Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-11

Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A páp ai j ó ték o ny n ö e g y 1 et-, az ismerettérj esztő- lövész- és ö n k é ny t e s tüzoltóegylet A lnp szellemi részét illető közlemények i szerkesztő Ialvásává : Anna-lér 1210. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, folszól­lamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "Wíl.j éli tS Klái *ol úr könyvkereske­désébe: megyeházzal szemben, ínlézendők. II. évfolyam. Pápa 1875. télelöII. 50. sz.! Klöflze,ósi «Ü**: Met]jelenik e lnp helenkint egyszer, szombaton, egy iven. Tartalma! Az Önálló magyar vámterület kérdéséliöz.— A szegényiigy rendezéséről. — Hivatalos. — A nők helyzete a múltban és jelenleg. — Sötét égen .. — fltimoristieus felolvasás. — R»v társas kirándulás élményei. —Levelezés. — Különfélék. Egy évre 0 fr. Félévre 5 ir. Negyedévre i Ir. u'O k_ A Ilix^clet ósi clí.jalc a három szőri hasabozottpbt.itsorért egyszer hirde­tésnél 6 kr. kétszor hirdetésnél 5 kr. három­szori hirdetésnél !• kr. és a többszöri hir­detésnél lehető árleengedéssei számítalnak­.Mindig külön bélyegdíj fizetendő. Az önálló magyar vámterület kérdéséliöz. . Iső lekintelre laJ/íit különösen tűnhetik föl olvasóink elolt, hogy az önálló magyar vámlerülel kérdéséliöz lapunk is, mely pedig- csupán társadalmi lap, szólni 1 akar. De ha meggondoljuk azt, hogy a vám és ke­reskedelem ügye nem csak politikai szempontból vizs­gálható, hanem annak a társadalomba, a mindennapi életbe nyomós befolyása miatt határozottan tár­s a d a Imi jelentősége is van; és a közös vám s kereskedelmi szerződés 1870 végével felhonthaló levén, az alkudozások annak megújítása végett már kezdetü­ket is vetlek: bizonyára a társadalmi sajtónak is szent kö­lelessége ezen valóban égető kérdés fölött, társadalmi szempontból, véleményét nyilvánítani, hogy igy .a különböző vidékrészekből az ország összes hangulata s akarata ismerhető legyen. Igy, mint vidéki laptársainknak már majdnem mindannyin kifejezte az illető vidék hangu­latát, mi is jelezni akartuk, habár röviden is, néze­tünket. 1867-ben létrejött állami kiegyezés megkötése al­kalmával hazánk államférfiai a vámkérdés tekintetében, nem akarván a fen forgó nehézségekel még inkább éle­síteni, elfogadták öt évre kötelezőknek a kül államok­kal előbb kötött kereskedelmi szerződéseket, s igy lé­pett Magyarország Auslriával közös vámterületbe. 1872­ben újból a közös vámszövetségben maradt Magyaror­szág, mely pedig, különösen azóta nagyon bebizonyult, hogy mennyire hátrányos a magyar mezőgazdaság, kis és nagy ipar és kereskedelemre nézv«* Most 1876-ban szabadságában áll tehát hazánknak károsnak, .is­mert vámközösséget felbontani és az elfogadott dualis­mus elvét a gazdasági téren is megvalósítani. Magyarország, mint tisztán földművelő ország, mai napság nem is gondolható; mert az újabbkori kultúrál­lam költségeit nem birná fedezni. Tőkeerő nélkül pedig mezőgazdasági ipart nem tudván teremteni; más orszá­gok olcsóbb termelése mellett leszorítalván a külföldi piacokról, s fölemelt földadójával megdrágulván terme­lése és azután nyersterményeit mégsem levén képes honn értékesíteni: nem marad egyéb fenn számára, mint adósságai alatt összeroskadni s öröklött földjét külföldi hitelezők kezeibe bocsátani. A fennálló vámközösség és védvám mellett, főleg az utóbbi két évtized alatt, az osztrák gyáripar fölvi­rágzott ugyan; de Magyarországon semmiféle ipar sem keletkezhetett, annál kevésbé virulhatott föl; mert a piac védtelen át volt engedve az osztrák termékek behoza­talának. Igy Auslriának bő hitelforrásai, olcsóbb kama­tai, képzettebb munkaereje ellenében a magyar vállal­kozó kénytelen volt üzletével fölhagyni, mert pénzhiány, hiteldrágaság miatt az egyenlőtlen harcot nem birá. Mint azt elég világosan napfényre hozá az utóbbi három év alatt a magyar cukor és szeszgyárak megbukása. A vas­utak kiépülvén, az osztrák gyári terményeket olcsón minden felé elszállították a hazában, — igy a kis iparosok, u. m. mesteremberek elvesztették kenyérkeresetüket; s az iparután befolyó haszonpedig mind a szomszédok zse­bébe vándorolt ki. A kis iparosok azután munkahiányra lettek kárhoztatva s sorsuk csak tengödéssé vált. Melyre városunk is elég példát nyújt A mi a kereskedést illeti, a közös vámterület okozza, 50

Next

/
Thumbnails
Contents