . de egy M ó z e s. egy Iv r i s z t u s. eg\ \Y a s 11 í n g t o n: egv L n I h e r. egv K á 1 v i n. 2 történelem sziklacsucsán fognak ragyogni akkoi is magasztos fény Jo alakban, mikor a törpe emberkéknek még csontjaikat is régen megemésztélték már a sir férgei. .Nem közönyös hál ránk nézve. hogy 111 melyik párthoz, melyik táborhoz tartozunk.— A haladó pártnak vagyunk-e hívei, vagy a maradás, a tespedés biiszhödl lávában, sarában lubickálnak lábaink: kivált most. az idő e forduld pontján, a mult s jövő közölt, midőn eg\ év bal meg és egv uj év születik, komolyan számot kell vetnünk magunkkal, hogy mik vájnunk. hovji tartozunk; épült-e a társadalom, a szabadság * jólét temploma általunk: vagy talán csak botránykövek vagyunk, melyek öntudatlanul arra várnak, hogy az idő folyvást forgó malmának kerekei által összetiporhassanak ?! Ca torol azt olvassuk, hogy a mit egy egész napon át cselekedett, mondott avagy hallott, este. mielőtt lefeküdnék, mindazokat egymásután elgondolta. — Hát egy egész esztendőnek végén s egy újnak kezdetén, mennyivel nagyobb okunk van nekünk ezt cselekedni. —« Még pedig, ne csak gazdasági számadó könyveinkel vizsgáljuk át. hanem nézzük állal szellemi háztartásunk naplóját is, hogy mulasztásain k nincsenek-e plus b a 11. j ó t e 11 e i 11 k pedig m í n u s b a n. Vz enyészet folyama harsogva zug körültünk e napon: olt sodorják hullámai az elmúlt esztendőt: mennvi reiiiénvkoszoru elhullott leve• * lei: hány megtört szív sóhajtásai úszkálnak a zugó habokban: kérdezd meg hát magadat nyá- j jas olvasó, hogy miként éltél, miként cselekedtél : az ártatlanul megmartak könvei. a hü sziv reményeinek elhullott levelei nem tesznek-e bizonyságot ellened ?! Mini honpolgár munkáltad-e hazád javát: meri azt munkálni kötelmeink hü betöltése által bármi szerény körben képesek vagyunk. — Az elmúlt é\ politikai tekintetben arról nevezetes, hogy a pá r I egy es ii 1 é s üdvös eszméjét valósággá érlelle. .Nézd meg. kebledben kialudtak-e már a párlszensedély tüzei: oda tudnád-e adni utol mi rongyodat, hogy hazad niezitelenségél elfedezzed : ha a koldus hazában csak gazdagodni \ágyad, bizony nem vagy sem jó honfi, sem magasztos keblii honleány. Mini a társadalom tagja, nézd meg. hol állsz? érinlé-e már arcodat az egyesülés eszméjének szárnva. vngv most is a rideg önzés rabv ~ • n bilincsei nyomják el. békózzák meg szellemedet? s e miatt a kultur államokkal versenyre nein mehet szegény hazánk. Mig mások a társadalmi reform templomában már is kitűnő helyet foglalnak el. mi még folyvást olt ülünk az elő csarnokban . s oriiliink ha a világhódító kuliura. alamizsnaképen, et>y két lillért vet tarisznyánkba. --- Fel a haladás ormaira, fel honfiak és honleányok. fel teltre, fel munkára! - Ilr» véges az élei. tegyétek végtelenné jólellcitek által. Hál az irodalom pártolása dolgában, hogy vagyunk: meri mig a szellemi táplálék oly élet szükséggé nem válik, mint a falat kenyér, addig szellemi háztartásunk merlege mindig eseliliiil all. Hccsiilöni a francia munkást, a ki napszámának élvezetre szánt részét újságolvasás mellett költi el: hál a mi népünk olvas-e már: mig egv haszontalan szenvedély oltárán tizeket, százakat pazarlunk el. ujságlapokra áldozunk-e filléreket ?'! .... Kzeket mind ál kell gondolnunk ezen napon. I j élet. új eszmék forrásába kell sietnünk: hogv sem a hazának, sem a társadalomnak. sem az irodalomnak ránk ezután panasza ne legyen. És most nyájas olvasó Isten veled. Adjon Isten neked boldog Új évet. Bocsáss meg. ha egy kissé zordon vidékeken is meghordoztalak: a sajtónak az élet mezején nem csak a virágokat, de a tüskéket is fel kell mulatni. Mi különben óhajtjuk, hogy neked kedves olvasó, az uj év csak virágokat teremjen, virágokat szegénv hazánknak is !!! Peres len ff / Jd n on. Az új mértékekről a gyakorlati élőt, s z e m p 0 n 1 j á b ó 1. O J A kővetkező sorokban nincs szándékunkban az új métermértékek természetét, értelmét, előnyeit tudományosan ismertetve előterjeszteni. Az új mértékek ismertetésének egy év cll'orgása alatt egész Irodalmi jött már létre. L'gy, hogy mi e sokból, az általunk átvizsgált ismertetésekből, olvasóinknak legjobban ajánlhatjuk a Jády Józsefét és Hanvai Literáti Károlét Kolozsvárról. Nekünk célunk c közleményben röviden s népszerűen, a gyakorlati életben most már alkalmazottságában mutatni be az új mértékeket, hogy a mindennapi adásvevésncl minél könnyebben beletalál hassuk magunkat azok használatába. A különböző tárgyak mérésénél négyféle mértékünk szokott igénybe vétetni, úgymint a hosz — űr- súly- és területmérték. A hoszuság mérésében használtunk eddig «"»let, lábot, hüvelyket, röföt — ezentúl használunk métert, — kisebb részeiben ;i decimétert, centimétert, — nagyobbításában a decauiétcrt, hectométcrt, kilométert. Az ü r mérésében használtunk eddig akót, pintet, ittzét, meszely t, verdungot, majd kilát, mérőt, vékát, és fertályt,— ezentúl használunk egy liter t,— kisebbítésében a deciliter (a liter tized részét), centilitert (a liter századrészét), — nagyobbításában a deealitert (tíz litert) hcctolitcrt (száz litert) és kilolitert (ezer litert. A s ú I v mérésében használtunk eddig béc>i v O és vámmázsát j és bécsi és vámfontot, latot — ezentúl használunk g r a m m <» t, — kisebbítésében decigramm .tizedrész gramm), ccnt'grammot (századrész gramm), -- nugyobbitásábau dceagramm (H> giamnr, hectogramin ^ 100 graunu) kilogramm (1000 gramm) és tonnát 1000 kilogramm vagy I millió gramm J. A t e r ü i e t mérésében használtunk Q ölet, • lábat, Q hüvelyket — ezentúl • rn étert va-'V is A r-t (száz Q métert), - kisebbítésében a deciár, ecutiart, - n-igyobbításában a deear, heetar és kilart. Ila viszonyitni akarjuk az új mértékeket a a régiekhöz, kitűnik, hogy a Meter annyi mint 38 bécsi hüvelyk, vagyis 1 V

t röf; a d c. c i m c t e r annyi mint .'>, S vagy is kerek számban 4 bécsi hüvely k ; a c outi m éter annyi mint '/, bécsi hüvelyk vagy is 4 bécsi vonal. Vissza tele egy hüvelyk ^ .'5 centiméter, egy láb — IV2 centiméter egy rő

f — centiméter, egy öl 181).;'» centiméter

t S ha ez effy HZÚ ..pénz" kifej«'/. Mindent, mit a .sziv kivúnliHt: — Húr vágyjon .szebb, mu^a.sh, nem ez Kimét többet, mit kívánjak ? Kaj lelkem, hopy veszni indul Minden, a ini kicsiny, rrniek. Az idö ily bulláiiiitul Féltem szép, kis nemzetemet . . . S a Magyarok Istenéuek Most csak azért imádkozom: Adjon egy jó, ^azdu^ évet. S legyen oly na^y — mint egy koron . . I.együnk nagyok, hogy iia már ma A nagynak van esak jövője. I.együnk nag y ok- a munkába S ni nos hullám. n»ely

#elsöpörne í Csepeli Sándor. Kp fegyenc emlékirataiból. hlbeszt'lós. — Irta Szép Miklós. Borzasztó! igazán borzasztó!! A ki e szavakat inormogá, az az öreg József volt, házmestere azon háznak, melyben én laktam jogász koromban. Ilej bc derék, jóravaló ember voit az öreg, ki látva az én szerény állapotomat, igyekezett a tölc kitelhető módon könnyíteni azon; tett szolgálatot, aunélkül, hogy azért hálát várt volna, talán azthivé, hogy mindannak ngy kell lennie. Most é[»en ruháim tisztogatásával foglalkozott, szintén ,,privát passióból" mi közben újra ismétlő fentebbi tcljajdulását. — Józset bácsi ! mi baja? — kérdem tölc meleg érdekeltséggel. Oh ne hidjétek. hogy a társadalom alsóbb rétege, a nnpi élet kénytzcrüswgévcl küzdő nép nem mutat fel gyöngyöket. Ne liidjétek, hogy a szép és nemes iránti érzék csak az iskolailag képzett szivekben honol. .Meg van az a szénégető kunyhójában, a puszták nyers, természetszülőttc keblében gyakran, midőn az a ragyogó palotákban hiányzik. Az öreg vallató kérdésemre szomorúan nézett rám : — Hagyja az úrfi — mouda — ön, ki oly ifjú még, minek ismerné az élet azon szomorú oldalát, mely a mi elfásult szivünket is képes megremegtetni még. — Beszélnie kell, akarom — szóltam az öreghez, szentül meglévén győződve , hogy az öregről magáról van szó. — Legyen tehát. — E ház negyedik emeletében lakik egy szegény özvegy asszony, kit — JG éves leánykájával — a nyomor, a kétségbe esés üldözött ide, — Itt megállott az öreg, könycscppct törülve ki szeméből. — Tovább, tovább, folytassa kérem ! — Most az a nő, kitől elfordult a világ, kit üldözött a sors, haldoklik, elhagyatva, nyomorult szalmapárnán. Nincs senki, ki szánalmat erezne irányában. KII megtevém, mit teheték, a mit erőm és szegénységem engedett, de most most már én sem segíthetek, utolsó pénzem is nekik adám — De az nem lehet! Az emberek! Csak mc"O könyörülnek ily végtelen nyomor láttára. — Hagyja az úrfi. Az emberek! Ön nem ismeri; dehogyis ismerné a világot. Mindenütt, hova érdekükben segélyért fordultam, hidegség és közönynvel találkozám. — Ks e ház ura '? ~ Ilah! hah! hah ! — kacagott kinosau. Kpcn ö V Ismertem kő szivét, azért hagyám öt legutoljára. De meg is bántam, hogy hozzá fordúltam. Ksdö szavaimra először elkcrgetcsscl fenvegetett, végül azzal küldött el , hogy vesszenek a nyomorult koldusok , kik már egy év óta házbért nem űzetnek. .Jobb ha minél elébb meghal az a vén boszorka, legalább elpusztulnak a háztól. — Iszonyú !! — kiáltám fel 20 éves lelkem egész lánghcvévei, mi közben a szánalom, az emberek iránt megtántorodott bizalmam érzete váltakozott bennem. Jól vau! ha könyörtelen mindenki, ugy segíteni fogok éu, vezessen engem kérem oda — fordultam uz öreghez.