Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-27

A pápai önkénytes tűzoltóegylet alapszabályai. (Folytatás). Orvosolt. 31. §. A tüzesetek és gyakorlatoknál megjelenni, s az ott megsérült tűzoltókat díj nélkül gyógykezelni tartoznak. Sebész. 32. $. Tüzeseteknél, gyakorlatoknál megjelenni orvos szereit és eszközeit magával vinni, s az ott megsebesült tűzoltókat díj nélkül gyógykezelni tartozik, gyógyszereket és sebészí eszközöket az egylet költségére egyedül a főparancsnok utalványa folytán vehet. Segédtisztek. 33. §. A fö- és alparancsnoki segédtisztek illető parancsnokaik rendelkezése alatt állanak, s azok parancsait az illető helyekre vinni tartoznak. Szakasz- és csoportrezetok. 34. §. A szaka^zvezetök illető osztály— parancsnokait akadályoztatásuk esetén (sorrendben) helyettesitik, sa csoportvezetőkkel együtt azoknak rendelkezése alatt állanak) s parancsaikat felelősség terhe alatt teljesíteni tartoznak* Álszertárno kok. 3ö. §. Tüzeseteknél, gyakorlatoknál és téli iskolázásoknál megjelenni, a főszertárnok utasításait íelelÖsség terhe alatt teljesíteni, a szertárba elhelyezett szereket mind ez alkalmakkor megvizsgálni, azokat átvenni, a szertárba elszállítatni, s a netán eshető hiányokról a főszertárnoknak azonnal jelentést tenni tartoznak'. Szertári felügyelő. 3G. §. A gondjukra bizott szertár kulcsát őrzik, s az ott elhelyezett szerekért felelősséggel tartoznak. Polgári hatóság. 37. §. Az egylet működése körében a polgári hatóságtól teljesen független és önálló, tüzesetek alkalmával a rendőrfőnök vagy helyettese alattas közegeivei együtt a vész helyére megjelenvén, ott a parancsnok által a rend fen tartása végett kiadott parancsokat teljesíteni tartozik. A tagok fölvétele. 38. §. A működő tagok fölvétele egy egyleti tag ajánlatára (ki az általa ajánlott tagnak részére átadott szerekért felelősséggel tartozik) a tiszti szék által történik. A tiszti szék elutasító végzése ellen fellebbezés lf> nap alatt a niüködöK gyűlése elé terjesztendő. A működő tag a tiszti szék előtti kózadás, és nevének az egylet könyvébe beírása által kötelezi magát az alapszabály és szolgálati utasítások pontos megtartására. A felvétel alkalmával az egylet működő tagjai a szokásos felvételi és szolgálati beosztási jcgygyel láttatnak el. Az alapító és pártoló tagok írásbeli nyilatkozataik által az egylet tagjaivá válnak. A felvétel a pártolókra.nézve 3 évre történik, halálozás ,kizárás, vagy a városból eltávozás esetében pedig megszűnik, kötelezettsége azonban a menynyiben lejárt, fenmarad. ^Folytatjuk). A "biróság köréből. Árverés: November 30-án Veilamlíls János ellen ingóságra Bében. mm A nök helyzete a múltban és jelenleg. (b-ta Gyiii'átz Ferenc.) (5. folytatás). Amaz őskori barbár nézetnek, mely a- puszta erőben ismerte el a tekintélyt, hatalmat, Kóma történetének első korszakában is feltaláljuk nyomait. Leánya keze fölött, feltétlenül rendelkezett az atya , a nö pedig gyermekeivel együtt tökéletesen a férjnek hatalmában állott, annyira, hogy ennek bizonyjs esetekben joga volt meg is ölni feleségét. E túlhatalmat — mely a történeti korban már különben is alig gyakoroltatott, — a műveltség terjedtével teljesen háttérbe szorítá a közvélemény. A nö tekintélye s befolyása mindjobban emelkedett, ugy hogy utóbb majdnem teljesen egyenjogú lett férjével. Cornelius Nep. a római műveltségnek a görögnél humanisticusabb irányát, épen a római hölgyek emelkedettebb he yzetére s nagyobb szabadságára utalva törekszik kimutatni. Mig a görög kérelhetlenül zárt lakába utasította nejét, a római minden aggodalom nélkül elvitte magával az ünnepélyes játékokra. A római nö mindenütt megjelenhetett a tisztes társaságokban; s az asztalnál az első hely rendszerint öt illette. A házasulásnák három neme volt. A cónfarreatio, mely a vőlegény lakában a pontifex maxiimis és több tanuk jelenlétében ünnepélyes szertartások mellett ment véghez. Ez leginkább a patríciusok körében divatozott s felbonthatlanul tartatott. Második neme volt az emptió — mi az őskorra emlékeztetölcg a vevést jelképezé, s a nőt vagyonával együtt a férj birtokába szolgáltatá. Végül a házasságkötés harmadik módja volt az úgynevezett usus, mely szerint,, ha a nö egy évet félbeuszakítás nélkül egy férfiúnak házában töltött, akkor ennek törvényes feleségéül tekintetett. A köztársaság megbukása után, igen elterjedt a házasulás e harmadik módja; melynek értelmében a nőnek teljesen szabad rendelkezési joga volt minden örökölt vagyona felett. Igy a nö tényleg független helyzetre emelkedett s társadalmi állása ís mindenütt tisztelettel találkozott. Majd azonban árnyképekkel is találkozunk a tiszteletre méltó jelenségek mellett. — A második punháboru után az erkölcsiség gyors hanyatlásnak indult. A pénz óriási összegekben özönlött a meghódított tartományokból Rómába, s a kincshalmozók mellől rohamosan eltűnt az egyszerűség erkölcsökben és az életben, másrészről hallatlan mérvben fejlődött ki a fényűzés, ennek nyomán az élvvágy ca erkölcstelenség.