Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-02-27

Kisebb nagyobb mérvbea közsegélyezésre szorult árvák száma a cholera járvány, által is megszaporodván, ezek összeiratása, s részökre a városi lakosság közt segély gyűjtése elhatároztatott. Minek folytán az 1874-ik év elején öszszeirt ily árva volt 94 és pedig a) teljesen árva 24 b) felárva, kik részben némi szülői gondoskodásban és segélyben is részesülhetnek . 53 c) Kik szülői gondoskodásra épen nem számithatnak, s azoktól elhagyatva vannak . . 5 d) Kik utcai koldulástól v

onattak el . l2 összesen 94 Ezek segélyezésére adakoztak. a) Gróf Eszterházy Pál Ő Nmga . . . 200 ft. - k. b) A lakosság közt körözött gyújtó iveken többek MO ft. 60 k. c) Más magán adakozók lGlt. — k. c) E célra tartott felolv. tiszta jövedelme . 170 ft. 20 k. d) A polgári kör £)0ft. — k. f) A pápai takarékpénztár 50 ft. — k. Összesen 620 ft. 80 k. Ezen árvák részint ruházat, részint élelmezés, részint a téli időkben tűzifa pótlására készpénzbeli segélyben részeltettek, s kiosztatott részökre 1874. aug. végéig 784 ít. 2l kr. Ez időtől az árvákról gondoskodás, a jótékony nőegyletre ruháztatott, mint alább is említve leend. — A jótékony nöegyletnek e célra a költségvetésben felvéve levő árvasegélyezésí rovat terhére, a városi közpénztárból havonként 61 ft. 50 kr. adatott rendelkezésére. Tisztán a cholera járvány által árvaságra jutottak számára, a megyei hatóság is eszközölvén segélygyüjtéseket a fentebb jelelt árvák közül 21 család után 49 árva, ezen megyei segé^ezésben is részeltetendöknek elfogadtattak, s ezek számára i 109 ft. küldetett is; — melyből idáig 620 ft. kiosztatott, s igy még 489 ft. van, ezek további segélyezésére, kezelés alatt. A balaton-füredi szeretetházba szintén két ily teljes árva fiú lett a múlt évben fölvéve, kik után év — és fejenként 50 frtot fizet a város. — Előjegyezve van pedig még más 3 árva, kik helyüresedés következtében fognak a jelölt intézetbe, szinte 50 ft. évi díj mellett behelyeztetni. (folytatjuk;). Társadalmi élet Léváii. Midőn társadalmi életünknek — nem általánosságban, hanem vidéki viszonyaink szerént — ismertetéséhez akarnék fogni: zavarban vagyok az iránt, vájjon nyilatkozatairól, vagy hiányairól, avagy egymással kapcsolatban egyszerre szóljak-e mindkettőről. Mégis legjobbnak látszik először annak általában jellemzésére szolgáló képet adni; azután nyilatkozatai mellett egyúttal hiányairól is szólni. I. Föjellege társas életünknek a bizalmatlansággal párosult, vagy épen abban gyökerező zárkózottság, s erkölcsi érdekeink iránt való kevés érdeklődés. A bizalmatlanságra kétség kivül legnagyobb befolyással van a gyakori pénzbukás ; a zárkózottságra a pénztelenség ; az érdekeltlenség — ugy hiszem — ez utóbbiban alapszik. — Az ipari ugy, mint kereskedelmi üzlet pang. — Hitel majd semmi. — Pénz — mondhatnám — sehol. — Legsolídabb üzletembereink közül nyilváníttatták némelyek fizetésképteleneknek magukat; mert az előbbi hitelgazdag időben — sokszor meggondolás nélkül, — többször azonban oly egyének iránt vállaltak, mint girálok, váltófelelöséger, kiknek anyagi állásuk teljesen gyanútalan positivitásnak tünt fel. — Alig 6000 lakosú, de a felvidéki forgalom központjául szolgáló városunkban hónapok óta 40,000 vámmázsa búza hever, a nélkül, h

(

>gy tovaszállíttatnék. — Máskor vidéki fuvarosaink által annyira látogatott Nána és Érsekújvár vasúti állomások most, igen ritkán fölkeresett lei akó helyek. A föídmives hiába hozza be alanti áron bocsátott termékét; legtöbbször megrakott szekérrel kénytelen hazamenni. íá ha nincs pénze a földmivesnek, legfölebb korcsmában költ hitelre — a jobb jövő reményében, — noha itt is kevésbé ; egyéb szükségeit, fényűzését halasztja boldogabb időkre. Szegényebb iparosaink bármily napszámos munkára vállalkoznak ; vagy mig benne tart, szürcsölik búfelejtésül saját termésű boraikat .... Az ügyvéd maga költségére perel ; a háztulajdonosok nem látják bérleteiket. Csak a kapitalistáknak van aratásuk . . . 60— 140%-lira adják pénzeiket,— s ha a szegény üzletember, vagy földmives nem tud fizetni a kitűzött időben : nyakán az executio .... Akárhány eset van rá, hogy lOüO ft. értékű belsőség (t. i. falun) végrehajtás utján 60 ft. tartozás, 100 ft. perköltség miatt elárvereztetik 300 fton. Egy szomszédfalubeli földmivesnek 2 holdnyi belsősége, rajta fekvő új épületekkel s 10 hold földdel 400 fton kelt el ez úton 40 frtnyi adósság s vele járó költségek miatt. Ily viszonyokban alapszik a bizalmatlanság . . . A zárkózottságnak az értelmiség részén ezen kivül oka az országos pártviszonyokban is keresendő. — Alkotmányos életünkhöz kötött annyi reményünk maradt nemcsak valósulatlanul; de 8 év után közel vagyunk az államtönkhöz. A többség pártjához tartozó vádolja az ellenzéket azon passiv — merev magatartás miatt, melynél fogva csupa ellenzékeskedésböl meggátolta a szabadelvű reformok keresztülvitelét is ; az ellenzéki a többséget okolja oly alap létrehozása miatt, melyen szabad, önálló intézmények nem is létesíthetők. Mindkettő - vádolható s van is vádolva a sokszor egészen vidéki érdekű vasutak könnyelmű megszavazása — s az országnak innen származó eladósodása miatt. De hagyjunk most — Tisza Kálmánnak országosan momentosus s sok részben a jövő szerencsés fejleményeit kilátásba helyező beszéde után — békét a recriininatióknak ! Elég az, hogy mint országosan takarékosságot sürgetünk : ugy igyekeznek többen társadalmi, sőt családi életükbe is átvinni azt. És ez a másik oka a zárkózottságnak. Az érdekelctlenség alapja az eddig felsoroltak . . : az anyagilag ugy, mint szellemileg nyomott helyzet. Csalódtunk országosan. — Csalódtunk különösen pénzintézeteinkben, melyekhez önmaguk s mi annyi reményt kötöttünk. — Csalódtunk egyesekben — a távolabbi magasabb, úgy mint köze-