Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-11-20
e Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közlemények •a S35erlv.esxtő lakására: Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszollamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "Waj clits I-£.ár»ol úr könyvkereskcésébe: megyeházzal szemben, intézendők II. évfolyam. Pápa I875. őszutó 20.47. sz. Megjelenik e lap hetenkinl egyszer, szombaton, egy iven. Tai v talmal A nevelésről s néhány elvéről. — Tanfelügyelői jelenlés. -— A bíróság köréből. — A nők helyzete a múltban és jelenleg. — Népdalok. — A baza és szurelo.ni. — EÍ>V társas kirándulás elméinei. — Különfélék. "El ő .1i ze t ési cl íj alc: Egy évre 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 tr. SO k. A Ilii* (let clíjalv a háromszori basábozolljH-.tilsorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél íj kr. háromszori hirdetésnél i kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssei számítatnakMindig külön bélyegdíj fizetendő. A nevelésről és néhány elvéről. M nevelés gyakorlatábaii a gondosságnak ugy, mint a •A biztosságnak meg kell lenni, ha feladatának s jelen— 'i tőségének megfelelni akar: azaz, ne bízzék a ne1 velés semmit az ingadozó véletlenre, vagy a kísérlet lehetséges síkerére, hanem át — meg- átgondolt gyakorlat által emelkedjék biztos Indásra, a nevelőin ü vészeire. Ámbár nem az úgynevezett szép művészet sorába larlozik, mégis joggal illeti öt e nemes elnevezés „művészet^' nemcsak az előállítandó eredmény, hanem maga a nevelési munkásság; miatt is. A nevelés eredménye a tökéletes ember, kí tökéletességét akkor érheti el, ha a nevelés a természetes ember anyagának alakításához egy magasb eszmél tüz ki célul, mi állal az anyagot lökélyelesílvén, eszméjét valósíthatja. A nevelés szellemi erejének ezen eszmét belsőleg jól meg kell szemlélnie és ahoz ragaszkodnia, és nem kevesebb határozottsággal alkalmas eszközöket, kellő módon alkalmaznia, ha növendékéből erkölcsi embert és leljes, nagy jellemet akar képezni. Ep ezért mondhatjuk a nevelés terén eképen kifejlődött munkásságot valóban művészetinek. De mint minden művészet sajátlagos tehetségeket és azonkívül fáradságot föltételez, ugy a nevelőmüvészet is; hogy tehát az öntudatos és biztos munkásság legyen, szükséges a nevelőnek és ezzel együtt a kezdő tanítónak lényleges gyakorlása is, mivel a tanítás a nevelésnek kiegészítő részét képezi. Ha azon'anyákat és atyákat tekintetbe veszszük, kik őrangyaluktól, belső velük született képességüktől vezetve, gyermekeik nevelésében helyesen járnak el, annélkül hogy neveléstani szabályok által vezettetnének: majd hajlandók volnánk elhinni, hogy a biztos nevelőművészet csak nevelőtehelséget és gyakorlatot kivan. Ugyan ezen neveléstani eljárás meggyőz bennünket arról, hogy a neveléstani szabályok tartalmát, ha nem ís tiszta fogalmak alakjában, mégis mint homályos érzetnek egy kielégílö elméleti rendszernek kell képezni a báltérben addijr, mig a viszonyok egyszerűek, a tapasztalatok és hagyományok egymással ellentétben nem állnak. Es ez eddig elég is. De midőn a tapasztalatok szaporodnak, igaz-és hamis —, általános- és egyoldalúak egész tömegükben a hagyománynak átadatnak, vagy a bonyolódott AÍSZOnyok következtében a neveléshez magasbítotl követeléseknek is kell csatoltatniok, akkor a kényszerítő külső szükség is mutatkozik a nevelés kezelését komoly és megfontolt gondolkodás tárgyává tenni és a létező anyagot egy jól rendezett fogalmakból álló összefüggő rendszerbe feldolgozni. Ezen uton keletkezik a nevelésgyakorlatból a n e v e 1 é s t u d o m á n y. Ha a házi nevelés sokhelyt a neveléstan elméletét nélkülözheti is; de már a nyilvános és közneveltetés, az elméleti ismereteket elkerülhetlenül szükségeik Ezért lesz a tanítónak feladata a nevelésnek legbensőbb lényét tudományilag fölfogni és átérezni, mert másképen nem adhat sikert a tanítói pályán. A tanító neveléstani tudása nem állhat csupán megtanult szabályok és elvekből; a neveléstani fogalmakat gondolkodása segítségével egészen átéreznie, az által 47
