Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-20

tan és lázas érdeklődéssel Dezső, ki elütt a rejtély már világosodni kezdett. — A hölgy megtudva, hogy én is a nemzeti hadse­regbe szándékozom lépni, esdve kért, hogy azon hadosz­tályhoz csatlakozzam, melynek jegyese is tagja és őrködjem annak léptei felett a nélkül, hogy felfedezvén magamat és elárulnám öt. Én bámulattal és tisztelettel tekintettem a nőre, a lelkes bonleányra , ki hazájáért szerelmét áldozta fel. Örömmel ígértem meg kérésének teljesítését. A többit tudja ön is, mert az ifjú önmaga és c hölgy — Szeraphin volt. Dezső azt hitte álmodik. A nőt, kit hűtlennek hitt a legdicsöbb, legmagasztosabb fényben látta maga előtt. Szólni akart, de nyelve megtagadta a szolgálatot. — Hol van ö ! ? — Kiáltott végre kitörő hévvel — vezessen ön hozzá, hogy lábai elé borulva kérjek bocsána­tot vétkes gondolatimért, hogy megcsókoljam ruhája szegé­lyét annak, kí mindnyájunknál nagyobb vala. Az ajtó nyilt s rajta — a pillanatra kiment— Tibolt karján Szeraphin Jépőtt be. Arca a boldogságtól sugárzott.. Kiszakítva magát Tibolt karjaiból, a bámulat, meglepetés és öröm vegyes hatása alatt mintegy földhöz szegzett De­zsőhöz futott és boldog odaadással borult annak keblére, kí a gyönyörtől reszketve ölelte öt magához. Ajkok néma volt, szavak helyett csókjaik tolmácsolták szerelmük s boldogságukat, melyet nem zavart meg többé semmi vész. — — — Az erdei lakban való tartózkodásuk nem tartott so­káig. — DezsŐ atyja nagy befolyásának sikerült fia számára menedéklevelet nyerni, s igy nemsokára a családi birtokon, a felfedeztetés aggályától menten, mint férj és feleség élvez­ték megérdemelt boldogságukat. Egy társas kirándulás élményei. (4. Folytatás). Rima-Szombat külső tekintete jó benyomást eszközöl terv­szerű fölépítésével, szép nagy négyszög piacával, közbe-közbe inlon epületeivel. A város, mint tulajdonos által, a Temesvárnál török hit— szegése miatt hó'sileg elvérzett Losoncy István egy Őse által alapíttatott a XIV-ik században. Egészen az akkor elrendelt tervszerint épült, mely szerént közepett van a főtemplom s körüle négyzetben, a piac, melynek minden sarkából a város végéig menő főutcák nyúlnak el, sarkonként 2, tehát 8 irányban. Egy sarkon van a város tulajdonát képező nagy fogadó, mely tágas hosszú termével, annyiszor volt tanuja Gömör mind két — s előttünk általában kiválóan feltűnt szép-nemű fiatalsága mulatságainak. Beh sokat tudnának az ódon falak beszélni a köztök létrejött számtalan édes viszonyról, boldog és boldogító szerelemről I Ugyan azon sarkon, de a piac más oldalán a régi megyeház, egy eredetű a várossal; valószínű, valaha a Loson­ciak várkastélya volt. Jelenleg kir. törvényszék .székel benn. A fogadó átellenében, az északi sarokban nyugot felöl, az egyesült helv. és ágost hitvallásnak újon épült, s még nem egészen kés'z gimnáziuma emelkedik, tágas világos tantermeivel, különösen ter­mészeti tárgyakkal szépen fölszerelt múzeumával. — Ugyanezen oldalon kelet felöl sarokban épült 1801-ben az uj megyeház, hol székel a megye, bár a gyűlések jobbára Pelsú'cön tartatnak. Végre ezzel átellenben, a fogadóval egy oldalon, az ódon városház 1401. építve, s 200 évenként kiigazítva. Sokat átélt e százados épület; erről besszélnek a benne őrzött régi emlékek : a 17-ik századból O legrégibb 1615-től) kelt török levelek, melyekben a füleki basa gabona és takarmány követelései foglaltatnak ; a boldogabb időkből Mária Th. királynőnk által adományozott pallos, mely­lyel valószínűleg egyidejűleg adattak a város egyéb szabadal­mai is; egy csinos ezüst, kékkel zománcolt, belül aranyozott óvál alakú burnót szelence, melyet Mária Th. egy orvosa, mint annak nagybecsű ajándékát hagyta szülővárosának; egy aranyo­zott faragványokkal díszített, földön álló, ember magasságim óra, tetején ülő törökkel, mely az idő pontos jelzése mellett óránként eljátsza a Szt. Gothárdi indulót; — egy más kisebb egykori temp­lom mintájára, készített, szintén pontosan járó óra a 17-ik szá­zadból. — Egyik főutcájának végén, azzal átellenben, van az ág. hitv. templom, egy 16-ik századbeli orgonával. — Ugyancsak ezen utcában terül el egy mintaszerüleg épített, berendezett, nyári torna szerekkel ellátott községi elemi iskola, — mely tanúságot tesz a város polgársága haladó szelleméről és áldozat készségé­ről, mely a köznek emelését évenként 30-40 ezer forinttal esz­közli. Van az említett épületeken kivül szintén a város tulajdo­nához tartozó nagy katona laktanya, az indóházzal szemben, a város szélén; és ellenkező oldalán egy igen diszes téren üveg­házzal is ellátott mulató nagy kert, nagy árnyas fákkal, andalító lúgosokkal; önkénytelenül is szerelmet keltő süni berkeivel. A város iutelligentiája, a tisztviselő és tanári testület, é­lén a müveit és tudományosan képzett polgármesterrel kiránduló társaságunkat délben bankettel — délután a mulató kertben rög­tönözve rendezett dalestélylyel tisztelte meg. Kedélyes pohár kö­szöntések és vig adomák egymást váltva a kéní éj óráiban bo­csátanak bennünket nyugalomra. Másfélnapi időzés után megvál­tunk a. várostól, magunkkal vive az igazi magyar barátságnak és a rimaszombati hires kenyérnek felejthetetlen emlékét. Utun­kat kissé délkeleti irányban Tornallyáig ismét gyalogosan foly­tattuk. Több kis falun kivül átkeltünk a gyász emlékű Sajó vi­zén ; melynek sötétszinü habjaiban képzeletünk azon ezrek vérének szinét vélte feltalálni, kik mint a nemzeti átkos viszály áldozatai hullottak el hazájuk szent földjének s utóbb annyira tiszteletre méltóvá lett Béla királvunknak védelmében,-—a nélkül IIOÄV akár amazt a letaroltatástól, a vérfürdőtől, akár emezt a földöufutástól, a száműzetéstől, dicső vérük folyásával megmenthetnék. •— Es­tenden ültünk a nevezett helyen ismét vaspályára, mely innen az előbb szélesen kiterjedt, halmokkal itt ott váltakozó Rima síkjáról két 2—300 láb magas-hegylánc közt hullámzó Sajó partján vitt mind fölebb északkeleti irányban. (Folytatjuk). Különfélék. T-- A pápai ismeretterjesztő egylet köréből, tani, melyre a tudomány kedvelőit és ez ügy iránt érdeklődőket Antal Gábor tanár, mint az ismeretterjesztő egylet működő tagja, teljes tisztelettel meghívja, az ismeretterjesztő egvlet nevében, 1875. nov. 21. (holnap) délután 5 órakor, a városház termé- Pápa, 1875. nov. 15, Vali Ferenc, elnök, ken „A szegény ügy rendezéséről" fog. felolvasást tar- — Horn Ede emlékérc rendezett gyász istentiszteleten,

Next

/
Thumbnails
Contents